Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-20 / 92. szám, szerda

ÚJ szú 5 1983. IV. 20. A forma jó - a tartalmi hatékonyság tőlünk függ Pártoktatási eredmények és problémák a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban Talán ezekkel a szavakkal le­hetne tömören kifejezni azokat a tapasztalatokat és felismerése­ket, amelyek a nagykürtösi járási pártbizottság elnökségének nem­rég tartott ülésén az idei pártokta­tási évvel kapcsolatban összege- zödtek, mind a politikai nevelés házának szintjén, mind pedig az alapszervezetek konkrét terüle­tein. Pedig a múlt év szeptemberé­ben, amikor az új pártoktatási év megnyitásával kapcsolatban járási ideológiai konferencián foglalkoz­tunk a korszerűsített pártoktatás új rendszerének legföbbb tudnivalói­val, egyes kérdésekben a meg­szokottnál több volt a töprengés. Új dologról volt szó, tapasztalatok nem állottak rendelkezésünkre, így hát érthető volt a fontolgatás. Ma, amikor a járási pártbizott­ság értékelte a pártoktatás első félévi eredményeit, a magasabb fokú igényesség mellett is megál­lapítható: az új pártoktatási rend­szer átgondoltabb, gazdag ta­pasztalatokra alapozottabb - tehát jó. S hogy milyen mértékben vál­hat még jobbá, az elsősorban is a kommunisták hozzáállásától és céltudatosságától függ. Az új pártoktatási rendszer be­vezetésekor egy dolgot teljes mér­tékben tudatosítottunk: csak akkor számíthatunk sikerekre, ha a rendszer lényegét minden párt­oktatási szervező - előadó, pro­pagandista, a pártoktatás irányítá­sával megbízott pártbizottsági tag- hiánytalanul megérti. Ha érti, tudja alkalmazni, s ha alkalmazza, tapasztalatokat gyűjt, amelyek se­gíthetik az esetleges problémák megoldásában. Ezt a célt szolgálták azok a kör­zeti munkaértekezletek, amelye­ket a járási pártbizottság a pártok­tatás vezetői számára hozott létre. Ezeken az értekezleteken kevés- többnyire húsznál kevesebb- propagandista, előadó és pártbi­zottsági tag vett részt. Mivel azt akartuk, hogy minden pártalap- szervezet konkrét kérdéseit kime­rítően elemezhessük (például, hogy az adott szervezetben mi­lyen pártoktatási forma létrehozá­sa időszerű, az alapfokú pártokta­tást befejező párttagok milyen fo­kozatokon tanulhatnak tovább, stb.), szó sem lehetett tömegek összehívásáról. Ez a módszer teljes mértékben igazolta a feltevést: a járásban alig akadt alapszervezet, amely mind­járt a kezdeti időszakban nem ta­lálta volna meg a megfelelő párt­oktatási formát, s az adminisztra­tív kérdések sem okoztak nehéz­ségeket. Ez az indítás természetesen nem meríthette ki a járási pártbi­zottságnak az alapszervezetek irányításában rá háruló kötelezett­ségét. A politikai nevelés háza továbbra is nagy gondot fordított az alapszervezetekkel való szoros kapcsolatok fenntartására. Ezt a célt szolgálta az az akció is, amelynek a lényege az, hogy a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemének előadóit rendszere­sen küldi az egyes alapszerveze­tekbe, ahol nemcsak szervezeti kérdésekben nyújtanak konkrét segítséget, hanem egyúttal ellen­őrzik az előadások folyamatossá­gát, színvonalát, elsősorban a konkrét politikai-gazdasági kér­désekhez való szoros kapcsoló­dását is. Ezek során egyúttal összegyűj­tik és a járási pártbizottság rendel­kezésére bocsátják a szerzett ta­pasztalatokat, elemző kiértékelé­sek formájában. Ily módon meg­bízható képet nyertünk többek kö­zött arról, hogy például a TESLA nagykürtösi üzeme, a Libereci Gépkocsiüzem nagykürtösi rész­legének kommunistái, de a Bussai (Bušice), a Stredné Plachtince-i és a Závadai Efsz pártoktatói rendkívüli gondot fordítanak arra, hogy az előadásokon lehetőleg teljes legyen a résztvevők létszá­ma. A pártoktatáson való megjele­nést pártkötelességnek tekintik. Vannak azonban más jellegű értesüléseink is. A Járási Építői­pari Vállalat, a Jednota fogyasztá­si szövetkezet, a Modrý Kameň-i Erdőgazdálkodási Üzem, a Ma­gasépítő Vállalat nagykürtösi rész­lege, a Nagykürtösi Állami Gazda­ság még nem találta meg a módját annak, hogy lehetőleg minden párttag rendszeresen részt ve­gyen az egyes előadásokon. Igaz, hogy esetenként olyan munkahe­lyekről van szó, amelyek távol es­nek a vállalat székhelyétől, így a tagság összevonása sem egy­szerű feladat. Tény azonban, hogy a lehetőségeket az említett párt- szervezetekben nem merítették ki teljes mértékben. Az új pártoktatási rendszer egyik alapvető célja volt, hogy szorosabban összekösse a mar­Á PÁRTELOADÓ Vasi József a mezőgazdasági szakközépiskola elvégzése után itt helyben, a Vágfüzesi (Vrbová nad Váhom) Egységes Földmű­vesszövetkezetben lett gépesítő, s rövidesen megválasztották a SZISZ-aíapszervezet elnökévé. A fiatalok eszmei-politikai nevelé­se fontos része volt a tevékeny­ségnek, s mi sem természete­sebb, hogy ő is vállalt előadá­sokat.-A témára már nem emlék­szem, de az első előadást követte a többi, s úgy éreztem, hogy fiatal hallgatóim elégedettek. Talán ez is közrejátszott abban, hogy miu­tán 1979-ben párttag lettem, majd elvégeztem a marxizmus-leniniz- mus esti egyetemét és a pártalap- szervezet vezetősége felkért, hogy tartsak előadást a pártokta­táson, örömmel vállaltam a meg­bízatást - emlékezik a huszon­nyolc éves Vasi József. Néhány hete más munkakörrel bízták meg, ő lett a helyi nemzeti bizottság elnöke. Tudatosította, hogy az új tisztség több gonddal, felelősséggel jár, mint az előző, igyekszik majd a bizalomnak meg­felelni. Sőt, pártelőadóként szeret­ne továbbra is helytállni. Legutóbb az energiatakarékos­ságról tartott előadást. Ezúttal is alaposan felkészült, és sikerült fel­keltenie a hallgatók figyelmét. Mi­vel az alapszervezet tagjainak túl­nyomó többsége a földművesszö­vetkezetben dolgozik, az energia­takarékoskodás fontosságának és világgazdasági hátterének megvi­lágításán túl elsősorban a szövet­kezetben alkalmazható takarékos­kodási lehetőségeket vette szám­ba. Ugyanakkor a háztartásokban lehetséges takarékoskodási módokra is felhívta a figyelmet. Beszélt az atomerőművek jövőjé­ről, szólt az atom nem békés célú felhasználásáról is, s arról a ször­nyű veszélyről, mely az emberisé­get fenyegeti egy esetleges atom­háborúban.- Valamennyi előadásomra gondosan felkészülök - mondja. - Az alapanyagon túl kiegészítő tényeket is összegyűjtők, hogy az érdeklődést a lehető legnagyobb mértékben lekössem. Arra törek­szem, hogy a hallgatók a kapott ismereteket a termelő munka napi gyakorlatában és az élet más sza­kaszain is hasznosítani tudják, s hogy jobban megértsék a világe­seményeket. Az előadásokról ak­kor távozom elégedetten, ha a hallgatók megértették az előa­dott témát, s együtt gondolkodtak velem. A mércét önmagával szemben magasra emeli. Tudja, még az esti egyetemen eltöltött évekből, hogy a hallgatók azokat az előadókat tartották meg emlékezetükben, akiktől tartós ismereteket kaptak, s képesek voltak lekötni figyelmü­ket. Szavaival élve: akik kevés szóval sokat mondtak, jegyzetek alapján, de önállóan adtak elő, logikus sorrendbe szedve a mon­danivalót. Hangsúlyozza, mindez nem könnyű, sok időt, munkát igényel. Egy-egy előadás felkészülésére két-három este is kell, de ő ezt természetesnek tartja. Mert amit elvállal, szereti pontosan, jól elvé­gezni. E.F. xista-leninista elméletet a szocia­lista építés időszerű feladataival. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a cél igen eredményesen valósul meg a fejlett szocialista társada­lom építésének időszerű kérdései­vel foglalkozó tanulócsoportok­ban, amelyekben járásunk kom­munistáinak több mint a fele sajá­títja el a párt politikájának időszerű kérdéseit. A tapasztalatok szerint az alapszervezeteknek sikerült jól megoldaniok a propagandisták kérdését is, amit az a tény is bizonyít, hogy egyre több az olyan propagandista, aki az elméleti kér­déseket mozgósító módon kap­csolja össze a konkrét felada­tokkal. E tekintetben különösen ered­ményes munkát végeznek a nagy­kürtösi Dolina szénbánya tíz alap­szervezetében. A vállalat az el­múlt évben több mint 50 ezer ton­na szenet adott a népgazdaság­nak terven felül, s idei tervfelada­tait is sikeresen teljesíti. Ez sok vonatkozásban a pártoktatással kifejtett aktivizáló tömegpolitikai munka kézzelfogható eredménye is. Ezt nemcsak a pártoktatásban végzett ellenőrzések, hanem a párttaggyüléseken elhangzó vi­ták is egyöntetűen bizonyítják. De eredményesen működnek a Modrý Kameň-i Autóközlekedési Vállalatban, az Ipolynyéki (Vinica) Efsz-ben, az Ipolybalogi (Balog n/lpl'om) Egységes Földműves- szövetkezetben, a Szlovákgyar­mati (Slovenské Ďarmoty) Magter­mesztő Állami Gazdaságban is, ahol a feladatok megfogalmazá­sával párhuzamosan mindig fel­merül a hogyan kérdése is. S erre a kérdésre a pártoktatáson is ke­resik a választ. Az új pártoktatási rendszer ed­digi eredményeinek értékelése nem utolsósorban a fiatal pártta­gok és tagjelöltek rendszeres el­méleti képzésében bizonyította az új pártoktatási rendszer létjogo­sultságát. Ez már megmutatkozott a kez­det kezdetén, az új pártoktatási év keretében megtartott egyhetes bentlakásos tanfolyamon is, ame­lyen a meghívott fiatal kommunis­ták 90,3 százaléka vett részt. De nemcsak ez a fegyelem, hanem az előadott témakörök iránt meg­nyilvánuló érdeklődés is sejtetni engedte, hogy friss áramlat került a pártoktatási rendszerbe. Megmaradt ez a frissesség az azóta eltelt időszakban, azokon a kétnapos bentlakásos iskolázá­sokon is, amelyeken a fiatal kom­munisták az előírt tananyagot sa­játítják el. Ezek az iskolázások nemcsak abban a tekintetben je­lentenek újat, hogy jó feltételeket teremtenek a tananyag elsajátítá­sához, hanem egyúttal lehetősé­get nyújtanak a fiatal párttagoknak a járás politikai és gazdasági ve­zetőivel való rendszeres találko­zásokra, a járás megismerésére, választ kapnak az őket érintő kér­désekre, s egyúttal lehetőséget kapnak képességeik, személyisé­gük kibontakoztatására is az egyes társadalmi kérdések felve­tésében és megoldásában. A járási pártbizottság tehát a fo­kozott igényesség elvét követke­zetesen érvényesíti a fiatal pártta­gok nevelésében is. Megmutatko­zik ez abban is, hogy gyors intéz­kedéseket foganatosít abban az esetben, ha egyik-másik pártalap- szervezet „megfeledkezik“ a párt­tagjelölteket elküldeni ezekre a tanfolyamokra, mint ahogy az hellyel-közzel előfordult a szé- csénykei (Sečianky) lukanyényei (Nenince) alapszervezetekben. Ez az a terület, ahol az egyes alap- szervezetekben nagyobb aktivi­tást fejthetnének ki az új tagjelöl­tek ajánlói is, akik bizony sok eset­ben ugyan aláírják a tagjelölt je­lentkezési ívét, de további eszmei fejlődésével vajmi keveset tö­rődnek. Az új pártoktatási rendszer tá- gabb teret nyújt az ellenőrzésnek is. Rajtunk múlik, hogy ezt a lehe­tőséget hogyan használjuk ki. AGÓCS VILMOS, a nagykürtösi járási pártbizottság titkára A Lomnice nad Po- pelkou-i Gép- és Traktorállomás dol­gozói nemrég kifej­lesztették a ZS 1-034 típusú silózó berendezés kukori­cazúzó gépét. A zú­zás által növekszik a silótakarmány emészthetősége. Ez az új gép a korábbi silózó berendezé­sekre is felszerelhe­tő. Tavaly 360 siló- zúzót gyártottak. A képen Karéi Jan- da a gépet hegeszti. (František Tóth fel­vétele - ČTK) A termőföld védelmében A hatékony iparfejlesztés és termelés egyik csalhatatlan ismer­tetőjele a termőföld szigorú védel­me. A beruházók gondolkodás- módjában azonban még él - s gyakran igen erélyes követelé­sekben ölt testet - az olyan szem­lélet, amely a termőföldet egyolda­lúan csupán jogi értelemben veszi tudomásul. ,,A mi építkezésünk­nek itélik oda, vagy sem?“ - ez a legfontosabb kérdés sok beru­házó számára, ha parcelláról, több hektárov telekről, leendő gyár te­rületéről van szó. S még egy fon­tos szempontot követnek, a föld­alappal szemben kíméletlen beru­házók: „Minél előbb írássák ránk, mert később még szigorúbbak lesznek az előírások.“ Nos, a fentebb vázolt szemlélet az extenzív iparfejlesztés idejéből maradt ránk, amikor a legtermé­szetesebb az volt, hogy új gyárat ,,zöld réten“ kell építeni. Ez az építkezési mód ma már - szeren­csére - sok akadályba ütközik, és bizony, nem könnyű a nemzeti bizottságoktól kicsikarni több hek­táros telket új gyárrészlegek, üze­mek építésére. Még a lakásépítők számára is lehetőleg rosszul ter­mő, szikes, vagy megművelhetet- len földdarabokat utalnak ki. Az üzemek képviselői azonban jó ütőkártyával rendelkeznek: nép- gazdasági érdek, mondják, s ren­geteg számadattal támasztják alá érvelésüket. Az évzáró taggyűlések és kon­ferenciák idején szembetűnő vál­tozásokra lettem figyelmes a beru­házási elképzeléseket illetően. Több helyütt a beruházó vállalatok kommunistái rámutattak, hogy a vállalat jelentős építési területet kapót használatra, de építkezés­nek se híre, se hamva. A válasz­adók építőipari kapacitásokra hivat­koztak a leggyakrabban, de ez a felszólalókat nem elégítette ki. Egyszerűen azért, mert építőipari kapacitás már akkor sem volt biz­tosított, amikor a telket megkap­ták, s úgy spekuláltak, a felsőbb szervek: majd csak megszánják a kihasználatlan területet és elő­segítik valahogyan az építkezést. Ilyen spekulációk ideje azonban ma már lejárt. A bratislavai városi pártbizottság például következete­sen a kihasználatlan építési tere­pek beépítésére ösztönzi a városi nemzeti bizottság kommunistáit. E következetesség eredményekép­pen örvendetesen beépülnek a belvárosban a foghíjas telkek, s néha évtizedekig üresen álló házhelyeken mutatós épületek nő­nek fel. Gondol a pártbizottság arra is, hogy ha már új épül a vá­rosban, akkor az konkrét gondot oldjon meg. A gyárak terjeszkedni akarnak, új raktárépületekre, üzemcsarno­kokra van szükség. Mint például a Kablo és Gumón üzemek eseté­ben, amelyek a város terjeszkedé­se folytán Bratislava pereméről majdnem a városközpontba kerül­tek, s nincs merre építkezniük. Ugyanakkor a város szélén szá­mos üzem foggal, körömmel ra­gaszkodik kihasználatlan telkei­hez, s nem egy esetben szélté- ben-hosszában terjeszkedik, s még a meglévő épületeit sem használja ki kellőképpen. Eszükbe sem jut a gyárkapun belül keresni helyet. Pedig nem egy raktár, mű­szergyártó szalag, könnyű gépek­kel működő részleg igen jól elhe­lyezhető emeleten is, ahogyan azt számos cipőgyári, cérnagyári és más könnyűipari üzem példája is bizonyítja. Az emeletes gyárak építésének lehetőségéről valahogyan megfe­ledkeztünk. Láttam üzemet, amely aktatáskákat gyárt földszintes épületben. Hasonló módon csu­pán varrógépekkel felszerelt üzemrész egyik ruházati gyárunk­ban nagy kiterjedésű földszintes csarnokot foglal el. Érdekes azon­ban, hogy számos ilyen gyár ad­minisztratív épülete többemeletes. Pedig emeleten nemcsak irodák lehetnek. ,Az évzáró taggyűléseken és konferenciákon elhangzott felszó­lalások figyelmeztetnek rá, hogy szemléletváltásra van szükség a beruházási elképzelések terén is. Olyan városban, ahol valame­lyik üzem évek óta nem jutott tovább új gyárrrészlege alapjainak megépítésénél, nem szabad új tel­keket adni más üzemnek. Ismét a bratislavai pártbizottság példájá­ra kell itt utalni: azt az elvet követi a gyakorlatban, hogy attól az üzemtől, amely záros határidőn belül nem képes anyagi vagy más természetű okok miatt felépíteni tervezett részlegét, a földterületet megvonják és visszautalják a me­zőgazdaságnak. Ez felette hasz­nos eljárás és követendő példa. Az üzemeket járva néha úgy tű­nik, a gyárudvart is be kellene tetőzni, annyi anyag, sőt, néha gép és drága szerkezet áll az udvaron raktárhelyiségek hiányá­ban. Közelebbről szemlélve a helyzetet azonban leggyakrab­ban kitűnik: nem raktárépület hi­ányzik, hanem a folyamatos fel­dolgozás, a gyors elszállítás, a tervszerű, ütemes munka. A pártgyűléseken néha elhangzott a követelmény: új raktár, új csar­nok kellene. Még nem mindenütt természetes az olyan szemlélet, amely elsősorban a meglévő terü­letek kihasználtságát veszi figye­lembe, s ott keresi a tartalékokat. A tolmácsi (Tlmače) Kirov Művek­ben például a gyárudvarok túlzsú­foltságának egyik oka az anyag­raktározási rendszer ziláltsága. Ez néha annyi többletmunkát jelent a feldolgozó részlegek számára, hogy a megfelelő anyag „kibányá- szása“ a vaslemezek halmazából majdnem tovább tart, mint a fel­dolgozása. Tartalékok vannak a szállító-megrendelői viszonyok­ban is, hiszen a pontos szállítások esetén nem kell tartalékokat fel­halmozni és sok területet szabad­dá lehet tenni. A földalap védelme tehát mun­kaszervezés kérdése is. Ma már nem lehet szó beruházási követel­ményről anélkül, hogy ne vizsgál­nák meg tüzetesen a rendelkezés­re álló térségek kihasználtságát. Ezt a szemléletet mindenütt meg kell honosítani. A termőföld ugyanis nem végtelen, s megvé­dése nem csupán jogi kérdés, ha­nem a hatékony munka kérdése is, a megfontolt beruházásoké, az ingatlanok jobb kihasználásáé. Ezt is segíti az a pártszervezet, amely ellenőrzési joga gyakorlá­sakor nem hagyja figyelmen kívül a beruházások terén megnyilvá­nuló, elavult szemléleteket sem. ÁDÁM PÉTER t

Next

/
Thumbnails
Contents