Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1983-04-02 / 78. szám, szombat
ÚJ szú 3 1983. IV. 2. L enárt elvtárs - a politikus és államférfi, polgártársunk és elvtársunk- egy közülünk. Közel áll hazánk, Szlovákia és a nyugat-szlovákiai kerület dolgozóihoz. Partizánskeban és Bošanyban mint egykori igazgatójukra emlékeznek rá a munkások és a technikusok, a környező községekben, Klátova Nová Ves- ben és Skačanyban pedig a földművesek; velük az ötvenes évek elején, a falvak forradalmi átalakulásának hajnalán nem egy izgalmas órát töltött el a szövetkezetesítés gondolatát latolgatva. A hála szimbolikus csokrával köszöntik ezen a napon a nyugat-szlovákiai kerületből mindazok, akikben bízott, akiket lelkesített és közvetlenül támogatott, a vágsellyei (Šaľa) Duslo vegyészei, Csallóköz és Záhorie szövetkezeti dolgozói, Trenčín gépipari és textilipari munkásai, a piešťanyi Tesla Vállalatnál az elektronikai műszerek előállítói, a nyitrai Állat- tenyésztési Kutatóintézet munkatársai, a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű építői és gazdái. Három éven át (1956-1958) Lenárt elvtárs a volt bratislavai kerületi pártszervezet vezető titkári teendőit látta el. Ezek nem voltak könnyű évek. Az volt a legfontosabb, hogy hazánkban megszilárdítsuk a szocializmus alapjait, mindenekelőtt megnyerjük a parasztok ezreit a szövetkezeti termelés számára, megtanuljunk új módon kormányozni és hatékonyabban gazdálkodni. Ezek voltak azok az évek, amikor az osztálygyűlölettől vezérelt nemzetközi imperializmus elkövetett mindent, hogy fékezze a népi demokratikus országok előrehaladását. A szomszédos Magyarországon az ellenforradalmi erők támadást intéztek a néphatalom ellen, a kommunisták, a hazafiak és minden haladó erő ellen féktelen terrort alkalmaztak. Szétzüllesztették a földművesszövetkezeteket, és a földet a volt földbirtokosoknak akarták visszaadni. Bonyolult volt a helyzet Lengyelországban is, ahol aktivizálódtak a szocialistaellenes s a jobboldali erők, és sor került a földművesszövetkezetek felosztására. E bonyolult korszakban a bratislavai pártszervezet kommunistái magas fokú osztályöntudatról, ideológiai fejlettségről, a marxista-leninista eszmék és a szocialista internacionalizmus iránti hűségről tettek tanúságot. A kerületi pártbizottság vezetésével megbízható harcosai voltak a CSKP-nek, és offenzív magatartásukkal nagymértékben hozzájárultak, hogy az akkori nehéz helyzetben Csehszlovákia a szocializmust építő országok közösségének megbízható láncszeme volt. A kerületi pártbizottság szilárdítását, akcióképességét és harcosságát fejezte ki az is, hogy a kerületben ezekben a hónapokban és években kemény munka folyt a kis- és középparasztok döntő többségének megnyeréséért a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés- a szövetkezeti gondolat - számára, fokozódott az igyekezet a kollektivizálás befejezésére. A mikor Lenárt elvtárs 1957 augusztusában az SZLKP KB ülésén a pártszervek és -szervezetek munka- módszerét elemezte, és a szövetkezetesítés gyors ütemének erőforrásairól beszélt, elsősorban a következőket emelte ki: a kommunisták aktív részvételét e változásokban, a megfelelő légkör kialakítását az egész kerületi pártszervezetben, a munkásosztály s csakúgy a kis- és középparasztok körében, az utóbbiakra való orientációt mint olyanokra, akiknek zömmel birtokában volt a szocialista tulajdonban még nem levő termőföld. És végül döntő jelentősége volt a földművesek meggyőzésének a falu szocialista átalakítására szükségszerűségéről és elkerülhetetlenségéről. „Csak ezért értünk el sikereket - indokolta -, és a mi kerületünkben 1957. január elsejétől 1957. augusztus 19-ig 15 638 tagot nyertünk meg a szövetkezetesítés gondolatának, akik 66 560 hektár termőföldet adtak át szövetkezeti művelésbe. Azokban a falvakban, ahol nincs szövetkezet, 860 tagot nyertünk meg, akik 2850 hektár földet hoztak a közösbe“. Konkrét példával érzékeltette, hogy a kerületi pártszervezet képes volt megfontoltan és céltudatosan az akkor legfontosabb feladatra összpontosítani erőit, s a lenini munkastílus elemeit alkalmazta: a forradalmi lendületet és a tárgyilagosság iránti érzéket. Természetesen nemcsak a szocialista termelési viszonyok kialakításáról volt szó, hanem arról is, hogy ennek előnyei gyorsan és kifejezően nyilvánuljanak meg a mezőgazdasági termelés fellendülésében, a munkatermelékenység intenzív növekedésében. Ehhez meg kellett teremteni az anyagi feltételeket - a termelés gépesítését s kemizálását és a tudományos kutatómunka eredményeinek széles körű alkalmazását. Egyebek között ekkor épült Vágsellyén (Šaľa) a nagy vegyipari üzem, amely szovjet földgázból Polgártársunk és elvtársunk Jozef Lenárt elvtárs 60 éves termelte a műtrágyát. Lenárt elvtárs ekkor már a kormányelnök felelősségteljes tisztségét látta el, de az üzem fejlődésének minden szakaszában állandóan érdeklődött az iránt, hogyan birkóznak meg a termelési feladatokkal. A munkaideje nagyon drága és értékes volt. De nem volt nyugta, a pihenés óráit - főleg a szombat délutánt és a vasárnapot - használta fel arra, hogy bejelentés nélkül, a formalitásokat mellőzve lelátogasson Vágsellyére. Személyesen győződött meg a helyzetről, és segített megoldani a legkényesebb feladatokat. Ez alkalommal szeretnénk megemlékezni arról is, hogy Lenárt elvtárs a legnagyobb szükség idején, 1965-ben is ott volt a dolgozók között, amikor a Duna hullámai átszakították a gátat, az árvíz a Csallóköz termőföldjének nagy részét elárasztotta, tönkretette a lakóházakat, veszélyeztette az emberek életét. A kormányszervek élén személyesen vett részt a mentési munkálatokban, gondoskodott a gátak gyors megszilárdításáról, az árvízből kimentett gyermekek és lakosok elhelyezéséről, az árvíz elvonultával pedig a tönkrement lakóházak és községek újjáépítéséről, hogy az árvíz sújtotta falvak szebbek legyenek, mint azelőtt. De nemcsak erről volt szó. Lenárt elvtárs előrelátóan, körültekintően és nagy szakértelemmel támogatta Nyugat-Szlovákia e déli része sorskérdésének gyökeres megoldását, s arra törekedett, hogy az 1965-ös árvíz valóban az utolsó legyen. Arról volt szó, hogy ez a hatalmas európai folyam ne romlást hozzon a tájra, hanem hasznot, legyen a jólét forrása a mi országunkban s a testvéri Magyar Népköztársaságban is - termeljen villamos energiát, legyen jobban hajózható, öntözze a termőföldet, és biztosítsa Joggal jelentette ki annak idején: ,,A történelmi lépést az energiagond megoldására - amely általában századunk gondja - csak a Szovjetunió testvéri segítségével tudtuk megtenni annak köszönhetően, hogy e mű felépítése során lehetőségünk volt a szovjet tudomány és technika kiemelkedő vívmányainak fel- használására, s mindig támaszkodhattunk a szovjet szakemberek magas fokú szaktudására és kommunistákhoz méltó lelkesedésére.“ Azok, akik nálunk be vannak avatva az atomenergia felhasználásával kapcsolatos program készítésébe és megvalósításába, s azok is, akikre a V-1 atomerőmű felépítésének gondja nehezedett, sokat beszélhetnének arról, mennyi időt és erőt szentelt ő maga is ennek a programnak, ennek a műnek. Az illetékes szakemberek emlegetik, hogy már kezdettől fogva - mint a kormány elnöke - egyértelműen támogatta az atomprogramot, és keresztülvitte, hogy a Szovjetunióval szorosan együttműködve mi is részt vegyünk a kutatásban. Még inkább elkötelezte magát, amikor megkezdődtek az erőmű építésének konkrét munkálatai, és sok olyan bonyolult problémát kellett megoldani, amire nálunk eddig nem volt példa. M a a V-1 atomerőmű sikeresen teljesíti rendeltetését, s már néhány milliárd kilowattóra villamos energiát termelt iparunk és háztartásaink számára, így már sok millió tonna szenet takarítottunk meg, ami nagy belső elégtétel azért a munkáért és erőfeszítésért, amelyet az SZLKP KB első titkára személyesen fejtett ki. De az élet megy tovább, s most már a második atomerőmű építését kísérti figyelemmel Jaslovské Bohunicé- ben, továbbá Dukovanyban és MochovJozef Lenárt elvtárs 1977 októberében a lakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák-Magyar Barátság Egységes Földmüvesszövetkezetbe látogatott. (J. Kolenčík felvétele - ČSTK) a magasabb terméshozamokat. Rátértünk erre az egész társadalmunk számára előnyös útra, s célunkat a testvéri Magyarországgal közösen valósítjuk meg: erőművet építünk a Dunán. Az utóbbi évtizedben, a párt és a társadalom válságának leküzdése után, a Gustáv Husák elvtárs irányította pártvezetés útmutatásával a nyugat-szlovákiai kerület dolgozói figyelemreméltó eredményeket érnek el. Jozef Lenárt elvtárs mint az SZLKP KB első titkára igazságosan, érdem szerint méltányolja munkájukat. A párt irányvonalát teljesítve az utóbbi időben jelentősen növekedett a kerület gazdasági teljesítőképessége. Ez növeli a kerület súlyát, mert hozzájárul az egész ország sokoldalú fejlődéséhez. Büszkén beszél Jaslovské Bohu nice építőinek munkájáról, mert ennek az egyedülálló erőműnek a felépítésével nálunk is beköszöntött az atomenergia ipari felhasználásának korszaka. Kiemeli az építkezés ésszerűen megszervezett menetét, az erők összefogását, a szállítók és az érdekeltek baráti együttműködését, amely a közös szocialista kötelezettségvállalásban jut kifejezésre. De elsősorban nagyra értékeli a Szovjetunió tudósainak, szakmunkásainak és berendezéseket gyártó szakembereinek döntő segítségét. céban. Itt teljes mértékben felhasználhatjuk a bohunicei első atomerőmű építése során szerzett tapasztalatokat. Lenárt elvtárs elismerő szavakat intézett a nyugat-szlovákiai kerület számos gyárának kollektíváihoz, amelyek Szlovákiában elsőként bontakoztatták ki a termékek minőségének javítására irányuló mozgalmat. A kerületi konferencián 1978-ban nagyra értékelte, hogy kerületi viszonylatban nagy erőfeszítéseket fejtenek ki, céltudatodan és rendszeresen felhasználják a minőség javítását követő szovjet módszereket. Ám a második minőségi osztályba sorolt termékek száma azt a sürgető követelményt állítja elénk- mondta ugyanezen a konferencián -, hogy kitartóan fokozzuk igyekezetünket az I. minőségi osztályba sorolt termékek részaránya nagyobb növeléséért. Nem mindennapi figyelmet szentel Lénárt elvtárs a piešťanyi Tesla Vállalatnak, mert jelentős programot valósítanak meg: itt gyártják az elektronikai műszerek alkatrészeit. Természetesen szívesen keresi fel egykori munkatársait. A bošanyi tímárokat és a partizánskei cipészeket nyomatékosan figyelmezteti, hogy az adott lehetőségeket kihasználva fokozzák a jó minőségért folytatott küzdelmet, és szilárdítsák meg pozícióikat mind a belföldi, mind a külföldi piacokon. A kerületi jellegénél fogva - mivel itt a mezőgazdaságé az elsőség - természetes, hogy Lenárt elvtárs élénken érdeklődik a mezőgazdasági dolgozók munkájának eredményei iránt. A különböző alkalmakat felhasználva tisztelettel és elismeréssel beszél a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredményekről, különösen a gabonafélék termesztésében elért sikerekről, azokról a hektárhozamokról, amelyekkel az európai élvonalba jutottak. Kukoricatermesztésben is figyelemreméltó eredményeink vannak. Mindez a szocialista mezőgazdasági termelés előnyeit bizonyítja, amely egyre jobban kihasználja a tudomány és a technika vívmányait. Bár a növénytermesztés más ágazataiban is nyilvánvaló az előrehaladás, az elért eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Az 1978-ban megtartott nyugat-szlovákiai kerületi konferencia küldöttei biztosan nem felejtették el Lenárt elvtárs felszólalását, amelyben követelte, hogy tegyék intenzívebbé a tömegtakarmányok, a hüvelyesek, az ipari növények, valamint a zöldségfélék és a gyümölcs termesztését. Erre szükség is van, ha következetesen meg akarjuk valósítani pártunk irányvonalát, amely élelmiszer-termelésből az önellátást tűzte ki célul. Az állattenyésztésben is nagyobb követelményeket kell támasztani. Figyelmünket a szarvasmarha-tenyésztés kiszélesítésére és jövedelmezőségének fokozására kell összpontosítanunk. Ha eredményeinket összevetjük a dél-morvaországi kerület eredményeivel, látnunk kell, hogy van mit tennünk, mert ott azonos idő alatt 18 százalékkal több tejet vásároltak fel, mint a nyugat-szlovákiai kerületben. Abban a céltudatos küzdelemben, hogy a gyenge szövetkezetek a közepesek, a közepesek pedig a jó szövetkezetek színvonalára emelkedjenek, a kerületben a bevált kooperációs körzetek kialakítását juttatták érvényre. Ez a forma azért figyelemreméltó, mert a földművesszövetkezetek kölcsönösen segítik egymást, és együttműködnek a tudományos ismeretek hatékony felhasználásában. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy a fejlett szocializmus építésének korszakában a szocialista termelési viszonyok tökéletesítésével jobban ki lehet használni azok előnyeit. É tényt szem előtt tartva Lenárt elvtárs nemrég a Pravda, az Új Szó és a Nové slovo főszerkesztőivel beszélgetve hangsúlyozta: meg kell ismernünk a kooperációs körzetek forradalmi gyakorlatát, hogy ez ösztönözzön bennünket, és mindenütt alkalmazzuk, ahol ezt az élet megköveteli. A szocializmus feltételei között csodálatos fejlődést ért el a nyugat-szlovákiai kerület. Ez a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség serény munkájának, a szlovák és magyar nemzetiségű állampolgáraink közös igyekezetének az eredménye. „A mi pártunk - mondotta Lenárt elvtárs 1981-ben a járási pártkonferencián Komáromban (Komárno) - nagyra becsüli magyar nemzetiségű polgártársaink áldozatos munkáját, öntudatos állampolgári magatartását és jó viszonyukat közös csehszlovák hazánkhoz.“ Ebben az összefüggésben kiemelte azt a tényt, hogy épp az utóbbi 10 évben, mióta Husák elvtárssal az élen új vezetőség vette át az irányítást, gazdasági téren jelentős haladást ért el az a terület, ahol magyar polgártársaink élnek, és Dél-Szlovákia az állam egyenrangú része. Ez a lenini politika helyességét bizonyítja; pártunk a nemzetek és nemztiségek közötti viszonyban a lenini politikát juttatja érvényre. A szocialista építés, a közös munka során szerzett tapasztalatok, azok az ismeretek, amelyekre a csehek és szlovákok, magyar és ukrán polgártársaink egyetértése, eredményes munkája során teszünk szert, arra kötelez bennünket - figyelmeztet Lenárt elvtárs hogy tovább szilárdítsuk internacionalista egységünket és össze- forrottságunkat. Ez elsősorban a párt- szervezetek és a kommunisták kötelessége. E gy rövid cikkben persze nehéz ismertetni, mily sokoldalú kapcsolatok fűzik Lenárt elvtársat szocialista köztársaságunk egyik kerületéhez. Oly gazdagok és sokrétűek, mint maga az élet. És épp oly gyümölcsözőek, tettekre ser- kentőek és hasznosak is, mint egész szülőhazánkhoz, Szlovákiához és annak déli tájaihoz, többi kerületeihez és járásaihoz, városaihoz, és falvaihoz fűződő viszonya. E sorok legalább vázolni szeretnék Lenárt elvtárs tevékenységét. Legyenek szerény bizonyítékai nagyszerű alkotó munkájának, amely tartós értékeket eredményezett hazánk életében, s hozzájárult új arculatának formálásához, mert áthatja a bölcsesség, a hűség, a nép és a szocializmus iránti odaadás, amelyet eddig is, most is önzetlenül szolgál. LADISLAV STÍSKAL
