Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám, kedd

Fejezetek Marx és Engels életéből Beszélgetés az NDK televíziójának új sorozatáról Ezekben a hetekben a Csehszlovák Televízió képernyőjén láthatjuk a Fejezetek Marx és Engels életéből című tizenegy részes NDK-tévésorozatot, melynek készítésében három rendező működött közre. Egyikük Günter Wittenbecher, akit megkértünk, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre a sorozat csehszlovákiai bemutatója alkalmából. 0 önök eredeti dokumentumokat is beépítettek az alkotásba. A történelmi hűség kedvéért együttműködtek történészekkel, ezenkívül személyesen látogatták meg azokat a helyeket, ahoi született, élt és dolgozott a tudományos kommunizmusnak e két szülőatyja. Hol mindenütt jártak, és milyen állapotban találták életük, munkásságuk dokumentumait? - Először Wuppertalba mentük el, amely Barmen és Eberfeld egyesítésével született. Barmen Engels szülővárosa. Aztán Trierbe mentünk, ahol Marx Károly született, majd ellátogattunk Kölnbe, ahol a Rheinische Zeitungot adták ki, ezután következett Bonn, Brüsszel, Párizs, Zürich, London, Manchester. Az egyik helyen volt szerencsénk, a másikon nem, Manchesterben és Kölnben például nem maradt fenn róluk semmi abból a korból, Londonban ugyanakkor megvannak még azok a házak, amelyekben éltek vagy amelyeket látogattak. Létezik még az a vendéglő, ahol felkérték őket a Kommunista Kiáltvány megírására. Trierben is áll a ház, amelyben Marx született, illetve a felesége élt. Engels wuppertali otthona is megvan még. A sorozat hitelét erősítendő, nagyon fontos volt, hogy fölkeressük ezeket a helyeket. Igyekeztünk megmutatni, hogy mindketten más-más környezetből jöttek. Engels gyáros családban született, Marx szegény, vagyontalan családból származott. Megpróbáltuk érzékeltetni gondolatviláguk fejlődését, jellemük, nézeteik alakulását, amelyre elejétől kezdve a céltudatosság és megfontoltság volt jellemző. • Megkérem, mondja el röviden az egyes részek tartalmát. - Az első rész azzal az időszakkal foglalkozik, amikor Marx és Engels még nem ismerték egymást. Ezt nagyjából az 1835-1843-as esztendők jelentik; az epizód ott végződik, hogy Marx Károlyt elbocsátják a Reinische Zeitungtól. A második rész az 1843-1844-es évekkel foglalkozik. Marx hét évig titkolt udvarlás után feleségül veszi a polgári származású Jenny von Westphalent. És mivelhogy ennek a résznek a címe Fejről talpra, főként arról van szó, hogy Marx meg nem alkuvó vitát folytat a hegeli filozófiával. Megpróbáltuk behozni azt a pillanatot is, araikor 1844-ben a párizsi Cafe de la Regence-ban először találkozik egymással Marx és Engels. És amikor kiderül, hogy ugyanazokról a dolgokról azonos nézeteik vannak, elhatározzák, hogy együtt fognak dolgozni. Ezzel a találkozással kezdődik tartós és erős barátságuk, amelynek alapja a kölcsönös tisztelet és az emberi társadalom fejlődéséről vallott nézeteik azonossága. Ez a barátság, lelki kapcsolat különösen Marx számára fontos, egzisztenciális szempontból is. A harmadik rész azzal kezdődik, hogy Marxot kiutasítják Párizsból; ezután Brüsszelbe költözik, ahol levelezőirodát nyit. Épp a levelek körforgása révén kerül kapcsolatba a munkásosztály a tudományos kommunizmussal. 1847 decemberében a Kommunisták Szövetségének, amelynek mindketten tagjai voltak, II. kongresszusán fontos feladatot fogadnak el - megírását a Kommunista Kiáltványnak. A levert forradalom - ezt a címet adtuk a negyedik résznek. Marx Károly Brüsszelben van, fogságban, aztán Párizsba megy, ahol éppen lezajlott a márciusi forradalom. A Kommunista Kiáltvány ekkor már végső formájában van és hatására megszületik a német kommunisták forradalmi programja. A rész Marxnak a kölni Neue Rheinische Zeitung szerkesztőségében folytatott tevékenységével fejeződik be. Csillagon a címe az ötödik résznek, amelynek témája a londoni emigráció és a kommunista mozgalom alakulása Kölnben. Marx legnagyobb műve, A töke keletkezése történetének szenteltük az egész hatodik részt. A hetedik Marx és Engels politikai tevékenységével foglalkozik, amelyet a nemzetközi munkásmozgalomért fejtettek ki. A nyolcadik epizód témája Marx és Engels viszonya a Párizsi Kommünhöz; a kilencedikben az I. Internacionálé szétesésének a körülményeit próbáltuk mpg közelbe hozni. Ebbe az időszakba soroltuk az 1874-1876-os éveket, amikor Marx gyógykezelésen volt Karlovy Varyban. Az utolsó előtti részben Londonba vezetjük el a nézőt, ahol • Marx és Engels szorgalmasan dolgoznak elméleti munkáikon. Ez az időszak Marx Károly halálával zárul - 65 évesen hunyt el. A sorozat záró epizódjában, amikor már csak Engels él, azt a hatalmas erőfeszítést igyekeztünk érzékeltetni, amelyet a barát és harcostárs A tőke harmadik és negyedik fejezetének rendszerezésében végzett. • Tehát forgattak Karlovy Varyban is. Helyén találtak-e mindent, amit a forgatókönyv szerint bemutatni akartak? - A fürdőváros múzeumának igazgatóságán lehetőségünk nyílt arra, hogy felvételeket készítsünk az úgynevezett fürdökönyvekről '- Kurbuch -, amelyekben Marx neve is ott szerepel, sőt az egyikben az is ott áll neve mellett, hogy „nagy szocialista" (Der grose Socialist). A Hotel Germániát, amelyben Marx lakott és amely ma az ő nevét viseli, sajnos, nem tudtuk szerepeltetni. Száz évvel ezelőtt ugyanis teljesen más volt. De megszereztük a róla készült egykori fotót. (Egyébként ilyen módon gyarapodott fokozatosan fényképgyűjteményünk, amely körülbelül ötezer darabból áll). Karlovy Vary-i tartózkodása során Marx ellátogatott a doubíi (korábban Aich) porcelángyárba. Az épületet megújult állapotban találtuk és természetesen megváltozott az üzemelés módja is. Számos felvételt készítettünk viszont a város házairól, amelyek homlokzata még idézi a kort, továbbá a fürdősétányról, amely külsőjével segített a századvég légkörének érzékeltetésében. A helyi lovasklubtól egy, körülbelül százéves, páros fogatú hintót kölcsönöztünk, hogy kézi kamerával tudjuk megörökíteni a festői tájat, (ma természetesen rezervátum) nem meszsze Doubítól, amerre Marx járhatott annak idején. Meg kell mondanom, mindenütt készségesen és megértéssel fogadtak, mint ahogyan a cseh filmesek is mondják, amikor nálunk, az NDK-ban forgatnak. A Karlovy Varyban készített belső felvételek közül megemlítem azt, amelyik magában a fürdőben készült, egy eredeti fürdőkádról és a gyógyforrás buzogásáról. Ezek bizonyára nem változtak. EV

AVANUROVÁ Festő a Balatonnál SZÁZ ÉVE SZÜLETETT EGRY JÓZSEF A festők önarcképejn csaknem mindig a szemek ragadják meg a nézőt. Picasso és Csontváry önarcképein a szemek külön életet élnek, a mágneses erőt sugárzó tekintet szinte hipnotizál. Egry József 1 928-ban alkotott Festő a Balatonnál cimu képen 'a művész szemeit teljesen eltakarja kalapjának karimája. Mégis ott érezzük őket, szinte látjuk, amint az összpontosított figyelem, az alkotás hevében résnyire szűkülve fürkészik a tájat. Láthatatlan jelenlétük figyelmeztetésként hat. Itt nem az arcon, az alakon van a hangsúly. A tökéletesen zárt, mesterien kiegyensúlyozott kompozíciójú kép középpontjában ugyan a festő áll, de ugyanolyan hangsúlyt kap az öt körülvevő táj is, amely szinte együtt él, lélegzik a művésszel. A festmény lírai erejű vallomás Egry munkásságáról, az emberi lélek és a természet nagyszerű találkozásáról. ,,Egry József Balaton-ihlette vizionárius erejű, atmoszférikus piktúrája egyedülálló jelenség a magyar művészetben" - jelentette ki annak idején Lyka Károly, a kiváló művészettörténész. Ma már elmondhatjuk, hogy nemzetközi viszonylatban is párját ritkítja Egry művészete. Az impresszionizmus lezárulásával a tájképfestés ázsiója is csökkent; alig találunk festőt, aki Egryhez hasonló elszánt makacssággal ragaszkodott volna egy tájhoz, s rendelkezett volna azzal a természetélményt átszellemíteni tudó rendkívüli lírai erővel, ami az ö képeiből árad. Mestereit, Szinyei Merse Pált és Ferenczy Károlyt akik mellett 1906-tól 1908-ig dolgozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, szintén a természetrajongás jellemezte. Szinyeinél azonban a táj látványa mindig örömérzetet fakaszt, ö a természet derűs csodálói közé tartozott. Ferenczynek, a nagybányai kör egyik legmarkánsabb képviselőjének képein a táj az ábrázolt cselekmény hangulati hatását fokozza, erőteljesen aláhúzza azt. Egry ennél tovább ment. Az expresszionistákhoz hasonlóan a tájat mint motívumot kiindulópontnak tekintette saját belső világának ábrázolásához. Képein

1 a természet nem vegetál, hanem mindig akcióban van. Müncheni és párizsi tanulmányai, belgiumi tanulmányútja és budapesti tartózkodása után 1918-ban végérvényesen a Balaton mellett telepedett le. Először Keszthelyen, majd Badacsonytomajban élt. Lenyűgözte és fogva tartotta a szüntelenül arcát váltogató tó, amelyet számtalan változatban örökített meg vásznain. A hatalmas víztükör a végtelen tér, a szabadság élményével ajándékozta meg. Képein a víz hideg kékjét, a párák szürke rezgését feloldja a ragyogó napfény, amely teljesen elárasztani látszik a messzeségbe nyúló tájat. Mint Szíj Béla írja, a mindenséget éltető naphoz, ,,ehhez a hatalmas természeti erőhöz kell igazítani képein minden mondanivalót, ezért kell elhagynia a kisszerű naturális részleteket, s helyettük a lényeget sűrítő, erőtől feszülő monumentális egységet megteremtenie. Ebben az egységben az ember és természet egyaránt hatalmas erők sugallója." Bár kezdeti korszakában a nagyközönség nem sok megértéssel fogadta műveit, Egry mégsem változtatott stílusán, amely - a sajátos mondanivalóhoz hűen - teljesen egyéni, nem köthető egyetlen izmushoz sem. Különös, az olajat pasztellel kombináló technikával készült vásznain a grafikus és a festői elem együtt hat. Ember és természet meghitt, bensőséges viszonya, tökéletes egymásrahangoltsága ritkán kapott olyan páratlan lírai erejű, szuggesztív kifejezést, mint Egry József alkotásaiban. VOJTEK KATALIN - ÚJ FILMEK Ideiglenes paradicsom (magyar) Tragikus szerelmi történet, ha úgy tetszik, szerelmi dráma ez a magyar film, melyet Kovács András rendezett (a forgatókönyvet is ö írta). Olyan művek fűződnek a nevéhez, mint a Hideg napok, a Nehéz emberek vagy a Ménesgazda. Aki ismeri életművét, talán elcsodálkozik azon, hogy most szerelmesfilmet készített, hiszen eddigi munkáiban általában kevés hely jutott a szerelemnek. Kovács András ez alkalommal francia katona és egy magyar aszszony szereimfenek lírai krónikája ez a film. Jacques a német fogságból megszökött katonatársaival együtt Magyarországon talált menedéket. Kezdetben csaknem idillikus körülmények közé került, távol a fronttól, a bombázásoktól, élvezve a lakosság együttérzését. A francia hadifoglyok internáló táborául egy Balaton-parti szálloda szolgált, szabad kijárási lehetőséggel. Itt ismerkedik meg a férfi Frajt Edit (jobbra) és Tanay Bella a magyar filmben nem folytatta az említett filmek ábrázolási módszerét, megváltoztatta a műfaj jellegét. Amíg korábbi filmjeiben, a társadalmi-történelmi összefüggéseket kutató, publicisztikus alkotásaiban az adott korszak politikai-ideológiai konfliktusaira irányította figyelmét, az Ideiglenes paradicsorrtian a kiélezett politikai szituáció (a második világháború időszaka) csupán feszültségteremtő háttérül szolgál, hogy kiemelje az emberi kapcsolatok, vágyak, magatartások és a valóság aszinkronját. A film csupán utal a meghatározott társadalmi-történelmi valóságra, s csak annyiban és annyira foglalkozik az 1943-tól 1945-ig terjedő, képtelen, tragikus időszakkal, amennyire a két szerelmes személyisége, hovatartozása, szerepe megköveteli. A rendezőt most először a két főszereplő sorsának, szerelmének alakulása izgatta. Egy, a második világháború alatt Magyarországra menekült Vérviszály Klárival, az elvált zsidó származású asszonnyal, akit katonatiszt férje, karrierjét féltve, elhagyott. Klári védekezik az új szerelem ellen, tudja, hogy Jacques visszatér hazájába, családjához, ez a kapcsolat is csak csalódást, magányt hozhat számára. A kölcsönös szerelem alakulásáról, a tragédiába torkolló szerelemről szól Kovács András, következetesen végigvezetve az eseményeket a német megszállásig, a nemzet és az egyén számára egyaránt tragikus végig. A hatásos szerelmi történet két főszereplője a francia André Dussolier és Frait Edit. André Dussolier nagyszerű színész; remek és hiteles figurát formál a francia katona alakjából. Frajt Edit vonzó és tehetséges is, de kezdő színésznő, kellő rutin híján nehezen birkózott meg Klári figurájának eljátszásával. Az Ideiglenes paradicsom a legutóbbi moszkvai nemzetközi filmfesztiválon ezüst-díjas lett. (olasz) Érzelmes, szenvedélyes, tragédiába hulló történet a Vérviszály, amelyet olyan nevek fémjeleznek, mint Sophia Loren, Marcello Mastroianni, Giancarlo Giannini és Lina Wertmüller (az utóbbi a film rendezője). Egy részletesén megfestett történelmi háttér előterében a rendező szerelmi háromszög "történetet rajzol; a szerelmi szál összeszövődik a műben a húszas évek Szicíliája szociális-politikai viszonyainak ábrázolásával. Szerelmi dráma a film, melyben a három főszereplő nemcsak származásban különbözik egymástól, hanem emberi alapállásban, törekvésben és akarásban is. A férje meggyilkolásáért bosszúvágy fűtötte özvegyasszony két férfi - egy „amerikás" nagyúrrá, a valóságban azonban közönséges bűnözővé süllyedt szicíliai szegényörriön és env arievt^kr^ta származású, szocialista érzelmű humanista filozófus - között vergődik. Hármuk szerelmi kapcsolatát mind erőteljesebben zavarja meg az éleződő fasizmus. S bár a politikai szituáció, a társadalmitörténelmi helyzet bemutatása kezdetben független a cselekménytől, a sztori bonyolításával mind nyilvánvalóbb, hogy az események az emberi kapcsolatok ellentmondásosságának ábrázolására szolgálnak. Lina Wertmüller napjaink egyik legizgalmasabb nőrendezője. Szép, tragikomikus elemekkel átszőtt emberi drámát, részleteiben is kimunkált filmet alkotott. Ismert és tehetséges színészegyéniségekkel játszatja el a főszerepeket; az említett sztárok hitelesen és árnyaltan keltik életre az általuk megformált figurát. -ymÚJSZÚ 4 Giancarlo Giannini, Marcello Mastroianni és Sophia Loren az olasz film főszerepében 198

3 w. 15.