Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám, kedd

A siker feltétele a komplex alkalmazas A studeneci Novy Spis Efsz tapasztalatai az önálló elszámolási rendszer érvényesítésében ÚJ szú 1983. III. 15. A Spisská Nová Ves-i járásban gazdálkodó studeneci Novy Spis Efsz a vállalaton belüli önálló elszámolást sikeresen alkalmazó szövetkezetek közé tartozik. Az itt szerzett tapasztalatok más mezőgazdasági vállalatok számára is hasznosak lehetnek. A Munka Érdemrenddel kitüntetett studeneci Novy Spié Efsz 1975-ben keletkezett 6 efsz egyesülésével. Jelenleg 2777 hektár mezőgazdasági, ezen belül 1492 hektár szántóterületen gazdálkodik. Termőföldjének 66,2 százaléka a burgonyatermesztő, 33,8 százaléka a hegyvidéki körzetbe tartozik. A szövetkezetnek 547 állandó dolgozója van, akik közül 63 (11,5 százalék) tartozik a műszaki-gazdasági dolgozók csoportjába. A szövetkezet egy hektár mezőgazdasági területre számított bruttó mezőgazdasági termelési értéke 1981 -ben 13 461 korona volt, ebből 6083 korona jutótt a növénytermesztésre, 7378 korona pedig az állattenyésztésre. Ugyanez egy dolgozóra számítva 57 668 koronát tett ki. Az egy hektárra számított nyereség 1097 korona, a 100 korona összköltségre számított nyereség pedig 4,79 korona volt. A jelzett évben a szántóterület 53,3 százalékán gabonaféléket, 26,7 százalékán takarmánynövényeket, 16,4 százalékán pedig burgonyát termesztettek. Az állattenyésztésben 100 hektár mezőgazdasági területre számítva 84 szarvasmarhát, ebből 31 tehenet, 93 sertést, és 19 juhot tartanak ami összesen 71 nagy számosállatnak felel meg. A szövetkezet szervezési és irányítási rendszerében az ágazati alapelvet érvényesítették; a szövetkezet négy ágazatra, mégpedig növénytermelésre, állattenyésztésre, műszaki szolgáltatásokra és mellékküzemági termelésre tagozódik. A növénytermelést négy üzemegységre osztották fel, amelyek állandó jelleggel kiutalt földalappal és termelőeszöközökkel rendelkeznek. Minden üzemegységnek saját vetésforgója van, s a dolgozók személyi összetétele is állandó jellegű. Az üzemegységek gépesített mezei munkáit a műszaki szolgáltatásokhoz tartozó mezei gépesítési csoport végzi. A takarékosabb üzemanyagfogyasztás szempontjából három gépesítési központot létesítettek, így az egyes tábláknak a központtól való távdlsága 0,75 km-től 10 km-ig terjed. Az állattenyésztést szintén négy üzemegységben szervezték meg, amelyek állatállományát és felszerelését ugyancsak állandó jelleggel utalták ki, s a dolgozók személyi összetétele is állandó. Két üzemegységben csak szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak, a másik kettőben sertéstenyésztéssel is, s a juhtenyésztés ezek egyikéhez tartozik. Mindegyik állattenyésztési üzemegységnek külön takarmány- és alomellátó csoportja van. A műszaki szolgáltatások ágazata négy üzemegységre tagozódik, az egyikhez a gépjavítás, a másikhoz a szállítás és a nehéz gépesítés, a harmadikhoz a mezei munkák végzése, a negyedikhez pedig az építés tartozik. A melléküzemági termelésben Flexipane és rakodólapok gyártásával, valamint kavicsjövesztéssel foglalkoznak. Ez az ágazat szintén négy üzemegységből áll. SZERVEZÉSI ALAPELVEK A szövetkezet tevékenységének irányításában és szervezésében az „önálló elszámolási rend" és a „Gazdasági rend" érvényesül. A szövetkezet gazdasági rendje a többi vállalati normából (az efsz alapszabályai, szervezési rend, munka- és tárgyalási rend) kiindulva meghatározza a vállalaton belüli önálló elszámolású részlegek tevékenységét és kölcsönös viszonyait. Ennek keretében meghatározza az önnálló elszámolás alapján végzett gazdálkodás kőtelező módszereit és formáit, az egyes szervezési alapegységek gazdasági szerkezetét, gazdasági önnállőságának és felelősségének a fokát, biztosítja a vállalati források arányos és gazdaságos felhasználását, elősegíti a tartalékok és a fogyatékosságok feltárását a vállalat gazdasági tevékenységében, s biztosítja a gazdasági adatfeldolgozás korszerű módszereinek az érvényesítését. Az önálló elszámolási rendszer egyes alakulatait gazdasági szervezeti egységek és költségelemző szervezeti egységek képezik. A növénytermelési és az állattenyésztési ágazatok gazdasági szervezeti egységeket képeznek, az ezeken belüli üzemegységek pedig költségelemző szervezeti egységeket. Ezzel szemben a műszaki szolgáltatások ágazatán belüli üzemegységek, valamint a melléküzemági üzemegységek gazdasági szervezeti egységeket alkotnak. Az ágazati gazdasági szervezeti egységek számára önálló gazdasági végrehajtási terveket dolgoznak ki. A szövetkezet vezetőcége a tervjavaslatok kidolgozását a járási mezőgazdasági igazgatóság által megjelölt kötelező feladatok, valamint az előirányzott keretek és tájékoztató' mutatók természeti egységekben és értékekben meghatározott lebontása által segíti elő. A gazdasági szervezeti egységek gazdasági végrehajtási terveit ezután a költségelemző szervezeti egységekre is lebontják. Minden gazdasági és költségelemző szervezeti egységben éves és negyedéves mérlegek formájában dolgozzák fel a termelési költségek, valamint a termelési és gazdasági eredmények tervét. A vállalaton belüli tervezés folyamatát döntő mértékben elősegíti az önálló elszámolási lapok kidolgozása. ÖNÁLLÓ ELSZÁMOLÁSI LAPOK A növénytermesztésben minden költségelemző szervezeti egység számára önálló elszámolási lapokon tüntetik fel a saját és a vásárolt vetőmagvak és trágyaanyagok, továbbá a növényvédelmi vegyszerek tervben előirányzott fogyasztását, a termelési érték havi, negyedévi és évi mennyiségét, s a munkadíjazás feltételit. Az állattenyésztésben az önálló elszámolási lapokat az egyes istállók kollektívái számára dolgozzák ki. Ezeken az előirányzott takarmányfogyasztást, a termelési értéket, a 100 koronás termelési értékre számított takarmányfogyasztást, az abraktakarmányok teljes és termékegységre számított fajlagos fogyasztását, a munkadíjak összegét és a termékegységre jutó munkadíj összegét tüntetik fel. A műszaki szolgáltatások területén az önálló elszámolási lapokat az üzemanyag- és a pótalkatrész-fogyasztás, a javítások, a munkanapok, a teljesítmények és a munkadíjazás nyilvántartására használják. Az önálló elszámolási rendszerben megvalósított ellenőrző és elemző tevékenységet a szövetkezet gazdasági részlege irányítja. E részleg dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérik a tervezett feladatok teljesítését, s az eltérésekről közvetlenül tájékoztatják az illetékes vezetőket, akik felvilágosítást nyújtanak az okokról, illetve javaslatokat dolgoznak ki a fogyatékosságok felszámolására az üzemegység hatáskörében, vagy a szövetkezet vezetőségének a szintjén. Az önálló elszámolású szervezeti egységek dolgozói termelési tanácskozáson vitatják meg, az ellenőrzések és a gazdasági elemzések észrevételeit, megállapításait. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖLCSÖNÖS KAPCSOLATAI Az önálló elszámolású szervezeti egységek kölcsönös kapcsolatait az efsz gazdasági rendje szabályozza. Ide tartozik elsősorban a növénytermesztés termékeinek átadása az állattenyésztés számára és viszont (zöldtakarmányok, tartósított takarmányok, alomszalma, illetve istállótrágya), az üzemegységek közötti kölcsönös segítségnyújtás, például csúcsmunkák idején, a különböző szolgáltatások biztosítása az üzemegységek számára (gépjavítás, műszaki karbantartás, épületek javítása, szállítási munkák, takarmányelőkészítés stb.), valamint az anyagi-műszaki ellátás. A zöldtakarmányok, a silózott és szárított tömegtakarmányok átadási feltételeit pontos előírások szabályozzák. A tartósított takarmányokat példáúl állandó vállalaton belüli árakban számolják el. Ezeket decemberben állapítják meg a takarmányok laboratóriumban megállapított tápértéke (emészthető nitrogéntartalmú anyagok, keményítóegységek mennyisége) szerint, az egyes minőségi osztályokra vonatkozó együtthatók segítségével. Az 1. minőségi osztályban az együttható értéke 1,2 a másodikban 1,0, a harmadikban 0,8, a negyedikben pedig 0,60. Az istállótrágya és a trágyáié kezeléséért az állattenyésztési dolgozók csak a farmon történő átadásig tartoznak felelősséggel, a mezei trágyatelepeken már a növénytermesztési dolgozókra hárul ez a felelősség. Az átadás feltételeire írásbeli megállapodások vonatkoznak, amelyek pontos időrendi terveket tartalmaznak. Az egyes szervezeti alakulatok között felmerülő vitás kérdéseket a szövetkezet vezetősége oldja meg. A műszaki szolgáltatások teljesítményeit (gépesített mezei munkák, gépek javítása és karbantartása, szállítási munkák, épületek javítása és karbantartása) szintén vállalaton belüli árakban számolják el. Ezeket költségkalkulációk alapján számítják ki. A mezei munkáknál például az átszámított gépi munkaóra értéke (a gépkezelők munkabére nélkül) a traktoros munkáknál 29, az önjáró gépekkel végzett munkáknál 68, a kombájnoknál pedig 90 korona. Hasonló módszerekkel számolják el a szállítási, valamint a nehéz gépekkel végzett munkákat is, ahol az átszámított munkaóra értéke 38, illetve 45 korona. Az építési javítási és karbantartási munkákat 32 koronás munkaórában számolják el az önálló szervezeti egységek közötti kapcsolatokban. Az egyes szervezeti egységek termelési feltételeiben jelentkező különbségeket állandóan szem előtt tartják a munkadíjazás konkrét formáinak kiválasztásakor. Elsősorban azt veszik figyelembe, hogy az alkalmazott munkadíjazási formának milyen hatása van az egyes munkahelyeken a feladatok teljesítésére, illetve a munka szervezési és technikai feltételeinek kialakítására (teljesítmény- és kezelési normák, mennyiségi és minőségi mutatók, a gépek és a berendezések optimális kihasználása, munkavédelmi előírások megtartása stb). Az önálló elszámolási szervezeti egységek anyagi érdekeltségét a tervezett feladatok teljesítésében a prémiumok és a gazdasági eredményekben való részesedés formájában érvényesítik. A szövetkezet egész munkadíjazási alapjából 17,8 százalékot különítenek el erre a célra. Ennek 90 százalékát párhuzamos prémiumok, 10 százalékát pedig nyereségrészesedés formájában fizetik ki. A vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer akkor érvényesül hatékonyan, ha azt komplex módon vezetik be az egyes vállalatok egész gazdálkodási rendszerében. Ezt bizonyítják a studeneci Novy Spis Efsz szervezési módszerei és tapasztalatai is. VINCENT RAPANT Baffi László (jobbról), Soltész Ferenc, Soltész Gábor és Lubomír Macavsky, a Rozsnyói Agrostav dolgozói az üvegház fútöcsöveinek szerelése közben. (A szerző felvétele) Miért kedvetlen az elnök? HELYZETJELENTÉS EGY ÜVEGHÁZTELEP ÉPÍTÉSÉRŐL Amikor a rozsnyói (Roznava) járási párt- és állami szervek képviselőivel folytatott beszélgetés után az újságírók egy csoportja beszállt az autóbuszba és elindult a Szádalmás (Jablonov nad Turnou) határában épülő üvegháztelepre, „házigazdánknak", Icso Jánosnak, a görgői (Hrhov) Béke Efsz elnökének nem volt nagy kedve a beszélgetéshez. Kérdéseinkre jóformán csak tőmondatokban válaszolt, s tekintetét az autóbusz ablakán át inkább a keskeny völgyet határoló hegyoldalaknak szegezte. Hogy ilyenkor mire gondolt, nem firtattuk, viszont az építkezésen tett terepszemle után megértettük a szűkszavúságát. Már megszoktuk, hogy egy-egy létesítmény megtekintésekor vendéglátóink rendszerint özönével szórják az adatokat, szinte kérdezés nélkül sorolják az épülő vagy kész múnek a régivel szembeni előnyeit. Ha a szádalmási üvegház is az eredetileg tervezett időre, azaz 1982 májusára kész lett volna, akkor bizonyára Icso János elnök, valamint Klinko Attila, az efsz műszaki-szolgáltatási ágazatának vezetője és Rákay Árpád, az építkezés beruházási technikusa is jobb hangulatban, nagyobb kedvvel tájékoztatnak minket az ott folyó termelésről. Csakhogy az építés a tervezettnél jóval lassabban halad, igy az üzembehelyezés is mintegy másfél-két évet késik. A késés pedig kedvezőtlenül befolyásolja, rontja a szövetkezet gazdasági mérlegét. Ez a helyzet sem az elnöknek, sem a tagságnak nem lehet közömbös. A kérdés, hogy miért fogott bele a Görgői Efsz ebbe a nagy munkába, feltehető ugyan, de nem helyénvaló. Nem, mert köztudott, hogy a primőr zöldségáruból a jelenleginél több kell a piacra. S ha a Tranzit Gázvezeték szádalmási kompresszorállomásán elillanó hő felfogásával adott az üvegház kifűtéséhez szükséges energiaforrás, akkor vétek lenne azt kihasználatlanul hagyni. Ha annak idején nem a gőrgőiek látnak hozzá e fontos növényház felépítéséhez, akkor nyilván más beruházót bíz meg vele az ország, s most más üzem elnökének vagy igazgatójának és dolgozóinak okozna az építkezés gondott. A társadalmi szempontból igen hasznos vállalkozásba kezdett Görgői Efsz-nek, azaz a beruházónak először a kivitelező-keresés jelentett némi fejfájást. Az építőipari vállalatok ugyanis nemigen kaptak az alkalmon. Amelyik aztán nagy nehezen hajlandóságot mutatott, az a szerződés megkötésétől az utolsó pillanatban visszalépett. Persze, közben múltak a hónapok és az évek. Végül a Rovinkai GTÁ állt kötélnek, így tavaly óta már épülget az üvegháztelep. Igaz, nem az eredetileg tervezeti területen, hanem csak 2,7 hektáron. Természetesen az is valami. A kiadási költségeket nézve pedig - a beruházó szerint - sok is, hiszen előreláthatóan 43 millió koronájába kerül a szövetkezetnek. Ez utóbbi szintén sokat foglalkoztatja a beruházót. Érthetően, hiszen a költségek körülbelül csak huszonöt-harminc év után térülnek vissza. A beruházónak tehát az lenne a jó, ha e létesítmény minél előbb üzemelne. A kivitelező ugyan igyekszik, de csak olyan ütemben tud haladni, amilyenben a szükséges építőanyag érkezik... A tizenkét üvegház közül tizenegybe mén beszerelték a fűtőberendezést, tavaszig kettőt beüvegoznek, a hőcserélő állomás üzembe helyezését, s ezzel az üvegház fűtésének megkezdését pedig ez év októberére tervezik. Bár vendéglátóink előttünk nem sokat foglalkoztak vele, nekünk mégis úgy tűnt, mintha az építkezés késésén kívül a kompresszorállomásról származó hő árát is sokallnák. Vagyis annak az energiának az árát, amelyik jelenleg hasznosítás nélkül távozik és vész el a levegőben. Kissé érthetetlen, miért fizet majd ezért évente félmillió koronát az üvegház üzemeltetője?! A hallottak és látottak alapján egyebek között azt próbáltam eldönteni magamban, hogy tulajdonképpen mi okozta az üvegház építése körüli bonyodalmakat. Talán a kivitelezők túlbecsülték erejüket és nem mérték fel kellően, mennyi építőanyag áll rendelkezés sükre? Elvégre az utóbbiból sem végtelen az ország készlete! Netán nem volt aki figyelmeztesse a beruházót, hogy még ne kezdjen hozzá, hanem várja meg, amíg minden kérdés tisztázódik? Lehet, hogy ezzel a gőrgőiek maguk is tisztában voltak, ugyanakkor azt is tudták, hogy a zöldségtermesztés fejlesztése nem tűr halasztást, s hogy az üvegház legalább olyan fontos, mint az egészségügyi létesítmény, s bizonyára fontosabb, mint mondjuk az év nagyobb részében kihasználatlanul álló, fedett nézőtérrel, esti megvilágítással, valamint ilyen-olyan teremmel ellátott községi „sportstadion". GAZDAG JÓZSEF Megállják helyüket (CSTK) - Szlovákiában egyedül a Bánovce nad Bebravou-i Zornica vállalat gyárt pamut fehérneműt. Termékeit immár negyed évszázada szállítja külföldre is, s ezalatt az idő alatt több mint 75 millió darabot exportált a szocialista és tőkés országokba. A vállalat dolgozóinak jó munkájáról tanúskodik az a tény, hogy az elmúlt 25 év alatt egyetlen reklarríációt sem kaptak a termékek minőségét illetően. Az exporttermékek 90 százalékát a Szovjetunióba szállítják. Több éve folytatnak szoros együttműködést a szovjet fehérnemügyár szakembereivel. A színvonalas termékek megállják helyüket Svédországban, az NSZK-ban, Izlandban, Ausztriában, Olasz-, Franciaés Finnországban is.