Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám, kedd

A siker feltétele a komplex alkalmazas A studeneci Novy Spis Efsz tapasztalatai az önálló elszámolási rendszer érvényesítésében ÚJ szú 1983. III. 15. A Spisská Nová Ves-i járásban gazdálkodó studeneci Novy Spis Efsz a vállalaton belüli önálló el­számolást sikeresen alkalmazó szövetkezetek közé tartozik. Az itt szerzett tapasztalatok más mező­gazdasági vállalatok számára is hasznosak lehetnek. A Munka Érdemrenddel kitünte­tett studeneci Novy Spié Efsz 1975-ben keletkezett 6 efsz egye­sülésével. Jelenleg 2777 hektár mezőgazdasági, ezen belül 1492 hektár szántóterületen gazdálko­dik. Termőföldjének 66,2 százalé­ka a burgonyatermesztő, 33,8 százaléka a hegyvidéki körzetbe tartozik. A szövetkezetnek 547 ál­landó dolgozója van, akik közül 63 (11,5 százalék) tartozik a műsza­ki-gazdasági dolgozók csoport­jába. A szövetkezet egy hektár me­zőgazdasági területre számított bruttó mezőgazdasági termelési értéke 1981 -ben 13 461 korona volt, ebből 6083 korona jutótt a nö­vénytermesztésre, 7378 korona pedig az állattenyésztésre. Ugyanez egy dolgozóra számítva 57 668 koronát tett ki. Az egy hektárra számított nyereség 1097 korona, a 100 korona összköltség­re számított nyereség pedig 4,79 korona volt. A jelzett évben a szántóterület 53,3 százalékán gabonaféléket, 26,7 százalékán takarmánynövé­nyeket, 16,4 százalékán pedig burgonyát termesztettek. Az állat­tenyésztésben 100 hektár mező­gazdasági területre számítva 84 szarvasmarhát, ebből 31 tehenet, 93 sertést, és 19 juhot tartanak ami összesen 71 nagy számosál­latnak felel meg. A szövetkezet szervezési és irányítási rendszerében az ágazati alapelvet érvényesítették; a szö­vetkezet négy ágazatra, mégpedig növénytermelésre, állattenyész­tésre, műszaki szolgáltatásokra és mellékküzemági termelésre tago­zódik. A növénytermelést négy üzem­egységre osztották fel, amelyek állandó jelleggel kiutalt földalappal és termelőeszöközökkel rendel­keznek. Minden üzemegységnek saját vetésforgója van, s a dolgo­zók személyi összetétele is állan­dó jellegű. Az üzemegységek gépesített mezei munkáit a műszaki szolgál­tatásokhoz tartozó mezei gépesí­tési csoport végzi. A takarékosabb üzemanyagfogyasztás szempont­jából három gépesítési központot létesítettek, így az egyes táblák­nak a központtól való távdlsága 0,75 km-től 10 km-ig terjed. Az állattenyésztést szintén négy üzemegységben szervezték meg, amelyek állatállományát és felszerelését ugyancsak állandó jelleggel utalták ki, s a dolgozók személyi összetétele is állandó. Két üzemegységben csak szar­vasmarha-tenyésztéssel foglal­koznak, a másik kettőben sertés­tenyésztéssel is, s a juhtenyésztés ezek egyikéhez tartozik. Mindegyik állattenyésztési üzemegységnek külön takarmány- és alomellátó csoportja van. A műszaki szolgáltatások ága­zata négy üzemegységre tagozó­dik, az egyikhez a gépjavítás, a másikhoz a szállítás és a nehéz gépesítés, a harmadikhoz a mezei munkák végzése, a negyedikhez pedig az építés tartozik. A melléküzemági termelésben Flexipane és rakodólapok gyártá­sával, valamint kavicsjövesztéssel foglalkoznak. Ez az ágazat szintén négy üzemegységből áll. SZERVEZÉSI ALAPELVEK A szövetkezet tevékenységé­nek irányításában és szervezésé­ben az „önálló elszámolási rend" és a „Gazdasági rend" érvénye­sül. A szövetkezet gazdasági rendje a többi vállalati normából (az efsz alapszabályai, szervezési rend, munka- és tárgyalási rend) kiindulva meghatározza a vállala­ton belüli önálló elszámolású rész­legek tevékenységét és kölcsönös viszonyait. Ennek keretében meg­határozza az önnálló elszámolás alapján végzett gazdálkodás kőte­lező módszereit és formáit, az egyes szervezési alapegységek gazdasági szerkezetét, gazdasági önnállőságának és felelősségé­nek a fokát, biztosítja a vállalati források arányos és gazdaságos felhasználását, elősegíti a tartalé­kok és a fogyatékosságok feltárá­sát a vállalat gazdasági tevékeny­ségében, s biztosítja a gazdasági adatfeldolgozás korszerű mód­szereinek az érvényesítését. Az önálló elszámolási rendszer egyes alakulatait gazdasági szer­vezeti egységek és költségelemző szervezeti egységek képezik. A növénytermelési és az állatte­nyésztési ágazatok gazdasági szervezeti egységeket képeznek, az ezeken belüli üzemegységek pedig költségelemző szervezeti egységeket. Ezzel szemben a mű­szaki szolgáltatások ágazatán be­lüli üzemegységek, valamint a melléküzemági üzemegységek gazdasági szervezeti egységeket alkotnak. Az ágazati gazdasági szerveze­ti egységek számára önálló gaz­dasági végrehajtási terveket dol­goznak ki. A szövetkezet vezető­cége a tervjavaslatok kidolgozását a járási mezőgazdasági igazgató­ság által megjelölt kötelező fel­adatok, valamint az előirányzott keretek és tájékoztató' mutatók természeti egységekben és érté­kekben meghatározott lebontása által segíti elő. A gazdasági szervezeti egysé­gek gazdasági végrehajtási terveit ezután a költségelemző szervezeti egységekre is lebontják. Minden gazdasági és költségelemző szer­vezeti egységben éves és negyed­éves mérlegek formájában dol­gozzák fel a termelési költségek, valamint a termelési és gazdasági eredmények tervét. A vállalaton belüli tervezés folyamatát döntő mértékben elősegíti az önálló el­számolási lapok kidolgozása. ÖNÁLLÓ ELSZÁMOLÁSI LAPOK A növénytermesztésben min­den költségelemző szervezeti egység számára önálló elszámo­lási lapokon tüntetik fel a saját és a vásárolt vetőmagvak és trágya­anyagok, továbbá a növényvédelmi vegyszerek tervben előirányzott fogyasztását, a termelési érték ha­vi, negyedévi és évi mennyiségét, s a munkadíjazás feltételit. Az állattenyésztésben az önálló elszámolási lapokat az egyes is­tállók kollektívái számára dolgoz­zák ki. Ezeken az előirányzott ta­karmányfogyasztást, a termelési értéket, a 100 koronás termelési értékre számított takarmányfo­gyasztást, az abraktakarmányok teljes és termékegységre számított fajlagos fogyasztását, a munkadí­jak összegét és a termékegységre jutó munkadíj összegét tüntetik fel. A műszaki szolgáltatások terü­letén az önálló elszámolási lapo­kat az üzemanyag- és a pótalkat­rész-fogyasztás, a javítások, a munkanapok, a teljesítmények és a munkadíjazás nyilvántartásá­ra használják. Az önálló elszámolási rend­szerben megvalósított ellenőrző és elemző tevékenységet a szö­vetkezet gazdasági részlege irá­nyítja. E részleg dolgozói folyama­tosan figyelemmel kísérik a terve­zett feladatok teljesítését, s az eltérésekről közvetlenül tájékoz­tatják az illetékes vezetőket, akik felvilágosítást nyújtanak az okok­ról, illetve javaslatokat dolgoznak ki a fogyatékosságok felszámolá­sára az üzemegység hatásköré­ben, vagy a szövetkezet vezető­ségének a szintjén. Az önálló elszámolású szerve­zeti egységek dolgozói termelési tanácskozáson vitatják meg, az ellenőrzések és a gazdasági elemzések észrevételeit, megálla­pításait. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖLCSÖNÖS KAPCSOLATAI Az önálló elszámolású szerve­zeti egységek kölcsönös kapcso­latait az efsz gazdasági rendje szabályozza. Ide tartozik elsősor­ban a növénytermesztés terméke­inek átadása az állattenyésztés számára és viszont (zöldtakarmá­nyok, tartósított takarmányok, alomszalma, illetve istállótrágya), az üzemegységek közötti kölcsö­nös segítségnyújtás, például csúcsmunkák idején, a különböző szolgáltatások biztosítása az üzem­egységek számára (gépjavítás, műszaki karbantartás, épületek ja­vítása, szállítási munkák, takar­mányelőkészítés stb.), valamint az anyagi-műszaki ellátás. A zöldtakarmányok, a silózott és szárított tömegtakarmányok átadási feltételeit pontos előírások szabályozzák. A tartósított takar­mányokat példáúl állandó vállala­ton belüli árakban számolják el. Ezeket decemberben állapítják meg a takarmányok laboratórium­ban megállapított tápértéke (emészthető nitrogéntartalmú anyagok, keményítóegységek mennyisége) szerint, az egyes mi­nőségi osztályokra vonatkozó együtthatók segítségével. Az 1. minőségi osztályban az együttha­tó értéke 1,2 a másodikban 1,0, a harmadikban 0,8, a negyedikben pedig 0,60. Az istállótrágya és a trágyáié kezeléséért az állattenyésztési dolgozók csak a farmon történő átadásig tartoznak felelősséggel, a mezei trágyatelepeken már a növénytermesztési dolgozókra hárul ez a felelősség. Az átadás feltételeire írásbeli megállapodá­sok vonatkoznak, amelyek pontos időrendi terveket tartalmaznak. Az egyes szervezeti alakulatok között felmerülő vitás kérdéseket a szö­vetkezet vezetősége oldja meg. A műszaki szolgáltatások telje­sítményeit (gépesített mezei mun­kák, gépek javítása és karbantar­tása, szállítási munkák, épületek javítása és karbantartása) szintén vállalaton belüli árakban számol­ják el. Ezeket költségkalkulációk alapján számítják ki. A mezei munkáknál például az átszámított gépi munkaóra értéke (a gépkeze­lők munkabére nélkül) a traktoros munkáknál 29, az önjáró gépekkel végzett munkáknál 68, a kombáj­noknál pedig 90 korona. Hasonló módszerekkel számolják el a szál­lítási, valamint a nehéz gépekkel végzett munkákat is, ahol az át­számított munkaóra értéke 38, il­letve 45 korona. Az építési javítási és karbantartási munkákat 32 ko­ronás munkaórában számolják el az önálló szervezeti egységek kö­zötti kapcsolatokban. Az egyes szervezeti egységek termelési feltételeiben jelentkező különbségeket állandóan szem előtt tartják a munkadíjazás konk­rét formáinak kiválasztásakor. El­sősorban azt veszik figyelembe, hogy az alkalmazott munkadíjazási formának milyen hatása van az egyes munkahelyeken a feladatok teljesítésére, illetve a munka szer­vezési és technikai feltételeinek kialakítására (teljesítmény- és ke­zelési normák, mennyiségi és mi­nőségi mutatók, a gépek és a be­rendezések optimális kihasználá­sa, munkavédelmi előírások meg­tartása stb). Az önálló elszámolási szerve­zeti egységek anyagi érdekeltsé­gét a tervezett feladatok teljesíté­sében a prémiumok és a gazdasá­gi eredményekben való részese­dés formájában érvényesítik. A szövetkezet egész munkadíja­zási alapjából 17,8 százalékot kü­lönítenek el erre a célra. Ennek 90 százalékát párhuzamos prémi­umok, 10 százalékát pedig nyere­ségrészesedés formájában fizetik ki. A vállalaton belüli önálló elszá­molási rendszer akkor érvényesül hatékonyan, ha azt komplex mó­don vezetik be az egyes vállalatok egész gazdálkodási rendszeré­ben. Ezt bizonyítják a studeneci Novy Spis Efsz szervezési mód­szerei és tapasztalatai is. VINCENT RAPANT Baffi László (jobbról), Soltész Ferenc, Soltész Gábor és Lubomír Macavsky, a Rozsnyói Agrostav dolgozói az üvegház fútöcsöveinek szerelése közben. (A szerző felvétele) Miért kedvetlen az elnök? HELYZETJELENTÉS EGY ÜVEGHÁZTELEP ÉPÍTÉSÉRŐL Amikor a rozsnyói (Roznava) járási párt- és állami szervek képvise­lőivel folytatott beszélgetés után az újságírók egy csoportja beszállt az autóbuszba és elindult a Szádalmás (Jablonov nad Turnou) határában épülő üvegháztelepre, „házigazdánknak", Icso Jánosnak, a görgői (Hrhov) Béke Efsz elnökének nem volt nagy kedve a beszélgetéshez. Kérdéseinkre jóformán csak tőmondatokban válaszolt, s tekintetét az autóbusz ablakán át inkább a keskeny völgyet határoló hegyoldalaknak szegezte. Hogy ilyenkor mire gondolt, nem firtattuk, viszont az építkezé­sen tett terepszemle után megértettük a szűkszavúságát. Már megszoktuk, hogy egy-egy létesítmény megtekintésekor ven­déglátóink rendszerint özönével szórják az adatokat, szinte kérde­zés nélkül sorolják az épülő vagy kész múnek a régivel szembeni előnyeit. Ha a szádalmási üveg­ház is az eredetileg tervezett idő­re, azaz 1982 májusára kész lett volna, akkor bizonyára Icso János elnök, valamint Klinko Attila, az efsz műszaki-szolgáltatási ágaza­tának vezetője és Rákay Árpád, az építkezés beruházási techniku­sa is jobb hangulatban, nagyobb kedvvel tájékoztatnak minket az ott folyó termelésről. Csakhogy az építés a tervezettnél jóval lassab­ban halad, igy az üzembehelyezés is mintegy másfél-két évet késik. A késés pedig kedvezőtlenül befo­lyásolja, rontja a szövetkezet gaz­dasági mérlegét. Ez a helyzet sem az elnöknek, sem a tagságnak nem lehet közömbös. A kérdés, hogy miért fogott bele a Görgői Efsz ebbe a nagy mun­kába, feltehető ugyan, de nem helyénvaló. Nem, mert köztudott, hogy a primőr zöldségáruból a je­lenleginél több kell a piacra. S ha a Tranzit Gázvezeték szádalmási kompresszorállomásán elillanó hő felfogásával adott az üvegház ki­fűtéséhez szükséges energiafor­rás, akkor vétek lenne azt kihasz­nálatlanul hagyni. Ha annak idején nem a gőrgőiek látnak hozzá e fontos növényház felépítéséhez, akkor nyilván más beruházót bíz meg vele az ország, s most más üzem elnökének vagy igazgatójá­nak és dolgozóinak okozna az építkezés gondott. A társadalmi szempontból igen hasznos vállalkozásba kezdett Görgői Efsz-nek, azaz a beruhá­zónak először a kivitelező-keresés jelentett némi fejfájást. Az építő­ipari vállalatok ugyanis nemigen kaptak az alkalmon. Amelyik aztán nagy nehezen hajlandóságot mu­tatott, az a szerződés megkötésé­től az utolsó pillanatban visszalé­pett. Persze, közben múltak a hó­napok és az évek. Végül a Rovin­kai GTÁ állt kötélnek, így tavaly óta már épülget az üvegháztelep. Igaz, nem az eredetileg tervezeti területen, hanem csak 2,7 hektá­ron. Természetesen az is valami. A kiadási költségeket nézve pedig - a beruházó szerint - sok is, hiszen előreláthatóan 43 millió ko­ronájába kerül a szövetkezetnek. Ez utóbbi szintén sokat foglalkoz­tatja a beruházót. Érthetően, hi­szen a költségek körülbelül csak huszonöt-harminc év után térül­nek vissza. A beruházónak tehát az lenne a jó, ha e létesítmény minél előbb üzemelne. A kivitelező ugyan igyekszik, de csak olyan ütemben tud haladni, amilyenben a szükséges építőanyag érke­zik... A tizenkét üvegház közül tizenegybe mén beszerelték a fű­tőberendezést, tavaszig kettőt be­üvegoznek, a hőcserélő állomás üzembe helyezését, s ezzel az üvegház fűtésének megkezdését pedig ez év októberére tervezik. Bár vendéglátóink előttünk nem sokat foglalkoztak vele, nekünk mégis úgy tűnt, mintha az építke­zés késésén kívül a kompresszor­állomásról származó hő árát is sokallnák. Vagyis annak az ener­giának az árát, amelyik jelenleg hasznosítás nélkül távozik és vész el a levegőben. Kissé érthetetlen, miért fizet majd ezért évente fél­millió koronát az üvegház üzemel­tetője?! A hallottak és látottak alapján egyebek között azt próbáltam el­dönteni magamban, hogy tulaj­donképpen mi okozta az üvegház építése körüli bonyodalmakat. Ta­lán a kivitelezők túlbecsülték ere­jüket és nem mérték fel kellően, mennyi építőanyag áll rendelkezés sükre? Elvégre az utóbbiból sem végtelen az ország készlete! Ne­tán nem volt aki figyelmeztesse a beruházót, hogy még ne kezdjen hozzá, hanem várja meg, amíg minden kérdés tisztázódik? Lehet, hogy ezzel a gőrgőiek maguk is tisztában voltak, ugyanakkor azt is tudták, hogy a zöldségtermesztés fejlesztése nem tűr halasztást, s hogy az üvegház legalább olyan fontos, mint az egészségügyi léte­sítmény, s bizonyára fontosabb, mint mondjuk az év nagyobb ré­szében kihasználatlanul álló, fe­dett nézőtérrel, esti megvilágítás­sal, valamint ilyen-olyan teremmel ellátott községi „sportstadion". GAZDAG JÓZSEF Megállják helyüket (CSTK) - Szlovákiában egyedül a Bánovce nad Bebra­vou-i Zornica vállalat gyárt pamut fehérneműt. Termé­keit immár negyed évszázada szállítja külföldre is, s ezalatt az idő alatt több mint 75 millió darabot exportált a szocialista és tőkés országokba. A vállalat dolgozóinak jó munkájáról ta­núskodik az a tény, hogy az elmúlt 25 év alatt egyetlen rek­larríációt sem kaptak a termé­kek minőségét illetően. Az ex­porttermékek 90 százalékát a Szovjetunióba szállítják. Több éve folytatnak szoros együttműködést a szovjet fe­hérnemügyár szakembereivel. A színvonalas termékek meg­állják helyüket Svédország­ban, az NSZK-ban, Izlandban, Ausztriában, Olasz-, Francia­és Finnországban is.

Next

/
Thumbnails
Contents