Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-10 / 58. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT ÚJ szú 5 1983. III. 10. JAVASLATOK EGYELŐRE VENDÉGLŐBEN Már korszerű körülmények között Ahhoz, hogy hűen érzékeltessük, mit jelent számunkra az ebben a tanévben átadott új iskola, amelyben korszerű konyha és ebédlő is található, szólnunk kell az előzményekről is. Iskolánk régi, Bányász téri épületében 1957-ben kezdődött a gyermekek étkeztetése. Ott egy 6x3 méteres ebédlő és a mai viszonyokhoz képest egy rosszul felszerelt konyha üzemelt, ahol a személyzet szinte minden munkát kézzel végzett. A szűk helyiségben akkor egyszerre legfeljebb huszonnyolcán ebédelhettek. Ezzel szemben a mai épület szinte minden igényt kielégít. Úgy véljük, minden feltétel adva van a korszerű iskolai étkeztetéshez. Tavaly szeptember 15-től teljes kapacitással üzemel a konyha, ahol három szakácsnő, négy kisegítő, illetve a főnök és egy adminisztrátor tevékenykedik. Aligha Az óvoda emlegetésekor általában a pedagógusok munkájára, a nevelés kérdéseire, olyan gondokra gondolunk, amelyek a foglalkoztatás, játékosság, az iskolai felkészítés címszavak mögött rejlenek. Az óvodai életnek sokkal kevesebbet emlegetett területe - s ez így is van rendjén - az étkeztetés. Ez a munka a külső szemlélő, s a legtöbb szülő számára is ,,a kulisszák mögött“ zajlik. Viszont az óvónők és a konyhafőnök, a szakácsnők munkájának egységet kell alkotnia, segítik és kiegészítik egymást, hiszen a cél közös: testileg és lelkileg egészséges, felkészült apróságokat akarunk útjukra, azaz az alapiskolák első osztályaiba bocsátani. Óvodánk, a pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) kétosztá- lyos, hatvan férőhelyes magyar tanítási nyelvű óvoda nem egész hét évvel ezelőtt épült. Mivel óvodánk Z-akcióban épült (amit egyébként csak dicsérni lehet) a konyhai felszerelésre a szokásosnál kevesebb pénz jutott. Hat éven keresztül,küszködtünk ezzel a gonddal, a berendezéseket a városkerületi nemzeti bizottság gazdasági osztályától fokozatosan (az anyagi lehetőségek arányában)^ kaptuk. Ez év januárjában kaptunk egy 18 000 korona értékű univerzális konyhai robotot, s most jutottunk el odáig, hogy a konyha a munkák nagy részét gépesítve tudja végezni. Mivel aránylag kis óvoda a miénk, gazdaságilag két másik, szlovák óvoda étkeztetése is az irányításom alá tartozik. Az elsőben nincsen konyha, ezért tőlünk, a magyar óvodából szállítjuk az ételt. Ez az épület ugyanolyan, mint a miénk, s náluk a konyha helyiségét ebédlőnek rendezték be A másik szlovák óvodában van konyha, ők tőlünk a főzéshez szükséges alapanyagot kapják. Az étkeztetés szempontjából ez van a legelőnyösebb helyzetben, mivel van ebédlője is. A magyar óvodában a konyhafőnökön kívül egy szakácsnő, egy betanított szakácsnő, két konyhai segédalkalmazott és egy félműszakra szerződtetett bevásárló dolgozik. A kisebb szlovák óvodában nincs, a nagyobbikban három konyhai alkalmazott dolgozik. Az elsőbe a mi alkalmazottunk szállítja és tálalja az ételt (tízórai, ebéd, uzsonna). Korábban említett másik problémánk a helyszűkével kapcsolatos. A magyar óvodában nincsen étterem, ezért az osztályokban folyik az étkezés. Például a tízórai elfogyasztása után nagyon gyorsan rendet kell teremteni az asztalokon, hogy a gyerekek megkezdhessék a foglalkozást. Az ebédhez való terítéshez ismét ki kell várni a megfelelő időpontot, ez rendszerint akkor történik, amikor a gyerekek a szabadban tartózkodnak. Viszont rossz időjárás esetén úgy kell megszervezni a munkát, hogy a szakácsnők ne lehet panaszunk az építészeti kivitelezésre és a technikai felszereltségre. Bár egyetlen dolgot nagyon hiányolunk, s erre szeretnénk is felhívni az illetékesek figyelmét. A miénkhez hasonló konyhát- ahol hétszáz személynek főznek- aligha célszerű hűtőkamra nélkül felépíteni. A tervezői hozzáértés azt diktálná, hogy az ilyen jelentős kapacitás számára a romlandó élelmiszer-alapanyagokat (hús, tej stb.) egy külön erre a célra készült helyiségben tárolják. Sajnos, a meglevő, a méreteiben és térbeli elosztásukban megfelelő raktárhelyiségek sem hibátlanok. A meghatározó itt is az emberek munkája, szakmai felkészültség. A konyha kollektívája az idén elhatározta, hogy részt vesz a szocialista munkabrigád-moz- galomban, céljuk a bronzjelvény megszerzése. nagyon zavarják az óvónők munkáját. Az óvodai étkeztetés fontos mozzanata az étlap összeállítása, amit egyébként a körzeti gyermek- orvos is rendszeresen ellenőriz. Ezt a szülők tájékoztatására is kifüggesztjük az öltözőkben. A rendszeres, felsőbb szervek által végzett ellenőrzéseken kívül, amelyek nagyon sok mindenre kiterjednek, a szülőkből is alakult egy bizottság, amely évente többször is ellenőrzi a konyha tisztaságát, a koszt mennyiségét, minőségét, az étkezés kulturáltságát. A jövőben arra fogunk törekedni, hogy javítsuk az ételek összetételét, mindenekelőtt több zöldséget és gyümölcsöt akarunk adni a gyerekeknek. Viszont ez nemcsak rajtunk múlik, hanem a püspöki üzletek ellátottságán is. Távolabbról ugyanis nem vásárolhatunk, mivel a szállításhoz a bevásárlónknak csak egy kétkerekű targonca áll a rendelkezésére. M. TÖRÖK IRÉN, a Pozsonypüspöki Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda konyhafőnöke A szocialista népgazdaság rohamos fejlődése új munkalehetőségeket nyújt a háztartásbeli nők számára. Ahhoz azonban, hogy minél több nő bekapcsolódhasson a termelésbe, társadalmunknak is hozzá kell járulnia, többek között a nevelőintézmények, beleértve az iskolai étkezdék hálózatának bővítésével. Az iskolai étkeztetés nemcsak szociális és társadalmi ügy, hanem fontos szerepet tölt be a nevelés területén is. Társadalmi jelentősége mellett nagyban megkönnyíti a dolgozó édesanyák háztartási gondjait. Ezért mi is nagy figyelmet fordítunk az iskolai étkeztetésre, új étkezdék létesítésére és a meglevők tökéletesítésére. Járásunkban összesen 86 étkezde működik. Ebből 25 alapiskolai, 6622 étkezővel, ez a tanulóifjúság 44,5 százalékát teszi ki. Megemlíthetjük azt is, hogy az alapiskolák étkezdéiben 221 középiskolai (gimnáziumi) diák étkezik. Az 54 óvodai étkezdében 4723 gyermeknek tízórait, ebédet és uzsonnát biztosítunk. Az óvodában étkezők a beiskolázott óvodáskorú gyerekek 95,8 százalékát teszik ki. Tervszerűen emeljük az étkezők számát és az előirányzott növelést sikerült minden évben elérnünk, sőt néhány százalékkal túlléptük. Az elmúlt időszakban jelentősen bővült az iskolai étkezdék hálózata, ami lehetővé tette az étkezők számának a növelését. Az új létesítmények többsége állami beruházással épült fel, de nagyon jelentős az önsegélyes alapon épült óvodák, illetve óvodai étkezdék száma is. Ehhez nagyban hozzájárultak a járásunk területén levő efsz-ek és az üzemek A konyha és az ebédlő építészeti kivitelezése, megfelelő felszereltsége kényelmes körülményeket teremt az étkezéshez. Mivel több iskolából is járnak ide, közöttük gimnazisták is, feltétlenül szükséges a rendszeres pedagógiai felügyelet. Célunk, hogy a közösségben élő, tanuló gyermekek és fiatalok megtanulják becsülni mindazt, amit a közös asztalról kapnak. Ezért a legkisebbeket is önállóságra neveljük. Ezt szolgálja egyebek között az, hogy a levest a gyerekek maguk szedik, aszerint, mennyit akarnak elfogyasztani. A dolognak más oldala is van, hiszen iskolánkban nem kevés a cigánytanuló, akik otthonról alacsonyabb szintű étkezési kultúrát és higiéniai szokásokat hoznak magukkal. Az ő esetükben többszörösen is fontos a pedagógiai felügyelet, hiszen itt kell elsajátítaniuk az alapvető szokásokat. Az ismert közétkeztetési formákon kívül iskolánkban folyik egy „tejakció“ is, amelynek keretében 180 gyermek iszik naponta iskolatejet. Ez szép eredmény, ha arra gondolunk, hogy az év elején húsz gyermekkel kezdtük. Ezt a munkát a konyha személyzete minden külön juttatás nélkül végzi. Az iskolatej elsősorban a rendszeres és az arányos étkezést szolgálja. Bizonyos mértékben helyettesíti az elmaradt reggelit is, hiszen köztudott a családok szokásait vizsgáló kutatások eredményeiből, hogy elég sok gyermek nem reggelizik rendesen. Iskolánk vezetése nem feledkezik meg arról, hogy a tanulók egészséges testi és szellemi fejlődésének egyik fontos feltétele a helyes és rendszeres táplálkozás. Megbíztunk egy öttagú csoportot, hogy rendszeresen ellenőrizze az étkeztetést, (gy a konyha főnöke és dolgozói az esetleges gondjaikkal nincsenek egyedül, s orvoslásban is segítséget kapnak az iskola vezetésétől. DOBRÁNSZKY ZOLTÁN, a Rozsnyói (Rožňava) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatóhelyettese is. Nagyon jól működő étkezdével is ellátott üzemi óvodáink vannak. A Dunatőkési (Dunajský Klatov) Állami Gazdaságban létesült járásunkban elsőként üzemi óvoda. Nagyon korszerű, egésznapos ellátást nyújtó óvoda épült a dunaszerdahelyi Agrofrigor, a várkonyi (Vrakúň) Elektrosvit üzemekben is. További üzemi óvodánk épül a Juhocukor és a Járási Építőipari Vállalat hozzájárulásával, örvendetes lenne, ha ezt a példát további üzemek is követnék. Elmondhatjuk, hogy vannak korszerű étkezdéink, azonban továbbra is nagy gondot okoz némely meglevő étkezdénk elavult gépi felszerelésének a felújítása. A hiányos felszereltség miatt a főzés nagyon munkaigényes, ezáltal több konyhai alkalmazottra van szükség. Ennek megoldásában részben segítenek az efsz-ek is. Munkaerőgondjainkat jelentős mértékben enyhíti az a körülmény, hogy azokban a községekben, ahol a szülők többsége a szövetkezetben dolgozik, a mezőgazdasági üzem hozzájárul az étkezde üzemeltetéséhez. így ma már 13 konyhai alkalmazottat tartunk nyilván, akik az efsz munkásállományába tartoznak. Ez évi 200 000 korona hozzájárulást jelent a jnb oktatási osztályának a béralapjához. Ki kell emelnünk a Csilizközi és a Felsőpatonyi (Horná Potôň) Efsz-t, ahol 4, illetve 2 konyhai alkalmazottal járulnak hozzá a helyi étkezde működéséhez. Az ételek minőségének javítása érdekében igyekszünk az iskolai tankerteket is kihasználni. A tankertekben kitermelt zöldséget, gyümölcsöt a szakácsnők részben felhasználják, részben tartósítják. Nagycétényben (Veľký Cetín) 1962-ben adták át az új iskolaépületet, azóta a helybeli s a nyitra- csehi (Nitrany) gyerekek tágas, világos, korszerű tantermekben tanulnak. (Azelőtt három épületben is folyt az oktatás, a szünetekben ingáztak a pedagógusok, cipelték magukkal a segédeszközöket egyik helyről a másikra.) Akkor eszünkbe sem jutott elégedetlenkedni azért, hogy az új iskolaépületben nincs tornaterem, étkezde, napközi. Igaz, az igények sem voltak olyanok, mint ma; kevés asszony volt alkalmazásban faluhelyen, legfeljebb idénymunkát vállaltak a szövetkezetben. Ennek ellenére ígéretet kaptunk, hogy rövidesen elkészül a többi épület is, amelyre az iskolának szüksége van. Sajnos, nem így történt. Nem készülhettek el, mert még sok faluban kellett új iskolát építeni, hogy legyen hol tanítani. Akik később költöztek új fedél alá, azok már az iskolaépülettel együtt kapták az étkezdét, a napközit. Mi vártunk, majd intézkedtünk, felajánlásokat tettünk, hogy legyen végre a mi tanulóinknak is éttermük, napközijük. A Nyitrai Jnb oktatási osztályának ígérete szerint 1984-ben kezdenek hozzá az építésükhöz. A tervdokumentáció már kész, értéke 37 ezer korona. Nem Z-akcióban készül majd az épület, de bizonyára szükség lesz segítségre, mert az szeretnénk, ha minél előbb a tanulóink rendelkezésére állhatna. Értéke, a berendezéssel együtt: 1 millió 300 ezer korona lesz. Persze, addig sem ülhetünk ölbe tett kézzel, mint ahogy eddig sem ültünk. Majdnem háromszáz tanuló látogatja naponta iskolánkat, helybeliek és bejárók, akiknek az édesanyjuk állásban van. A tanítás délután is folytatódik nálunk, a felső tagozatosokkal, de a kisebbek is ott vannak a különböző foglalkozásokon, szakkörökben, rajgyülésen stb. Feltétlenül gondoskodnunk kellett tehát a tanulók étkeztetéséről. A feladatot a Jednota Fogyasztási Szövetkezet dolgozóival közösen oldottuk meg, mégpedig úgy, hogy a gyerekek E tekintetben az ekecsi (Okoč) és az illésházai (Nový Život) iskolai étkezdék dolgozóinak munkáját említhetjük példaként. Némely községben az efsz is hozzájárul friss terményekkel az étkeztetés minőségének javításához. Itt megemlíthetjük a csilizradványi (Cilizs- ká Radvaň), nagymagyari (Zlaté Klasy), alistáli (Hroboňovo), bősi (Gabčíkovo) és a bakai iskolai étkezdék dolgozóit, akik a terményekből száz liter kompótot és savanyúságot tartósítottak. Az így megtakarított pénzösszeget az ételek tápanyagértékének emelésére tudják felhasználni. Az is fragyon fontos, hogy a gyerekek kulturált körülmények között étkezhessenek. ízlésüket, szépérzéküket fejlesztjük, ha az étkezés külső körülményei - a terítés és a tálalás - is megfelelők. Nagyon lényeges, hogy megteremtsük számukra a nyugodt légkört. Óvodáink többségében ezt el is értük. Gondot okoz azonban továbbra is az iskolai étkezdékben a hasonló feltételek megteremtése. Itt mindenekelőtt nagy akadályt jelent az étkezők magas létszáma, ami miatt az étkeztetés több váltásban történik. A 7. ötéves tervidőszakban tovább kívánjuk tökéletesíteni az iskolai étkeztetést, egyrészt új létesítmények létrehozásával, másrészt a fent említett nehézségek eltávolításával, s főleg jó tapasztalataink és sikeres próbálkozásaink felhasználásával. VILÁGI MAGDA, a Dunaszerdahelyi Jnb oktatásügyi osztályának munkatársa 1970 óta a helyi vendéglőben étkeznek, a sokévi átlag szerint mintegy hetvenen havonta. Az alsó tagozatosok körében az utóbbi három tanévben 42-50 között mozgott az ebédet igénylők száma, a felső tagozatosokat tekintve ez a szám 25-40 között alakult. E megoldás során számolnunk kellett azzal, hogy a kocsmában sokféle ember megfordul, és olyan viselkedések tanúja lehet a gyermek, amelyek negatívan hathatnak rá. Hogy ezt elkerüljük, nem a söntésen keresztül visszük a gyerekeket az étterembe, hanem egy hátsó bejáratot használunk. A két helyiség közötti ajtót azonban nem lehet bezárni, hiszen itt étkeznek az efsz és más üzemek dolgozói is, akik frissítőt is fogyasztanak az ebéd után. De ma már ez sem jelent gondot, nem fordul elő, hogy nemkívánatos személy zavarja meg a gyerekek ebédjét. Mindenki tudomásul vette, hogy a vendéglő 12.20-tól 13.30-ig nem kocsma, hanem az iskolások étterme. Ennek elérésében sokat segített a vendéglő vezetője, És mivel az„alkalmazottak is tudják, hogy a fő jövedelemforrás, legalábbis itt, a konyha, igyekeznek mindent elkövetni, hogy az ételek minősége és a fogyasztás körülményei kielégítők legyenek. Ahhoz azonban, hogy ennyi munkást és tanulót valóban megfelelően tudjanak ellátni naponta, jobb feltételeket, átalakítást, korszerűbb berendezéseket szükségei a konyha. Ebben segíthetne a Jednota illetékes járási osztálya. Bár a vendéglő csak 350 méterre van az iskolától, nagyon figyelmesnek, körültekintőnek kell lenniük a tanulóknak és főként a kísérőknek, hiszen az úttesten vagyunk kénytelenek közlekedni, mivelhogy járda az egyik oldalon sincs. Kíséret nélkül egyetlen tanuló sem mehet ebédre. A mostani tanév első szülői értekezletén több szülő fölvetette az étkeztetés kérdését, sok mindent kifogásoltak, elsősorban az ételek minőségét. Észrevételeik jegyzőkönyvbe kerültek, majd közös erővel igyekeztünk javítani a helyzeten. Módunk volt tapasztalni - hiszen mi, pedagógusok is ott étkezünk -, hogy azóta jobb az ellátás színvonala, az ételek minősége, változatosabb az étrend. Egyébként a szülői munkaközösség legutóbbi vezetőségi ülésén bizottság alakult, melynek feladata figyelemmel kísérni a tanulók étkeztetését, ügyelni arra, hogy az az adott körülmények között a lehető legjobb legyen. Sajnos, mosdó használatára (az ebéd előtt és után) csak az iskola épületében van mód, erre szinte naponta fölhívjuk a tanulók figyelmét. Meg kell még jegyeznem, hogy az ebéd árának emelkedésekor, októberben, több szülő kivette gyermekét az étkezdéből; egy hónap múltán azonban újra bejelentette, hiszen még így is minimális összegről van szó, az alsó tagozatosok 4 koronát, a nagyobbak 4.30-at fizetnek egy ebédért (a különbözetet - a 2,50-et, illetve a 3,10-et a hnb fizeti). Helytelenítjük, hogy sok bejáró, köztük főleg alsó tagozatos tanuló szülei beleegyeznek abba, hogy gyermekük ne járjon ebédre, inkább édességen éljen, amit naponta vásárol az üzletben. Ez nemcsak hogy drágább, de a főtt ételt sem pótolja. Feladatunk, mint minden más iskoláé szocialista társadalmunkban, hogy gondoskodjunk tanítványaink sokoldalú fejlődéséről, szellemi és testi fejlődéséről egyaránt. Ezért is szeretnénk, ha a szülők nagyobb mértékben használnák ki, ilyen téren is, a lehetőségeket, azokat, amelyek az új napközi és étkezde felépülése után tovább bővülnek. SZÁRAZ ELEK, a Nagycétényi magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolá igazgatója AZ EGÉSZSÉGES ÓVODAI ÉTKEZTETÉSÉRT Helyi erőkre is támaszkodva % TAPASZTALATOK PROBLÉMÁK EREDMÉNYEK
