Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-10 / 58. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK ■ ' ^ Kedvezőtlen eredmények és kilátások Afrikában Afrika jelenlegi gazdasági nehézségeinek leküzdése során az a fő feladat, hogy a világrész országainak fejlődése minél gyorsabban a belső tartalékok kihasználására irányuljon - állapította meg. A Adedeji, az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának (ECA) végrehajtó titkára. A lagoszi akcióterv céljával összhangban (amelyet az Afrikai Egység Szervezetének tagállamai 1980-ban fogadtak el, s amely a gazdasági ágazatok többségében az egyes országok önellátásának fokozatos elérésére irányul, kiemelve a tervgazdálkodás szerepét az afrikai kontinensen). A Adedeji rámutatott, hogy fejleszteni kell az együttműködést területi és szubregionális szinten, s korlátozni kell Afrika függőségét az iparilag fejlett nyugati országoktól. Az 1982-ben elért fejlődést értékelve megállapította, hogy a gazdasági aktivitás hanyatlása, ami már 1980-ban elkezdődött, nemcsak elmélyült, hanem az elmúlt évben már az afrikai államok Növekszik az algériai földgázkivitel Algériát egyelőre nem nagyon érinti a megcsappant kőolaj-jövedelem, hiszen olyan „fegyver“ van az ország kezében, mint a földgáz, amely hosszabb távon is busásan kárpótolhatja Algériát az elmaradó olajjövedelmekért. A „kék aranyból“ Algéria akkora készletekkel rendelkezik, hogy a jelenlegi kitermelési szintet alapul véve a tartalékok mintegy 370 évre elegendők. Tavaly mintegy 43 milliárd köbmétert hoztak a felszínre, s a kitermelt mennyiségből 40 milliárd köbmétert exportáltak. Az elmúlt három esztendő bebizonyította, hogy Algéria igen eredményes értékesítési politikát folytat, s a földgázért a versenytársainál magasabb árat képes elérni. Hosszas alkudozások után három legfontosabb vásárlójával, Franciaországgal, Olaszországgal és Belgiummal a Sonatrach algériai állami olaj- és földgáztársaságnak sikerült hosszú távú megállapodást kötnie,' mégpedig magas áron. Az eredményesség titka abban áll, hogy Algéria mindhárom vevőjének jelentős megrendeléseket helyezett kilátásba. Olaszország az évtized közepétől évi 12, Franciaország pedig 9,1 milliárd köbméter gázt vásárolt Algériától. Cserébe Franciaország többek között egy autógyár, vasútvonalak és egy repülőtér megrendelésére számíthat, összesen 13 milliárd frank értékben. Hasonló nagyságrendű megrendeléseket remél az olasz ipar is. A szerződések értelmében az algériai földgáz mind nagyobb mennyisége csővezetéken jut el Európába. Az olasz ENI-vel közösen Algéria 1981-ben fejezte be a Földközi-tengert átszelő 4 milliárd dollár költségű gázvezeték építését, amely 1985-től üzemel majd teljes kapacitással. Jelenleg egy újabb tengeri gázvezeték építéséről is tárgyalnak, amelynek a tervek szerint Spanyolország lesz az európai végállomása. Algír azonban szeretné bővíteni vevőinek körét; az ország vezetői nemrégiben kifejezték reményüket, hogy Jugoszláviát, Ausztriát és Svájcot is elláthatják földgázzal. Franciaország az algériai földgáz tetemes részét cseppfolyósított állapotban importálja. A cseppfolyósító üzemek kapacitása évi 32 milliárd köbméter. Az új értékesítési politika azonban a vezetékes szállítást részesíti előnyben. A gázkivitel az országnak 1982- ben mintegy 2 milliárd dollár bevételt hozott, a gázkondenzátumok exportja pedig 3 milliárd dollárt jövedelmezett. Arra számítanak, hogy 1983-ban a gázkivitelböl származó jövedeleiVi a tavalyihoz képest megkétszereződik, s legalább egymilliárd dolláros bevételemelkedést eredményez a konden- zátumkivitel bővülése. Az OPEC- tag Algéria számára tehát gyakorlatilag nem jelent anyagi megrázkódtatást az olajár csökkenése, illetve a kereslet visszaesése, hiszen 1983-ban az egész szénhidrogén kivitelében a földgáz és a gázkoncentrátum kerül túlsúlyba. (F) bruttó nemzeti termelésének csökkenéséhez is vezetett. E helyzet alapvető okai az afrikai országok belső fejlődésének specifikus jellegében, s a fejlett nyugati országokban bekövetkezett termelési recesszióban rejlenek. Az afrikai országok gazdasága ugyanis elsősorban kivitelre orientált. Az országok többségében a devizatartalékok már csak alig egy hónapi behozatal fedezésére elegendők. Habár az elmúlt évben az élelmiszer-termelés 2 százalékkal növekedett, 17 afrikai országban mégis nagy gondot jelentett az alacsony terméshozam, s a lakosság élelmezése. Annak ellenére, hogy 15,2 millió tonnára nőtt a gabonafélék behozatala, az afrikai országok többségében a korábbi helyzet miatt nem tudják biztosítani a lakosság élelmiszer-ellátását. Az élelmiszerhiány állandóan növekszik, mert az iparilag fejlett nyugati országok különböző politikai és egyéb feltételekhez kötik ez irányú „segítségüket“. Az idei év előrejelzésében az Afrikai Gazdasági Bizottság két lehetőséggel számol. Az egyik szerint abban az esetben, ha aktivizálódik a nyugati országok gazdasága, úgy a bruttó nemzeti termelés 3-4 százalékos növekedésére lehet számítani az afrikai kontinensen. Ha viszont folytatódni fog a gazdasági visszaesés a tőkés országokban, akkor itt is csökkenés következik be, vagy legfeljebb 1,1 százalékos növekedést lehet elérni. A becslések szerint az afrikai térség külkereskedelmi mérleghiánya az idén további 2 milliárd dollárral növekszik, s eléri a 18,3 milliárd dolláros szintet. (Svét hospodárství) Kína gazdasági kapcsolatai Afrikával Kína a hatvanas évek elejétől a hetvenes évek közepéig nagy súlyt helyezett Afrikára, amely Csou En-laj akkori megállapítása szerint „megérett a forradalomra“. Peking kamat nélkül, vagy előnyös kamatokkal nyújtott hiteleket, segélyeket. Az 1970-től 1974-ig terjedő időszakban becslések szerint kétmilliárd dollárt adott az afrikai országoknak. Legismertebb és legnagyobb afrikai vállalkozása a 400 millió dolláros, kamatmentes kínai kölcsönből 1970-1976 között épített Tanzam vasútvonal volt. Ezt a közel 1900 —INNEN-ONNAN= A világ kőolaj- és földgáztartalékai A jelenlegi időszakban a világ kőolaj- és földgázkészleteit kőolajban számítva 300-600 milliárd tonnára becsülik. Ez 70-140-sze- res arányban haladja meg a jelenlegi évi kitermelés szintjét - állapítja meg az „ESSO“ konszern gazdasági közlönye. Az ismert készletek a feltételezett készleteknek körülbelül a felét-negyedré- szét képezik. Ezek az 1982-es év elején 92 milliárd tonna kőolajat és több mint 82 000 milliárd köbméter földgázt tettek ki. A legnagyobb kőolajtartaléka Szaúd-Arábiának van (az egésznek körülbelül a negyedrésze), ezután következik Kuvajt, a Szovjetunió, Mexikó és Irán. A földgázból a legnagyobb tartalékok a Szovjetunióban vannak (40 %), majd pedig Irán, az Egyesült Államok, Algéria és Sza- úd-Arábia következik a sorrendben. Az említett öt országban van a világ földgázkészleteinek 70 százaléka, s ezek közül három ország az öt legtöbb kőolajjal rendelkező országok csoportjába is tartozik. (HÍZ) Líbia fizetési gondjai Néhány évvel, ezelőtt Líbia félig ingyen osztogatta olaját a szegényebb fekete afrikai és arab országoknak. Eddig több mint félmilliárd dollár értékben ajándékozott ipari és mezőgazdasági beruházásokat összesen 22 afrikai országnak. Erre az nyújtott lehetőséget, hogy Líbia naponta 1,7 millió hordó olajat termelt, s hordónként 41 dollárért adta el a világpiacra szánt mennyiséget. Az elmúlt év tavaszán azonban fő vásárlói, a nyugati országok naponta már csak 5-600 ezer hordó olajat vettek át tőle. Líbia 1980-ban még 22,6 milliárd dollárt kapott olajexportjáért, 1981-ben azonban már 15,7 milliárd dollárra csökkent a bevétele, ami tavaly az előzetes becslések szerint 8 milliárd dollár körül alakult. A nyugati pénzügyi szakemberek attól tartanak, hogy az ország olajjövedelme nem lesz elegendő Líbia összesen 12 milliárd dolláros külföldi adósságainak megfizetésére. Attól ugyan nem kell tartani, hogy Líbia beállna az adósságok átütemezését kérő országok sorába, de fizetési kötelezettségeinek teljesítésénél már különbségeket tesz. (HVG) kilométer hosszú, a zambiai rézbányákat a tanzániai Dar es Salaam kikötőjével összekötő vonalat 15 ezer kínai munkás valóságos hadserege építette fel 30 ezer afrikaival együtt. A vasút építésére sem a Világbank, sem a nyugati bankok nem voltak hajlandók pénzt költeni, gazdaságilag indokolatlannak tartották az egész vállalkozást. Végül is igazuk lett: a Tanzam 1978-ban a tervezett árumennyiségnek már csak a töredékét szállította. A rossz üzemeltetés, valamint a két ország közötti ellentétek miatt 1981- ben az utasforgalom is megszűnt, s jelenleg napirendre került a vasút felszámolásának a kérdése. A kínai gazdaságpolitika új irányvonalának megfelelően, a modernizáció költségeinek növekedésével, valamint a segélynyújtó képesség csökkenésével összefüggésben Peking számára is megnőtt a gazdasági érdekeket közvetlenebbül kifejező együttműködési formák jelentősége. Kína külkereskedelmében egyelőre csak néhány százalékkal részesednek az afrikai országok, de távlatilag fontos piacnak tartják Afrikát. Olyan valutabevételi forrásnak, amellyel fedezhető a nyugati technológia importjának egy része, s nyersanyagbeszerzési szempontból is szükségük van Afrikára. Tavaly Kína és Fekete- Afrika kereskedelmi forgalma 1,3 milliárd dolláros értéket ért el, jelentősen nőtt az előző évekhez képest. Kína szeretne több nehézipari berendezést, komplett üzemrészeket szállítani és minél több beruházásban részt venni vegyesvállalatok létrehozásával. Ezeket a célokat szolgálta Csao Ce-jang kínai miniszterelnök ez évi afrikai látogatása is, amikor tíz országot felölelő kőrútján a hetven fős kínai küldöttség új nyersanyagbeszerzési forrásokat, s a kínai iparcikkeknek új felvevő piacokat igyekezett feltárni. (HVG) Felelősséget fokozó zárszámadások Szlovákiában a napokban fejeződtek be az efsz-ek zárszámadó közgyűlései. A párt- és gazdasági szervek első értékelései szerint alkotó légkörben vitatták meg a szövetkezeti tagok a múlt évi termelési és gazdálkodási mérleget és hasznos javaslatokat tettek a rájuk váró igényes feladatok lehető legeredményesebb megvalósítására. Kiindulva a lehetőségekből, meghatározták az idei évre szóló termelési programokat. A tanácskozások tehát visszatekintve a múlt évre, előremutatva igyekeznek kialakítani olyan gazdálkodási módszert, amely megfelel a legújabb követelményeknek és elősegíti a termelés előirányzott növelését. A beszámolók és a vitákban elhangzott javaslatok sürgették a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozását, az ezzel kapcsolatos intézkedések gyorsabb ütemű megvalósítását. Szinte minden közgyűlésen előtérbe került a termelés szerkezetének olyan irányú meghatározása, hogy ennek következtében kialakuljon a szükséges egyensúly, a növény- termesztési és az állattenyésztési termelés között. Olyan legyen ez az egyensúly, hogy a növénytermesztési dolgozók az eladási tervek teljesítése után elegendő takarmányt termelhessenek az állatoknak. Az állattenyésztési termékeket a gazdaságokban megtermelt szemes- és tömegtakarmányokból állítsák elő és a lehető legkisebb mértékben szoruljanak az állati takarmányalapra. Az értékelések szerint ilyen irányú törekvés bontakozott ki a Vágselyei (Šaľa), a Nádszegi (Trstice), a Vásárúti (Trhové Mýto) Efsz és más egységes földművesszövetkezetek tanácskozásán. Az egyensúly megteremtése, a termelés további növelése érdekében a felszólalók javasolták, hogy még nagyobb mértékben alkalmazzák az egyes munkaszakaszokon a korszerű termelési módszereket. Ahol csak lehet, a bevált termelési módszerek szerint termeljenek. Jó példaként említhetjük a Vágselyei Efsz közgyűlését, ahol nagyon részletesen elemezték a múlt évi termelési eredményeket, és a tapasztalatok alapján tűzték ki az új feladatokat. Amint a beszámolóban elhangzott, gabonából több mint 6 tonnát termeltek hektáronként. A cukorrépa hektárhozama több mint 40 tonna volt. A takarmánytermelésben is nagy sikereket értek el. Nem szorulnak tehát az állami takarmányalapra. Mivel jó minőségű a takarmányuk, elhatározták, hogy az állattenyésztésben fokozzák az állatok termelékenységét. Többek között tehenenként évente 4 ezer liter tejet termelnek. Ezen a közgyűlésen felszólalt Jozef Lenért elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, aki nagyra értékelte a szövetkezet termelési eredményeit és főleg azt emelte ki, hogy bátran alkalmazzák a termelési rendszereket, és komplex technológiai eljárásokat valósítsanak meg a legfontosabb termelési szakaszokon. Nagy eredménynek tartotta, hogy az iparszerű kukoricatermesztési rendszerrel 8,20 tonna szemes kukoricát termeltek hektáronként, közel ezer hektáros területen. Méltatta, hogy a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére a kooperáció keretében ezt a rendszert idén 18 ezer hektáron alkalmazzák. Az efsz-ek zárszámadó közgyűlései után tehát elmondhatjuk, hogy a jól előkészített színvonalas tanácskozások hozzájárultak a legjobb termelési tapasztalatok, módszerek népszerűsítéséhez. A tagok a mélyen elemző beszámolók meghallgatása után az 1983-as évre mozgósító jellegű termelési terveket fogadtak el. Olyan terveket, amelyeket javaslataik alapján maguk is formáltak, ezért felelősséget éreznek teljesítésükért. Ez a legnagyobb garancia, hogy a határozatok nem maradnak papíron, és a lehetőségekhez képest minden szövetkezetben megvalósítják azokat. BALLA JÓZSEF A ružomberoki Lenin Pamutipari Vállalatnál 128 szocialista munkabrigád felajánlotta, hogy a prágai béke-világközgyűlés alapjára több mint 130 000 koronát ad. A Helena Kubíková vezette Békevédők szocialista munkabrigád tagjai megígérték, hogy kétórai bérüket a békealapra adják. A munkacsoport tagjai ezen kívül kötelezték magukat arra, hogy 7000 kilogramm fonalat takarítanak meg a termékek minőségének romlása nélkül. A 41 tagú kollektíva tagjai között kubai és vietnami fiatalokat is találunk. Hatan megszerezték a hetedik ötéves tervidőszak úttörője címet, s az elmúlt két esztendő feladatait több mint két hónappal a határidő előtt teljesítették. A képen: Marta Šindleryová szakszervezeti szakaszbizalmi fonógépet kezel. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1983. III. 10. VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG