Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám, kedd

ÚJ szú 3 1983. III. 8. #■ A nemzeti függetlenségért, a békéért, a szabadságért NSZK Maradt a koalíció - maradtak a gondok (Folytatás az 1. oldalról) küzd. A mozgalom - folytatta az indiai kormányfő - a gyarmatosí­tás elleni harc jegyében született meg, s állandó jellemzője az anti- imperialista fellépés. Az el nem kötelezett országoknak nincsenek vitáik nemzetek más csoportjával, ám egyértelműen az igazságta­lanság ellen szállnak síkra. Min­denkivel baráti kapcsolatokra töre­kedtek és törekszenek, kivéve a fajüldöző kormányokat és azo­kat, akik veszélyeztetik mások ne­hezen kivívott szabadságát - mondotta Gandhi asszony. Fontos nemzetközi kérdésekről szólva a szónok felhívta a figyel­met a nukleáris háború növekvő veszélyére, s ezzel összefüggés­ben arra szólította fel a nukleá­ris hatalmakat, kötelezzék ma­gukat, hogy semmilyen körül­mények között nem alkalmaz­nak atomfegyvert, s nem élnek a velük való fenyegetéssel sem, továbbá szüntessék be az atom- fegyver-kísérleteket, e tömeg­pusztító eszközök gyártását és rendszerbe állítását, s a leszere­lési tárgyalásokon megegye­zésre törekedve vegyenek részt. Az indiai kormányfő elítélte az ún. korlátozott atomháborúk folyta­tásának a lehetőségéről szóló fele­lőtlen elméleteket. Az egyes feszültséggócokról is szót ejtett. Az iraki-iráni háború résztvevőit a viták politikai rende­zésére szólította fel, az Indiai-óce- án békeövezetté nyilvánítása cél­SALVADOR Az FMLN felhívása (ČSTK) - A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front fő­parancsnoksága vasárnapi nyilat­kozatában arra figyelmeztetett, hogy a salvadori hadsereg a Gua- zapa tűzhányó térségében gyilkos akciókat kíván végrehajtani a pol­gári lakosság ellen. Az FMLN fő­parancsnoksága a továbbiakban rámutatott, Alvaro Magaňa salva­dori elnök kormánya hatalmas propagandakapmányt tervez. A kormány új offenzívája elkese­redett kísérlet arra, hogy megállít­sa a nemzeti felszabadító mozga­lom előretörését. A nyilatkozat be­fejező részében a főparancsnok­ság felszólította a salvadori népet, hogy álljon készen a kormány újabb támadásainak visszaveré­sére, s egyidejűleg azzal a kérés­sel fordult a világ nemzeteihez, hogy fejezzék ki szolidaritásukat a salvadori nép harcával. Amerikai tanulmány a „győztes“ atomháborúról (ČSTK) - Az UPI hírügynök­ség közzétette azt a titkos ta­nulmányt, melynek címe: A lé­gierő 2000-ben,a 21. század küszöbén. A hírügynökség rá­mutat, hogy a Pentagon veze­tői továbbra is ragaszkodnak a „győztes atomháború“ el­méletéhez, s ebben a háború­ban aktívan ki akarják használ­ni a világűrt is. Az említett ta­nulmányt tavaly dolgozták ki, s csupán a legfelsőbb katonai vezetés néhány tagjának jut­tattak belőle. Szerzői nyíltan kimondják, hogy az atomtá­madást a Szovjetunió ellen akarják indítani. Emellett az Egyesült Államok célja az, hogy megőrizze támadó ké­pességét a háború megkezdé­se után is, s hogy teljes mér­tékben képes legyen megsem­misíteni a szovjet stratégiai és más fegyveres erőket. A Pentagon e koncepciónak megfelelően új fegyverrend­szereket kíván elhelyezni a vi­lágűrben, mint amilyenek pél­dául a műhold- és rakétaelle­nes védelmi rendszerek. Mind­ez azt igazolja, hogy az ameri­kai kormány a fegyverkezési versenyben újabb minőségi „ugrást“ akar elérni. jából nemzetközi konferencia összehívását javasolta. Nagyra értékelte a palesztin és a namíbiai nép hősi harcát. Amellett foglalt állást, hogy 1985 legyen az ENSZ megszilárdításának éve. Indira Gandhi nagy teret szen­telt beszédében a nemzetközi gazdasági problémáknak. Emlé­keztetett rá, hogy a fejlett tőkés országokban a munkanélküliek száma meghaladja a 30 milliót, ami átlagban a munkerő 10 száza­léka, tehát ez a harmincas évek nagy világgazdasági válsága óta a legmagasabb arány. Azokban a szegényebb országokban, ame­lyekben a munkanélküliség króni­kus tünet, a helyzet különösen aggasztó. A fejlődő országok ex­portbevételei az elmúlt két eszten­dőben 40 milliárd dollárral csök­kentek, az egyes exportált termé­kek ára is szüntelenül csökkent, és az elmúlt 50 évben most a leg­alacsonyabb. A fejlődő államok fizetési mérleghiánya 1979 óta megkétszereződött, jelenleg 100 milliárd dollárt tesz ki, s eladóso­dásuk mértéke eléri a 600 milliárd dollárt. Indira Gandhi olyan nemzetközi konferencia összehívását javasol­ta, amely meghatározná az élelmi­szer- és energiaipari, valamint az iparfejlesztési beruházások moz­gósításának módszereit. A konfe­renciának egyben javaslatot kelle­ne kidolgoznia a nemzetközi pénz­ügyi rendszer reformjára és az új világgazdasági rend megteremté­sét célzó intézkedésekre vonatko­zóan. Fidel Castro, a mozgalom le­köszönő elnöke Indira Gandhi beszéde után azt javasolta, hogy a résztvevők tekintsék az indiai kormányfő felszólalását a konferencia munkaokmányá­nak. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. XXX Az el nem kötelezettek 7. csúcs- konferenciája megválasztotta a mozgalom négy új tagját: a Ba- hama-szigeteket, Barbadost, Ko­lumbiát és Vanuatut. A mozgalom (ČSTK) - Franciaországban va­sárnap tartották meg a községta­nácsi választások első fordulóját. A szavazók 36 ezer helyi államha­talmi szerv összetételére voksol­hattak. A francia belügyminiszter teg­nap délelőtti bejelentése szerint - s ezt már hivatalos eredmény­nek tekinthetjük - az első forduló­ban az ellenzéki pártok jelöltjei a szavazatok 50,89 százalékát szerezték meg. A baloldali kor­mánytöbbségre a szavazók 39,75 százaléka adta le voksát, s a fenn­maradó 9,36 százalékon a helyi szervezetek és kisebb pártok, illet­ve mozgalmak osztozkodnak. Mit jelent a Washingtonban nemrég meghirdetett „egyenlő jo­gok és határok elve“? Hozhat-e valami újat a genfi tárgyalásokon? Ezekről a kérdésekről ír szombati szerkesztőségi cikkében az SZKP központi lapja, a moszkvai Prav­da. Az írás megállapítja: valójában csupán új megfogalmazásról van szó, ami nem tartalmaz érdemi eltérést attól az ismert állásponttól - az úgynevezett nullamegoldástól -, amivel az amerikai tárgyaló küldöttség kezdettől fogva zsákut­cában tartja a megbeszéléseket. Az újnak nevezett washingtoni elv szerint vagy ugyanannyi ame­rikai rakétát kell Európába telepí­teni, amennyi a Szovjetuniónak van, vagy pedig le kell szerelni az összes meglevő szovjet rakétákat. Vagyis ez a javaslat továbbra sem veszi figyelembe a Nyugat-Euró- pában, illetve a közeli tengereken állomásozó, nukleáris eszközöket teljes jogú tagjainak száma így eléri a 101-et. Szovjet vezető szervek üdvözlete A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa táviratban üdvözölte Indira Gandhit, az el nem kötelezettek csúcsértekezle­tének elnökét. Az üdvözlet többek között hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió mindig támogatta a mozgalom harcát a békéért és a nemzetek biztonságáért, a lazas fegyverkezés megállításáért és a leszerelésért, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok igazságos rendezéséért, a teljes gyarmati felszabadításért. A szovjet testületek üdvözlete a bonyolult nemzetközi helyzetre rámutatva megállapítja, hogy az imperialista erők azok, amelyek fokozzák a lázas fegyverkezést, mindenekelőtt a nukleáris fegyver­kezést, s Ázsia, Afrika, Latin-Áme- rika és Óceánia kiterjedt területeit saját érdekszféráiknak nyilvánít­ják, idegen területeken katonai tá­maszpontokat létesítenek, és dur­ván beavatkoznak más országok belügyeibe, az államokat az ellen­ségeskedés és a konfrontáció irá­nyába kényszerítik. A Szovjetunió konkrét és rea­lisztikus javaslatokat terjesztett elő a leszerelés és az enyhülés kér­déseivel kapcsolatban. Amellett száll síkra, hogy megszűnjék a vi­lág tömbökre való felosztása. Ez irányban tett javaslata még mindig érvényben van. A NATO azonban elutasítja ezt a gondolatot. A szovjet emberek meg vannak győződve róla, hogy az el nem kötelezettek mozgalma legfelsőbb fórumán a béke megszilárdítása, az államok szabadságának és függetlenségének védelme érde­kében konstruktív javaslatokat tesz. A mozgalom országai jogos vágyaik megvalósítása során bíz­vást támaszkodhatnak a Szovjet­unió jóakaratára és együttműkö­dési szándékára - hangsúlyozza végezetül a szovjet üdvözlet. A 30 ezret meghaladó lélekszá­mú városokban az ellenzék a sza­vazatok 53,64, a baloldal 44,18 és a többi párt 2,16 százalékot szer­zett. A francia törvényeknek megfe­lelően azokban a városokban, ahol az első forduló során egyik jelölő­lista sem szerzett abszolút több­séget, újabb választási fordulóra kerül sor március 13-án. Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára első nyilatkozatában a választókat arra szólította fel, hogy a második for­dulóra egyesítsék erőiket, és a bal­oldali pártok jelöltjeire adják le szavazataikat. hordozó amerikai repülőgépeket, amelyek hatósugara eléri a Szov­jetunió területét. A Szovjetuniónak nincsenek ilyen előretolt bázisai, amelyekkel az amerikai kontinenst fenyegethetné. Továbbá az „új“ elv változatlanul figyelmen kívül hagyja az angol és francia közép­hatótávolságú nukleáris eszközö­ket is, amelyek mindenképpen a NATO ütőerejébe számítandók, mivel a Szovjetunió és az európai szocialista országok célpontjaira irányulnak. Mindezt figyelembe véve - álla­pítja meg az SZKP lapja - az egyenlő jogok és határok wa­shingtoni elképzelésében nem fe­dezhető fel semmiféle változás az amerikai álláspontot illetően. A cél ugyanaz: mindenáron Európába telepíteni az amerikai rakétákat, így próbálva megbontani az euró­pai és az általános erőegyensúlyt. A lap megállapítja: a Szovjet­(ČSTK) - A Német Szövetségi Köztársaságban lezajlott vasárna­pi parlamenti választások a ke­resztény pártok és szabaddemok­raták (CDU-CSU és FDP) addigi konzervatív kormánykoalíciójának megerősítését eredményezték. A CDU-CSU ugyan sikert ért el, de a kormányalakításhoz újból ko­alíciós partnerre lesz szüksége. Ez a partner a Szabaddemokrata Párt. Az az állítás azonban, hogy a választási eredmény egyetértést jelent Helmut Kohl kancellár (CDU) és Hans-Dietrich Gens­cher (FDP) külügyminiszter politi­kai irányvonalával, csupán a vá­lasztási propaganda folytatását je­lenti. A szavazópolgárok hagyták magukat megtéveszteni a válasz­tási ígéretektől, s a súlyos gazda­sági válság, a több mint 3,5 millió munkanélküli hatása alatt adták le voksaikat. Tehát inkább az a kö­vetkeztetés vonható le, hogy a vá­lasztások a gazdasági jövőtől való félelem választásai voltak. A bonni kormánykoalíció politi­kai irányvonalát majd az a kor­mánynyilatkozat világítja meg, amelyet Kohl kancellár áprilisban tesz. Ezt az irányzatot teljes mér­tékben azonban majd csupán az új kormány gyakorlati tevékenysé­ge mutatja meg. De már most számolni lehet azzal, hogy a kon­zervatív kormány méginkább jobbra tolódik, mind belpolitikai, mind pedig gazdasági és főként külpolitikai tekintetben. Már tavaly ősszel, Helmut Schmidt kormá­nyának megdöntése után Kohl és Genscher kormánya teljes mér­tékben azonosulni kezdett Rea­gan amerikai elnök és a NATO konfrontációs és fegyverkezési irányzatával. A választási kam­pányban azután kijelentette, hogy ezt az amerika-párti politikát tovább folytatja, és nyilvánvalóan ez az egyike annak a kevés ígé­retnek, amelyet az új kormány tel­jesíteni fog. Bizonyára nem véletlen, hogy Kohl kancellár a választások után az első jókívánságokat Reagan elnöktől és Margaret Thatcher brit kormányfőtől kapta. Vagyis azoktól a politikusoktól, akiknek hitvallása az antiszovjetizmus, a konfrontáció, a fegyverkezési haj­sza, a katonai erőfölény megszer­zése a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal szemben. Washington tehát meg van győ­ződve arról, hogy Bonn teljesen megbízható és mindenre kész szövetségese lesz. A bonni kor­mány bizonyára nem fogja Wa­shingtontól sürgetni a közepes ha­tótávolságú fegyverek korlátozá­sáról szóló egyezmény megköté­sét, és nem fog kellemetlen kérdé­seket felvetni az NSZK területén elhelyezendő első csapást mérő új amerikai rakéták ügyében. Két fő amerikai napilap, a New York Times és a Washington Post tegnapi számában rámutat, hogy unió nemegyszer figyelmeztetett arra, hogy szükség esetén meg­felelő válaszintézkedésekkel meg­teremti országa és szövetségesei biztonságát. Világos, hogy az újabb amerikai atomfegyverek földrészünkön való telepítésének következményeiért minden fele­lősség az Egyesült Államokat és a NATO-t terhelné. Szovjet részről továbbra is úgy gondolják: a genfi tárgyalásokon meg lehet állapod­ni, ha Washington hajlandó reális álláspontra helyezkedni. A való­ban egyenjogú megoldásra azok a szovjet javaslatok adnak módot, amelyek szerint mindkét oldalon egyharmadára csökkentenék a nukleáris eszközök számát, úgy, hogy a két félnek azonos mennyi­ségű rakétája és a nukleáris esz­köz hordozására alkalmas repülő­gépe maradjon - írja a Pravda szombati szerkesztőségi cikke. (ČSTK) az USA-nak „megkönnyebbülést“ jelentett a Helmut Kohl vezette kereszténydemokraták választási győzelme. „A Nyugat meg van mentve“ - így nyilatkozott a New York Times-ben az egyik magas rangú amerikai tisztségviselő, a nyugatnémet ügyek szakértője. Hangsúlyozta, hogy a választási eredmények „megkönnyítik a megállapodást a rakéták kérdé­sében és más problémákban“. Hasonló szellemben ír a Washing­ton Post is Helmuth Kohl „meg­győző diadaláról“: „Helmut Kohl­nak ez a győzelme megerősíti az NSZK és a NATO közötti kötelé­keket“. Kohl kancellár a választási kampányban olyan kijelentéseket is tett, hogy kormánya fejleszteni akarja a szocialista országokhoz fúződő kapcsolatokat. Ez bizonyá­ra a szavazatok jónéhány száza­lékát hozta számára, mivel az NSZK-ban állandóan igen fontos a Kelet irányában folytatott politi­ka. Kohl beszédeiből azonban el­tűntek az enyhülési politikáról szó­ló szavak, és az ún. keleti politiká­val kapcsolatos megfogalmazásai igen sokféle magyarázatot enged­nek meg. Ezen felül aláfestik kor­mánya minisztereinek, főként Friedrich Zimmermann-nak na­cionalista és revansista kijelenté­seit. A bonni konzervatív CDU- CSU-FDP koalíció eddigi jobbol­dali fejlődése és a vasárnapi vá­lasztások eredményei tehát nem ígérnek semmi jót a jövőre nézve. Nagyon is szemmel látható az enyhülési politikától való elfor­dulás az amerikai konfrontációs lázas fegyverkezési politika felé. Ezenfelül az a veszély is fenyeget, hogy az új bonni kor­mánykoalíció szovjetellenes és antikommunista progagandával igyekszik majd elterelni a figyel­met az ország égető gazdasági és szociális problémáiról, amelyek­nek megoldására nincs receptje. A súlyos gazdasági gondokról tanúskodnak a legfrissebb hírek is: tegnap Baden-Würtenbergben 30 ezer fémmunkás lépett sztrájk­ba igazságos bérköveteléseinek támogatására. A bérkövetelések teljesítéséért s az eddigi reálbérek legalább a fenntartásáért a múlt hét kezdete óta már csaknem 200 ezer nyugatnémet fémmunkás tar­tott figyelmeztető sztrájkokat az NSZK valamennyi fő ipari köz­pontjában. Ugyancsak a dolgozók vállaira háruló egyre nagyobb ter- hekről tanúskodik a nyugatnémet lakószövetség legutóbbi jelentése is, amelynek adatai szerint a Né­met Szövetségi Köztársaságban ez év januárjában a lakbérek átla­gosan ötszörte nagyobb mérték­ben emelkedtek, mint a többi lét- fenntartási költség, és ez a fejlő­dés februárban tovább gyorsult. Az NSZK legnépesebb tartomá­nyában, Észak-Rajna-Vesztfáliá- ban januárhoz viszonyítva a lak­bérek hétszeresen múlták felül e hónapban a többi létfenntartási költséget. Pakisztán Erősítik az USA katonai jelenlétét (ČSTK) - A Ravalpindi, Pesavar és Karacsi pakisztáni városok mellett levő amerikai katonai támaszpontokon be­fejezéshez közelednek az előkészüle­tek további amerikai katonák befoga­dására. Az Indian Express címűi delhi lap beszámol róla, hogy a felderítő és célba juttató elektronikában kiképzett szakemberek számára már hatvan szálláshelyet készítettek elő. Az amerikai-pakisztáni katonai együttműködés elmélyítése komoly ag­godalmakat kelt Dél-Ázsiában, mégpe­dig azért, mert Pakisztán fontos szere­pet játszik az USA közel-keleti és ázsiai militarista terveiben. A szomszédos országok ellen Pa­kisztánban végzett elektronikus felderí­tés a pentagonbeli stratégák terveinek lényeges részét képezi. A fent említett bázisok az ún. ihtervenciós gyorshad­test bevetése során is a Pentagon segítségére lehetnek. FRANCIAORSZÁG A KÖZSÉGTANÁCSI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEI Előretörtek a jobboldali ellenzéki pártok Az Egyesült Államok gátolja az előrehaladást A moszkvai Pravda cikke a genfi tárgyalásokról

Next

/
Thumbnails
Contents