Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-07 / 55. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1983. III. 7. Az agitációs központok kezdeményező és aktív munkája A prostéjovi Agrostroj vállalat a múlt év végén kezdte meg a SPS-35 típusú önjáró vágógép sorozatgyártását. Ebben az évben 470 ilyen nagy teljesítményű gépet gyártanak. A korábbi típusokhoz képest az új gép teljesítménye 30 százalékkal nagyobb, súlya 600 kilogrammal kisebb. A képen: Zbynék Dostál a gép tartályának szerelését készíti' elő. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) Igazodás a lakossági igényekhez Fő feladat: a szolgáltatások fejlesztése és javítása A tömegpolitikai munka fej­lesztésében jelentős feladat hárul az agitációs központokra. A falvakban és városokban az agi­tációs központokra támaszkodva kell tevékenykedniük a dolgozók kezdeményező kedvét serkentő és kibontakoztató aktíváknak, hogy - elsősorban a minőségi mu­tatókban - teljesítsük és túlteljesít­sük a hetedik ötéves terv harma­dik évének feladatait. Most az a dolgunk, hogy a személyes és szemléltető agitációt felhasználva propagáljuk a tudományos és technikai fejlődés eredményeinek széles körű érvényre juttatását. Ezek felhasználása elsősorban a termelő üzemekben szükség­szerű. Tény, hogy nem mindenütt si­kerül ilyen tartalommal megtölteni és ilyen irányba terelni az agitáci­ós központok munkáját. A dolgozó nép reakció fölött aratott februári győzelmének 35. évfordulójával kapcsolatban is el kellene gondol­kodnunk, hogy a tömegpolitikai munka területén hogyan újíthat­nánk fel a februári napok forradal- miságát. Arccal a tömegek felé - ez a parancs korunk politikai agitációjára is vonatkozik. Ezért egyre inkább előtérbe kerül az az igény, hogy az agitációs közpon­tokban a tömegpolitikai munkát kezdeményező és aktív emberek­re kell bízni. Az agitációs közpon­tok sokoldalú munkája lehetővé is teszi és meg is követeli, hogy pártunk jelenlegi politikájának megmagyarázása céljából általá­nosítsuk a legjobb tapasztalatokat és meg kell győznünk az embere­ket, hogy minden munkahelyen következetesen és pontosan telje­sítsék kötelességüket. Egyik legi­dőszerűbb feladatunk a tudomá­nyos világnézet szilárdítása. Nyil­vánvaló, hogy a pártszervezetek­nek figyelemmel kell kísérniük az agitációs központok vezetőinek munkáját. Az eddigi tapasztalatok arra tanítanak, hogy az agitációs központok munkáját céltudatosan és hosszú távon kell megtervezni. Nemcsak az fontos, hogy helye­sen tűzzük ki az intézmény felada­tait és meghatározzuk céljait; fon­tosak a káderkérdések is, illetve az, hogy személyiségjegyei van­nak az agitációs központ vezetőjé­nek. Ahol a pártszervek - és szer­vezetek nem fordítanak kellő fi­gyelmet ennek a kérdésnek, ott passzívak a dolgozók, hozzáállá­suk sem megfelelő és csak formá­lis munkát végeznek. Az agitációs központ vezetője legyen jó képes­ségű, művelt, politikailag jól kép­zett ember, aki minden tudását a politikai munkának szenteli. Az ilyen vezető tudása, aktivitása, élettapasztalata, politikai képzett­sége semmivel nem pótolható. A nevelő munkát ugyanis csak a sokoldalúan képzett emberek szervezhetik jól. A KÖZTÁRSASÁGI IPARI MI­NISZTÉRIUMOK közös progra­mot dolgoztak ki a másodlagos nyersanyagok hasznosítására, il­letve feldolgozására. A program elsősorban a vegyipar, a faipar és a könnyűipar terén szorgalmazza a másodlagos nyersanyagok hasznosítását. A termelés során keletkező hulladék, valamint a la­kossági gyűjtéssel nyert hulladék­anyagok gazdaságos kihaszná­lásáról van szó. A hulladékanya­gok feldolgozásához ugyanis négyszer kevesebb ráfordításra van szükség, mint a feldolgozatlan nyersanyagok esetében. A két ipari minisztérium közös programjának megvalósításában részt vállalnak a tárcák hatásköré­be tartozó kutatási és fejlesztési intézmények, is. A fő cél: 1985-ig kidolgozni és alkalmazni a másod­lagos nyersanyagok leggazdasá­gosabb hasznosításának módjait. Csehszlovákiában az össze­gyűjtött hulladékpapír mennyisége eléri az évi 442 ezer tonnát. Ebből 315 ezer tonnát dolgoz fel a hazai papír- és cellulózipar. A fennma­Ezt több elvtársunk munkája is bizonyítja az ország minden terü­letén: a dunaszerdahelyi (Dunajs­ká Streda) járásban Gélén (Holi- ce) nagyon jól dolgozik Neizer László elvtárs, Lúcson (Lúč) Raboly Eduárd. Felsőpatonyban (Horná Potôň) Polódi Viola elvtársnő. A rozsnyói járásban kiemelkedik Berzetén (Brzotín) Emödi Gyula, Gömörhorkán (Gemerská Horka) Ronyecz Sándor és Szádalmáson (Jabloňov nad Turňou) Tóbis Jó­zsef munkája. A lévai (Levice) já­rásban is hivatkozhatunk jó példák­ra: Farnadon (Farná) példás mun­kát végez Danes Edit, Alžbeta Valachová pedig Nagysallón (Te­kovské Lužany); a galántai (Ga- lanta) járásban követésre méltó a peredi (Tešedíkovo) Kiss Éva és a kosúti (Košúty) Bocskay Edit munkája. A példákat sorolhat­nánk, mert sokan vannak, akik minden tehetségüket, tudásukat és lelkesedésüket az általuk veze­tett agitációs központok tömegpo­litikai munkájának szentelik. Ilyen helyeken az agitáció a mindennapi politikai és szervező munka része. Ezekben az agitációs központok­ban nem az adminisztrációs mun­kára helyezik a hangsúlyt. A helyi kulturális otthonnal összefogva dolgoznak az emberek megnyeré­séért. A sikeres munka egyik elő­feltétele, hogy az agitációs köz­pontok munkáját irányító pártszer­vezetek ne csak az évzáró párt- gyűléseken értékeljék az agitációs kollektívák tevékenységét, hanem állandóan és rendszeresen foglal­kozzanak az ott folyó munkával. N agy gondot fordítunk az agi­tációs központok vezetői­nek szakmai és ideológiai fejlődé­sére. Példásan folyik az agitátorok továbbképzése. A lévai, a duna­szerdahelyi, a rimaszombati (Ri­mavská Sobota) a rozsnyói, a prie- vidzai és a Žiar nad Hronom-i járásban a politikai nevelési há­zakkal, a politikai agitáció mód­szertani előadóival együttműköd­ve szervezik meg a politikai agitá­ció továbbképző tanfolyamait. A hallgatók az itt szerzett ismere­teket nagyon jól fel tudják használ­ni az agitációs kollektívák ideoló­giai és szakmai irányításában. Az eredmény nagyon jól lemérhető a különböző rendezvények szín­vonalának javulásán, de hatáso­sabb a személyes vagy szemlélte­tő agitáció is, mert meggyőző és korszerű. Az agitációs munka javí­tásának és elmélyítésének további lehetősége az agitációs központ tanácsának aktivizálása. Ebbe a kollektívába beletartoznak a Nemzeti Front társadalmi szer­vezeteinek vezetői, a védnökségi üzemek gazdasági vezetői, a helyi nemzeti bizottság képviselői és a közművelődési intézet vezetői, tehát olyan elvtársak, akik jó irány­ba befolyásolják a tömegpolitikai munkát. Például Bratislava II. vá­radt kevésbé értékes hulladékpa­pír feldolgozásához a meglevő technika nem alkalmas, tehát ezt más célokra kell felhasználni, illet­ve a külkereskedelem rendelkezé­sére bocsátani. Időszerű feladat a nyomdaipari hulladékpapír újbóli papíripari fel- használása. Ugyanis eddig a nyomdaipari hulladékpapír a gyűjtővállalatok felvevőhelyeire került, ott a lakossági papírhulla­dékkal együtt csomagolták, ami korlátozta az újbóli felhasználás minőségi lehetőségeit. Ezért az említett program ezen a téren nagy súlyt helyez a lakossági gyűjtésből eredő hulladékpapír osztályozá­sára. A minőség szerint osztályo­zott hulladékpapírból 20-30 ezer tonnával lehetne emelni a papír­ipar teljesítményét. AZ ÜVEGGYÁRTÁSBAN az üvegcserép újbóli hasznosítása jelentős energia-, szóda- és ho­mokmegtakarítást jelent. Az üveg­cserép újbóli felhasználásának nincs semmilyen akadálya. Üveg­iparunk a jelenlegi üvegcserép­mennyiség kétszeresének a fel­roskerületében 17 agitációs köz­pontban jelenleg 128 vezető tiszt­ségviselő dolgozik. Munkájuk ha­tását fokozza, hogy 712 agitkettős kapcsolódik be a személyes agitá- cióba. Az agitációs központok ta­nácsa a helyi igényeknek megfe­lelően alakítja ki a különböző mun­kacsoportokat. Az egyik csoport például az időszerű szemléltető agitációt biztosítja, a másik a helyi hangos híradó adásait készíti elő, de valamennyien tudatában van­nak, hogy munkájuk csak úgy le­het hatásos, ha a lakossággal személyes kapcsolatokat is kiala­kítanak. A személyes agitációban meg­határozó szerepe van az agitációs kollektíváknak. Az agitátor sikeres munkájának előfeltétele, hogy együtt éljen az emberekkel, ismer­je gondolkodásmódjukat, értse meg őket, jó viszonyt alakítva ki velük és nyerje meg bizalmukat. Az agitárorok munkája nagyon bo­nyolult, mert bonyolult maga az élet is. Meg kell magyarázniuk a különböző jelenségeket, fel kell tárni a jelenségek okait. Agitátor­nak lenni azt jelenti, hogy elkötele­zem magam és mélyen meg va­gyok győződve mind a marxista -leninista ideológia, mind a kom­munista párt politikájának helyes­ségéről. Bár vannak nehézségek és sikertelenségek, a párt meg­mutatja a helyes utat. Az a tudat, hogy hasznosak akarnak lenni, befolyást akarnak gyakorolni pol­gártársaik gondolkodására és tet­teire a szocialista társadalom érté­kei érdekében, sok esetben ad erőt az elvtársak százainak, akik nemcsak a rendezvényekre hívják meg polgártársaikat, hanem aktí­van közreműködnek az emberek társadalmi tudatának formálásá­ban és segítenek eligazodni a po­litikai és gazdasági kérdések szö­vevényében. Az agitátornak tud­nia kell helyesen érvelni és a té­nyek erejével hatni a dolgozókra, s azonnal reagálni észrevételeikre és megjelenéseikre. A z agitáció minden politikai és ideológiai munka nélkü­lözhetetlen része, a kommunista párt munkájának fontos módsze­re. Minden kommunista kötelessé­ge részt venni benne. Ezért is kell javítani a propagandamunka szín­vonalát Hozzájárul ehhez az agitációs központok munkájának javítása is, mert elsősorban ezen a helyen harcolnak az emberért. A színvonal emeléséhez hozzájá­rulnak a tömegpolitikai rendezvé­nyek is, mert ezeknek egyetlen céljuk van: megnyerni az embere­ket a párt politikájának, a kitűzött feladatok teljesítésére biztatni őket és megmutatni a szocializ­mus előnyeit, a párt gondoskodá­sát az emberek jólétéről. dolgozására képes. 1982-ben csupán a CSSZK üvegipari üze­meiben több mint 30 ezer tonna üvegcserepet dolgoztak fel. Ez a mennyiség azonban a teljes igénynek csupán az 50 százalékát fedezi. A CSSZK Ipari Minisztériu­mának illetékesei nemrég rámu­tattak: a nagyobb mennyiségű üvegcserép, a gyűjtés alaposabb megszervezése hozzájárulhatna a nagyobb teljesítményekhez. A textilhulladék legnagyobb fel­használója maga a textilipar. Je­lentős alapanyagforrása az évi 63 500 tonna textilhulladék. Ná­lunk a legnagyobb textilhulladék- feldolgozó üzem az ivančicei Re- tex n. v., azonban ennél a vállalat­nál is időszerű a gépi berendezé­sek felújítása és korszerűsítése. A lakosság körében gyűjtött hulladéktextil felhasználása aránylag csekély mértékű. Ennek az oka nemcsak a gyűjtővállalatok korlátozott lehetőségében, hanem a műszálas textilfélék növekvő mennyiségében is rejlik. A textil­ipari kutatóintézetek legújabban azt vizsgálják, hogy a müszálas A többi járáshoz hasonlóan, a komáromiban (Komárno) is a nemzeti bizottságok nagy figyel­met szentelnek a lakossági szol­gáltatások szerekezeti átépítésé­nek, fejlesztésének és minősége javításának. Ezt különben az el­múlt években sem hanyagolták el. Ennek bizonyítéka, hogy 1979 óta járási viszonylatban 13,3 száza­lékkal növekedett főleg a nők munkáját megkönnyítő ilyen jelle­gű tevékenység volumenje, hét százalékkal a teljesítmény és nyolccal a lakosságtól származó bevétel. Ennek ellenére a különfé­le társadalmi szervezetek gyűlé­sein és más formákban is számos észrevétel és bíráló szó hangzott el, főképp a szolgáltatások színvo­nalára, skálájára és területi szét- helyezésére. Az említett fejlődés ellenére tehát a CSKP Központi Bizottsága 6. ülése határozatainak szellemében itt is még sok a tenni­való. Közülük a legfontosabb az ide­vágó párthatározatokkal, az SZSZK kormánya e kérdéssel fog­lalkozó tavalyi 85. sz. határozatá­val és a lakossági szolgáltatások alapelveinek legutóbbi rendezésé­vel összhangban - az igényeknek megfelelően - átfogalmazni a szolgáltatások 1990-ig történő fejlesztésének koncepcióját. Kvasnovsky Gabriel, a Komáro­mi Vnb helyi gazdálkodási, keres­kedelmi és szolgáltatási szakosz­tálya vezetőjének tájékoztatása szerint a fizetett szolgáltatásoknál erre előreláthatóan március végé­ig kerül sor. A helyzet rendezésé­nél nemcsak a már említett doku­mentumokat veszik alapul, hanem a járásban mintegy ezer család­ban végzett statisztikai felmérés összegezett és általánosított ered­ményeit is. Ez az ankét ugyanis nagyjából képet fest arról, hogy az emberek a szolgáltatásokkal mi­hulladékanyagot miként lehetne hasznosítani például a meliorációs alagcsövezésnél, valamint hő és hangszigetelő anyagként az építő­iparban. Figyelmet érdemlő másodlagos nyersanyagforrás a még haszno­sítható fáradtolaj. Tavaly a felvá­sárolt fáradtolaj mennyisége már elérte a hetvenezer tonnát, ami az eladott olaj 36 százaléka. A hasz­nált ásványolaj regenerálása az Ostramo n. v. régi üzemeiben tör­ténik. Évi teljesítményük 60 ezer tonna regenerált olaj! A CSSZK IPARI MINISZTÉRI­UMA nagy gondot fordít a másod­lagos nyersanyagok még hatéko­nyabb felhasználását elősegítő feltételek megteremtésére. A nemzeti bizottságokkal szoros együttműködésben arra törekszik, hogy ezek az értékes nyersanya­gok az eddiginél még nagyobb mértékben kerüljenek vissza a gyártó vállalatokba, s gyűjtésük még szervezettebb kereteket kap­jon. A tapasztalatokból ugyanis az a tanulság szűrhető le, hogy a hul­ladékanyagok felvásárlási rend­szere már nem felel meg a köve­telményeknek. SOMOGYI MÁTYÁS lyen vonatkozásban elégedettek és milyenben nem. így azután nemcsak a járási székhelyen, ha­nem az egyes városokban és köz­ségekben is a lehetőségek ará­nyában igyekeznek majd hosz- szabb távon fejleszteni azokat a szolgáltatásokat, amelyek iránt a legnagyobb, esetenként ki nem elégített érdeklődés nyilvánul meg és egyidejűleg tökéletesíteni a te­rületi széthelyezést, a minőséget és lerövidíteni a szállítási időket is. Már most biztonsággal megálla­pítható, hogy ennek alapvető útja módja a szocialista szektor szol- gáltaóüzemeinek fejlesztése.- A városban jelenleg hat válla­latnak 28 üzemegysége biztosít szolgáltatásokat s ebből csak a Városi Építőipari Vállalat az, amely nemcsak a lakosságnak. Különben tavalyi legjelentősebb eredményünknek tekintjük éppen ennek a vállalatnak a létrehozá­sát. Ebben a negyedévben azok­nak az óhaja is teljesül, akik bór- díszmúáru, illetve horgászkellékek javítására tartanak igényt. A má­sodik negyedévben, ha minden jól megy, beindul a Strojsmalt vállalat elektroszervize is. Itt nemcsak ja­vítani fogják a Tatramat mosógé­peket és egyéb villamos fogyasz­tókat, hanem alkatrész-árusítást is vállalnak.- Problémák?- Egyebek között több szolgál­tatásnál a határidők hossza, illetve be nem tartása. Sokszor alkatré­szek hiánya miatt. Ez vonatkozik például a gépkocsik, a rádió- és tv-készülékek javítására. A szol­gáltatások fejlesztésének váro­sunkban komoly kerékkötője, hogy lemarad a járulékos beruhá­zások építése és ennek következ­tében nagy a helyiséghiány. Ha ez nem lenne így, több új szolgálta­tást szinte azonnal be tudnánk vezetni. Ezzel összefüggésben van egy dédelgetett, de - sajnos - egyelőre több nehézségbe ütkö­ző elképzelésünk. Az új lakótele­peken egyes épületek alagsorát már eleve úgy tervezhetnék, hogy itt elhelyezhessünk bizonyos alap­szolgáltatásokat. Persze ez nem­csak, és nem elsősorban rajtunk múlik.- S a beruházási keretek szű­külése?- Ezzel számolnunk kell. Vi­szont nézetünk szerint egyes szol­gáltatások fejleszthetők és javít­hatók nagyobb beruházások nél­kül is. A kivitelező kapacitást és a szakembereket pedig elő tudjuk teremteni. Itt jegyzem meg, hogy a járási székhelyen nem tűnik szükségesnek az iparengedélyek alapián dolgozók jelenlegi számá­nak - 15 fő - nagyobb mérvű gyarapítása.- Hosszabb távon milyen jelen­tősebb fejlesztési tervek rajzolód­nak ki? - teszem fel az utolsó kérdést Kvasnovsky elvtársnak.- 1985-ig elsősorban a törté­nelmi városmagban szeretnénk korszerűsíteni az egyes szolgálta­tóüzemeket. A 8. ötéves tervidő­szakban pedig több szolgáltató vállalat közös erővel szeretne fel­építeni, mintegy tizennégymilliő korona költséggel, egy nagy szol- gáltatóházat. GÁLY IVÁN ŠTEFAN KOPČAN, az SZLKP KB munkatársa Előtérben a másodlagos nyersanyagok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents