Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-04 / 53. szám, péntek
ÚJ szú 3 1983. III. 4. EL NEM KÖTELEZETTEK Delhiben tanácskoznak a mozgalom külügyminiszterei (ČSTK) - Az indiai fővárosban tegnap megkezdődött az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek kétnapos ülése, amelyen a mozgalom időszerű problémái, valamint a hétfőn kezdődő csúcsértekezlettel kapcsolatos kérdések szerepelnek napirenden. A miniszteri tanácskozás elnökévé Naraszimha Rao indiai külügyminisztert választották meg, aki bevezetőül beszédet mondott. Többek között hangsúlyozta, hogy az ülésre kiélezett nemzetközi helyzetben kerül sor, s a mozgalom kettős feladat előtt áll: elhárítani a háborút és konszolidálni a béke és biztonság erőit. A mozgalom valamennyi tagja tudatában van annak, hogy igazságos alapokra kell helyezni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. Ebben a helyzetben elsőrendű fontosságú az el nem kötelezettek egysége, ereje és szolidaritása - hagsúlyoz- ta Rao. Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter, a miniszteri tanácskozás leköszönő elnöke felszólalásában annak a reményének adott hangot, hogy India vezetésével a mozgalom leküzdi az előtte álló akadályokat és problémákat. A teg napi tanácskozáson felszólaló külügyminiszterek aggodalmukat fejezték ki a kiélezett nemzetközi helyzettel kapcsolatban, s egyöntetűen arra szólítottak fel, hogy a mozgalom őrizze meg egységét. Delhiben ugyancsak tegnap kezdődött meg a mozgalom politikai és gazdasági bizottságának ülése, amely feladata annak a nyilatkozattervezetnek az elkészítése, amelyet a csúcstalálkozó elé terjesztenek. A csúcstalálkozó színhelyére megérkezett csütörtökön Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, aki megfigyelőként vesz részt a tanácskozáson, s azon beszédet is fog mondani. Delhiben bejelentették, hogy a Béke-világtanács március első hetét az el nem kötelezett országok mozgalmával való szolidaritási hétté nyilvánította. A Patriot című indiai lap tegnapi cikkében egyebek között a csúcstalálkozón való kambodzsai képviselet kérdésével foglalkozik. A cikk rámutat: az ASEAN- országoknak az az igyekezete, hogy a legfelsőbb szintű találkozóra Kambodzsa képviselőjeként az ún. „demokratikus Kambodzsa elnökét“, Norodom Szihanukot hívják meg, nem járt eredménnyel. A szerdán véget ért előkészítő tárgyalásokon ugyanis olyan döntés született, hogy a kérdést csupán a külügyminiszteri konferencián vetik fel, a csúcsértekezlet napirendjéről leveszik. A SALVADORI PARTIZÁNOK ÚJABB VÁROST FOGLALTAK EL (ČSTK) - A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front csapatainak sikerült elfoglalniuk Deli- cias de Concepción várost Mo- razan tartományban - jelentette tegnap a Venceremos partizánadó. E fegyverténynek nagy stratégiai jelentősége is van, mivel az említett kisvároson keresztül halad az az egyetlen autóút, amely észak-déli irányban egész Mora- zánt átszeli. Az elmúlt napokban a partizánok San Francisco Gote- ra városban, a tartomány központjában is több fontos katonai objektumot támadtak. Usulután tartományban, mintegy 100 kilométernyire a salvadori fővárostól már negyedik napja folynak a harcok Jiquilisco városért. A partizánok rádióadója szerint a kormánycsapatok emberéletben és hadi- technikában egyaránt súlyos veszteségeket szenvedtek. A partizánok jelenleg ellenőrzésük alatt tartják Morazan tartomány egész északi felét, és folytatják előrenyomulásukat déli irányban. PUCCSKÍSÉRLET GHANÁBAN (ČSTK) - Ghanában hivatalosan közölték, hogy katonák és polgári személyek egy csoportja puccskísérletet hajtott végre. Az accrai rádió szerint az államcsínykísérletet vasárnap leplezték le. A hatalomátvételt előkészítő kilenc katonát letartóztatták. Abban a házban, amelyben a puccs szervezői bújtak meg, nagy mennyiségű fegyvert, többek között géppuskákat, rakétákat találtak. A pucs- csisták Ghana több vezetőjének, köztük Jerry Rawlings államfő meggyilkolására készültek. Ghana súlyos gazdasági gondokkal néz szembe. Az alapvető élelmiszerek hiánya jelentős mértékben hozzájárul az ingatag politikai helyzet kiéleződéséhez. A feszültségek forrása nyilván az is, hogy néhány héttel ezelőtt Nigériából mintegy 2 millió ghanai volt kénytelen hazatérni. GENFBEN újabb plenáris ülést tartottak az európai nukleáris fegyverek kérdéséről, illetve a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről tárgyaló szovjet és amerikai küldöttségek. MARTIN DZÚR hadseregtábornok, honvédelmi miniszter a csehszlovák néphadsereg küldöttségének élén tegnap Etiópiából Mo- zambikba érkezett. AZ INDIAI ASSZAM szövetségi államban háromnapos viszonylagos nyugalom után ismét véres összecsapásokra került sor. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK interparlamentális csoportjai vezetőinek konzultatív találkozója szerdán ért véget Budapesten. KÖZÉP-AMERIKAI KŐRÚTJÁNAK első állomására, Costa Ricába érkezett szerdán II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő a térség 7 országába, valamint Haitiba látogat el. EGYIPTOMI - AMERIKAI - IZRAELI hármas megbeszélések kezdődtek a Szuezi-csatorna partján fekvő Iszmailiában az Egyiptom és Izrael közötti határvitákról. A SPANYOL PARLAMENT jóváhagyta a kormánynak azt a rendeletét, amely alapján állami kézbe vették az ország egyik legnagyobb magáncégét, a Rumasa vállalatot. A BANGLADESI HATÓSÁGOK szabadon bocsátottak 27 ellenzéki személyiséget, köztük Mohammed Frahadot, a kommunista párt főtitkárát, akiket a közelmúltban a dhaccai zavargások alatt tartóztattak le. szerint Libanon amerikai megszállása hosszú évekig fog tartani. S nem utolsósorban lényegesen növelni kívánják az amerikai katonai személyzetet, s az akcióba egyre nagyobb mértékben bekapcsolódnak a NATO-beli szövetségesek is. Senkit nem téveszthetnek meg Washington álszent kijelentései arról, hogy az amerikai csapatok nem maradnak libanoni területen, ha kivonják az összes külföldi, mindenekelőtt a szíriai csapatokat. Ez csupán kelepce. Damaszkusz egyértelmű álláspontot foglal el: amint az izraeli agresszor egységei, amelyek Szíriára nézve is veszélyt jelentenek, távoznak Libanonból, a szíriai katonák távozásával kapcsolatban nem lesz semmilyen nézeteltérés Libanon és Szíria között. A „szíriai jelenlét“ kérdését mesterségesen nagyították fel, hogy ezzel indokolhassák az amerikai tengerészgyalogosok libanoni tartózkodását. Mint ismeretes, az USA-nak már régen fáj a foga libanoni területekre. Az amerikai tengerész- gyalogosok már 1958-ban partra szálltak Libanonban, s Washington most úgy képzeli, hogy csupán karnyújtásnyira van régebbi céljainak megvalósításától. Ez szembetűnik az ún. béketárgyalásokon is, ahol az izraeli és amerikai küldöttség nyomást akar gyakorolni Bejrútra. Izrael most saját biztonságára hivatkozva szeretné megőrizni katonai jelenlétét Libanonban, és magához láncolni ezt az országot, többek között gazdasági eszközökkel is. Ez a tárgyalásokon elfoglalt izraeli álláspont lényege. Tel Aviv olyan elfogadhatatlan igényeket támaszt, hogy Libanon déli részén alakítsanak ki „biztonsági övezetet“, s itt kémközpontokat állítsanak fel izraeli személyzettel és így tovább. Gyakorlatilag arról van szó, hogy libanoni területeket szeretne „leszakítani“, s rákényszerítse Bejrútot a kapituláns feltételek elfogadására. Hiszen a megszállók fegyvereinek árnyékában'folynak a tárgyalások! Tel Aviv a megszállt libanoni területek kihasználását már meg is kezdte, Dél-Libanont egy újabb, ezúttal Szíria elleni agresszió hídfőállásává változtatja. Itt nagyarányú csapatösszevonásokat hajt végre, kémállomásokat, fegyverraktárakat létesít. Keresi a legmegfelelőbb módját annak, miként nyelje el ezeket a libanoni területeket: nem véletlen, hogy az Izra- el-barát Haddad őrnagyot nevezte ki e területek „urának“. A probléma lényege tehát az, hogy Izrael nem akar Libanonból kivonulni, Washington pedig Tel Aviv kezére játszik. Ezt a célt szolgálják az amerikai elnök javaslatai Izrael „északi határai sérthetetlenségének“ biztosítására - mintha bárki is fenyegetné Tel Avivot. Ezzel természetesen az amerikai csapatok tartós libanoni berendezkedését szeretné elérni. Tipikusan imperialista taktikáról van szó. Libanont katonai-stratégiai támaszponttá akarják változtatni, amely összhangban van az amerikai imperializmus hegemonista céljaival, melyek szerint a közel- és középkeleti fegyveres beavatkozásokhoz egész támaszponthálózatot kívánnak kiépíteni. A Pentagon megvetette lábát a Sínai-félszige- ten, támaszpontrendszert épített ki az Indiai-óceán térségében, re- pülőgép-anyahajókat és deszant egységeket vont össze a Perzsaöböl térségében és felállította a 19 ázsiai és afrikai ország ellen irányuló amerikai fegyveres erők központi parancsnokságát. Nyilvánvaló, hogy most a libanoni területeket is meg akarja szerezni. Az amerikai-izraeli tervek megvalósítása lényegében a közel-keleti térkép revízióját jelentené. Az események ilyen alakulását meg kell akadályozni, égető szükség van a BT és az ENSZ-közgyűlés ide vonatkozó határozatainak megvalósítására, amelyek követelik az összes izraeli katona kivonását a nemzetközileg elismert határok mögé. Csak ez biztosítja Libanon függetlenségét, szuverenitását és területi egységét, s a Szovjetunió is erre fog törekedni a jövőben. — KOMMENTÁRUNK — Olajárvita S zellemesen tette fel a napokban az egyik lap a találós kérdést: mi az, aminek, ha emelkedik az ára, szitkozódunk, de ha csökken, akkor sem merünk lelkesedni. Természetesen az olaj ez a portéka, amelynek világiaci árszintje az utóbbi hetekben egyre meredekebben zuhan. Jelenleg mindenképpen merőben más helyzet állt elő az olajpiacon a korábbi évekhez viszonyítva, hiszen egy évtizeden át megszakítás nélkül állandóan felfelé kúsztak az árak és az 1970-es évek árszintjének a tízszeresét is elérték. A szakemberek sejtették, hogy ez a végtelenségig nem folytatódhat így, hiszen az olajfogyasztók- köztük elsősorban a harmadik világ legszegényebb országai- képtelenek hosszútávon kifizetni a horribilis olaj számlákat. Csak azt nem tudták pontosan, hogy mikor következik be a fordulat és a piac túltelítettsége mikor indítja el az árcsökkentések sorozatát. Hogy ez éppen most következett be, nagyjából három okra vezethető vissza: a takarékossági intézkedések, a gazdasági visszaesés és az enyhe tél miatt kevesebb olaj fogyott, mint korábban. Az OPEC, a 13 fejlődő országot tömörítő olajexportáló-szervezet is súlyos dilemma elé került: az olajbőség ellenére lehetőleg tartani akarta a két évvel ezelőtt 34 dolláros árban maximált hordónkénti olajárat. Az árszintet úgy próbálta fenntartani, hogy a tagországokat a napi kitermelés visszafogására ösztönözte. Csakhogy kezdettől fogva heves viták pattantak ki akörül, hogy ki mennyivel kevesebbet hozzon felszínre a korábbi mennyiségnél. Egyik tagállam sem szerette volna, ha az ő termelési kvótájából csípnek le legtöbbet. Az egység hiánya teljes zűrzavarhoz vezetett az OPEC-en belül. Csak papíron létezett a közös 17,5 millió hordós napi kitermelési plafon, mert együttvéve ezt a szintet túllépték. De a hivatalos 34 dollár is csak elméleti árnak számított, hiszen ilyen magas áron túlkínálat miatt nem volt kelendő az OPEC-olaj. A nagy olajvásárlók inkább a norvég és brit olaj felé orientálódtak, mert a londoni, illetve oslói kormány a múlt hónapban 3-3,5 dollárt engedett az árból. Ha az OPEC nem akart saját olajába fúlni, sürgősen meg kellett állapodnia az új, alacsonyabb közös árban. Erről azonban ülések sorozatán sem sikerült közös nevezőre jutni. A tagállamok abban egyetértettek, hogy csak az olcsóbb olaj lehet versenyképes. Helyzetüket súlyosbította, hogy a brit és norvég példa nyomán az OPEC-hoz tartozó Nigéria is kilépett a sorból és egyoldalúan 5,5 dollárral leszállította az árat. Ez fordulópontot jelentett a szervezet életében, hiszen az OPEC 22 éves fennállása alatt nem volt példa arra, hogy valamelyik tagállam hivatalosan önkényesen csökkentette volna az árat. A nigériai lépés tehát tulajdonképpen közös árrendszer összeomlását jelentette, és lényegében árháború indult el az OPEC-en belül. A héten Genfben, Rijadban, Párizsban, majd Mexikóvárosban is intenzív tárgyalások folytak az új OPEC-olajárról, miközben a rotterdami szabadpiacon már 27 dollár körül jegyezték az olajárat. Az OPEC legnagyobb exportőre, Szaúd-Arábia és több öbölmenti ország már második hete az OPEC rendkívüli ülésének összehívásán fáradozik, amelyen az új egységes OPEC-árról kellene döntést hozni. A hét végére tervezett csúcs megtartása még mindig bizonytalan. Ha ezekben az órákban sikerül is áthidalni az árkérdésben mutatkozó ellentéteket, illetve, ha holnap-, holnapután döntés születik az új árszintről, ezzel valószínűleg még korántsem zárul le az OPEC válsága. Irán ugyanis máris jelezte, hogy továbbra is „rakoncátlankodik“, mert bármennyi legyen is az új ár, Teherán két dollárral olcsóbban fogja adni olaját, hiszen az Irakkal folyó határháború töméntelen pénzt emészt fel. Az OPEC válsága nemcsak a kartell tagjait aggasztja, hanem a nyugati bankokat is. Ezekben helyezték el ugyanis az elmúlt években befolyt petrodollár-mil- liárdjaikat az olajexportálók és a tőkés pénzügyi körök ezekből nyújtottak hiteleket. Az új helyzetben az olajtermelők egyre inkább kénytelenek hozzányúlni dollárbetétjeikhez, sőt némelyek már ezeket is felélték és hitelfelvételre kényszerültek. Ezért bankszakértők aggódva figyelik ezt a folyamatot, mert hiteltőkéjük alaposan megcsappan, ha az OPEC-országok egymás után kiveszik betétjeiket. Ez az oka annak, hogy nem lehet örülni akkor sem, ha csökken az olajár, hiszen alapjaiban ráz- kódtathatja meg a nyugati pénzügyi rendszert. Szaúdi kormánykörökben tegnap közölték, hogy küszöbön áll az OPEC-válság megoldása, a tagországok a megegyezés irányába tartanak. Az érdekegyeztető tárgyalások azonban egyelőre nem túl biztatóak, mert még mindig túl nagyok a véleménykülönbségek a tagállamok között az olajár kérdésében. P. VONYIK ERZSÉBET Demokrata párti szenátorok az atomfegyverek befagyasztása mellett (ČSTK) - Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának demokrata képviselői szerdán, a bizottság ülésén a lázas fegyverkezés megállítására, a nukleáris arzenál befagyasztására, az atomháború veszélyének csökkentésére szólítottak fel. A külügyi bizottság ülésén, melyen a fegyverzetellenőrzéssel kapcsolatos határozatot vitatták meg, Edward Markey szenátor kijelentette: a közelmúltban az amerikaiak többsége támogatta az atomfegyverek befagyasztásának gondolatát. A nép ráébredt arra, milyen nagy veszélyt jelent egy nukleáris háború - mondta. Markey a lázas fegyverkezés fokozásával vádolta a Reagan-kormányt. Az MX rakétákhoz hasonló fegyverek egy nukleáris konfliktus kibontakoztatását, nem pedig annak megakadályozását szolgálják - jelentette ki. Az állítólagos szovjet fölénnyel kapcsolatban figyelmeztetett több katonai szakértő megállapítására, amely szerint az USA és a Szovjetunió között erőegyensúly áll fenn. Franciaország Minimálbér-emelés, bányászsztrájk (ČSTK) - A francia kormány szerdai ülésén a legalacsonyabb bérek 3,6 százalékos növelését határozta el. Ebből 2,8 százalék jelenti az áremelkedések kiegyenlítését, tehát a leggyengébben fizetett rétegek vásárlóereje 0,8 százalékkal nő. 1981 óta a baloldali francia kormány tevékenységének egyik elsődleges szempontja a minimálbérek emelése. A legalacsonyabb jövedelmű rétegek vásárlóereje azóta 14,3 százalékkal nőtt, míg általában a francia lakosság vásárlóereje az utóbbi hónapokban némileg csökkent. Szerdán sikertelenül ért véget Dél-Franciaországban a carnaux-i bányászok tárgyalása a Charbon- nages de France állami bányatársaság képviselőivel. A bányászszakszervezet azt követeli, hogy vegyék vissza munkahelyükre a tavaly elbocsátott több száz bányászt, a bányavezetöség pedig csak 35 új munkahelyet tud felkínálni. A sztrájk tehát, amely már három hete veszélyezteti a szénmedencében a termelést, folytatódik. *
