Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-31 / 76. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1983. III. 31. HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT eredmények problémák tapasztalatok javaslatok Ismét jelesre kell vizsgáznunk MENNYI CUKORRAL? A Kelet-szlovákiai Vasműben egy újabb, igen fontos beruházási feladat megvalósításának, a hár­mas nagyolvasztó generáljavítá­sának időszakához értünk. Az elő­készületek erre már tavaly július elején megkezdődtek, mert- amint a korábban végzett ha­sonló generáljavítások idejéből közismert - minden szempontból nagyon igényes munkáról, egy csaknem 14 éven át működő nagyolvasztó felújításáról, illetve átépítéséről van szó. Az ilyen generáljavításoknak az a célja, hogy a nagyolvasztó el­használódott, „kifáradt“ berende­zéseit újakkal, az eddiginél kor­szerűbbekkel cseréljük fel, s ezál­tal biztonságosabb feltételeket te­remtsünk a még hatékonyabb, gazdaságosabb nyersanyagter­melésre. Tehát népgazdasági ér­dekű beruházást jelent a vasmű hármas nagyolvasztójának kor­szerűsítése, amit a szövetségi kormány az állami tervben kiemelt feladatnak minősített. Büszkék vagyunk arra, hogy a hármas nagyolvasztó az említett időszak alatt - 1969. április 4-től ez év március közepéig - európai kohászati csúcsteljesítményekhez hasonló eredményeket elérve- több mint 12 millió tonna nyers­anyagot adott népgazdasá­gunknak. Ez év március 16-án reggel elkezdődött a „kihűlt testű“ nagy- olvasztó szétbontása, amit hu­szonhárom napra terveztünk, de az Ostravai Kohószerelő Vállalat és a vasmű karbantartó üzemének kollektívái más vállalatok szakem­bereivel egyetértésben ezt a határ­Szövetkezetünkben tavaly 103 százalékra teljesítettük a növény- termelési tervet, főleg a szemes kukorica váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tömegtakarmányok­ból is elegendőt termeltünk, mert jó hozamot adtak a másodvetésű növények is. Ha az egész évi munkát értékeljük, azt mondhat­juk, hogy sikeres volt, de sok ne­hézséggel kellett megküzdenünk. Gondokat okoztak a gabonafélé­ken elterjedt gombabetegségek, amelyek ellen növényvédószerek és permetezőgépek hiánya miatt nem minden időszakban tudtunk eredményesen védekezni. A különböző időjárási és talajvi­szonyoktól a növényvédelem vég­zésének minőségétől, az öntözési lehetőségek kihasználásától füg­gően a gabonafélék hektárhoza­mában jelentős eltérések kelet­keztek. Határunkban a kukorica fizetett a legjobban, a szemes ku­korica hektárhozama 6,31 tonna volt. A TO—440-es hazai kukoricá­ból 8,45 tonnát takarítottunk be hektáronként. Úgy látszik, ez a faj­ta jól bírja a mi viszonyainkat, ezért az idén lényegesen növeljük termőterületét. Meg kell jegyez­nem, hogy még többet vetettünk volna belőle, ha elegendő vető­maghoz jutunk. Pár évvel ezelőtt még zootech- nikus voltam, ezért szívügyemnek tartom az elegendő és jó minősé­gű tömegtakarmány termelését. Persze, ez nem könnyű feladat. Jelenleg már a szántóföld 67,8 százalékán termelünk gabonát. Ez az adat bizonyítja, hogy kevés terület marad takarmány termelé­sére. Ezért ugyanarról a területről igyekszünk két termést betakaríta­ni. Az őszi árpa után még silóku­koricát vetettünk, ami nagy hoza­mot adott. A lucerna hektáronkénti hozama szárazanyagban számít­va több mint 10 tonna volt. Az új termelési tervekben na­gyobb teljesítménnyel számolunk és kedvezőbb lehetőségeket te­remtünk a termelés növelésére. Mivel határunk nagy része homo­kos-kavicsos, igyekszünk több szerves trágyát juttatni a talajba. Sajnos, ez nem könnyű feladat, Két, rostélyos padlózatú istállóból időt két nappal szeretnék lerövidí­teni. Egyébként a hármas nagyol­vasztó korszerűsítésén dolgozó huszonkilenc hazai, illetve a szov­jet és lengyel kooperáló vállalatok munkacsoportjai az egész kivitele­zési folyamatra tervezett 120 na­pos határidőt is megpróbálják le­rövidíteni. Ennek érdekében ko­moly tárgyalások folynak, s kilá­tásban van a beruházás kivitele­zésében részt vevők közös kötele­zettségvállalásának elfogadása. Az igazság kedvéért el kell mondanom, hogy ennek a nagyol­vasztónak a tervezett határidőn belül történő felújítása rendkívüli feladat. Bármilyen arányú késés jelentős népgazdasági károkat okozhatna, mert naponta átlago­san 3278 tonna nyersvasat kell termelnie a korszerűsített nagyol­vasztónak. Eddigi 1719 köbméte­res kapacitása a generáljavítás után 1880 köbméterre növekszik. Emellett egyéb előnyökkel is jár a nagyolvasztó generáljavítása. Jelentősen korszerűsödik a be­rendezések szabályozása, az egész termelési folyamat irányítá­sa, amit a jövőben számítógépek segítségével végeznek. A felújí­tással csökken a termelési folya­mat energiaigénye, mégpedig évente 15 ezer MW óra mennyi­séggel, egy-egy tonna nyersvas előállítása során 25,7 kg tüzelő­anyagot takarítunk meg, s nagy­mértékben javulnak a munkakö­rülmények. Természetesen minden ilyen generáljavítás rendkívüli körülte­kintéssel, összehangoltsággal szervezett munkát, jelentős anya­gi ráfordítást igényel. Adott eset­csak trágyalevet kapunk, ezért kénytelenek vagyunk az öreg szalmát tőzeggel keverni és erre önteni a trágyalevet. Azzal számo­lunk, hogy ezzel a módszerrel és az istállók átépítése után a szán­tóterület 30-35 százalékát trá­gyázhatjuk évente szerves trágyá­val. Lényegesen könnyebb lenne a vetésforgó kialakítása, ha egy­éves hatású gyomirtószerekb^l többet vásárolhatnánk. Főleg Dij­aira és Erodikenre lenne szüksé­günk. A több éves hatású gyomirtó­szerek alkalmazása következtében kukorica után nem vethetünk ga­bonaféléket. Jó lenne, ha az illeté­kes szervek felfigyelnének erre a problémára, és főleg azoknak a mezőgazdasági üzemeknek jut­tathatnának rövidebb ideig ható gyomirtószereket, amelyek a szántóterületnek több mint a fe­lén termelnek gabonát. Elősegít­hetné a hozamok emelkedését, ha a növényvédelmi munkákhoz ele­gendő Bayleton és Fundazol gom­baölőszert vásárolhatnánk. Szö­vetkezetünkben a gombabetegsé­gek ártalma miatt másfél százalé­kán alacsonyabb volt a gabonafé­lék hektárhozama. A terméskilátások jók. A gabo­na jól áttelelt és elég sűrű. Négy­zetméterenként 500 egyednél is többet számláltunk. A tavasziak jól előkészített talajba kerülnek. A múlt évhez viszonyítva jobban kihasználjuk az öntözőberendezé­seket is, hogy a növények minél jobban felvehessék a tápanyagot. Többek között a Fregatt öntözőbe­rendezéssel 100 hektáron öntöz­zük a szemes kukoricát. Más lehe­tőségeket is felhasználunk a ter­melés növelésére, hogy határunk­ban megteremjen a tervezett mennyiségű gabona és takar­mány. Az első eredmény máris megszületett, a múlt év első ne­gyedévéhez viszonyítva 43 ezer liter tejjel adtunk el többet. Jó minőségű takarmányt etetünk az állatokkal, s ez megmutatkozik a tehenek átlagos napi tíz literes tejhozamában is. KISS LÁSZLÓ agrármérnök, a Dunaújfalusi (Nová Dedinka) Efsz növénytermesztési ágazatának vezetője ben a tervezett költségvetés összege meghaladja az 525 miliő koronát. A generáljavítás kivitele­zésében nem kévesebb, mint 2600 tonna acélkonstrukcióra, 4900 tonna új műszaki berende­zésre, 3000 tonna tűzálló anyagra van szükség. Hálásak vagyunk a szovjet szakembereknek, a kooperáló moszkvai Tyjazspromexport válla­latnak a korszerű berendezések határidő előtti leszállításáért. Ha­sonlóképpen a katowicei Centro- zap vállalatnak a lengyel berende­zések időbeni leszállításáért. Sajnos, ugyanezt nem mond­hatjuk el a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű ostravai vállala­táról, amely az idejében megren­delt műszaki berendezéseket megkésve szállítja, s ezzel bonyo­lultabbá tette a generáljavítás fo­lyamatos, ütemterv szerinti kivite­lezését. Ennek következtében a korszerűsítés időszakának első két hónapjában kénytelenek va­gyunk ugyanazon időben végez­tetni a bontást és a szerelést is. Az eredeti terv szerint ezeknek a mű­szaki berendezéseknek előkészítő szerelését már a nagyolvasztó bontását megelőzően el kellett volna végezni. Kétségtelen, hogy egy ilyen mulasztás megnehezíti munkán­kat, de ilyen helyzetben is megta­láljuk a megoldást. Annái is in­kább, mert a Kelet-szlovákiai Vas­mű hármas nagyolvasztójának ge­neráljavítását hasonló munkában megedzett, gazdag tapasztalatú szakembercsoportok végzik. Az Ostravai Kohószerelő Vállalat, a kassai (Košice) Kohóépítő Válla­lat kollektívái a vasmű egyes, va­lamint kettes nagyolvasztóinak generáljavításakor olyan nagysze­rű munkát végeztek, hogy bátran bízhatunk a jelenlegi munkák sike­rében is. A generáljavítás szervezését, irányítását végző munkacsoport­ban is olyan tapasztalt emberek dolgoznak, mint Ján Cabala, az építkezési pártbizottság elnöke, Adam Gaško mérnök, az előké­születekért felelős kollektíva veze­tője is. Jozef Varga a kivitelezést irányító csoport vezetője. E cso­port tagjai az említett két nagyol­vasztó korszerűsítésénél szintén jelesre vizsgáztak. Reméljük, a hármas nagyolvasztó esetében is ezt teszik. Velem együtt. ŠTEFAN NOVÁK mérnök, a vasmű termelési igazgatóhelyettese, a felújítást irányító csoport vezetője A cukornak feltétlenül fontos helye, szerepe van táplálkozá­sunkban, lényegesen kevesebbre van szüksége belőle szerveze­tünknek, mint amennyit fogyasz­tunk. Táplálkozási szokásainkon azonban nehezen változtatunk. A Slovlik nemzeti vállalat duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében szintén elég bátortala­nul, fenntartásokkal láttunk hozzá a cukor - amely termékeink fontos adalékanyaga - mennyiségének csökkentéséhez. Most már tudjuk, hogy felesleges volt az aggo­dalom. Üzemünkben évente közel 500 tonna szilva-, őszibarack-, kajszi- barack-, cseresznye-, meggy-, szőlő- és körtebefőttet gyártunk, nagy mennyiségű zöldséget tartó­sítunk. Most már lényegesen ke­vesebb cukor felhasználásával. Tavaly már a hazai piacra is 1-5 fokkal kevesebb cukrot tartalmazó készítményeket szállítottunk. A tőkés országok megrendelői­nek az óhaja már 1978-ban az vplt, hogy részükre kevesebb cu­kor hozzáadásával tartósítsunk gyümölcsöt, zöldséget. Részle­günk asszonyai furcsállották az ízlésüket, és savanyúnak találták például az új recept szerint tartósí­tott epret, az volt a véleményük, hogy ez itthon nem kelne el. Tavaly a belföldi piacra gyártott szilvabefőtt cukorfokát öttel, a meggyét kettővel, az őszibarac­két néggyel, a cseresznyéét egy- gyel, a szőlőét hárommal, az al­máét kettővel, a körtéét öttel csök­kentettük. Mit eredményezett mindez? Elsősorban is tetemes mennyi­ségű cukrot takarítottunk meg. Csak a szilvakompót készítésénél 4935 kilogrammot. Az igazi sikert azonban az jelentette, hogy az emberek a kevésbé édes befőtte­ket is szívesen vásárolják. Mint hallottuk, az az általános véle­mény, hogy jobban érződik a gyü­mölcs íze, aromája. Azok a fo­gyasztók a legelégedettebbek, akik már az ésszerű táplálkozási követelményeknek megfelelően étkeznek, és az ezeknek a szem­pontoknak jobban megfelelő élel­miszereket igénylik, keresik. Felvetődik még a kérdés, vajon a kevesebb cukor felhasználásá­val tartósított gyümölcs, zöldség nem romlandó-e? Aggodalomra nincs ok, mert a tartósságot a csírátlanítás bizto­sítja, a cukor az ízbeli tulajdonsá­gokat befolyásolja. A lekvár, szörp esetében azonban más a helyzet, ezeknél nagyon körültekintően kell eljárni a cukormennyiség csök­kentésekor. Az új tartósítási eljárás megho­nosításával üzemünk jelentősen hozzájárul azoknak a céloknak az eléréséhez, amelyeket a felsőbb gazdasági szervek a nyersanyag­takarékosságban és más szem­pontokból a Slovlik üzemeitől is joggal elvárnak. POTÁCS MÁRIA, a Slovlik dunaszerdahelyi üzemének részlegvezetője Célunk; az eredményesebb növénytermesztés A lipnói vízerőmű erőtelepe 22 éven át üzemelt fenn­akadás nélkül, csak tavaly vált szüksé­gessé a két turbina generáljavítása. Az egyik turbina már ismét üzemképes, a másik javításával az év végén ké­szülnek el a vízerő­mű dolgozói, akik­nek munkáját a plzeňi Škoda, a ČKD Blansko, va­lamint a prágai Vil- lanyszerelőipari Művek szakem­berei segítik. A fel­vételen két dolgo­zó a reaktort szere­li le. (Jaroslav Sýbek felvétele-CTK) Áprilisban is kifizetődő az öntözés Az öntözőrendszerek célsze­rűbb kihasználása mezőgazdasá­gunk egyik nagy tartaléka, amely­nek az idén is teljes mértékben meg kell nyilvánulnia, hiszen Szlo­vákiában több mint 220 ezer hek­tárra terjednek ki az öntözőrend­szerek. Az időjárás a múlt évben is nagyon szélsőségesen alakult. Az átlagosnál kevesebb téli csaoa- dék után magas hőmérsékletű, száraz tavaszi időszak követke­zett, s így a csapadékhiány a te- nyészidő kezdetén Dél-Szlovákia egyes területein a 100-150 milli­métert is elérte. A kedvezőtlen körülmények jelentős mértékben fékezték a növények fejlődését, s főleg az öntözőrendszerek inten­zív kihasználásának köszönhető, hogy nem következett be kataszt­rofális mértékű terméskiesés a mezőinken. Ebben az időszak­ban a tervezett 159 647 hektár helyett 170 346 hektárt öntöztek meg, ami az összes öntözhető terület 83,3 százalékát képezte. Az öntözés gyakorlati eredmé­nyességét elég körülményesen le­hetne értékelni, néhány elmúlt évi tapasztalatot azonban az idén is hasznosítani lehet. A szemes terményekből való önellátás programjának fokozatos teljesítésében nagyon fontos sze­repe volt a gabonafélék öntözésé­nek, amire főleg az őszi és a tava­szi időszakban került sor, tenyész- idő előtti és tartalékoló öntözés formájában. Az öntözés különbö­ző módszereivel általában 0,5-0,8 tonnával sikerült növelni a gabo­nafélék hektárhozamát. Megmu­tatkozott, hogy az átmenetileg száraz időszakban alkalmazott egyszeri öntözés akkor is hatásos, ha az egész évi csapadék mennyi­sége kielégítő. Az ilyen egyszeri, alkalmi öntözések az öntözőrend­szerek hatékonyságát is kedvező­en fokozzák. Az is előnyös, hogy a gabonfélék öntözésére a rend­szerek teljes kapacitása kihasz­nálható, mert ilyenkor még nem kerül sor a többi növény öntözésé­re. Ezt a szempontot minden agro- nómusnak érvényesítenie kellene az öntözési gyakorlatban, mert a tenyészidő kezdetén a nedves­ségtartalom készletezésével elejét lehet venni a gabonafélék túl korai nyári érésének és a szemek besü- lésének. A gabonaféléknél alkal­mazott egyszeri öntözés, ha arra megfelelő időpontban kerül sor, legaláb 0,5 tonnával növeli a hek­tárhozamot, amit a gazdaságos­ság szempontjából is figyelembe kellene venni. A kora tavaszi időszakban az évelő takarmánynövények öntö­zésére is nagy gondot kell fordíta­ni, amelyeknél ilyenkor a felülve- tés is elvégezhető. Úgyszintén na­gyon hasznos az állandó gyepte­rületek, valamint a különböző őszi és tavaszi keverékek öntözése. Mindez azt bizonyítja, hogy az öntözőrendszerek áprilisi kihasz­nálása éppoly igényes feladat, mint a nyári hónapok csúcsidő- szakában. Ezt elsősorban a mun­kák optimális tervezése, s a szak­képzett kezelőszemélyzet biztosí­tása szempontjából kell figyelem­be venni. A Bratislavai öntöző­gazdasági Kutatóintézetben a téli időszakban sok dolgozót részesí­tettünk megfelelő szakképzésben, s most rajtuk a sor, hogy ismeretei­ket a mezőgazdasági üzemekben szervezett tanfolyamok keretében továbbadják. Ehhez jelentős se­gítséget nyújthatnak az Állami Me­liorációs Igazgatóság járási kiren­deltségei is. Ezekben a napokban rendszeresen ellenőrizni kell az öntözőrendszerek műszaki állapo­tát és előkészítését is az Állami Meliorációs Igazgatóság és a járá­si mezőgazdasági igazgatóságok közös bizottságai által. Az ellenőr­zések folyamán ki kell emelni azo­kat a munkahelyeket, ahol jó felté­teleket biztosítottak a hatékony öntözéshez, s a nagy terméshoza­mok eléréséhez. ŠTEFAN FOJTÍK mérnök, a Bratislavai Ontözőgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents