Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-28 / 73. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1983. III. 28. Nem mindegy, milyen a dolgozók közérzete Országos méretben elismert tény, hogy elég nehéz körülmények között végzik munkájukat a kereskedelmi dolgozók. Más népgazdasági ágazatokhoz mérve alacsonyabb színvonalú a szociális ellátásuk és a különböző juttatások terén is kisebbek a lehetőségek. Persze a teljes általánosítás ez esetben sem helyénvaló, mert mint mondani szokás: embere, azaz szervezete válogatja. Mások a lehetőségek a Prior áruházak hálózatában, a Zdrojban, illetve a Jednota fogyasztási szövetkezetekben, de még ezeken belül is - attól függően, hogy mekereskedelmi szervezettel egy közös egészségügyi központot létesítenénk, de sajnos egyelőre csak a tárgyalások szintjén tartunk, remélem, hogy ebben az évben ez a probléma is megoldódik.- És addig?- Addig ezt a feladatot a körzeti orvosoknak kell megoldaniuk. A múlt évben a szövetkezetünk egészségügyi aktívája határozatot hozott arról, hogy minden alkalmazottunknak át kell esnie egy szűrővizsgálaton. Eddig kilenc- százan vettek részt ezeken a vizsgálatokon, többségük nő volt, de természetesen a gépkocsivezetők A Jednota ógyallai csemegeüzletében lyik járásban működnek - elég nagyok a különbségek. A Jednota fogyasztási szövetkezet komáromi (Komárno) központjában Várady Erzsébettel, a káder- és személyzeti osztály vezetőjével beszélgettem a jelenlegi helyzetről és a lehetőségeikről.- Ezerkilencszázhatvanöt után rohamos fejlődés jellemezte a Jednota fogyasztási szövetke- zetet. Majdnem minden nagyobb településen nagy és korszerű áruházakat építettünk. A kisebb üzlet- központjaink - amelyeknek az értéke nem haladja meg a kétmillió koronát - általában Z-akcióban épülnek és ezek is nagymértékben hozzájárultak az igények kielégítéséhez, a kereskedelmi hálózat korszerűsítéséhez, valamint az árusítás kulturáltságának növeléséhez. Úgy érzem, hogy e tekintetben a Jednota az élvonalban van a komáromi járásban.- Elégendő elárusítójuk van?- A létszám elég, én inkább azt hiányolom, hogy még mindig elég sok szakképesítés nélküli alkalmazottal kell dolgoznunk. Ennek nem az az oka, hogy nem törődünk az utánpótlás nevelésével, hiszen minden évben elegendő tanulót veszünk fel, hanem az, hogy általában sok elárusítónk van gyermekgondozási szabadságon, és őket csakis szakképzetlen munkaerőkkel tudjuk helyettesíteni.- Hogyan gondoskodnak az alkalmazottaiktól?- Alkalmazottaink hetven százaléka nő. Ez a tény egyértelműen meghatározza a szociális gondoskodás irányvonalát. Tudjuk azt, hogy az üzletekben nehéz a munka, ezért főleg a nehéz testi munka kiküszöbölésére kell törekednünk. Lehetőségeinkhez mérten gépekkel igyekszünk könnyebbé tenni a nők munkáját. A múlt évben kilencvenháromezer koronát költöttünk a különböző berendezések vásárlására, de aki kicsit közelebbről ismeri az üzlethálózatban folyó munkát, az tudja, hogy ez kevés, sőt tudja azt is, hogy jelenleg ezt a kérdést teljes mértékben még nem lehet megoldani.- Az olyan munkahelyeken, ahol többnyire nők dolgoznak, az óvodák, bölcsődék hiánya is nehezíti a helyzetet, a fokozott egészségügyi gondoskodás szükségességéről nem is beszélve.- Ezeknek a kérdéseknek a megoldása igen nagy problémát jelent járásunkban is. Sajnos, saját egészségügyi központunk még nincs, bár a szakszervezet már a múlt évben is behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel. Felmerült egy olyan lehetőség, hogy a többi és a szállítómunkások is, akiknek ez a vizsgálat minden évben kötelező.- Említettük az óvodák és bölcsődék kérdését. Ezen a téren milyen a helyzet?- Kicsit büszkék vagyunk arra, hogy Komáromban a kereskedelmi szervezeteknek a múlt évben végre sikerült felépíteniük az első közös óvodájukat a második lakótelepen. Ebben mi tizenkilenc helyet kaptunk, amit teljes mértékben ki is tudunk használni. Azonkívül most épül Gútán (Kolárovo) egy óvoda, Ógyallán (Hurbanovo) pedig rövidesen egy bölcsödét adunk át. Tudom, ez nem sok, de ha elkészülnek, sokat fog javulni a helyzetünk, mert a fiatal anyák többsége azért nem lép munka- viszonyba a gyermekgondozási szabadság letelte után sem, mert nem tudják gyermekeiket elhelyezni. Ráadásul ez a probléma legjobban a fiatalabb korosztályhoz tartozó, szakképesítéssel rendelkező alkalmazottain kát érinti. Az óvodák, bölcsődék kérdésének megoldásával előbbre jutnánk a szakképzettségi szint növelésében is.- Általában minden vállalatnál, üzemben és intézményben igen nagy gondot okoz a lakásigénylések kielégítése. Hogyan van ez a Jednotában?'- Sajnos, ezen a téren nekünk is sok a gondunk. Az eredeti tervek szerint a múlt évben tíz szövetkezeti lakást kellett volna kapnunk, de időközben ezt hatra csökkentették. Ez a hat lakás már gazdára talált, 1985-ig pedig nem tudunk senkinek lakást adni.- Ez valóban nagyon kevésnek látszik.- Kevés, de azért a legsürgősebb eseteinket meg tudtuk ezzel a hat lakással oldani. Viszont a teljes képhez hozzátartozik az a tény is, hogy alkalmazottaink nagy része falvakon él, ahol inkább a családi házak építése iránt van érdeklődés. Sajnos nem tudjuk közvetlenül támogatni az alkalmazottain- kat, de szinte minden esetben hozzájárulunk ahhoz, hogy a nemzeti bizottságoktól megkapják a maximális támogatást.- Dolgozóik üdültetésére milyen lehetőségeik vannak?- Aránylag jó helyzetben vagyunk, mert két saját üdülővel rendelkezünk. Persze javítanivaló akad még bőven, főleg ami az üdültetés színvonalát illeti. Ezekről a kérdésekről és feladatokról $em szeretnénk megfeledkezni, mert jól tudjuk, hogy nagymértékben befolyásolják a dolgozóink általános közérzetét, ami viszont már eleve meghatározza munkájuk minőségét is. KAMOCSAI IMRE A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS SOK MINDENT MEGOLDHAT Szlovákia fővárosának fejlesztése nagymértékű koncentrációval jár, ami legjobban az építőipari kapacitások feltöltésében és stabilizálásában jelentkezik. Miután tavaly létrejött a Bratislavai Építőipari Művek konszern, lényegesen megjavultak a komplex lakásépítésben mutatkozó társadalmi megrendelés kielégítésének feltételei. Minderről tényszerűen tanúskodnak a tavalyi esztendő eredményei, melyek nemcsak a terv döntő feladatainak teljesítéséről adnak számot, hanem a tennivalók egyenletes végzéséről, a javuló minőségről és a hatékonyabb munkavégzésről is. A komplex lakásépítés szükségletei megkövetelik a meglévő kapacitások szerkezeti átépítését, de legfőképp ezek megtartását, hogy Bratislava építése fokozatosan a szlovákiai építóvállalatok jelentősebb segítsége nélkül folytatódhasson. Szlovákia fővárosában a munkaerőlétszám tervezett feltöltése, főként a legfontosabb kőműves, ács, vasbetonozó és további szakmákban, távolról sem valósulhat meg a Bratislaván kívüli toborzási körzetek bevonása nélkül. Ehhez viszont már nagyon szorosan kötődik a szociális szükségletek komplex megoldása, vagyis az, hogy milyen lakás-, elszállásolási, étkezési és szabadidő-töltési feltételeket biztosítunk dolgozóink számára. Elkészült a konszern szociálisgazdasági fejlesztésének programja, amely magába foglalja az 1990-ig e téren ránk váró feladatokat. Kedvező visszhangra talált és pozitívan értékelték a párt és állami szervek is. Megvalósítása során abból indulunk ki, hogy a konszern kiépítése idején dolgozóink száma a mai 11 000 főről fokozatosan 14-16 ezer főre emelkedik. A munkaerőlétszám ilyen nagyarányú növelését elsősorban saját erőnkből - szakmunkásképzéssel próbáljuk megoldani. A konszern hosszú távú fejlesztésében ezt egyik döntően fontos feladatunknak tartjuk. Január elsejétől közös irányítás alá vontuk Megérdemelten ünnepelhettek EGY FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET MUNKÁJA A SZÁMOK TÜKRÉBEN Az öt kisebb egységes földművesszövetkezet egyesülésével tíz évvel ezelőtt létrejött 5339 hektáros buzitai (Buzica) Május 1 Efsz eddig rendszerint „határain“ túl tartotta évi zárszámadó közgyűlését, mivel tagsága egyszerre egyetlen helyi kultúrházban sem fér el kényelmesen. Úgy tűnik, ennek a gyakorlatnak az idén vége szakadt, ugyanis a közelmúltban lezajlott számvetés termelési részlegenként és helyben történt. Hogy vajon a régebbi vagy az új megoldás a jobb, azt nehéz eldönteni, annyi azonban bizonyos, hogy egy-egy ilyen ünnepélyes mérlegvonásnak - legyen az bárhol és bármilyen teremben - igazán csak akkor lehet örülni, ha azt az elért gazdasági eredmények indokolttá teszik. Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk a Kanyapta-menti földmű- vesszövetkezetet, akkor kiderül, hogy dolgozói megérdemelten ünnepelhettek a zárszámadáson. A szesztai (Gestice) kultúrház ugyan nem vetekedhet a Keletszlovákiai Vasmű kassai (Košice) művelődési otthonával, az eddigi zárszámadások színhelyével, ám - s ez a lényeg - a múlthoz képest örömteljesebb zárszámadó közgyűlésnek adhatott helyet. Elsősorban azért, mert a növénytermesztésben elért eredmények többsége dicséri a helyi földművesek munkáját. A nagyüzemi gazdálkodás alapjainak erősítésébe az elmúlt évtized során 73 millió koronát fektetett szövetkezet tavaly tovább gazdagodott. Nemcsak anyagiakban, hanem a kollektív gazdálkodás irányító és szervező munkájában szerzett tapasztalatokkal. xxxA múlt év egyik igen értékes eredményének könyvelhető el, hogy a növénytermesztők az év elején mutatkozott üzemanyag- hiány ellenére is elvégezték minden tennivalójukat a határban, s az évi termelési tervüket 4,2 százalékkal túlteljesítették. Az 1981-es esztendőhöz képest ez 16 százalékos javulást jelent. Gabonából 531 tonnával termeltek többet a tervezettnél, s az így elért 12 ezer tonna csúcsteljesítménynek számít a szövetkezetben. Érdemes megemlíteni, hogy amíg a Ka- nyapta mentén 1971 és 1975 között búzából 3,36 tonnás volt az átlagos hektárhozam, 1976 és 1980 között 3,83 tonnás, 1981- ben már 4,08 tonna, tavaly pedig 4,17 tonna termett hektáronként. Az árpából elért 3,72 tonnás terméshozam szintén rekordnak számít. A repce hektáronként 2,52 tonnát fizetett, cukorrépából közel 30 tonnás volt a tavalyi átlag. Tömegtakarmányból 2,5 százalékkal kevesebbet termeltek a tervezettnél, viszont jó jel az, hogy 1981- hez képest 21 százalékkal többet. Egyedül a szemes kukorica rontott a növénytermesztők bizonyítványán. A gyenge minőségű vetőmagon, valamint a nyár végi jégesőn kívül több helytelenül alkalmazott agrotechnikai művelet is hozzájárult ahhoz, hogy ez a fontos növény végezetül csak 4,4 tonnát termett hektáronként. Az állattenyésztők korántsem ünnepelhettek olyan elégedettséggel, mint a növénytermesztők, mivel az évi termelési tervüket nem teljesítették. A kiesés főleg a sertéstenyésztés rovására írható, hiszen a tervezettnél mintegy 2 ezerrel volt kevesebb malac, a sertéshús pedig 370 tonnával. Az ok: az ágazat illetékes szakemberei nem tudtak idejében reagálni a sertéstenyésztést befolyásoló tényezők alakulására, így például sem az abrakellátásban jelentkező változásokra, sem pedig a szaporulatra. Ennek következtében az állatállomány átlagosan 717 darabbal volt alacsonyabb a szükségesnél. A malacelválasztás költségeinek alakulása is nagyon eltérő volt az egyes részlegeken, ami annak a következménye, hogy a tenyésztési, illetve a zoo- technikai munka helyenként sántít... A szarvasmarha-tenyésztésben a hízóállatok súlygyarapodása a tervezett 70 dekagrammal szemben 67 dekagramm volt. Egy kilogramm súlygyarapodásra 2,22 kiló elfogyasztott abrak jutott, fél kilóval kevesebb, mint 1981-ben. Tejeladási tervét a szövetkezet 97,6 százalékra teljesítette, ör- vendetesebb viszont, hogy mind a 3 millió 937 ezer liter első osztályú volt, zsírtartalma pedig 3,92 százalékos. Az egy tehénre eső fejési átlagot tekintve a szesztai farm végzett az élen 3446 literes évi teljesítménnyel, míg 2580 literes átlaggal a restei farm lett a sereghajtó. Az idén szintén komoly munka vár a Buzitai Efsz dolgozóira, hiszen egyebek között a kalászosokból 11 380 tonnát, hüvelyesekből 300 tonnát, zöldségből 641 tonnát, tejből 4 millió 100 ezer litert terveznek előállítani. Hogy mindez hogyan sikerül majd, milyen lesz a legközelebbi zárszámadó közgyűlésük hangulata, az elsősorban rajtuk múlik. Mint ahogy rajtuk múlott a tavalyi év eredménye is. a középfokú szaktanintézetet, amivel elérjük azt, hogy 1985-től évente 400-450 szakmunkással (100-120 kőműves, 40-50 ács) bővítjük majd létszámunkat. Különlegesen igényes és elodázhatatlan feladatna^ tartjuk a tervezett munkaerő-toborzást és a munkaerő-vándorlás során hozzánk belépő dolgozók stabilizálását. Ezek számát az SZSZK Építőipari Minisztériuma minden évre külön megszabta, az előbbiből 300-500 dolgozóra, az utóbbiból kb. 300-350 dolgozóra számítunk évente. Mindezek eléréséhez gyors ütemű megoldásra várnak a munkaerómegtartás alapvető kérdései. Ebben az irányban fejlesztjük saját beruházásaink anyagi-műszaki bázisát is 1983 és 1990 között. A beruházási program megvalósításával szeretnénk elérni, hogy 1990-ig középfokú szaktanintézetünk befogadóképessége 1500 helyre duzzadjon, munkásszállóinkban 7200 legyen az elszállásolhatók száma, rendelkezésünkre álljon 1200 kisebb alap- területű lakás, a dolgozók művelődésére szolgáló 135 férőhelyes létesítmény és 325 óvodai férőhely. Ekkor már naponta közel 11 500 adag ételt főzünk majd, s üdültetési kapacitásainkat 480 férőhelyre növeljük. Szeretnénk alaposan javítani a dolgozók egészségügyi ellátásán, valamint a társadalmi és sporttevékenység szélesebb körű kibontakoztatásához is megteremtjük a szükséges feltételeket. Amellett, hogy dolgozóink közül többen - az évenkénti kiutalás szerint - lakáshoz juthatnak, a központi szervek segítségével további hatékony munkaerö-meg- tartási megoldást keresünk. Felmerült ugyanis Bratislava területén és a nyugat-szlovákiai kerületben az egyéni lakásépítés lehetősége. Jelenleg az elképzelések körvonalazása tart, s a javasolt program közös értékelése után akár annak megvalósításához is hozzáláthatunk. Építőipari kapacitásaink feltöltése és szerkezeti átépítése a mostani és a következő ötéves tervidőszakok során semmiképp sem lesz könnyű feladat, hiszen Bratislava folyamatos építése mellett kell megoldást találnunk erre a korántsem egyszerű kérdésre. Bratislava építésének jelentősége konszernünknek is dinamikus fejlődést és nagy távlatokat ígér. Ezért kötelességünknek tartjuk, hogy a felvázolt szociális-gaz- dasági progam megvalósítása során megkülönböztetett figyelemmel kísérjük a szakmunkásképzést, a munkásszakmákban dolgozók stabilitását, valamint a termelés szervezési kérdéseit. JÁN DANEČKO, a Bratislavai Építőipari Művek konszern munkatársa GAZDAG JÓZSEF A Kelet-csehországi Konzervgyár és Szeszfőzde smiricei üzeme tavaly kezdte meg a pektingyártást, amelyet eddig 26 millió korona értékben külföldről szereztek be. Tavaly 400 tonna folyékony pektint gyártottak, az idén kísérletezik ki por alakban való előállítását. A pektint, amely döntő szerepet játszik a gyümölcsízek zselésedésében, almából nyerik. A felvételen: Drahuše Horáková a félkészáruk elosztását végzi. (František Tóth felvétele - ČTK)
