Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-28 / 73. szám, hétfő

Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1983. március 28. XXXVI. évfolyam 73. szám Ára 50 fillér MEGFELELVE A KÖVETELMENYEKNEK ÍRTA: ĽUDOVÍT KILÁR, AZ SZSZK OKTATÁSI MINISZTERHELYETTESE Ebben az évben a pedagógusok hagyományos ünnepét, a pedagógusnapot, mindössze egy hónap választja el egy jelentős évfordulótól: májusban lesz harmincöt éve annak, hogy hazánkban jóváhagyták az egységes iskolarendszerről szóló törvényt. Pedagógusainkat olyan meghatározó időszakban köszöntjük, amikor egész társadalmunk figyelme a CSKP KB Elnökségének a csehszlovák oktatási rendszer fejlesztéséről szóló határozata végrehajtására összpontosul. Ez a dokumentum híven tükrözi pártunk minden eddigi, az oktató-nevelő munka színvonalának folyamatos javítására irányuló, mélyreható törekvését, amelyet magáévá tett és támogat a Nemzeti Front valamennyi szerve­zete. A határozat rámutat: a szocialista építés jelenlegi, fejlett időszaka, a tudományos-műszaki fejlődés felgyorsulásának kora minőségileg egyre nagyobb követelményeket támaszt pedagógusainkkal szemben az eszmei-politikai, szakmai és erkölcsi nevelés terén. Épp ezért a pedagógusnap megfelelő alkalom arra, hogy társadalmunk értékelje és méltányolja a tanítók, tanárok és nevelők áldozatos munkáját, s egyben elgondolkozzon azon, mit tesznek pedagógusaink ifjúságunk érdekében, s mit kell még tenniük velünk - szülőkkel, dolgozókkal, társadalmi szervezetek tagjaival - együttműködve, hogy felelősségteljesen láthassák el igényes feladatukat, a forradalmi múlt szellemében nevelve fiatalságunkat, jövőnk zálogát. 1§48 februárja után hazánk haladó gondolkodású pedagógu­sai egy emberként álltak pártunk mellé, hogy hű szövetséges­ként támogassák a szocializmusért vívott harcban. Az ifjúság marxista nevelése, a szocialista építés céljainak megvilágítása és ezen céloknak a lakosság körében folytatott propagálása - ez volt az akkori idők pedagógusainak feladata. Tanítóink ily módon fontos társadalmi-politikai küldetést teljesítettek, és ez a szerepük napjainkban is változatlan. Nem lehet közömbös, milyen ember tölti be ezt a jelentős szerepet, s így nem csoda, hogy a pedagógusok egyre maga­sabb követelményekkel találják magukat szemben. A közéletben tevékeny részt vállaló, megbízható szakmai felkészültséggel és jó pedagógiai érzékkel rendelkező, odaadó emberekre van szük­ség ezen a pályán. Annak a pedagógusnak, aki felelősségtelje­sen akar eleget tenni feladatának, s azt akarja, hogy tanítványai megállják helyüket az iskola falain kívül, az élet szülte legbonyo­lultabb helyzetekben is, elsősorban saját személyével kell példát mutatnia, széleskörű politikai, gazdasági és szakmai áttekintés­sel kell rendelkeznie. Ha alkotó módon akarja közvetíteni tanít­ványainak a tudomány és technika legújabb eredményeit, első­sorban saját magának kell jól tájékozódnia ezen a területen; ha azt követeli, hogy diákjai a szocialista erkölcs normáinak szelle­mében éljenek és cselekedjenek, saját társadalmi-politikai elkö­telezettségével, erkölcsi-etikai tartásával és magánéletével mutasson példát. Nem kétséges, hogy tanítóink többsége megfelel ezeknek az igényes követelményeknek, példaadóan tesz eleget a modern szocialista pedagógus feladatának. Erről tanúskodik az iskolá­inkban végzett növendékek nemzedékeinek munkája a népgaz­daság legkülönbözőbb területein. Pedagógusaink rátermettsé­gének legidőszerűbb bizonyítékai azok az eredmények, amelye­ket az új oktatási reform bevezetése után mutattak fel, annál is inkább, mivel nem könnyű feladatról van szó, s a reform megvalósításának egész súlya az ő vállukra nehezedik. Alkotó kezdeményezés, a nehézségek leküzdése, szakadatlan önkép­zés, a hivatás iránti szeretet - ezek szavatolják az igényes, de jogos és reális célok megvalósítását, amelyeket társadalmunk tűzött a pedagógusok elé. Eredményeinket ismerve nem tagadhatjuk azt sem, hogy akadnak a pályán olyanok is, akik nem felelnek meg teljesen az elvárásoknak. Az iskolák vezetőségére, a kiváló tanerőkre hárul a feladat, hogy maximális teljesítményre sarkallják a pedagó­guskollektívák minden tagját. Másrészt gyakori jelenség, hogy a szülők - nem értve egyet egy-egy pedagógus módszereivel- az oktató egész munkásságát kifogásolják, sőt, általánosítva az egyedi eseteket, elfogultan bírálják valamennyi pedagógus munkáját. Helytelen és nem célravezető, ha a szülők a problé­mák nyílt megbeszélése, az együttműködés helyett mindenért a pedagógust hibáztatják és gyermekeik előtt is kinyilvánítják- gyakran indokolatlan - nemtetszésüket. Méltányoljuk és elfogadjuk a bírálatot, amennyiben célja a segíteni akarás, a hiányosságok kiküszöbölése. Ilyenek azok a kritikák, amelyek azt kifogásolják, hogy az alap- és középisko­lai tankönyvek túlzott követelményeket támasztanak a tanulók­kal szemben. Már konkrét lépéseket tettünk és teszünk módosí­tásukra, s egyúttal utasítottuk az iskolák vezetőit és pedagógu­sait, hogy vegyék elejét a tanulókkal és a diákokkal szemben támasztott követelmények további növelésének. Nem kevés munka vár a pedagógusokra, az iskolák vezetőire, a pedagógiai kutatóintézetek és az egyes szakágazatok dolgo­zóira az oktatás tartalmi átépítése és anyagi-műszaki ellátása terén. Jövőre az átépítés menetét és eredményeit részletes elemzésekben, valamint a pedagógusok országos konferenciá­ján fogjuk értékelni, hogy az elért eredményekből és tapasztala­tokból levonjuk a szükséges tanulságot és megoldjuk a még fennálló problémákat. Azonban már most teljes felelősséggel kijelenthetjük, hogy oktatási rendszerünk fejlesztésében helyes, a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjainak megfelelő utat járjuk. Pedagógusainkra ösztönzően hat az a tudat, hogy ezen az úton midnyájunk megértésével és segítő támogatásával számolhatnak. JURIJ ANDROPOV VÁLASZA A MOSZKVAI PRAVDA KÉRDÉSEIRE AZ USA KORMÁNYA TOVÁBBRA IS FÖLÖTTÉBB VESZÉLYES ÚTON HALAD (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában közölte Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtit­kárának válaszait a lap tudósí­tójának kérdéseire. Az interjút az alábbiakban közöljük: KÉRDÉS: Reagan amerikai elnök március 23-án terjedel­mes nyilatkozatot tett az USA katonapolitikájának kérdéseiről. Hogyan értékeli ön ezt a nyilat­kozatot? VÁLASZ: Az utóbbi időben Washington egyenesen ontja a nyilatkozatokat, amelyeket egyetlen témának szentel, a kato­nai előkészületeknek, katonai programoknak, új fegyverek kifej­lesztésének. Az elnök erről be­szélt most is. Az elnök említett beszédével nyilvánvalóan megpróbálta befo­lyásolni az Egyesült Államokban az emberek gondolkodását és csökkenteni a növekvő nyugtalan­ságot a kormány militarista politi­kája miatt. Hogyan értékelik ma­guk az amerikaiak azt, amit az elnök mondott, természetesen az ő dolguk. Ezzel együtt ez nemcsak az amerikaiakat érinti. Hiszen a nyi­latkozat lényege, hogy Ameriká­nak szorgalmasan kell fegyver­keznie, és a világ domináló ka­tonai nagyhatalmává kell vál­toznia. Igyekezetében, hogy meg­okolja ezeket a hegemonista igé­nyeket, az elnök a Szovjetunió politikájának olyan durva megmá- sításához jut el, és olyan piszkos módszereket használ, hogy őszin­tén mondva felvetődik a kérdés, valójában milyen elképzelései vannak az elnöknek a más orszá­gokkal való tárgyalások normá­iról? Az elnököt hallgatva, az a be­nyomásunk támad, hogy az USA különböző helyeken, sőt még köz­vetlen közelében is állítólag gyen­gébb, mint a Szovjetunió. S mind­ez azért van, mert az utóbbi húsz évben a Szovjetunió állítólag gyor­san növelte fegyveres erői létszá­mát, míg az Egyesült Államok úgymond ölbe tett kézzel ült, és fegyveres erőit nem fejlesztette. Igen, a Szovjetunió fokozta vé­delmi képességét. Szemtől szem­be az USA lázas tevékenységé­vel, melynek során katonai tá­maszpontokat épített a Szovjet­unió területének közelében, s ál­landóan új nukleáris és más fegyvereket fejlesztett ki, a Szov­jetuniót ez arra kényszerítette, hogy felszámolja az amerikai ka­tonai fölényt, amelynek elveszté­sét Washington most úgy gyászol­ja. Az elért katonai stratégiai egyensúly megfosztotta az USA-t annak lehetőségétől, hogy nukleáris fenyegetéssel zsaroljon minket. Ez az egyen­(Folytatás a 2. oldalon) Az ENSZ főtitkára Moszkvába utazott (ČSTK) - Javier Pérez de Cu­ellar, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkára rövid londoni tartózkodás után tegnap a Szovjet­unióba utazott. Moszkvában a leg­felsőbb szovjet képviselőkkel a nemzetközi helyzetről fog tár­gyalni. A CSKP városi és üzemi konferenciái Tárgyilagos, nyílt és bíráló értékelések A cél: az emberek elégedettsége Az olomouci városi pártkonfe­rencián, melyen részt vett Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke is, a legtöbb szó az 59 utcai párt- szervezet tagjainak a járási szék­hely lakosai elégedettségéért való felelősségéről esett. Tárgyilago­san, nyíltan és bírálóan értékelték a városi nemzeti bizottság kom­munistáinak tevékenységét is, fő­leg a CSKP KB 6. ülése határoza­tainak gyakorlati megvalósítása szempontjából. A tanácskozás rá­mutatott arra, hogy e téren még hiányzik néhány végrehajtási uta­sítás és rendelet módosítása. Bí­ráló szavak hangzottak el a lakó­telepi kommunisták politikai-neve­lő munkáját illetően is. A lakótele­peken ugyanis még hiányzik az emberekkel való mindennapos tü­relmes munka, néha a szükséges akarat és a személyes példamuta­tás a pártpolitika érvényesítésé­ben. Jelentős tartalékok vannak a képviselők párt csoportjai nak te­vékenységében, valamint a Nem­zeti Front szervezeteiben működő kommunisták munkájában is. Az ösztönző és érdekes vita során felszólalt Alois Indra elvtárs is, aki bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy az olomouci városi pártbi-í zottság tekintélye még nagyobb lesz, ha a CSKP KB 6. ülése határozatainak érvényesítésekor az emberek elégedettségére cse­lekednek. Az olomouci kommunis­ták célja pedig az összes lakos elégedettségének kell lennie. Ind­ra elvtárs nagy figyelmet szentelt a képviselők, a lakóbizottságok, valamint a Nemzeti Front szerve­zetei munkájának is. Hangsúlyoz­ta a kommunisták személyes pél­damutatásának fontosságát az ál­lampolgári és a munkafegyelem szilárdításában, valamint a párt- szervezetek felelősségét az ifjú nemzedék nevelésében. Felszóla­lásának befejező részében ki­emelte, hogy béke nélkül nem lesz boldog élet, éppen ezért mind a kommunisták, mind pedig a töb­bi lakos kötelessége, hogy aktív munkával harcoljanak a békéért. Gyorsítani kell az intenzív fejlődést A plzeňi V. I. Lenin Művek válla­lati pártkonferenciája, melyen je­len volt Josef Haman, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a CSKP KB titkára, megállapította, hogy a vállalat minden munkahelyén növekedett a pártszervezetek be­folyása. Ez a politikai-szervező és az irányító tevékenység javulásá­ban egyaránt megnyilvánult csak­úgy, mint a Škoda Művek gazda­sági-politikai feladatainak teljesí­tésében. A vállalat sikeresen telje­sítette az energetikai beruházások kivitelezésére irányuló szállítási tervét és egyéb fontos mutatókat is. Például 1980-hoz viszonyítva a vállalat exportja 57 százalékkal, nyeresége 14 százalékkal növe­kedett, és kedvező a fejlődés a munkatermelékenység alakulá­sában is. Ennek ellenére még mindig fogyatékosságok vannak a tervfegyelemben, nem egyenle­tes a termelés, és a termelés szer­kezete is hagy kívánnivalót. Az (Folytatás a 2. oldalon) HATÉKONYABB MEGELŐZŐ MUNKÁT Befejeződött a Tűzvédelmi Szövetség szlovákiai kongresszusa (Tudósítónktól) - Bratislavában szombaton és vasárnap került sor a Tűzvédelmi Szövetség szlovákiai kongresszusára, amelyen Ján Gregor, az SZSZK kormánya alelnökének vezetésével részt vett a párt, a kormány és a Nemzeti Front küldöttsége. Tagjai voltak: Štefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere, Daniel Futej, az SZLKP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője és Fedor Gulla, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának alelnöke. A Tűzvédelmi Szövetség Központi Bizottságának küldöttségét Miroslav Ŕepiský, a szövetség elnöke vezette. A jelentős rendezvényen továbbá részt vettek a Nemzeti Front tömegszervezeteinek, a párt és az állami intézmények képviselői. Az ifjú tűzoltók és pionírok kö­szöntése után Major István, a Tűzvédelmi Szövetség Szlová­kiai Központi Bizottságának az el­nöke tartott beszámolót, amelyben a szervezet ötéves tevékenységét értékelte. Kiemelte, hogy a szö­vetség a párt- és az állami szervek támogatásával teljesítette az elő­ző kongresszus által kitűzött fel­adatokat. Hangsúlyozta, hogy to­vábbra is a megelőző munkát te­kintik fő feladatuknak. Ennek kap­csán említette meg, hogy a szlo­vákiai szervezet tagjai öt év alatt megközelítőleg 152 000 kisüzem­ben és 3,8 millió lakásban végez­tek tűzbiztonsági ellenőrzést, amelynek során nagy segítséget kaptak a nemzeti bizottság képvi­selőitől. Az említett időszakban több mint 47 000 előadást és be­szélgetést tartottak, amelyeken több mint 2,5 millió ember vett részt.- A megelőző munka színvona­lának emelését sürgeti az a tény, hogy népgazdaságunknak még mindig nagy károkat okoz a tűz - jelentette ki Major elvtárs, majd így folytatta: - Szlovákiában az utóbbi öt évben 6177 esetben ütötte fel fejét a vöröskakas. Az anyagi kár meghaladja a 378 millió koronát, de ennél is elszomorítóbb az a tény, hogy a lángokban 205 ember lelte halálát. A tűzesetek túlnyomó többségét a gondatlan­ság, a hanyagság, a gyártási tech­nológia meg nem tartása okozza. Ezt követően a szervezeti élet­tel foglalkozott. Elmondta, hogy a múlt kongressszus óta 8486 új tagot vettek fel. A taglétszám csaknem 12 százaléka nő, ennek ellenére az alapszervezetek 33 százalékában nincs egyetlen női tag sem, pedig a megelőző munka (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents