Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám, szombat
Egy hét a nagyvilágban Március 19-töl 25-ig Szombat: Brüsszelben a Közös Piac pénzügyminiszterei kétnapos rendkívüli tanácskozásra ültek össze. - A katonai kiadások emelése és a fegyverkezés ellen tízezrek tüntettek Rómában. Vasárnap: Finnországban megkezdődtek a parlamenti választások. - Befejeződött az Európai Biztonság és Együttműködés Bizottságának kétnapos brüsszeli ülése. Hétfő: Hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. - Megkezdődött a Közös Piac idei első csúcsértekezlete. Kedd: Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet honvédelmi miniszter Budapesten tett látogatást. - Összeült a lengyel parlament, amely az ország belső helyzetéről és az 1985-ig szóló hároméves terv feladatairól tárgyalt. Szerda: A portugáliai Vilamouraban befejeződött a NATO nukleáris tervező csoportjának tanácskozása.- Közzétették a bonni koalíciós tárgyalások eredményét és az új kormány összetételét. - Franciaországban ismét Mauroy alakított kormányt.- A Biztonsági Tanács megkezdte Nicaragua panaszának tárgyalását. Csütörtök: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Andrej Gromiko külügyminisztert a Minisztertanács elnöke első helyttesévé nevezte ki. - Reagan elnök televíziós beszédében az USA további fegyverkezési programjait ismertette. Péntek: L isszabonban megkezdődött az afrikai országokkal való szolidaritás konferenciája. Nyikolaj Tyihonov miniszterelnököt Belgrádban fogadta Petar Sztambo- lics, a JSZSZK Elnökségének elnöke (a képen baloldalt) (ČSTK-felv.) Szovjet-jugoszláv kapcsolatok Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Belgrádban kedden kezdte meg tárgyalásait Milka Planine jugoszláv kormányfővel. A megbeszéléseken pozitívan értékelték a két ország kapcsolatainak alakulását, s a tárgyalások végén a hosszú távú gazdasági együttműködés általános elveit rögzítő nyilatkozatot tettek közzé. E dokumentum megjelöli azokat a gazdasági szektorokat, amelyekben a legeredményesebben fejleszthető a két szocialista ország együttműködése. A sokoldalúan fejlődő szovjet -jugoszláv kapcsolatok alapját a két ország viszonyát rendező 1955. évi belgrádi és az 1956. évi moszkvai nyilatkozat képezi. A kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítésében mindig megkülönböztetett jelentősége volt a legmagasabb szintű politikai vezetők rendszeres találkozóinak. A legutóbbi csúcsszintű megbeszélésekre tavaly novemberben, Leonyid Brezsnyev temetése alkalmából került sor ívioszkvában. A két ország kiemelkedő eredményeket ért el a gazdasági és kereskedelmi együttműködésben. Folyamatosan növekvő árucseréjük értéke a múlt évben elérte a 6,8 milliárd dollárt, s Jugoszlávia legjelentősebb kereskedelmi partnere a Szovjetunió. A szovjet vállalatok a többi között kőolajat, földgázt, gyapotot és más nyersanyagokat, valamint a gazdaság alapágazatainak fejlesztéséhez szükséges berendezéseket szállítanak Jugoszláviának. A gazdasági együttműködés lehetőségeit azonban - egyöntetű vélemény szerint - még távolról sem merítették ki, és így az újabb területek kijelölése jelentős helyet foglalt el a mostani szovjet-jugoszláv tárgyalásokon Megelégedéssel nyugtázták, hogy eredményesen valósul meg a kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés középtávú megállapodása. A szovjet miniszterelnök és a jugoszláv vezetők tárgyalásain áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket is, különös tekintettel az európai helyzetre. Jugoszláv részről a nemzetközi feszültség enyhítéséhez tett hozzájárulásként értékelték a Szovjetunió és más szocialista országok új kezdeményezéseit, amelyek kedvező lehetőségeket teremtenek a nemzetközi problémák megoldására bármely fél biztonsági érdekeinek károsodása nélkül. Az európai tárgyalásokat illetően a két kormányfő kifejezte óhaját, hogy mielőbb pozitív eredmények szülessenek az európai nukleáris fegyverezetek korlátozásáról folyó tárgyalásokon és sikerrel fejeződjék be a madridi találkozó. Fegyveres provokáció Nicaragua ellen A Reagan-kormányzat nagyméretű katonai provokációt szervezett a forradalmi Nicaragua ellen. E célra a somozista ellenforradalmárok fegyveres csoportjait használta fel, amelyeket az Egyesült Államokban képeztek ki. A CIA közvetlen részvételével Hondu- rasból nagy létszámú somozista erőket dobtak át Nicaragua területére Ezeket az egységeket korszerű amerikai fegyverekkel szerelték fel. Nicaragua hivatalosan kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását az ország ellen fokozódó támadások miatt. A Biztonsági Tanács szerda délután konzultált a nicaraguai panaszról, majd pedig megkezdődött a testület hivatalos ülése. A somozista bandák fegyveres agressziója kapcsán a nicaraguai nemzeti újjáépítés ideiglenes kormánya felhívást intézett az ország népéhez, mely leszögezi: az ellenforradalmárok behatolása a köztársaság területére újabb szakasza az Egyesült Államok Nicaragua elleni katonai, politikai és gazdasági agressziójának. A Reagan kormány megpróbálja elszigetelni Nicaraguát Latin-Amerikában és nyomást gyakorol a nemzetközi pénzintézetekre, hogy ne folyósítsanak hiteleket az országnak. A felhívás sürgeti a világ minden demokratikus kormányát, hogy nyújtsanak támogatást a nicaraguai népnek, mely a Reagan kormányzat intervenciós politikájának áldozata. Koalíciós megállapodás Bonnban A bajor CSU elnökségének Münchenben tartott, hétfői tanácskozása után bejelentették: Franz- Josef Strauss nem vesz részt a kormányban. Helmut Kohl fölajánlotta ugyan Straussnak az al- kancellári tisztséget, egy miniszteri tárcával együtt, kikötötte azonban, hogy ez a miniszteri tárca nem lehet sem a külügyi, sem a gazdasági, azokat ugyanis az FDP magának tartotta fönn. Strauss tehát még a hadügyi és a belügyi tárca között választhatott volna, azok azonban nem elégítették ki őt. Amint a Die Welt rámutatott, Kohl ajánlata elsősorban a hadügyminisztériumot jelentette, valószínűleg számítva arra, hogy ez nem felel meg Straussnak, aki a hatvanas évek elején egyszer már nem éppen dicsőséges körülmények között távozni kényszerült a hadügyminisztérium éléről. A CDU, a CSU és az FDP főtitkára szerdán sajtókonferencián ismertette a koalíciós tárgyalások eredményét. A koalíciós megállapodás arról tanúskodik, hogy az új kormány újabb megszorító intézkedéseket fog alkalmazni a bérből és fizetésből élőkkel szemben, s a „gazdasági fellendülés“, a munkanélküliség csökkentése ürügyén a jövő évi 258 milliárd márkás költségvetés keretében a megtakarításnak el kell érnie a hat-hét milliárd márkát, mégpedig a szociális juttatások további csökkentése révén. A tájékoztatóból az is kidfrült, hogy a takarékossági intézkedéseket kiterjesztik a nyugdíjasokra, a munka- nélküliekre, sőt a csökkent mun- kaképességűekre és a szociális segélyt élvezőkre is. Ugyanakkor az új koalíciós kormány jelentős engedményeket kíván tenni a vállalkozóknak. Ügy tűnik, Helmut Kohl kancellárnak és Genscher külügyminiszternek sikerült elérnie, hogy a koalíciós tárgyalásokon ne kerüljön sor az ún. keleti politika teljes revíziójára. Az új bonni kormány tényleges szándékait azonban csupán majd Kohl május elejére ígért kormányprogramja, de méginkább a kormány gyakorlati lépései alapján lehet majd megítélni. Összeállította: PROTICS JOLÁN . kik ' NYELVŐR Halászlé, halleves, halié Többször tapasztaltam már, hogy némelyek idegenkednek a halászlé-tői. (Nem magától az ételtől, hanem a nevétől.) Miért halászlé? - kérdezik -, hiszen nem halászból főzik, hanem halból Vagyis nem tartják logikusnak a nevet, sőt komikusnak, tréfálkozásra okot adónak fogják fel. Szerintük akár a halleves, akár a halié sokkal jobb megnevezés a szóban forgó halételre, mint a halászlé. Nézzük csak meg, valóban helytelen-e a halászlé szó! Nem. Ez az összetétel ugyanis nem birtokos jelzős, mint például a tyúkleves, amelyet így is fel lehet bontani: a tyúknak a levese, de amely felfogható már jelentéstömörítőnek is, vagyis több szerkezetet összesűrítőnek: tyúkból főzött leves. A halászlé nem a halásznak a leve, de nem is a halászból főzött lé szerkezetekre bontható, hanem más, többféleképpen felfogható szerkezetekre: a halász által főzött lé, halász módra főzött lé stb. Akad még néhány ilyen összetételünk, s mégsem élcelődünk rajta. Ilyen a gulyásleves vagy a gulyáshús is, egyik sem gulyásból fő, csak gulyás által, esetleg gulyás módra. Ilyen a turistaszalámi, vadászkolbász is, amely szintén nem turistából, vadászból, hanem csak a turista, illetve a vadász számára készül, és persze mások számára is, csak olyan módon, hogy azt a turisták, vadászok magukkal tudják vinni, tehát legalább részben tartósítva. A halleves és a halié nem ugyanaz, mint amit a halászlé-n értünk. Tehát három külön fogalom tartozik a három szóhoz. A halászlé olyan halételnek a neve, amely többféle hal szeleteiből, bő lével, hagymával, sok paprikával, olykor paradicsommal készül. Hallevesr-nek pedig azt a halból készült levesfélét hívják, amelybe paprika helyett vagy egy kevés paprika és hagyma mellett leveszöldséget (sárgarépát, petrezselymet, karalábét, zellert) is tesznek, sőt be is rántják, vagy tejföllel behabarják, ecettel ízesítik, attól függően, hogyan kedvelik. Végül a halié a halleves készítésekor a halaprólékból kifőtt lé neve, de azt a halászlét is árusítják halié néven, amelyből elfogytak a halszeletek. Látjuk tehát, sem a halleves, sem a halié nem használható a halászlé helyett, mert mindegyiknek más a jelentéstartalma. A halászlé - mint rámutattunk - egy különleges módon főzött halételnek a neve, s nem a nevet kell ízlelgetni, hanem magát az ételt. Illetve: elemezhetjük magát a nevet is, de helyesen, azt nézve benne, ami valóban benne van, s összevetve más, hasonlóképpen létrejött összetett szavakkal. Azok közül, akik magát a halászlé nevet még elfogadják, többen tiltakoznak, ha a halászlevet tárgyragos alakot hallják, pl. ilyen kínálásban: „Gyere, egyél halászlevet!“ Ilyenkor ők is kijelentik: halászlét még hajlandók enni, de „halászlevet“ nem. Hadd mondjuk meg, hogy jelentéstartalom szempontjából a halászlevet alakban sincs más, mint a halászlé szótári tőalakban, mégis igazuk van azoknak, akik inkább a halászlét kedvelik, nem a halászlevet. Mindjárt hozzá is tesszük: csak alaktani szempontú ez az igazság. A /észónak a levet a tárgyas alakja, de a halászlé szóé már‘ez: halászlét. Több olyan szavunk van már, amely egymagában több tóalakú, de összetételben egyalakúként viselkedik: a szótári alakjához veszi fel a toldalékokat. Gondoljunk csak arra, hogy a tó főnév választékos tárgyragos alakja ez. tavat. De a Csorba-tó összetételben már nem mondjuk ezt: Csorba- tavat, hanem ezt: Csorba-tót. Pl. Vastag jégpáncél fedi a Csorbatót. Vagy a szó többesjeles alakja ez: szavak. De nem beszélünk ,,határozószavak “-róI, hanem határozószók-ró\. így a halászlé elfogadott tárgyragos alakja is a halászlét, nem pedig a halászlevet. JAKAB ISTVÁN A „tatik-tetik“ sorsa Sokan még ma is azt hiszik, hogy idegenből, főképpen a latin nyelvből került át a magyarba a szenvedő igeragozás, azért is pusztították ki nyelvművelőink. Pedig nem úgy van. Eredeti fejlemény a szenvedőigés mondatszerkesztés nyelvünkben. Kétféle szenvedő igénk volt, és részben van még ma is. Egyik az -at, -et és a -tat, -tét képzős műveltető igék ikesedéséből lett, a másik pedig az -ódik, -ódik képzős, ugyancsak ikes visszaható ige. Napjainkban is él az utóbbi egyik-másik nyelvjárásunkban. „Vigyázz, mert megverődöl!“ - így intik azokon a vidékeken a gyermekeket. A másik fajta igéből is akad még mutatóba: ilyen a születik, valami így meg így viseltetik valaki iránt, s valami adatik, megadatik, megkívántatik, benne foglaltatik. Idősebb fogalmazók nyelvében olykor még a jegyzőkönyv is felvétetik és hitelesíttetik. De ez már egyre ritkább. A közhírré tétetik is alighanem már csak elvétve hangzik el. Egy-egy szónok nyelvében előfordul még: ,,Engedtessék meg nekem... “ Hangsúlyozom, az ilyen szószerkezetek a magyar nyelvben keletkeztek, nem a latin nyelv sarjasztotta őket. Az bizonyos, hogy középkori írott emlékeinkben nagyon sok a latinosság, s a szenvedő igés mondatok is igen gyakran latin szerkezetek utánzatai. Ez azonban nem érinti szenvedő igéink eredetiségét. Kár, hogy idő jártával annyira elszaporodtak nyelvünkben a szenvedő igés mondatok, kiváltképp a hivatalok, a közélet nyelvében, hogy megsokallták nyelvművelőink. Századunk eleje tájáig annyira kiirtották a tatik-tetik-et, hogy már csak egy-két ilyen igénk tengődik. A diákok túlságosan is eszükbe vésték a mondókát: ,.A tetik-tatik nem használatik.“ Mintha azóta -ódik, -ódik képzős igék foglalnák el helyüket (adódik, íródik, teremtődik stb ). Még manapság is nagyon jó stílusszínezők a gyéren, ízléssel, kellő heíyen használt szenvedő igék a választékosabb nyelvben. Nem idegenszerűek. Annál idegenebb a német mintára meghonosodott el lesz intézve, el lett intézve-féle szenvedő szerkezet. Az ilyesmi igazán nem való nyelvünkbe. A többi finnugor nyelvben is megvan a szenvedő igés mondatszerkezet. Nemcsak a közeli rokon vogulban (manysiban), hanem a távoli finnben meg észtben is. Adassék tisztelet közeli és távoli rokonainknak! FERENCZY GÉZA ÚJ SZÚ 4 1983. III. 26.
