Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-25 / 71. szám, péntek
ÚJ szú 5 1983. III. 25. Összekovácsolódnak az emberek A járásban a legnagyobb teljesítményt nyújtották A vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák Szovjet Barátság Efsz zárszámadó közgyűlésén a résztvevők olyan adatokat hallottak az eredmények alakulásáról, amelyek a jövőre nézve nagyon biztatóak. Dr. Cséfalvai Gábor, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság közgazdásza a számok felsorolása után bejelentette, hogy a járás legnagyobb földművesszövetkezete területéhez viszonyítva is a legnagyobb teljesítményt érte el. A termelés magas szintjét bizonyítja, hogy a hektáronkénti mezőgazdasági termelés értéke 29 300 korona. A közös gazdaság 31 millió 549 ezer korona nyereséggel zárta az évet. Az egy dolgozóra jutó mezőgazdasági termelés értéke 181 ezer korona. Ma a szövetkezet olyan anyagi alappal rendelkezik, hogy a termelés továbbfejlesztésére nagyobb beruházásokhoz foghat hozzá, megvalósíthatja a már korábban meghatározott termelési programokat. Minden vezető, minden beosztott figyelmesen hallgatta a pénz- és termelésgazdálkodási adatokat. Ezek alapján arra következtettek, hogy a pár évvel ezelőtti egyesülés helyes volt, mert egyre jobban boldogulnak a megnagyobbodott családban. Eredményeikre a járás határain túl is felfigyelnek. A jól szervezett, jó hangulatban lezajlott közgyűlés után kértem véleményt néhány vezetőtől az eredményekről és általában a gazdálkodás alakulásáról, a nehézségekről és a távlati tervekről. Varga István főagronómus szerint a múlt év kedvezett a növénytermesztésnek. A bevételi tervet 1 millió 600 ezer koronával túlteljesítették. Bár a sűrűn vetett gabona hektárhozama csak 5,45 tonna volt, a szemes kukoricáé 7,3 tonna. A vetőmagkukorica hektárhozama alacsonyabb volt, de számításukat megtalálták, mert a vetőmagot jó pénzért értékesítették. Kétszáz hektár vetőmagkukorica terméséért 7 millió koronát kaptak. Más növények termelése is kifizetődő volt. Cukorrépából 51 tonnát takarítottak be hektáronként. A lucernamag termesztéséből is jó haszon származott. Amint az agro- nómus fejtegette, a növénytermesztésben előtérbe kerültek a minőségi mutatók. A múlt évben már értékesítési problémákkal is sokat foglalkoztak. Az önálló elszámolás elveit érvényesítve arra törekedtek, hogy lehetőleg minden szakaszon jól megtérüljön a befektetés. Ennek eredménye, hogy a növénytermesztésben az árutermelés tervét 118 százalékra teljesítették. A múlt évi tapasztalatok alapján a növénytermesztésben még nagyobb tervszerűséggel dolgoznak, hogy nagyobb legyen a nyereség, növekedjen a termelés. Ennek elérésére korszerű módszereket alkalmaznak. A zöldségtermesztésben is jól gazdálkodtak. Dórák Alajos főkertész elmondotta, hogy a tervezettnél kétmillió korona értékkel többet termeltek. A legnagyobb hozamot a görögdinnye és az étkezési tök hozta. Görögdinnyéből 59 tonnát takarítottak be hektáronként, összehasonlításokat is végzett. Az 1981-es évhez viszonyítva 35 százalékkal termeltek több zöldséget. Emlegette azokat a problémákat is, amelyek megnehezítették munkájukat. Helytelennek tartja, hogy a környéken nincs nagyobb zöldségfeldolgozó üzem, így termésük egy részét az ország távoli részeibe kellett szállítaniuk és a munkaszervezésben emiatt nehézségek merültek fel. A termelésre az idén is jól felkészültek, és remélik, hogy az illetékes szervek rugalmasabban szervezik majd a felvásárlást. A gyümölcstermelés csökkent, mert amint Nagy Mihály kertész mondotta, kivágják az elöregedett fákat és újakat telepítenek helyükre. Azon a területeken, ahol ötéves fák vannak, almából 50 tonnát termeltek hektáronként. A jó termelési módszereket tovább tökéletesítik. A csoportban már mindenki szakember. Gondot okoz viszont a permetezés, mert a vegyszerártalmat egyes dolgozók már nehezen viselik el. Ezért a permetezéshez szívesen vásárolnának helikoptert. Mészáros Ernő üzemgazdász ugyancsak sikeresnek tartotta a múlt évet, melynek végén minden száz koronára 25 korona osztalékot fizettek. A nagy család életének alakulásáról beszélgettünk Varga Gyula elvtárssal, a szövetkezet elnökével. Visszatekintve az egyesülés utáni időszakra fellélegezve mondta, hogy végre összeszoknak az emberek.. Napról napra közelebb kerülnek egymáshoz, nem hánytorgatják, ki melyik faluból jött, hanem inkább azt nézik, értékelik, ki hogyan dolgozik. Igaz a vezetőség is sokat tett a közösségi szellem kialakításáért. A termelési értekezleteket is munka- szakaszok szerint szervezték meg, hogy egyszerre több faluból jöjjenek össze az emberek. A zárszámadó közgyűlést is azért tartották a nyárasdi (Topoľníky) sportcsarnokban, hogy mind a 800 tag gyakorolhassa a szövetkezeti demokrácia adta jogát, a beszámolókból, vitafelszólalásokból értesüljön azokról a nagy feladatokról, amelyeket a jövőben meg kell valósítaniuk. Reménykedve mondotta, hogy véleménye szerint az emberek még jobban összekovácsolódnak és nagyobb eredményeket érnek el azokon a szakaszokon is, amelyeken a múlt évben még nem volt elég magas a termelés szintje. BALLA JÓZSEF Megalapozott bizalom NÖVEKVŐ FORGALOM - ELÉGEDETT ÜGYFELEK Kevés az olyan ember a 110 ezer lakosú komáromi (Komárno) járásban, aki nem ismeri Adam Györgyöt, a Čedok utazási iroda komáromi kirendeltségének vezetőjét. Nem csoda, hiszen évente ezrek és ezrek - főleg a külföldre készülő utazók - keresik fel, tudva, hogy amit Adam György és az általa vezetett utazási iroda dolgozói elintéznek, azzal elégedettek lesznek, a világ bármely országába is utazzanak. Tegyük hozzá, nem alaptalanul bíznak benne. Ezért a bizalomért Adam Györgynek nagyon meg kellett küzdenie az elmúlt közel három évtized során. 1954-ben bízták meg a komáromi utazási iroda vezetésével. Jóformán az alapoktól kellett kezdenie a tevékenységet egy kis irodahelyiségben, ahol két kislány segítette a vezetőt munkájában. Az utazási iroda kiépítése soksok nehézségbe ütközött. Lényegében még a tevékenysége tartalma sem volt pontosan meghatározva, hiszen még mozi- és színházjegyeket, bélyegeket, levelezőlapokat és emléktárgyakat is árultak az utazások szervezésén kívül. Elképzelhető, milyen sokan utaztak akkoriban, ha elmondjuk, hogy 1954-ben az utazási iroda 400 ezer korona értékű forgalmat bonyolított le. Adam György jól mérte fel a helyzetet. Tudta, hogy ügyfelek nélkül nem lehet utazási irodát szervezni, fenntartani és fejleszteni. Kihasználva széles körű ismeretségét Duna menti szülővárosában, telefonon és személyesen kereste fel ismerőseit. Arra kérte valamennyiöket, keressék fel az irodában, vegyék igénybe az utazási iroda szolgáltatásait. Magyarázta, hogy aki dolgozik, annak pihenés is jár, a kirándulás, a rekreáció hozzátartozik a szocialista ember életmódjához. S mivel az emberek az iroda által szervezett társasutazásokkal, kirándulásokkal, üdülésekkel, téli és nyári turis- tautakkal elégedettek voltak, hírük az egész járásban, majd később a járás határain túl is elterjedt. Évről évre gyarapodott az állandó ügyfelek száma. Az eredményt legjobban az elért forgalom fejezi ki. A 6. ötéves terv éveiben az utazási iroda dolgozói több, mint 192 millió korona forgalmat bonyolítottak le. Ebben A vrchlabíi Tesla félvezetőket és optoelektronikai műszereket gyárt. 1970-ben 67,8 millió korona értékű árut termeltek, 1980-ban ez az érték már elérte a 215,6 millió koronát. A felvételen Ladislav Suchý munka közben. (Jan Vrabec felvétele - ČTK) igen nagy érdeme van Adam Györgynek, az utazási iroda vezetőjének. A közel harminc év munkáját nagyon nehéz papírra vetni, mégis megpróbálok néhány érdekességet megemlíteni Adam György dolgos hétköznapjaiból. így például nagyon sokat kellett fáradoznia, míg megfelelő körülmények között dolgozhattak az utazási iroda dolgozói, akiknek száma már csaknem húszra emelkedett. 1969- ben, amikor az utazási iroda a jelenlegi új helyiségekbe költözött úgy szervezték meg a nyitvatartási időt (elsőként az országban), hogy hétköznapokon reggel 8 órától 18 óráig fogadták az ügyfeleket. Szombati napokon pedig 9 órától 12-ig voltak nyitva. Az újítás bevált, mert a dolgozók százai keresték fel és keresik fel ma is az utazási irodát és veszik igénybe szolgáltatásaikat. A hosszabbított nyitva tartási időt rövidesen bevezették az ország többi utazási irodájában is. Az utazási iroda sikereinek egyik titka az is, hogy Adam György megköveteli az iroda dolgozóitól a pontosságot, kedvességet, udvariasságot és persze a felelősségteljes ügyintézést. Valamennyi munkaértekezleten hangsúlyozza: „Mindig úgy intézzük el ügyfelünk kérelmét, mintha saját magunk állnánk a pult másik oldalán.“ Ehhez az elvhez tartják is magukat, vezetőjüknek nem kell őket ellenőrizniük. Naponta érkeznek köszönő levelek, üdvözlő lapok ügyfeleiktől. Úgy vélem, ezek önmagukért is beszélnek. Adam György sok-sok órát, napot áldozott fel szabad idejéből az utazási iroda érdekében. Szerénységére vall, hogy a sikereket mindig az egész kollektíva érdemeként könyveli el. Nemrégiben is, amikor megkapta A szocializmusért végzett áldozatkész munkáért kitüntetést, a jókívánságokra így reagált: „Nem értünk volna el sikereket a kollektíva becsületes munkája nélkül“. KOLOZSI ERNŐ Kilenc új terméket dobott piacra a tavaly bevezetett innovációs program eredményeként a byšicei Vitana vállalat, összesen 760 tonna új termékkel gazdagították a hazai piacot. Az idén több fajta levessel és kalácsporral bővítik termékszerkezetüket. Jana Charvátová a magas kalóriatartalmú Vitalecitint csomagolja. (František Tóth felvétele - ČTK) A jó is javítható ÜZEMI PÁRTKONFERENCIA A BREZNÓI HÍDELEMGYÁRBAN A Breznói Hidelemgyár üzemi pártkonferenciáján a beszámolót Ervin Kriška, a pártbizottság elnöke terjesztette elő. Többek között elmondotta, hogy a megszilárdított normákat az üzem dolgozói 102,9 százalékra teljesítették, az értékesítési tervet pedig 103,1 százalékra, a nyereségrészesedés szintén nagyobb volt a tervezettnél. Leszállították a megrendelt termékeket, s maradéktalanul teljesítették kötelezettségeiket a prunérovi, a jihlavai és más, a kormány által is figyelemmel kísért építkezések számára. Jó eredményként könyvelhető el az is, hogy 1976 óta az üzemben legyártott valamennyi darut első osztályba sorolták. Az üzemi pártbizottság jelentéséből azonban kevésbé hízelgő dolgokat is megtudhattunk. Azt például, hogy a munkaidőnek csak mintegy 91 százalékát használják ki termelő munkára, de helyenként még alacsonyabb a kihasználtsági mutató. Továbbá azt, hogy tavaly túllépték a szavatolt darujavítás költségeit és a túlórakeretet. Az üzemben 600 kommunista dolgozik, s itt is vannak még tartalékok. Nem minden pártcsoport egyformán aktív, s a pártcsoportokon belül sem egyenletes a fejlődés; a propagandisták és az agitátorok munkájában is sok még a formális elem és a rögtönzés.- Nyugtalanít bennünket, hogy köztünk, felelős gazdasági dolgozók közt egy különös és ártalmas szemlélet ütötte fel a fejét - mondotta Kriška elvtárs miszerint a gazdasági vezetőknek csak a termelési feladatokkal, a tervteljesítéssel és a termékek minőségével kell foglalkozniuk. Vannak olyan elvtársak is, akik sem a társadalmi szervezetekben, sem másutt nem hajlandók tisztséget vállalni és tevékenykedni. Több felszólaló rámutatott az ilyen szemlélet káros voltára. Egy kommunista vezető ugyanis nem lehet csak termelési szakember, lépten-nyomon agitálnia és szerveznie is kell. A művezető számára pedig nem lehet közömbös, hogy a dolgozók munkaidejüknek csak 90 százalékát használják fel termelő munkára, és ha a tervet teljesíteni akarják, „ráhajtanak“ túlórában és természetesen magas túlóradíjért. Jaroslav Švanter munkás elmondotta, hogy a finommechanikai megmunkáló műhelyben télen alig tíz fok a hőmérséklet és váltás után nem mosakodhatnak meleg vízben a munkások. Feltette a kérdést: - Miért nincs nálunk rendesen kihasználva a munkaidő? Többek között azért, mert az üzemi konyha rosszul szervezi meg az étel kiosztását: az egyik ablaknál 50-100 dolgozó sorakozik és vár az ebédre, a másiknál viszont csak ketten-hárman. így aztán nem csoda, hogy az ebédidő nem 15 percig tart, hanem jóval tovább. Jozef Maruškin tervező rámutatott, hogy a műhelyekben már jó ideje hiányzanak a szerszámok és hiányos a vállalati felszerelés, de arra is, hogy jóval kevesebb javításra és pótalkatrészre lenne szükség, ha az emberek gondosabban végeznék a folyamatos műszaki karbantartást. Hangzott el megjegyzés az üzemi újság szerkesztőinek címére is.- Az üzemi lapnak a jövőben hathatósabban kell támogatnia a gazdasági propagandát, elsősorban a hatékony gazdasági intézkedések bevezetését és alkalmazását, teljesítmény szerinti jutalmazását - mondotta a 6. párt- alapszervezet elnöke, Ladislav Kolaje elvtárs, de szavai más üzemi újságok szerkesztőire is vonatkoznak. Az üzemi lapokban ugyanis gyakran jelennek meg olyan köszönő levelek, amelyekben a tröszt vezetői, illetve más üzemek dolgozói mondanak köszönetét a feladatok sikeres teljesítéséért. Viszont a kritikai észrevételek, a reklamációk, a termékek minőségét kifogásoló levelek már nem kerülnek be a lapba. Ez hiba. Túlzás nélkül elmondható, hogy a Breznói Hídelemgyár üzemi pártkonferenciáján nem veregették egymás vállát a kommunisták, hanem egymás szemébe mondták az igazságot, a hibákról és a tartalékokról beszéltek. Elhangzottak itt ilyen kérdések is:- Mi az oka, hogy még nem kaptuk meg a rég várt választ a városi nemzeti bizottságtól arra a kérdésre, hogy a Mázomíkovo nevű lakótelepen pazarolják a mezőgazdasági földterületet? Miért vannak hónapokig feltúrva a város utcái? Nem lehetne a közművesí- tési munkálatokat - illetve javításokat gyorsabban végezni? De hangzott el megjegyzés a Banská Bystrica-i járási pártbizottság munkatársai címére is: az például, hogy a 2. számú üzemi pártbizottság ülésére miért nem jött el a kiküldött elvtárs, bár az ülés időpontjáról értesítették. A breznói kommunisták nemcsak a hibákról beszéltek, hanem hasznos javaslatokat is tettek azok kiköszöbülésére. Intézkedéseket foganatosítottak a még hatékonyabb és gazdaságosabb termelésért. E célok megvalósítása érdekében a konferencia küldöttei konkrét és címre szóló határozatokat fogadtak el. BÁTORI JÁNOS
