Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám, szombat

ÚJ szú 5 1983. III. 19. Az acélmegtakarítás a hengerműben kezdődik Az idén gyors ütemben folytató­dik a fémfogyasztás takarékosab­bá tételére irányuló 03-as állami célprogram végrehajtása. A prog­ram egyik fejezete kiemeli: jelen­tős mennyiségű fémanyag takarít­ható meg már azáltal is, hogy a hengerművek az eddiginél pon­tosabban, kisebb ráhagyással, to­leranciával dolgoznak. Az utóbbi időszakban számos cikk jelent meg erről a közgazdasági és gép­ipari, illetve kohászati folyóiratok­ban, és a szakemberek vélemé­nye egyértelműen azt tükrözi, hogy nagyok még e téren a kiak­názatlan lehetőségek. Ugyanak­kor a konkrét lehetőségek is bei­gazolódtak, mert kiderült, számos olyan hengermű van hazánkban, amely már évek óta pontosabban méretezett acélanyagot állít elő. lékenység. A termelési költségek kb. 4 százalékkal növekszenek. Vajon érdemes ilyen körülmé­nyek között a Poldi hengerműnek jobb munkára törekedni? Érdemes, mert az ily módon előállított hengereltáruért átlago­san 6 százalékos felárat lehet számlázni. Ezzel fedezhető a költ­ségtöbblet, és még a nyereség is növelhető. A Poldi tehát érdekelt abban, hogy pontosabban mére­tezett hengerelt anyagot állítson elő. Érdemes ilyen - drágább - anyagot vásárolnia a felhaszná­lónak? Érdemes, mert az ilyen anyag csak látszólag ugyanolyan, mint az általános szabványok szerint gyártott. Amennyiben az anyagot feldolgozó vállalat kevésbé pontos Milyen pontos a hengerelt anyag? Miről van szó tulajdonképpen? A hengermű feladata: haszno­sítható anyagot, például rúdacélt, szalagacélt, acéllemezt gyártani az ingóiból. Tegyük fel, hogy a hengerészek azt a feladatot kap­ták, gyártsanak az ingotból 100 milliméter átmérőjű kör-kereszt- metszetű rúdacélt. A késztermék átmérője azonban helyenként 1 milliméterrel több, máshol pedig ugyanannyival kevesebb az előírt­nál. Úgyszólván sehol sem sikerül kihengerelni pontosan 100 mm át­mérőjű rúdacélt. Ezzel a szabvá­nyok is számolnak, amelyek előír­ják, hogy milyen maximális eltérés engedhető meg az eredetileg ľneghatározottól. Ezt az eltérést nevezik tűrésnek, holtjátéknak, to­leranciának, ráhagyásnak. A tole­rancián belüli eltéréssel gyártott anyag még nem selejt. A cseh­szlovák állami szabvány meghatá­rozásakor az általános műszaki feltételeket és az ipar igényeit ve­szik figyelembe. A Kladnói Egyesült Acélműben azonban más szabványok, saját műszaki normák szerint dolgoz­nak, amelyek sokkal szigorúbban határozzák meg a követelménye­ket az általánosan érvényes elő­írásoknál. A Kladnói Egyesült Acélműben- amelyet Poldinak is neveznek- főleg drágább acélfajtákat hen­gerelnek. Az anyag kilogrammon­kénti ára itt 20 és 120 korona közötti értéket képvisel, amiből az következik, hogy az előírtnál pon­tosabb hengerléssel egy tonna anyag hengerlésekor 35—40 kg is megtakarítható. Mondani sem kell, hogy ez népgazdasági szempont­ból nagyon jelentős megtakarítást jelent. Persze, ahhoz, hogy a le­hetőségek megvalósuljanak, áldo­zatokat is kell hozni. Vajon mennyibe kerül a műsza­ki lehetőségek kiaknázása? A pontosabb hengerlés növeli a hengermű üzemeltetése iránti igényeket. A nagyobb megerőlte­tés következményeként a normá­lisnál gyorsabban kopnak a hen­gerek, gyakrabban kell ezeket a fontos gépelemeket cserélni. A hengersor kicserélésekor le kell állítani az üzemeltetést, és a mű­velet akár egy egész műszakot is igénybe vesz. Ráadásul az igé­nyesebb munka során növekszik néhány százalékkal az áramfo­gyasztás, csökken a munkaterme­(A szerző felvétele) hengereltárut vesz igénybe, a forgácsoló megmunkálás során több hulladékkal kell számolnia. A példaként említett 100 mm át­mérőjű rúdacél megmunkálása során a felesleges hulladék hánya­da akár 4 százaléknyi is lehet, hiszen 2 milliméternyi réteget kell eltávolítaniuk az esztergályosok­nak. Persze, emellett még a gép- szerkesztő (gyakran indokolt)óva­tossága is szerepet játszik az acélfogyasztás alakulásában, hi­szen a biztonság érdekében a fel­tétlenül szükségesnél valamivel nagyobb átmérőjű anyagot kell előírnia. Mindezek következtében olyan anyag is kerül a gépbe, amely semminemű szerepet nem játszik. Mindez azonban csak akevésbé pontosan hengerelt anyag felhasz­nálásakor fordul elő. Mert a ponto­san hengerelt és kiváló fizikai tu­lajdonságú acél felhasználásakor az esztergályosnak kevesebbet kell leforgácsolnia, a gépszer­kesztőnek pedig kisebb biztonsági koeficienssel kell számolnia. Igaz, a feldolgozó gépgyár többet fizet a pontosan hengerelt acélért, de jobban is kihasználnatja. A költ­ségtöbblet tehát visszatérül. A pontos hengerlésről folytatott viták során számos szakember így teszi fel a kérdést: az eljárás való­ban hasznos, milliós megtakarítá­sokat tesz lehetővé, de meghono­sítása nagy beruházásokat igé­nyel, hiszen drága és korszerű hengerműveket kell vásárolni. A Poldi hengermű dolgozói be­bizonyították, hogy régebben gyártott berendezésekkel is ké­szíthető pontosan méretezett hen­gerelt anyag. Mindez, persze, nem zárja ki, hogy korszerű berendezéseket ál­lítsanak munkába. A régebbi hen­gersorok ily módon történő hasz­nosítása „csak“ azt mutatja, hogy korszerű berendezésekkel még jobb eredményeket lehet és kell elérni. Kladnótól nem messze most egy rendkívül korszerű elektro- acélnagyvállalatot építenek, amely­ben majd 2, egyenként 100 tonna acélt termelő villamos kemence állítja elő az acélt. Ehhez nagy teljesítményű hengermű kapcso­lódik, amelynek üzembe helyezé­se után a paraméterek nyújtotta lehetőségeket a szabványok to­vábbi szigorítására használják ki a hengerészek. Az úgynevezett C normát vezetik be, ami azt jelenti, hogy olyan hengerelt anyag készül Kladnón, amely az ASTM amerikai szabványnak is megfelel (jelenleg ez a földkerek­ség legszigorúbb szabványa). Egyelőre még csak a lehetőségek vizsgálatai folynak, azonban min­den jel arra mutat, hogy a techno­lógiai berendezés kitűnőre vizs­gázik. Milyen haszonnal jár mindez? A legjózanabb műszaki számí­tások és az első gyakorlati tapasz­talatok azt mutatják, hogy a rúd- acélgyártó hengermű - teljes üzembe helyezés után - 4000 ton­na kiváló acélanyag évenkénti megtakarítását teszi lehetővé. Eb­ből már arra is következtethetünk, hogy rendkívül nagy teljesítményű hengerművel gazdagodik az or­szág. A pontos acélhengerlés - töké­letes technológiát jelent. A kladnói beruházás a 03-as állami célprog­ram keretében valósul meg. A kor­szerű hengerelt termékek lehető­vé teszik a takarékos anyagfel­használás általános meghonosítá­sát. A fémfelhasználás korszerű­sítését célzó állami célprogram azonban más feladatokat is kijelöl a népgazdaság számára. Ilyen fel­adat például a finomöntvények be­vezetése, az alakítógépek széles körű meghonosítása és a porme­tallurgiai eljárások alkalmazása. Mindezek eredményeként csök­kentheti gépiparunk a fajlagos fémfogyasztást, ami egy sok nyersanyagot importáló ország számára az elsőrendű feladatok közé tartozik. A Kladnói Egyesült Acélműben- elért eredmények azt mutatják, hogy vaskohászatunknak e fontos központjában komolyan veszik a fémfogyasztás gazdaságosabbá tételére irányuló állami célprogram végrehajtását. MILAN ADÁMEK A tavaszvárás óráiban FELADATOK ÉS TERVEK EGY FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETBEN a szót a pártelnök. - A gazdaság- szervező pártmunka elsődleges rendeltetése az ösztönzés. Széles körű szocialista munkaversennyel és annak az alapelvnek a betartá­sával igyekszünk ezt fokozni, hogy mindenkinek pontosan ismernie kell feladatait. Az állattenyésztés­ben például istállók, csoportok, sőt a munkaszervezés formájától füg­gően még egyének szerint is meg­határozzuk a követelményeket. Mindenki tudja, hogy a gondjaira bízott állatoknál milyen takar­mányfogyasztás mellett, mekkora súlygyarapodást kell elérni, s ezért, illetve az ennél jobb ered­ményekért mennyit kap. Ugyanígy meghatározott normák szerint dol­goznak a növénytermesztők is. A kommunistáktól elvárjuk, sőt megköveteljük, hogy a normák be­tartásában példát mutassanak. Hasonlóan fontosnak tartjuk az ellenőrzést. Egy bizottság például rendszeres időszakonként értékeli az erőgépek műszaki állapotát, és a konkrét tapasztalatokkal össz­hangban meghatározza a sze­mélyhez kötött feladatokat. Az évzáró taggyűlés határoza­tainak jelentős része az állatte­nyésztéshez kapcsolódik. Ezek közül említett kettőt Sidó Pál főzo- otechnikus, az állattenyésztésben dolgozó kommunisták pártcso­portjának vezetője.- Az állattenyésztő ágazatban jelenleg két szocialista munkabri­gád van. Az egyik a hízómarhák gondozóit, a másik pedig a fejők egy részét tömöríti. Ez utóbbi ve­zetője Kubovics István. Az évzáró taggyűlésen elmondta, hogy az év folyamán tehenenként a tervezett­nél kétszáz literrel több tejet fej­nek. E tény önmaga helyett be­szél, bizonyítja a brigád tagjainak felelősségtudatát, szorgalmát. Egyik feladatunk tehát a brigád bővítése, illetve további, címért versenyző kollektívák kialakítása. A másik feladat hatékonyabb munka a pártcsoportokban. A 34 tagú pártalapszervezetünk egy- harmada nem a földmüvesszövet- kezetben dolgozik, így a falu és más munkahelyek problémáival is foglalkoznunk kell. Komoly problé­ma szövetkezetünkben a malacel­választás kérdése. Az 1981-es évben csak 16,2 darab volt a vá­lasztási átlag. Tavaly a pártcso­portban többször megvitattuk a ja­vítás lehetőségeit, sőt a tagok ja­vaslatára személycseréket is vég­rehajtottunk. A várt eredmény rö­vid időn belül megmutatkozott. AMINT az efsz és a pártalap- szervezet elnöke is kiemelte, az évzáró taggyűlésen elfogadott ha­tározatoknak kettős a célja. Telje­sítésükkel egyrészt jobb alapokat és feltételeket kívánnak teremteni a feladatok teljesítéséhez, más­részt a korábbinál nagyobb hang­súlyt kell fektetni a hatékonyságra. Az idei év ugyanis előkészületi szakasz az 1984-ben bevezetésre kerülő üzemen belüli önelszámo­láshoz. Az önelszámoló egysé­gekben pedig a hatékonyság és gazdaságosság igénye mindennél jobban előtérbe kerül. EGRI FERENC A kelet-szlovákiai kerület­ben az egészségügyi el­látás aránylag jónak mondható, de ez korántsem jelenti azt, hogy ezen a területen már nincs tenni­való. A kerület egészségügyi háló­zatának komplex kiépítésében a 7. ötéves tervidőszakban továb­bi igen fontos munkákat kell elvé­gezni. Mindenekelőtt Kassa (Koši­ce), Rozsnyó (Rožňava), Prešov, Spišská Nová Ves és Michalovce lakosai várják az új egészségügyi létesítmények minél előbbi átadá­sát. A várakozás indokolt, hiszen az eredeti tervek szerint nem egy új kórháznak, kórházrésznek már el kellett volna készülnie. Sajnos, az építők lassú tempóban dolgoz­nak. A Kassai Kohóépítő Vállalat tavaly a P. J. Šafárik Egyetem Orvosi Kara elméleti intézete, va­lamint az egyetemi kórház építése során ugyan 33 millió koronát fek­tetett be, a tervfeladatoknak azon­ban így is csak 50 százalékban tett eleget. Az új kassai egyetemi kórház építését 1966-ban kezdték Fokozni a tempót Egészségügyi létesítmények építése Kelet-Szlovákiában el. Az átadás határidejét már nem­egyszer meg kellett változtatni. A „végső“ határidő ebben az év­ben telik le, és ha az építők állni akarják szavukat, az idén még 545 millió korona értékű munkát kell elvégezniük. Sok gond merült fel az új rozs- nyói kórház és a ll-es számú orvo­si rendelőintézet építése során is. A Poprádi Magasépítő Vállalat itt mindössze 26,2 millió korona érté­kű munkát tudott elvégezni. Ebben az esetben nem is a kivitelezők marasztalhatok el, ugyanis a terv­rajzban voltak pontatlanságok, mégpedig a helyi adottságok tüze­tes áttanulmányozásának elmu­lasztása miatt. A Poprádi Magasé­pítő Vállalat dolgozóinak ugyanis az egészségügyi létesítmények építésében jó tapasztalataik van­nak. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy Spišská Nová Vesber. du. uj egészségügyi központ építésekor tervfeladataikat 18,4 százalékkal túlteljesítették. Hasonló módon ér­tékelhető a Michalovcei Magasé­pítő Vállalat dolgozóinak igyeke­zete is, akik az elmegyógyintézet építése során 14 millió korona ér­tékű munkát végeztek el. Sajnos, a Prešovi Magasépítő Vállalatot már ilyen dicséret nem illeti. Nem, mert a prešovi kórház és orvosi rendelőintézet építése során a tervben előirányzott 15,5 millió korona értékű munka helyett ta­valy csak 5,6 millió koronányit vé­geztek el. Az összképhez tartozik, s ezért meg kell említeni, hogy az úgyne­vezett „limit alatti“ építkezések során (kórházak felújítása, bővíté­se, körzeti orvosi rendelők építése stb.) Kelet-Szlovákiában tavaly 12,7 millió korona értékű beruhá­zást teljesítettek, melyek eredmé­nyeképpen 11 046-ról 11 236-ra nőtt a kórházi ágyak száma. A kór­házak befogadóképessége Tőke- terebesen (Trebišov), Michalov- cén, Humennében és Svidníkben nagyobb lett. Noha helyenként eb­ben a kerületben az építők egé­szen kiváló eredményeket értek el, összességében az egészség- ügyi létesítmények építésének ütemével a Kelet-szlovákiai Kerü­leti Nemzeti Bizottság okkal nem elégedett. Az építőipari vállalatok ugyanis tavaly 87,9 millió korona értékű beruházást teljesítettek az egészségügy számára, s ezzel tervfeladataiknak mindössze 66,1 százalékra tettek eleget. Ez gyen­ge eredmény és vitathatatlan, hogy ezután az egészségügyi lé­tesítmények építése folyamán is nagyobb tempóban kell dolgozni­uk az építőknek, már csak azért is, mert Kelet-Szlovákia lakossága elvárja, hogy az ígért létesítmé­nyek határidőre elkészüljenek. (-szák) KÖDFÁTYOLBA VESZŐ, hó­födte földek fogadtak március első napjában a Hegyétei (Kútniky) Egységes Földművesszövetke- zetben. Beringer Árpád mérnök, a szövetkezet elnöke meg is je­gyezte:- Bizony ha marad a száraz idő, még akkor is legalább tíz nap kell ahhoz, hogy a vetőgépekkel rá­mehessünk a földekre. Nem rend­kívüli ez, volt már úgy* hogy meg­késett a tavasz, de azért jobban örültünk, ha ilyenkor már vethettük az árpát.- Józsefig persze még van idő. A lényeg, hogy az első alkalmas órában elkezdhetjük, ugyanis a kora tavaszi mezei munkákhoz minden készen áll Sőt, még előbbre is vagyunk, hiszen lassan már a szálas takarmányok betaka­rításához szükséges gépek javítá­sával is végzünk - fűzte tovább a gondolatot Stemmer József, a pártalapszervezet elnöke. Nem a türelmetlenség, s nem is az idegesség mondatta velük e szavakat - magyarázták -, de jó lenne már teljes erővel hozzálátni a tavaszi munkákhoz. Az 1982-es évet nem zárták rosszul. A föld- művesszövetkezet dolgozói telje­sítették, sőt néhány mutatóban túlszárnyalták a tervet. Természe­tesen az idei, igényesebb felada­tokat is teljesíteni akarják. Ilyen értelemben összegezték a tenni­valókat a közgyűlésen és az évzá­ró párttaggyűlésen. E kérdésekről volt szó a nyilvános pártgyűlésen is.- A kezdet biztató. Az állatte­nyésztésben eddig teljesítjük a fel­adatokat. Például áz év első két hónapjában nyolc százalékkal ad­tunk el több tejet, mint 1982 azonos időszakában. A sikeres in­dulásban jelentős része van a ha­tékony szervező- és irányító mun­kának, valamint az egyre jobb, korszerűbb eljárások alkalmazá­sának. Az állattenyésztésben már mutatkoznak az állományjavítás eredményei, az új takarmányfélék termesztésével pedig lehetővé vált a zöldetetés időtartamának meghosszabbítása. A növényter­mesztésben is igyekszünk mindig újabb és újabb eljárásokat alkal­mazni. Az idén először próbálko­zunk majd a cseppfolyós műtrá­gyával. Mindez azonban hiábava­ló igyekezet lenne, ha dolgozóink nem éreznének egyénileg is fele­lősséget a termelési eredmények alakulásáért. Szövetkezetünk 35,8 százalékos rentabilitással dolgo­zik, ez egyik legjobb arány a járás­ban. Ebben sok egyéb között az is szerepet játszik, hogy egy pótko­csit például elég egyszer rendbe- tenni, mert aki használja, az úgy vigyáz rá, mintha sajátja lenne. Ha négyszer kellene megjavítani, az négyszeres költséggel járna. És ez csak egy példa a sok közül, ahol az emberek felelősségtudata meghatározó. Ebben a pártszer­vezet hatásos tömegpolitikai mun­kájának is része van - hangsú­lyozta az efsz elnöke.- AZ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉ­SEN is ilyen szellemben határoz­tuk meg a feladatokat - vette át

Next

/
Thumbnails
Contents