Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-19 / 66. szám, szombat
Egy hét a nagyvilágban március 12-töl 18-ig Szombat: Delhiben befejeződött az el nem kötelezett országok 7. csúcskonferenciája - Bolíviában jobboldali államcsínykísérletet hiúsítottak meg Vasárnap: A francia községtanácsi választások második fordulóján a baloldalnak sikerült megakadályoznia a további jobboldali előretörést - Miamiben kiújultak a faji zavargások Hétfő: Moszkvában kétnapos tanácskozás kezdődött a testvérpártok KB-titkárainak részvételével - Londonban az OPEC bejelentette az olajár 15 százalékos csökkentését, és meghatározta a naponta kitermelhető mennyiséget (17,5 millió hordó) Kedd: A madridi értekezlet plenáris ülésén nyolc semleges ország módosító javaslatot terjesztett elő Szerda: Közzé tették a moszkvai tanácskozásról kiadott közleményt - A szovjet fővárosba érkezett Abdusz- szalam Dzsallud, a líbiai forradalmi vezetőség tagja Csütörtök: Bonnban az FDP is csatlakozott a kormányalakítási tárgyalásokhoz Péntek: Husszein jordániai király vezetésével az Arab Liga összekötő bizottsága Londonban tárgyalt Margaret Thatcher kormányfővel - Tokióban megkezdődött az Izrael libanoni bűntetteivel foglalkozó nemzetközi törvényszék tanácskozása A delhi csúcs A világ országainak kétharmadát - pontosan 101 országot - tömörítő el nem kötelezett mozgalom vezetői Földünk lakossága túlnyomó többségének nevében tanácskoztak egy héten át az indiai fővárosban. Az eredeti 23 oldalról 54-re duzzadt zárókodumentum a vártnál sokkal nagyobb nézetazonosságról tanúskodik, ami nem kis dolog, ha figyelembe vesszük, milyen sokrétű ez a mozgalom a tagállamok társadalmi berendezését, gazdasági helyzetét és regionális hovatartozását tekintve. Első ízben fordult elő azonban, hogy a tagállamoknak nem sikerült megállapodniuk a következő csúcstalálkozó színhelyében, de ez sem előzmény nélküli probléma, hiszen a 7. csúcsot is eredetileg Bagdadba tervezték. Az irakiiráni konfliktus elhúzódása miatt Bagdad kénytelen volt lemondani a csúcs megrendezéséről. Nem azért, mintha a harcok következtében az iraki főváros nem lett volna biztonságos, hanem inkább azért, mivel a mozgalom szabályai értelmében Irak automatikusan 3 évre a mozgalom elnöke lett volna. Ezzel pedig számos tagállam nem értett egyet, így Irak - helyesen - inkább lemondott a rendezés jogáról, mintsem megossza a mozgalmat. Egyébként a másik fontos kérdés, amelyről Delhiben nem egyeztek meg, éppen az iraki-iráni háború megoldásának módja. Ami a csúcskonferencia nemzetközi visszhangját illeti, itt már nem beszélhetünk meglepetésekről. Míg a szocialista országok és a világ valamennyi haladó erője üdvözölte, hogy a mozgalom következetesen megmaradt a határozott antiimperialista politika mellett, síkraszállt a békéért és a leszerelésért, addig a nyugati sajtó megkongatta a vészharangokat az el nem kötelezettek „radikalizálódá- sa“, a „kommunista befolyás növekedése“ miatt. Vajúdás Bonnban Kohl kancellár választási győzelme után azonnal kijelentette, hoqv továbbra is fenntarják a keresztény liberális koalíciót. A változatlanság azonban nagyon is látszólagos, mivel a Strauss vezette CSU megerősödött, míg az FDP, Genscher pártja jelentősen meggyengülve került ki a voksokért vívott csatából. A CDU-CSU vezetőinek a múlt hét óta folyó tárgyalásain- a szűkszavú hivatalos bejelentések és a kiszivárgott hírek szerint- részleges megállapodás született több fontos gazdasági, pénzügyi, szociális, belügyi és igazságügyi kérdésben. A legfontosabb gazdasági döntést, hogy újabb megszorításokat terveznek a szociálpolitikában, nem emelik az adókat - vagyis a bérből élők rovására akarják fellendíteni az ország gazdasági életét. Ezzel az irányvonallal egyetért a tárgyalásokhoz csütörtökön csatlakozott FDP is, de belügyi és igazságügyi kérdésekben vitákra lehet számítani. Ennek ellenére a kormányprogramban minden valószínűség szerint sokkal köny- nyebben megállapodnak a koalíciós partnerek, mint a tárcák elosztásában. Franz Josef Strauss ugyanis hétfőn bejelentette igényét a kabinettagságra. Azt mondta ugyan, hogy a kancellártól vár megfelelő ajánlatot, de minden jel arra mutat, leginkább a külügyi tárca felelne meg igényeinek. Ezt bizonyítja az is, hogy a CSU változásokat követel a külpolitikában. Strauss bejelentése az addig hallgató Genschert is lépni kényszerítette: kedden nyilatkozott, s kizárólag a kelet-nyugati viszonyra tért ki, s erről a Schmidt - kormány által követett irányvonalnak megfelelően fejtette ki álláspontját. Genscher leszögezte: ,,A kül- és biztonságpolitikában nincs helye a kísérletezésnek.“ Ezzel a kijelentésével közvetve megerősítette igényét a külügyminiszteri tisztségre is. A legnehezebb helyzetben Helmut Kohl van, aki maga is Gen- schernek szánja a külügyek irányítását, s a Strauss számára szintén megfelelő pénzügyminiszteri tárcát pedig a CDU elnökhelyettesének, Gerhard Stoltenbergnek. A helyzet ugyanis az, hogy Kohl nem nagyon örül a CSU előretörésének, szeretné Strausst távol tartani az új kormány politikájának formálásától. Inkább bízik az FDP- nek a kormányzásban már gyakorlott politikusaiban, elsősorban Hans-Dietrich Genscher számottevő nemzetközi tekintélyében, akinek személye is garantálná egyik fő választási ígéretét, az NSZK külpolitikájának folyamatosságát. Közel-keleti diplomácia A nyughatatlan térséget az elmúlt héten a fegyveres összecsapások mellett az élénk diplomáciai aktivitás is jellemezte. Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehatjó Bizottságának elnöke két koronás fővel is találkozott: vasárnap Rijadban tárgyalt Fahd szaúd-arábiai király- lyal, hétfőn pedig már a marokkói Fezben volt, hogy megbeszéléseket folytasson II. Hasszánnal. Egyik találkozóról sem közöltek részleteket, de megfigyelők úgy vélik, hogy ezúttal is az izraeli agresszív politikával szemben közös arab álláspont kialakítása volt a vezető tény. Reagan elnök is bekapcsolódott a héten az izraeli-libanoni egyezkedésbe. Az Izraelben tartózkodó Jeane Kirkpatricket, az USA állandó képviselőjét hétfőn fogadta Menahem Begin miniszter- elnök, akinek az amerikai diplomata átnyújtotta Reagan elnök üzenetét. Hétfőn az amerikai elnök fogadta Samir izraeli külügyminisztert, majd az ugyancsak Washingtonban tartózkodó Elie Szalem libanoni külügyminiszterrel is találkozott. A két külügyminiszter amerikai kollégájuk George Shultz meghívására érkezett az amerikai fővárosba. A Fehér Ház azzal a hátsó szándékkal hívta meg egy időpontban a két politikust, hogy sikerül tető alá hoznia egy libanoni-izraeli-amerikai külügyminiszteri találkozót. A libanoni diplomácia vezetője azonban határozottan visszautasította ennek lehetőségét, mivel Izrael egyáltalán nem mutat hajlandóságot a legkisebb kompromisszumra sem, ami megszálló csapatai Libanonból való kivonását illeti. A washingtoni külügyminiszteri tárgyalások eredményei azt mutatják, hogy nemcsak Izrael, hanem az Egyesült Államok sem hajlandó változtatni politikáján. Míg a libanoni külügyminiszter csak homályos ígéreteket kapott arra vonatkozóan, hogy Washington szorgalmazni fogja az izraeli csapatok távozását Libanonból, addig az izraeli vezetőknek további engedményeket ajánlott fel, úgymond Izrael „biztonsági igényeinek“ kielégítésére. A Tel Aviv-i vezetők ezek után semmit sem kockáztattak, amikor nyíltan bejelentették, hogy legalább két- három évig Libanonban akarják hagyni katonáikat. Ez a Fehér Ház érdekeinek is megfelel, hiszen az izraeli megszállás leple alatt fokozhatja saját katonai jelenlétét a térségben. Összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA Az Izrael által megszállt libanoni területen a héten is folytatódtak a palesztin lakosság tiltakozó akciói a megszállók ellen. Szidon kikötővárosban palesztin nők tüntettek, követelve hozzátartozóik szabadon bocsátását az Anszar koncentrációs táborból, ahol a cionisták 10 ezer libanonit és palesztint tartanak fogva. Az izraeli rendőrség fegyvert használt a tüntetők ellen, és a támadás után több tucat sebesült maradt Szidon utcáin. (Telefoto - ČSTK) (KIS NYELVŐR Tér - terén - területén Tér szavunk az elég gyakran használt szavak közé tartozik. A fizikában, a geometriában, de más tudományágakban is szükség van rá. Annak idején azt tanultuk, hogy a pont, a vonal és a felület a tér elemei. A fizikában van elektromos, mágneses és légüres tér. A tér az anyag létezésének egyik alapvető formája. A világon minden térben és időben történik. Ezekben a megállapításokban a tér szó használata természetes és helyes. Egyes írások, cikkek, beszámolók, tudósítások szerzői mondanivalójuk megfogalmazása során igénybe vesznek olyan kifejezéseket, illetve szókapcsolatokat is, amelyek használata lehet helyes, de nem minden körülmények között. Ilyen a téren névutói szerepben használt ragos főnevünk. Használata természetes szókapcsolatokban nem helyteleníthető. Pl.: A tudományos kutatás terén elért eredmények meggyorsítják a fejlődést. Tér szavunk - mint megannyi más - átvitt értelemben is előfordul. A napisajtó olykor arról számol be, hogy valami tért hódít, tért nyer, tért veszít; valamire tág tér nyílik, valaminek szabad tere van, teret adnak vagy engednek valaminek stb. Az ilyen használat ellen sem lehet kifogás. Ajánlatos azonban a terén névutói használatának elkerülése az ilyen mondatokban: Az ötödik ötéves tervnek nagy volt a jelentősége a fejlett szocialista társadalom építése terén.- A munkásosztály fontos szerepet töltött be a dolgozók politikai és gazdasági felszabadítása terén. - A hazafiságra és internacionalizmusra való nevelés terén nemcsak a társadalom, hanem a család is igen fontos szerepet játszik. - A társulás óta a szövetkezet a termelés terén kimagasló eredményeket ért el.- A tájékoztatás és a kultúra terén különbizottságot hoztak létre.- A jubiláns a magas kitüntetést a szocialista társadalom építése terén kifejtett sokéves tevékenységéért kapta. Mivel az említett példákban a névutószerü rerér>-nel alkötott kifejezések nehézkesek, körülményeskedók, a mondatokat így ajánlatos módosítani: Az ötödik ötéves tervnek nagy volt a jelentősége a fejlett szocialista társadalom építésében. - A munkásosztály fontos szerepet töltött be a dolgozók politikai és gazdasági felszabadítása során. - A hazafiságra és internacionalizmusra való nevelésben nemcsak a társadalom, hanem a család is igen fontos szerepet játszik. - A társulás óta a szövetkezet a termelésben kimagasló eredményeket ért el. - A tájékoztatás és a kultúra kérdéseivel foglalkozó különbizottságot hoztak létre. - A jubiláns a magas kitüntetést a szocialista társadalom építése során kifejtett sokéves tevékenységéért kapta. A terén nem mindig kifogástalan használatával párhuzamosan terjed a területén névutószerü használata. A hivatalos nyelvben, a politikai és a gazdasági szaknyelvben igen gyakori ez a névutó- szerű határozó: az egészségügy területén, az adóztatás területén, a szervezés területén. Ugyanakkor a sajtó nyelvében is találkozunk ilyen mondatokkal: A felszabadult ország nagy sikereket ért el a nemzeti kultúra és a művészetek fejlesztése területén. - A vállalatot az újítások területén országos viszonylatban az elsők között tartják nyilván. - A csoport tagjai otthonosak voltak a marxista irodalom területén. Terjengőssége és nem utolsósorban nehézkessége miatt e névutószerü határozó helyett használjuk inkább a megszokott ragos alakot, esetleg valamilyen névutós alakot: az egészségügyben, az adóztatásban, a szervezés dolgában; ...a nemzeti kultúra és a művészetek fejlesztésében; ...az újítások dolgában (az újításokra vonatkozólag); ...a marxista irodalomban. HASÁK VILMOS A „probléma“ problémája Orvosaink méltán harcolnak a lustaság ellen. Az elharapódzott fiziológiai lustaság kihat az egészségre, elbágyaszt, a vérkeringést betegesen lassítja, az agyműködésre szintén kedvezőtlenül hat. Ez utóbbival függ össze az az ismert szellemi lustaság, amelynek egyik feltűnő jelentkezése nyelvhasználatunkban éppen a már az előző cikkben is pellengérre állított probléma szó módfeletti megszaporodása. Már csaknem olyan a szerepe, mint valaha a még ma is elég gyakori izének volt. Vásárolok valamit az üzletben, mire az udvarias eladó mosolyogva megszólal: ,,Ha bármi probléma lenne vele, csak tessék behozni, majd segítünk rajta!“ Énekvizsgán növendékek szerepelnek, s erre a kritikus így ír a másnapi beszámolóban: ,,Laki Pirinek a hangjával még van némi probléma, de az szorgalommal leküzdhető.“ A gyermek intőt hoz haza az iskolából, mert tanulás helyett inkább futballozott. Édesanyja tehát így fogalmazza meg a gyermek tanulása körüli állapotot: „Pistivel most probléma van az iskolában.“ Ha rám ragadt volna ez a fertőzés, most így szólhatnék: „Ezzel a folytonosan használt problémával problémám van.“ De nem követem a szellemi lomhaság mezején a divatot. Nekem inkább aggályom, gondom-bajom van vele; panaszom, kifogásom van ellene; kétségeim, nehézségeim vannak vele kapcsolatban. Probléma (vagyis megoldandó feladat, tudományos kérdés) csak akkor állhatna elő a problémával összefüggésben, ha például nem ismernők a szó eredetét, vagy érdemes volna kutatnunk jelentésfejlődését. De nem érdemes, mert a tanulság így is világos. Tehát: kivéve azokat az eseteket, amikor a probléma csakugyan probléma, megoldásra váró fontos feladat, egyszerűen le kell szokni erről az izéről, hogy végül még a színéről, szagáról és ízéről is megfeledkezzünk! MOLNÁR ANTAL ÚJ SZÚ 4 1983. III. 19.
