Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám, péntek

Már szállítják a fejes salátát ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL GYORSÍTJÁK MEG A MUNKÁKAT KOMMENTÁLJUK Haragoszöld búzatáblák között simítózó és vető gépcsoportokat vontatnak a traktorok. Az utakon vetőmagot szállító járművek ha­ladnak. Fürgén dolgoznak min­denfelé az emberek és a gépek az éledő határban. Orbán Dániel a dercsikai (Jurová) Barátság Efsz traktorosa a salátapalántákat szál­lítja a dercsikai részlegről a bakai­ra. Igyekeznie kell, mert az asszo­nyok serényen végzik munkájukat. Kétszer már a Zelenina dióspato- nyi (Orechová Potôň) felvásárló központjába is szállított terményt. Ha nem is túl nagyban, de már megkezdődött a saláta értékesí­tése. A romhányi részlegen a fólia­sátrak mellett egy csoport asszony és a traktoros fogyasztja a tízórait, s kortyolgatják a párolgó, illatos feketekávét. Reggel hét órakor kezdték a munkát, jól jön most egy kis pihenés. Hájas Mária, Somogyi Ilona, Sidó Malvin, Németh Edit elmondja, hogy a most eladásra kerülő fejes salátát még a múlt év november végén palántázták. Azóta is állandóan dolgoztak, min­dig akadt valami tennivaló a kerté­szetben. Mert a jó kertész tervei csak akkor sikerülnek, ha folya­matosan megteremti a bő termés előfeltételeit. Krascsenits Ágnes kertész, a szocialista munkabrigád vezető­je szintén a közös erőfeszítések­ről, a korszerű termelési formák kialakításáról és a munkafegyel­met elősegítő díjazásról beszél. Már megkezdték a versenyfutást az idővel. Az első fejes saláta szállítmányt március 1-én indítot­ták útjára. Ahogy nő, úgy vágják és adják el. Ugyancsak igyekezni­ük kell, mert a palántázás nem tűr halasztást. A munkát olyan jól szervezik, hogy a csoport egy-egy tagjának átlagos teljesítménye kétezer palánta kiültetése. Az ügyesebbek még eredményeseb­ben dolgoznak. Hájas Mária és Somogyi Ilona 2600 darabot is elpalántáz fejenként egy nap alatt. Igaz, igyekezniük kell, mert a ve­zetőség határozata alapján beve­zették a teljesítmény szerinti mun­kadíjazást. Ha valaki ezer darab fejes salátát palántáz ki, akkor 47 koronát kap. Véget ér a rövid tízórai szünet, ki-ki munkája után indul. Fogynak a ládákból a palánták, és hosz- szabbodnak a zöldellő sorok. Ambrus Rozália, Horsi Éva, Szabó Gabriella és Bakányi Mária megál­lás nélkül dolgoznak. Már belejöt­tek a munkába, pedig nehéz volt. Elmondják, hogy Egyházfiakar- csáról (Kostolné Kračany) a mel­léktermelési üzemágból jöttek ide. Ott vasvesszőket hajlítgattak. Ér­tették a munka csínját-bínját. Itt a brigád tagjaitól kell átvenni a munkatapasztalatokat. Andrej Stollár mérnök, a növénytermesz­tési ágazat vezetője a munkaerő­átcsoportosítás szükségességéről Panaszok és javaslatok Csak a személyes gondok érdeklik az embereket? A lakosság levelei, közérdekű bejelentései jelentik a legmegbíz­hatóbb forrást ahhoz, hogy megis­merjük a dolgozók nézeteit, elkép­zeléseit, vágyait. Ezért a szocialis­ta szervek és szervezetek munkájá­nak fontos részét képezi az állampol­gárok panaszainak, bejelentéseinek és javaslatainak intézése. Képlete­sen szólva, ezek mindennapi éle­tünk barométerei. Azt is meg kell említenünk, hogy a levelek és pa­naszok rugalmas intézése elmé­lyíti a szocialista demokráciát, va­lamint párt- és állami szerveink kapcsolatát a dolgozókkal. A Kassa-vidéke (Košice-vidiek) járásban a nemzeti bizottságok a múlt évben 300 panaszos leve­let, közérdekű bejelentést, illetve javaslatot kaptak, ami 123-al ke­vesebb, mint az előző évben. A legtöbb levél a környezetvéde­lemmel, egyes üzemek dolgozói­nak helytelen hozzáállásával, a szociális ellátással foglalkozott. Valamennyi levelet felülvizsgálták és 45 százalékuk alaptalannak bi­zonyult. Véleményünk szerint állampol­gáraink nem fordítanak elég fi­gyelmet arra, hogy megismerjék az egyes törvényeket, jogszabá­lyokat, kevesen vesznek részt a nyilvános gyűléseken, amelye­ken több ízben foglalkozunk jogi kérdésekkel is. A napi sajtónak sem szentelnek kellő figyelmet, s így sokszor fölöslegesen pa­naszkodnak. Sok levél az emberek egyéni érdekeit tükrözte, egyesek olyan követelésekkel lépnek fel, ame­lyek az érvényes jogszabályokba ütköznek. Sokan úgy képzelik, hogy problémáik csak az ő elkép­zeléseik szerint oldhatók meg. így például az egyik lakos több ízben keresett fel. Amiatt neheztelt, hogy beteg feleségét az orvos nem akarja nyugdíjba küldeni, de meg- másíthatja-e egy politikai vagy köz- igazgatási vezető a szakorvos vé­leményét? Semmi esetre sem. De ez csak egy példa az egyéni érde­keket tükröző követelések közül. Az ilyen jellegű követelmények túl­nyomó része a szociális ellátást, gyógykezelést, lakásgazdálkodást érintette, s az ezekkel a kérdések­kel kapcsolatos beadványok zöme teljes egészében alaptalan volt. A közigazgatási szervek mun­káját megkönnyítik azok az állam­polgárok, akik aláírásukkal, ne­vükkel hitelesítik beadványukat, így van kivel a dolgokat megvitat­ni, egyeztetni, tisztázni. A névtelen levelek kivizsgálása sok munkával jár, az időveszteségről nem is be­szélve. Járásunkban 51 ilyen leve­let kaptunk, ami kevesebb, mint az előző évben, viszont ezeknek a le­veleknek 60 százaléka alaptalan volt. Jó lenne, ha mindenki elgondol­kodna ezen a jelenségen, minden­ki vállalni merné, ha bármelyik felsőbb szervhez intézett levelé­ben feltárja azt, amit helytelennek, hibásnak tart. A törvény mindenkit megvéd, az igazság kimondásáért senkit sem vonhatnak felelős­ségre. Közös célunk, hogy egyre szo­rosabb legyen kapcsolatunk a la­kossággal, hogy elérjük: az egyes dolgozók és munkahelyek tevé­kenysége ne adjon okot a panasz­ra. Ezen fáradozunk és hogy tö­rekvésünk nem hiábavaló, arról eredményeink beszélnek. Azt is tudni kell, hogy a panaszokkal nem lehet minden ügyet elintézni, a bajok orvoslásának megvannak a törvényes módjai. Ha az ügyin­tézés helyes módját választjuk, bi­zonyára kevesebb lesz a pana­szok száma is. Felfigyeltetó, hogy a panaszok csaknem kizárólag saját személyi és családi ügyeikkel foglalkoznak, elenyésző azoknak a száma, akik a társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet.Miért nem kapunk javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne a negatív társa­dalmi jelenségeket közös erővel fokozatosan kiküszöbölni? Pedig ez nagyon fontos lenne, hiszen az egyén, a család, a kisebb közös­ségek érdekei csakis a társadalmi érdekek figyelembe vételével old­hatók meg. IVÁN SÁNDOR, a Kassa-vidéki Jnb alelnöke beszél Le kellett állítaniuk a mel­léktermelési ágazatban a munkát, mert sürgetett a palántázás. Min­den perc fontos, mert minél hama­rább értékesíthetik a salátát, annál többet kapnak érte. Az első szállít­mányokért jó pénzt kaptak. Dara­bonként 4 koronát fizetett a Zele­nina. Remélik, később sem csök­ken le túlságosan az ára. Emlege­ti, mennyire bevált a vízfüggönyös termelési módszer. Két kifeszített fóliaponyva közé hideg vizet per­meteznek. A 25 centiméter széles réteg olyan jól szigetel, hogy a hő nem csökken öt fok alá. Két hektá­ron termelnek salátát ezzel a mód­szerrel. A tervek szerint április vé­géig 600 ezer darab fejes salátát adnak el a felvásárló üzemeknek. A helyi viszonyok figyelembe véte­lével a jövőben a termálvizet is felhasználják fóliasátrak fűtésére. A bakai részlegen alakítanak ki egy nagy primórzöldség-termelő központot, ahol a fúrási adatok szerint elegendő meleg víz van a földben. A dercsikai részlegen már öntö­zik a salátát, hogy minél gyorsab­ban fejlődjön. Csömör László fő­kertész és Nagy Erzsébet segéd­kertész irányítja a munkát. Telnek a ládák és egyes csoportok máris elkezdik a föld előkészítését. Ahogy a kertész mondja, az időjá­rás alakulásától függően a fejes saláta helyére nemsokára paprikát palántáznak. BALLA JÓZSEF A jobb emberközi kapcsolatokért Hazánkban a lakásigények kielégítésének legfontosabb formája a lakótelepek létesítése. Tízezrek költöznek új ottho­nokba, egymás szomszédságába úgy, hogy előzőleg soha­sem látták egymást. így szinte törvényszerűen kialakul az anonimitás, amely ellenkezik a szocialista együttélés elvei­vel. A helyzeten rugalmasabban kellene változtatni azért is, mivel az összetartó, egymást kölcsönösen ismerő kollektí­vák ereje szebbé, vonzóbbá varázsolhatja lakótelepeinket. Az ott működő tömegszervezetek egyik feladata tehát e kollektí­vák szervezése, mozgósítása. A községeknél gyakran nagyobb lélekszámú települése­ken a tömegpolitikai munka elmélyítésének különös figyel­met kell szentelni. A lakosság összetétele jelentősen befo­lyásolja a Nemzeti Front tömegszervezeteinek működését. Például a nőszövetség alapszervezeteinek tevékenységét a városok lakótelepein az is meghatározza, milyen foglalko­zásúak, mely korosztályba tartozók tömörülnek soraikba. Külön figyelmet érdemelnek azok a nők, akik hosszabb- rövidebb időre kiesnek munkakörükből, kisgyermekükről gondoskodnak, a háztartást vezetik. Ők igénylik leginkább a lakóhelyükhöz közel szervezett rendezvényeket, a kikap­csolódás lehetőségeit és egyben a tájékozódást nyújtó elő­adásokat, beszélgetéseket. A közelmúltban a nők lakóhelyük szerint tömörültek a nöszövetségbe. Nyilvánvalóvá vált, hogy alapszervezeteik legfőbb feladatainak egyike az emberközi kapcsolatok javí­tása lesz. Az átszervezés nem volt könnyű, de az önfeláldozó, tettrekész lányok, asszonyok bizonyítottak. Szlovákia fővá­rosában például ma már több, hosszabb ideje jól működő alapszervezetben tevékenykednek a nők. Karlová Ves-ben dr. Gabriela Kahúnová vezetésével sokrétű munkát végez­nek. A környezetszépítésbe, a honvédelmi-turisztikai akci­ókba egyre többen kapcsolódnak be. A szomszédos dúbrav- kai lakótelepi szervezet példáját is megemlíthetjük. Éva Baligová elnök irányításával már évek óta aktivizálják a lakó­telep lányait, asszonyait. Kezdetben pincékben, alagsori helyiségekben tartották összejöveteleiket, amióta viszont az egyik alapiskola pionírjait patronálják, a kölcsönös segítség keretében megfelelőbb helyiséget kaptak a gyűlések megtar­tására. Nagy akarattal és kitartó szervező munkával érték el az említett lakótelepeken, hogy a nők közelQ^b kerültek egy­máshoz. Megismerkedtek, s most már nem mennek el egy­más mellett köszönés nélkül. Ezeket az első lépéseket a továbbiak követték. Az anyukák gyakran hozták el gyerme­keiket is a tornaterembe, a kirándulásokra, és sikerült a férje­ket is beszervezni a hulladékgyűjtésbe, a környezetszépí­tésbe. Nemcsak a nőknek, hanem valamennyi lakónak más lett a viszonya a maguk létrehozta zöldövezetekhez, virágok­hoz, fákhoz, mint azokhoz a létesítményekhez, amelyek létrehozásában nem vettek részt személyesen. Az utcai pártszervezet és a tömegszervezettel való együtt­működést is helyesnek és bővítésre méltónak tartják a nők. Több helyen a Csehszlovák Vöröskereszt tagjaival látogatják a magányosan élő idős embereket, akik új környezetükhöz nehezebben alkalmazkodnak. Megtalálták a közös utat a Csehszlovák Testnevelési Szövetség tagjaival is és a nép­művelődési központokkal szervezett kézimunka-kiállítások, előadások is közkedveltek. Ilyen formákban járulnak hozzá a nők a lakótelepi elidege­nedés leküzdéséhez. DEÁK TERÉZ ORVOSI TANÁCSADÓ Tudnivalók a fogazati rendellenességekről (2) A gyermekkori rossz szokások közül, melyek a legtöbb károso­dást okozzák, meg kell említeni a cuclizást, ujjszopást, ajakszo­pást, nyelvharapdálást és köröm­rágást. Közülük leggyakrabban az ujjszopás fordul elő. A gyermekek egy része, főleg azok, akiket nem mellről tápláltak, a csecsemőko­ron túl is megmaradó szopási vá­gyukat ujjszopással elégítik ki. Az ujjszopásról a gyermekek kétéves korukig legtöbbször maguk is le­szoknak. A kétéves kor után is fennálló ujjszopást, az állcsontok és a fogazat normális fejlődését akadályozó hatása miatt, kóros­nak tekintjük. E rossz szokás fennmaradásában nagyobb gyer­mekeknél lelki tényezők, élvezet­vágy, unalom, öröm és bánat leve­zetése, fáradékonyság is szere­pel. Az állcsontok, illetve fogsorok közé helyezett ujjak nyomása miatt a fogak sokszor nem tudnak helyükre nőni, s a nyíltharapások legnagyobb részét az ujjszopás okozza. Ezenkívül a metszőfogak helyzetében jellegzetes változást idéznek elő, mert az ujj a felső metszőket kifelé, az alsókat pedig rendszerint befelé dönti. Ezért igen fontos, hogy a gyer­meket az ujjszopásról leszoktas­suk. Ennek során kerüljük az erő­szakot és inkább rábeszéléssel, vagy egyénileg megválasztott pszichológiai fogásokkal igyekez­zünk célt érni. A szabálytalan fogazat nagyon gyakori okozója a korai tejfogeltá- volítás, mely következtében az áll­csontnövekedés visszamarad, a szomszédos fogak elvándorol­nak és emiatt beszűkül a később áttörő maradó fogak helyére. Két­ségtelen, hogy a rendellenessé­gek tetemes részét a korai tejfog- eltávolítások okozzák, ezért na­gyobb gondot kell fordítani a tejfo­gazat rendszeres kezelésére és ellenőrzésére. A rossz szokások csoportjába tartozik a szájlélegzés is, melyet rendszerint a felső légiutakban le­vő akadályok, mint az orrmandula, ferde orrsövény, vagy kiboltosodott gótikus szájpad okoznak. A szájléleg­zés kedvezőtlenül hat a felső állcsont fejlődésére, mivel ilyenkor elma­rad az orrüreg felől érvényesülő pozitív nyomás hatása, a felső állcsont beszűkül és nem marad elég hely a később áttörő maradó fogak számára. A fogazat helyzeti rendellenes­ségei manapság olyan gyakoriak, hogy a gyermekek 20-25 százalé­kának szüksége van fogszabályo­zásra, illetve orthodontiai szakke­zelésre. A fogszabályozások túlnyomó többsége a 6-12 évig terjedő kor­ra esik, de eredményes a serdülő­korban is. A csontnövekedés után, 18 éven túl a fogszabályozás már kisebb sikerrel jár. A kezelés idő­pontjának megválasztásában tud­ni kell, hogy a funkciót zavaró, növekedést és fejlődést gátló, kozmetikai hibát is okozó rendelle­nességeket minél előbb kezelésbe kell venni. A fogazat szabályozása egyes fogak és fogcsoportok elmozdítá­sa által érhető el. Az elmozdulás különböző fogszabályozó készü­lékek segítségével ,kifejtett erők hatására következik be. A készü­lékeket két csoportra: a kivehető vagy lemezes és a rögzített ké­szülékek csoportjába lehet osz­tani. A kivehető vagy lemezes ké­szülékek előnye, hogy minden fo­gat bekapcsolnak a szabályozás­ba és így az egyes fogakat nem terheljük meg túlságosan, sokféle fogelmozdítást tesznek lehetővé, könnyen kezelhetők és tisztításuk egyszerű. Aránylag gyorsan elké­szíthetők, valamint olcsók és könnyen javíthatók. Naponta 8-12 óra hosszat otthon és főleg éjjel kell viselni. A kezelés ideje a páci­ens fegyelmezett együttműködése mellett átlagosan 3-4 évig tart. A rögzített készülékek az egyes fogakhoz vannak felerősítve. Ezek anyag és munkaigényesek, vala­mint költségesek és gyakori ellen­őrzést követelnek. A szabályozás időtartama viszont lényegesen le­rövidül. Egészségügyünk ez idő szerint előnyben részesíti a kive­hető lemezes készülékeket, me­lyek lehetővé teszik a fogazati rendellenességekben szenvedők tömeges és ingyenes orthodontiai kezelését. Dr. JANINA ŠKERĎÁKOVÁ ÚJ SZÚ 4 1983. III. 18. Csömör László főkertész és Nagy Erzsébet segédkertész megállapítja, hogy újabb szállítmányt indíthatnak (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents