Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám, péntek

ÚJ szú 5 1983. III. 18. Igényességből fakadó elégedetlenség Üzemi pártkonferencián a Galántai Állami Gazdaságban Korábban a Galántai (Galanta) Állami Gazdaságban a hektárho­zamokról és az állattenyésztésben elért eredményekről kevés jót le­hetett elmondani. Ráadásul azok a feltételek sem voltak határozot­tan körvonalazva, amelyek a gaz­daságot kiemelték volna a lemara­dók sorából. A változást, a rég óhajtott fele­melkedést a nyolcvanas évek első felének kell meghoznia. A kidolgo­zott gazdaságfejlesztési komplex program ugyanis 1985-ig az átla­gos, a további években pedig az élenjáró mezőgazdasági üzemek mellé való felzárkózást feltételezi, így a négy alapszervezetben tö­mörülő közel másfél száz kommu­nista a közelmúltban megtartott üzemi konferencián az elmúlt két évben végzett tevékenységét, a termelést segítő pártmunka eredményeit és feladatait a 7. öté­ves tervidőszak végére kitűzött cél szemszögéből összegezte. A szi­gorú önértékelés elsősorban nem az 1980-hoz viszonyítva tapasz­talható javulást méltatta, hanem a jelenlegi és a tervidőszak végére meghatározott szintek közötti kü­lönbség áthidalásának módjait és lehetőségeit elemezte. A minden részletében kritikus és önkritikus, egyetlen sikert sem eltúlzó beszámolót Štefan Valovič, az üzemi pártbizottság elnöke is­mertette. összhangban a pártkon­ferencia rendeltetésével, minde­nekelőtt a hatékony tömegpolitikai munka feltételeit vette sorra. Az 1979-ben bevezetett ágazati irá­nyítással összhangban a pártalap- szervezetek is átalakultak, vagyis már nem az egyes gazdasági részlegek, hanem ágazatok sze­rint tömörítik a kommunistákat. így a taggyűléseken a termeléssel kapcsolatos dolgokat, problémá­kat konkrétabban és részleteseb­ben lehet megvitatni. Az új szervezési forma a koráb­biaknál jobban felszínre hozta a párttagság összetételének hiá­nyosságait. Amíg például a gépe­sítés, illetve az egyes szolgáltatá­sok szakaszán és a központi irá­nyításban a dolgozóknak 24-30 százaléka kommunista, addig a növénytermesztő és az állatte­nyésztő ágazatban 11-12 száza­lékos a szervezettség. Vannak ál­lattenyésztő telepek, ahol egyet­len kommunista sem dolgozik, a speciális növényeket termesztő csoportnak pedig mindössze 5,2 százaléka párttag. Az elkövetkező évek nagy feladata e különbségek mérséklése. A hatékonyabb esz­mei-politikai nevelés és pártokta­tás, a sokoldalú tömegszervezeti tevékenység, elsősorban a SZISZ-munka az alapja és felté­tele annak, hogy több fiatal dolgo­zót lehessen felvenni párttagjelölt­nek. Különben a pártalapszerve- zet nem tudja betölteni vezető szerepét, hiszen ha nincsenek ott minden szakaszon, munkahelyen a kommunisták, akik személyes példájukkal ösztönöznek a fel­adatok teljesítésére, akkor az öntu­datos kezdeményezőkészség is gyengébb. A beszámoló további részében a termelési feladatokat részletez­te. Gazdasági ágazatok szerint, pontos adatokkal, tonnákkal, ki­logrammokkal, literekkel és terv­teljesítési százalékarányokkal ér­zékeltette, hol és mennyire ma­radtak adósak a múlt évben, illetve a két év folyamán, és mekkora a távolság az 1985-re célul tűzött szintekig. Tette mindezt objektív okok emlegetése nélkül, viszont annál konkrétabban részletezve a szubjektív tényezőket. Boncol­gatta például, hogy miért nem volt hatékony a növényvédelem, mi okozta a nagyarányú cukorrépa­betakarítási veszteségeket, miért nem jobb minőségű a silótakar­mány és miért hozott olyan keve­set a konyhára a fólia alatt ter­mesztett paprika. Lehetett volna mindez másként is, ha több az akarat, ha úgy igyekeztek volna az érdekeltek, mint a brakoni telepen a kommunista Irena Takáčová ve­zette fejő kollektíva tagjai. További neveket, a növényter­mesztés, állattenyésztés és gépe­sítés szakaszán jó termelési sike­reket elérő kommunistákat is emlí­tettek, akik a fejőkhöz hasonló felelősségtudattal dolgoznak. Fel­adat: általánossá tenni a jó kezde­ményezést. Hogy ez nem hiú áb­ránd, azt a vita is bebizonyította. A felszólalók mindenkit meggyőz­tek arról, hogy kivétel nélkül vala­mennyi munkaszakaszon keresik a sikeresebb termelés módjait. Jozef Janský fözootechnikus az elmúlt években végrehajtott össz­pontosításról és szakosításról be­szélt. Elmondta, hogy komplex ésszerűsítő brigád alakult, amely­nek kutatóintézetek dolgozói is tagjai. Hangsúlyozta, hogy a jobb eredményeknek ez lényeges felté­tele, de a sikert csak az emberi szorgalommal együtt hozhatják meg. Ilyen tekintetben a kommu­nistáknak példát kell mutatniuk. Hasonló értelemben beszélt La­dislav Hubert főgépesítő. A kor- szerű^nagy teljesítményű gépek hozzáértő kezelőket igényelnek. Az üzemanyag-takarékoskodás­ban további eredményeket várnak a bevezetésre kerülő rádióirányí­tástól, de továbbra is mindenek­előtt a kezdeményezésre támasz­kodnak. A kommunisták önma- guktól és másoktól is követeljék meg a pontos munkát, tegyék szó­vá, ha valaki felületesen dolgozik. Talán e gondolatok is ösztönöz­ték Milan Báláz és Jozef Adamko traktorosokat a felszólalásra. Fi­gyelmeztettek, hogy a takarékos­kodás összetett követelmény. A takarmánnyal például nemcsak az istállóban lehet felelőtlenül bánni, hanem a mezőn is. Hiszen éppúgy pazarol az is, aki túltetézi a pótkocsit, vagy a fordulókban is vágja a szecskát, miközben annak jelentős részét a földre fújja a gép. És az is pazarlás, ha sorközi mű­velés után már másnap megöntö­zik a cukorrépát, még mielőtt a gyomok teljesen elszáradnának. A többi felszólaló szavaiból is kitűnt, hogy az emberek, vezetők átérzik felelősségüket. Ügy igye­keznek dolgozni, irányítani, hogy munkamódszereikkel másokat is serkentsenek. Juraj Lomén üzem­gazdász elmondta, hogy ezek után a feladatokat még következe­tesebben mindig egyének szerint fogják meghatározni és teljesíté­süket havonta ellenőrzik. A szállí­tásban Jaroslav Gál főagronómus először a bevezetésre kerülő új­szerű technológiai eljárásokat, majd a betakarítási veszteségek csökkentését célzó jutalmazási rendszert ismertette. Miroslav Ma­ver, a SZISZ üzemi bizottságának elnöke a fiatalok vállalását részle­tezte, azt a társadalmi munkát, amivel a gazdálkodást segítik. Mindezek alapján ígérhette meg František Kötésár igazgató a je­lenlévő kerületi, valamint a járási párt- és gazdasági szervek képvi­selőinek, hogy a gazdaság dolgo­zói, élükön a kommunistákkal, ele­get tesznek feladataiknak. Hasonló reményének adott kife­jezést Ondrej Šaling is, a járási pártbizottság vezető titkára. Az el­hangzott számtalan gondolat, ötlet és terv egyértelműen bizonyította, hogy a kommunisták ismerik a ja­vítás lehetőségeit. Mindez meg­nyugtató, hiszen az állami gazda­ság közel hatezer hektár mező­gazdasági földterületével a járás egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme, s minden kiesés járási méretben is jelentékenyen érezteti hatását. Nem szólva arról, hogy az utóbbi években nagyarányú beru­házási lehetőségeket kapott a gazdaság, és a befekteti millió­kat most már kamatoztatni kell. Ennek tudatában szükséges szá­mon kérni, sőt megkövetelni a fel­adatok teljesítését, mégpedig ki­vétel nélkül mindenkitől, de min­denekelőtt a kommunistáktól. EGRI FERENC A járás legjobbjai közé tartoznak Növelik a pártmunka hatékonyságát Ä Keszegfalusi (Kameničná) Efsz pártszervezetének vezetősé­ge felelősségtudattal készült fel az évzáró taggyűlésre. Nagy Gyula, a pártszervezet elnöke hangsú­lyozta, hogy a soronlevő évzáró taggyűlés a számvetés mellett az új feladatok és a pártmegbizatá- sok szétosztására, az eszmei-ne- velő munka színvonalának további emelésére, s nem utolsósorban a XVI. kongresszus, illetve a KB 6. és 7. ülése határozatai teljesítésé­re törekszik. Már az előkészület időszaká­ban megnyilvánult a tagság érdek­lődése, aktivitása az évzáró tag­gyűlés, valamint a gazdasági fel­adatok sikeres teljesítése iránt. A szövetkezetben a fejlődés pozi­tív irányzatai vannak túlsúlyban. Megnyilvánul ez a párt befolyásá­nak növekedésében, vezető sze­repének erősítésében, a hozzá­szólásokban, valamint a gazdasá­gi feladatok egyenletes teljesíté­sében. A tavalyi kedvezőtlen idő­járás ellenére a komáromi járás példás gazdaságai közé tartoz­nak. Kimagasló eredményeket ér­tek el mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyésztésben. Jó eredmények születtek a szója és kukoricatermesztésben. A sze­mesek tervének is maradéktalanul eleget tettek. A növénytermesztés teljesítette tervét. Az állattenyész­tésben kedvezően alakult a hasz­nosság. Határidő előtt teljesítették a hús- és tejtermelés tervét. A keszegfalusi földművesszö­vetkezet kommunistái kedvező eredményeket értek el az ideioló- giai nevelésben is. A rendszeres pártoktatáson kívül egy személy a kerületi pártiskola, három pedig a Marxizmus Leninizmus Esti Egyetemének hallgatója. Több párttagjelöltet vettek fel. Kedvező jelenség, hogy az újon­nan felvettek közvetlen a terme­lésből származnak és többségük harminc évesnél fiatalabb. Foko­zatosan fiatalodik az ötvenöt tagú pártszervezet. Az évzáró taggyű­lésen megerősítik azokat az intéz­kedéseket, amelyek a párt új tag­jelöltjei rendszeres politikai neve­lésére vonatkoznak, hogy kellő­képpen felkészíthessék őket a párttagsággal járó kötelezettsé­gek teljesítésére. Az irányító és szervező munka formáinak tökéletesítésével, rejtett tartalékaik további feltárásával va­lamennyi szakaszon növelik a ter­melés hatékonyságát, s meg­erősítik a dolgozó nők szervezett­ségét a pártszervezetben. A párt­munka hatékonyságának növelé­se céljából tovább aktivizálják a pártcsoportokat. Valamennyi kommunista és tagjelölt a pártélet, a tömegpolitikai munka és a ter­melés területén újabb konkrét fel­adatokat kap. KRASCSENICS GÉZA A šaľai Duslo vállalatnál próbaüzembe helyezték a korszerű szennyvíz- tisztító berendezés mechanikus és biológiai részét. Az építészeti megol­dás és a műszaki berendezés fő kivitelezője a Polimex-Cekop lengyel vállalat. A berendezés teljes kapacitással a tervek szerint a jövő év elejétől üzemel. A felvételen: Kazimierz Zaczek (jobbról) és Tadeusz Rybarczyk a berendezés működését ellenőrzik. (Vlastimír Andor felvétele - ČSTK) Egy kommunista harcos élete Aki olvasta Ludvík Svoboda Bu- zuluktól Prágáig című könyvét, an­nak nem ismeretlen Szergej Pet­ras neve. A különleges feladatok­kal megbízott fiatalember - több­szöri sebesülése ellenére - a Vö­rös Hadsereg oldalán harcoló, el­ső önálló csehszlovák zászlóalj felderítőjeként, majd parancsno­kaként mindvégig hősiesen küz­dött a fasiszták ellen. Harcos életét 1942-ben Buzu- lukban kezdte. Társaival, a politi­kai menekültekkel és a csehszlo­vák emigránsokkal együtt jelent­kezett a nehéz katonai kiképzésre, majd a kemény harcok során foko­zatosan érlelődött meg benne kommunista meggyőződése.- Az apám Vladislav Petras ostravai bányász, kommunista agitátor a Szovjetunióba emigrált, ott dolgozott, majd ott lépett be a Vörös Gárdába, később a Vörös Hadseregbe. Megismerkedett Le­nin egyik munkatársával, akiről a nevemet kaptam - emlékezik. Szergej Moszkvában végezte el a középiskolát. És mert ügyesen rajzolt, a grafikai főiskolára is beiratkozott. A háború azonban keresztülhúzta számításait: a frontra jelentkezett, hogy a Kom- szomol tagjaként részt vegyen Moszkva védelmében. Gyújtóbom­bákat tett ártalmatlanná, sebesül­teket szabadított ki a romok alól, ápolta őket, mindenütt jelen volt, ahol szükség volt rá. Amikor pedig a lapok harci kiképzésre szólítot­ták fel a csehszlovák állampolgá­rokat, az elsők között jelentkezett Buzulukban, ahol nem egyszer volt alkalma meghallgatni Klement Gottwaldnak a katonákhoz intézett buzdító szavait. - Az interbrigád tapasztalt tagjaival gyakran be­szélgettünk a köztársaság igaz­ságosabb elrendezéséről - mond­ja. - Valamennyien tevékenyen akartunk részt venni ebben a munkában, sajnos azonban nem mindenkinek sikerült. . . A harctérre 1943 januárjában indultak el a buzulukiak. A fasisz­ták felrobbantották a vasúti síneket s ezért főleg éjszakánként, hogy észre ne vegyék őket, heteken át gyalogoltak a hóviharban. Az így megtett 350 kilométeres út során lépten-nyomon meggyőződhettek a Vörös Hadsereg - valamennyi­ket kitartó harcra ösztönző - sike­reiről, amelyeknek egyike Kurszk, majd Harkov felszabadítása volt. Petrasék a Bílá Cerkev melletti harcokban is megállták helyüket. Noha a tizenegy géppisztolyos kö­zül ketten megsebesültek és a lő­szerük is fogytán volt, a mindenre elszánt harcosok végül is futásra kényszerítették a támadókat.- A Kijevért vívott harcokban három tapasztalt katonával és hu­szonhét újonccal indultunk, akikre még várt a tűzkeresztség. De pél­da volt számukra a mindvégig el­szántan küzdő szovjet katonák hősiessége - mondja. Ennek kö­szönhetően született meg a jelszó: Előre! Csehszlovákiáért, Kijevért! A buzdítás az újoncokra is nagy hatással volt. Elszántan és bátran tört előre a szakasz, még arra is volt ereje, hogy a szomszédos egységnek segítségére legyen az ellenség bekerítésében. Noha a fasiszták menekülés közben a levegőbe akarták röpíteni az út­jukba eső hidat, hogy az átkelés­ben megakadályozzák a szovjet és a csehszlovák tankokat, Petra­sék az utolsó pillanatban keresz­tülhúzták számításaikat. A Dnyepert a Nagy Október évfordulójának előestéjén Szergej Petras 26. születésnapján érték el. Itt kapta az újdonsült zászlóaljpa­rancsnok a legnagyobb szovjet ki­tüntetést, a Lenin Rendet, amelyet a Bílá Cerkev-i harcokban szerzett érdemeiért a Bohdan Hmelnickij Érdemrenddel együtt csak ké­sőbb, Bukovinában vett át. Ün­neplésre azonban nem volt idő, a harcok szovjet, lengyel és cseh­szlovák földön, a Kárpátokban is folytatódtak.- Katonáink között -- bár akad­tak kishitűek is - a többség bátran, öntudatosan követte a hősök pél­dáját. Olyan légkör uralkodott ná­lunk, amelyben az újoncok is tuda­tosították, hogy a szovjet katonák­kal vállvetve, igazságos ügyért harcolhatnak.- A szülővárosomért, Ostravá- ért vívott harcokban - a géppiszto- lyosok parancsnokaként fejlövést kaptam - emlékezik Petras elvtárs a gránátszilánkok okozta súlyos sebesülésére, amelynek követ­kezményei nem tűntek el nyomta­lanul. - Három hónapig feküdtem eszméletlenül, az orvosok már le­mondtak rólam. A kitűnő szovjet sebészek azonban végül is meg­mentették az életemet. A szilán­kok egy részét sikerült eltávolítani- uk, ám kettőt - a hadműveletek „emlékére“ - ma is a fejemben hordok. Petras elvtárs később a vezér­karban folytatta munkáját, párt­tisztséget töltött be, ötvenéves ko­rában pedig a katonai akadémiát is elvégezte. Harci tapasztalatait két kötetben örökítette meg. Hősi­ességéről tanúskodik hazai és szovjet kitüntetéseinek a száma - a legmágasabb Lenin Rend és a két csehszlovák háborús érdem­rend. Szergej Petras ezredes öt évvel ezelőtt búcsúzott végleg a hadse­regtől, akkor ment nyugdíjba, de azóta is vállal különböző feladato­kat. Aktívan tevékenykedik a Csehszlovák Rokkantak Szövet­ségében, előadásokat vállal, neveli az ifjúságot. Szovjet bajtársaival is tartja a kapcsolatot. Sokan közü­lük még ma is felkeresik prágai otthonában. KARDOS MÁRTA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents