Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-17 / 64. szám, csütörtök
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának beszámolója programnyilatkozatának teljesítéséről ÚJ szú 3 1983. III. 17. (Folytatás az 1. oldalról) vetkezményeit. Ugyanakkor csökkenteni akartuk külföldi adósságainkat és a kedvezőtlen feltételek ellenére meg akartuk tartani a lakosság elért életszínvonalát. Gazdaságunk erejéről tanúskodik, hogy a múlt évben ezekkel a problémákkal lényegében megbirkóztunk és a terv alapvető céljait egészében véve elértük, annak ellenére, hogy nem sikerült teküzdenünk néhány újonnan keletkezett nehézséget és teljesen megoldanunk régóta felhalmozódott problémákat. Lényegében azonban gondoskodtunk a gazdasági fejlődésről, s fedeztük a gazdaság és a lakosság szükségleteit. Az ipari termelés a vártnál gyorsabban növekedett, előre haladtunk a növénytermelés és az állat- tenyésztés aránytalanságának felszámolásában, a tervvel összhangban korlátoztuk az új beruházások megkezdésének terjedelmét s ezzel együtt a befejezetlen beruházások számát. Fontos, hogy a hatékonyság néhány mutatóját sikerrel teljesítettük. A ayeresegkepzes tervét a központilag irányított szervezetek 4,6 milliárd koronával túlteljesítették. s a költségeket az előirányzottnál 3,6 milliárd koronával többel csökkentették. A költségek, főként az anyagi költségek csökkenése tavaly csaknem másfél százalékos volt; meghaladta az elmúlt ötéves tervidőszakban elért eredményt, amikor a csökkenés évente fél százalékot tett ki. A múlt évben is aktív kereskedelmi és fizetési mérleget értünk el a nem szocialista országokkal lebonyolított kereskedelemben. Csökkentettük adósságaink mértékét, s ezzel erősítettük külgazdasági kapcsolataink egyensúlyát. Ebben az időszakban is biztosítottuk bankjaink sokoldalú és teljes fizetőképességét. Azon kevés ország egyike vagyunk, amelyeknek a jelenlegi bonyolult helyzetben ez sikerült. Hozzájárult ehhez kiviteli és behozatali áraink kedvezőbb cserearánya, s a behozatallal kapcsolatos jó né hany takarékossági intézkedés. A kormány nagyra értékeli az eredményeket és köszönetét mond mindazoknak a dolgozóknak és munkakollektíváknak, akik, illetve amelyek ehhez hozzájárultak. A fó feladat a belső és a külső egyensúly szilárdítása Ezekre a pozitív eredményekre támaszkodik az idei terv, és az ötéves tervidőszak hátralevő éveire szóló elemzés. Ezekkel a célokkal összhangban folytatjuk népgazdaságunk leglényegesebb kérdéseinek fokozatos megoldását, törekszünk a gazdasági növekedés ütemének meggyorsítására, miközben a fő feladat a belső és a külső egyensúly szilárdítása marad. Érthető, hogy az eddiginél még nagyobb gondot fordítunk a fejlődés minőségi szempontjaira, az értékesítés folyamataira, nem pedig a mennyiségi feladatokra. amelyek csak a termelés mennyiségének növelését szolgálják, tekintet nélkül a hatékony felhasználásra. A külgazdasági kapcsolatokat illetően a terv koncepciója lényegében biztosítja fizetési mérlegünk egyensúlyát a szocialista országok viszonylatában s következetesen folytatjuk az eladósodás csökkentésének megkezdett útját a tőkés piacokon Ezért fordítunk oly nagy figyelmet gazdaságunk exportképességének lényeges növelésére. Ezért teszünk intézkedéseket annak elérésére, hogy a termelő szervezetek és a külkereskedelem sokkal aktívabban viszonyuljanak a kiviteli feladatok teljesítéséhez, mint az idei év első két hónapjában. Alapvető stratégiánk lényege a kölcsönös kereskedelem a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés bővítése a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal. Ez természetesen már ma megköveteli, hogy késlekedés nélkül alkalmazkodjunk a partnereink által kívánt választékhoz és minőséghez. Az ezen országokba termékeinket hagyományosan szállító exportőrök — és exporttermékeink 68 százalékát ezekbe az országokba szállítjuk - jól tudják, hol kell változtatni a választékon és javítani a minőségen, hogy megállják helyüket az egyre igényesebb piacokon. Az idei évre és a hetedik ötéves tervidőszak hátralévő éveire kitűzött célok és feladatok megvalósítása megköveteli a teljesítőképesség és a hatékonyság lényeges növelését és a munka minőségének javítását. Jól tudjuk, hogy népgazdaságunkban még sok az olyan munkaterület, ahol az elmúlt évek részleges javulása ellenére sem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Az emberi és a tudományos-műszaki potenciál nagy tartalékokat rejt magában, amelyeket aktívan fel kell használni. Mindenekelőtt gyorsabban és szélesebb körben kell felhasználni a tudomány és a technika eredményeit, növelni a munka termelékenységét, csökkenteni a költségeket, s jobban hasznosítani az állóeszközöket ott, ahol ez kívánatos. Ugyancsak jelentős tartalékok vannak a termelő kapacitások határidőn belüli átadásában, a tervezett mutatók megtartásában és a készletekben fellelhető nagyszabású eszközök hasznosításában. Éppen ezekre a kulcskérdésekre kell összpontosítani az irányítás figyelmét minden szinten, mert ezek megoldása biztosítja a nemzeti jövedelem növelését és teremti meg a feltételeket az élet- színvonal kívánatos alakításához. Különösen vonatkozik ez a tudományos-műszaki fejlesztésre. Lényegesen meg kell gyorsítani az eredmények felhasználását, a részakciókról át kell térni arra, hogy folyamatos legyen a termék- fejlesztési változások sora, egybekapcsolva az új, termelékenyebb és gazdaságosabb gyártási eljárásokkal. Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának irányelvei alapján igyekszünk megtalálni az útját és a módját annak, hogy hatékonyan ösztönözzük a tudomány, a kutatás, és általában a termelés előtti tevékenység fejlesztését, s egyúttal a gyakorlatban szükségérzetet, nagyobb érdeklődést keltsünk a tudományos és a kutatási eredmények felhasználása iránt. Olyan légkört igyekszünk teremteni, hogy a gyakorlat egyre jobban kikényszerítse ezeknek az eredményeknek az alkalmazását. A most kipróbált intézkedések olyan gazdasági feltételeket próbálnak teremteni, hogy kívánatos nyomást gyakoroljanak a termelőkre, s hatékonyan ösztönözzék őket ebben az irányban. E téren tárgyi és tervezési döntésekkel kell hatni minden szinten, a tervszerű irányítás minden eszközét ehhez kell alkalmazni, beleértve a pénz-,és az árpolitikai eszközökét. A termelési-gazdasági egyesülések és főként a vállalatok jogkörének és felelősségének szilárdítása érdekében meg kell nekik adni azt a lehetőséget, hogy anyagi és pénzügyi erőforrásokat hozhassanak létre a szükséges termékfelújítási változásokhoz és általában a tudományos-műszaki fejlesztéshez, s így kell megteremteni számukra a feltételeket a hosszú távú fejlesztéshez. Ebben a szervezési kérdéseknek is lényeges szerepük van. S ez egyaránt vonatkozik a termelésre, valamint a tudományos-kutatási alap és a termelés előtti szakaszok kapcsolataira. szervezeteknek a külföldi piacokon elért eredményekért vállalt felelősségét. Ezzel a céllal úgy változtatjuk meg a tervmutatók rendszerét, hogy gazdasági nyomást gyakoroljunk termelő- és kereskedelmi szervezeteinkre, s növeljük érdekeltségüket nemcsak a kivitel terjedelmének és hatékonyságának, hanem a valódi devizabevételnek növelésében is. A külkereskedelem nyeresége és természetesen esetleges vesztesége visszatükröződik a termelő és a kereskedelmi szervezetek gazdasági eredA gazdasági növekedés dinamikájának meggyorsítása, amelyre az 1983-1985-ös időszakban számítunk, az élőmunka, a nyersanyagok és az energiahordozók sokkal jobb hasznosításától, az állóeszközök hatékonyabb kihasználásától, s nagy mértékben észszerű és takarékos beruházásoktól függ. Ezen a téren népgazdaságunknak számos jelentős tartaléka van. Bár a fűtőanyagok, az energiahordozók, a vas- és a színesfémek takarékossági célprogramjainak megvalósítása során bizonyos pozitív eredmények születtek - hiszen 1980-hoz képest 1982-ben a fűtőanyag és az energiafogyasztás több mint egymillió tonnával csökkent -, tovább kell haladni ezen az úton. Gyorsabban kell növelni a takarékosságok ütemét és terjedelmét, mint ez az évi tervekben szerepel. Érthető, hogy az ezzel kapcsolatos ésszerűsítési programokat átfogóan kell végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy külön a beruházási tervben, a termékfelújításban és az eljárások korszerűsítésében. Ebben az ötéves tervidőszakban további javulást kell elérnünk a beruházási politikában. Hiszen a szocializmus építésének egész időszakában nagy anyagi eszközöket fordítottunk üzemek és más gazdasági objektumok százainak építésére, s most az a cél, hogy valóban hatékonyan felhasználjuk őket. A termelőszféra egy dolgozójára ma több mint 270 000 korona értékű állóeszköz jut, viszont a munkahelyek műszakszámának együtthatója alacsony, mint ezt köztudott. Az új beruházások költségeit is állandóan csökkenteni kell. Ez csak úgy érhető el, ha egyre nagyobb mértékben előnyben részesítjük a meglévő kapacitások célszerű újjáépítését, különösen a gépek rekonstruálását. Ez az irányvonal érvényesül a hetedik ötéves tervidőszakban, s fokozott mértékben az egyes évi tervekményeiben, s befolyással van bevételeik összegére, ezen belül bér- és fizetési eszközeik naqysá- gára. A külkereskedelem és a termelés mélyebb szervezési és gazdasági kapcsolatára más KGST-tag- országokban is törekszenek. De tudatában vagyunk annak, hogy ezeket a kérdéseket még tisztázni kell, hogy minél egyszerűbbek és hatékonyabbak legyenek a termelés és a külkereskedelem kapcsolatainak formái, amelyeket végső soron szélesebb körben alkalmazni ákarunk. ben. De még itt is vannak súlyos fogyatékosságok. Jelenleg kísérletileg megpróbálunk szorosabb kapcsolatot teremteni a beruházási eszközök és a termelési gazdasági egyesülések meg a vállalatok gazdasági eredményei között, beleértve a prémiumalapot is. Ezt szolgálja a beruházási alap létrehozása, amely az eddigi fejlesztési alapot helyettesíti. Az önálló elszámolás elvei alapján ebből fogják finanszírozni a gazdasági szervezetek minden beruházását. Ez azt jelenti, hogy ebből az alapból fogják fedezni maguk a termelők és a beruházók az olyan kiadásokat, mint a tervezett költségvetési keretek túllépése, a beruházási határidők eltolódása, a műszaki mutatók meg nem tartása, tehát az olyan kiadásokat, amelyeket eddig az állami költségvetésből fedeztek. A jövő év elejétől ugyancsak hatályba lép a beruházási munkák és szállítások számlázásának és megfizetésének megváltozott módja. Ennek lényege az, hogy a kivitelező csak a befejezett objektumért és üzemegységért kapja meg a meghatározott összeget, s csak akkor ha ezek a létesítmények elérik a meghatározott minőséget. Ezzel akarjuk növelni a beruházási határidők megtartására és a befejezetlen beruházások számának csökkentésére gyakorolt gazdasági nyomást. A műszaki fejlesztés, a külkereskedelem és a beruházások hatékonyságának növelését célzó, már említett intézkedések, amelyeket most egyes termelési ágakban és ágazatokban kipróbálunk, nemcsak a termelési-gazdasági egyesülések és főként a vállalatok jogainak bővítését, hanem azt is szolgálják, hogy e közületek nagyobb felelősséget vállaljanak a társadalmi szükségletek kielégítéséért. Tudjuk, hogy ezen a téren még számos kérdést kell megoldanunk. Közülük a legfontosabbnak azt tekintjük, hogy maximálisan korlátozzuk az egyenlós- dit. A vállalatok és a dolgozók körében egyaránt. Erősítjük a termelés és a külkereskedelem kapcsolatait Az anyagi érdekeltség és a gazdasági eredmények következetes összekapcsolásáért Egyszerűen szólva hatékonyabban kell ösztönözni a szocialista vállalkozó szellemet és a termelőknek azt az igyekezetét, hogy megállják helyüket a legigényesebb konkurrencia harcban. Állandóan abból kell kiindulni, hogy az, aki magas műszaki színvonalon termel, aki rugalmasan és a megrendelő követelményei szerint gyorsan szállít, persze egyúttal elfogadható áron, az érvényesül a mai fokozódó versenyben a külföldi piacokon és a világkereskedelem jelenlegi nehéz feltételei között. Vegyük tekintetbe, hogy a világkereskedelem terjedelme - amelyet reálisan összehasonlítható árakban fejeznek ki az utóbbi években - egyáltalán nem növekszik. És ha növelni akarjük kivitelünket. győznünk kell a konkurenciával szemben, sőt ki kell szorítanunk a piacról. Ez vitathatatlanul nagyon igényes. Ezek a tények azonban nem igazolhatják azt, hogy ebben az évben a nem szocialista országokba irányuló kivitel a tervteljesítés leggyengébb oldala. A gazdaságunk exportképességének növelésére tett törekvésekkel összefüggésben meg kell követelnünk, hogy a kereskedelmi és a termelő szervezetek egyaránt lényegesen jobban ismerjék a világpiaci helyzetet. Ezt rendszeresen tanulmányozni kell és tökéletesen kell tájékozódni a konkurenciáról, technológiájáról, műszaki színvonaláról, költségeiről, árairól és szerviz szolgáltatásainak színvonaláról. Egyre szükségesebb tartósan összehasonlítani termékeink és eljárásaink műszaki és gazdasági mutatóit az élenjáró nemzetközi termelőkéivel. Enélkül nem lehet pozíciókat szerezni és erősíteni a külföldi piacokon. Mindennek érdekében törekedni kell a termelés és a külkereskedelem gazdasági, esetleg szervezési kapcsolatának elmélyítésére. E kapcsolat egyes új formáit most alkalmazzuk kísérletileg a gyakorlatban, hogy növeljük a termelő Ennek érdekében következetesen kell érvényesíteni az önálló elszámolásnak főként azt az elvét, amely a csoportok és az egyéni anyagi érdekeltségét, a vállalati alapok nagyságát egybekapcsolja a közületek valóban elért gazdasági eredményeivel. Persze, itt már tekintetbe kell venni a külkereskedelem eredményeit is, a hasznot ugyanúgy, mint az esetleges veszteséget, a dotációk csökkentését, a termelés minőségét és hasznosságát. Senki sem gondolhatja, hogy a társadalom a végtelenségig fedezi a vállalatok és a termelési gazdasági egyesülések minden olyan veszteségét, amely a nem hatékony és rossz minőségű termelésből, az eladhatatlan áruból származik, mint ezt eddig tette. Ugyanúgy a vállalatok sem számíthatnak arra ebben az évben, hogy a bank szüntelenül hitelekkel fogja támogatni a készletek tervezett állományának túllépését. Meg kell állapítani, hogy a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések következetes végrehajtásának egyik legsúlyosabb gyengéje az, hogy a határozatokat nem bontják le a vállalaton belüli egységek feltételeire, nem érvényesítik a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszert, nem juttatják érvényre következetesen az érdemek elvét a bérezésben, s a vállalatok csak lassan és következetlenül aktualizálják a normatív alapot. Ezért az illetékes minisztériumoktól meg kell követelnünk, hogy alaposan foglalkozzanak annak okaival, miért nem haladunk előre ezen a téren elég gyorsan, s a termelési gazdasági egyesülésekkel és a vállalatokkal közösen meg kell teremteniük a kellő feltételeket e fontos feladat teljesítéséhez. Ebben az évben az illetékes ellenőrző szervek a Népi Ellenőrző Bizottság vezetésével egyes kiemelt szervezeteknél következetesen ellenőrzik, hogyan hajtják végre e téren a CSKP KB és a kormány irányelveit. Ezzel kapcsolatban persze arról is kell szólni, hogy a gazdálko- (Folytatás a 4. oldalon) Ľubomír Štrougal elvtárs a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Kamarajanak 8. együttes ülésén előterjeszti a kormány beszámolóját programjának teljesítéséről (ČSTK felvétel) A gazdasagi növekedés dinamikája meggyorsításának feltételei
