Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-17 / 64. szám, csütörtök
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának beszámolója programnyilatkozatának teljesítéséről (Folytatás a 3. oldalról) dás önálló elszámolási elvei érvényesítése hatékonyságának növelése és az irányítás tökéletesítése az értékképző eszközök és kritériumok reálissá tételétől és objekti- vizálásától függ, vonatkozik ez különösen az árakra, a nyereségre, a hitelekre és a devizaeszközökre. Az e téren meglevő fogyatékosságok elfedik a hatékony és nem hatékony termelést, a jó és a rossz vállalatok közötti különbségeket.. E helyzet javítására bizonyos lépéseket teszünk az irányítás tökéletesítése terén ugyanúgy, mint az új kísérletekkel, amelyeket ebben az évben kezdünk meg. Ezekből kiindulva megkezdjük a nagykereskedelmi árak szakaszos átalakítását, s minden fajta dotáció korlátozása kötelező hosszú távú programjának kidolgozását és fokozatos végrehajtását - különösen a dotáció korlátozását azokban az ágakban, ahol ez gazdaságilag kívánatos. Ami az állami költségvetést vagy a felettes termelési gazdasági egyesülések által nyújtott dotációk meglevő rendszerét illeti, ez a rendszer túl nagy terjedelműnek, bonyolultnak és főként irracionálisnak tűnik. Ezért bírálóan felül kell vizsgálnunk és valóban objek- tivizálnunk kell. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a dotációkat és a gazdasági intervenciókat fenn kell tartanunk, de minden gazdasági tevékenységben meg kell alapozni a dolgokat és így gazdasági nyomást kell gyakorolni a termelés intenzífíká- lására, a kezdeményezés, és az egészséges szocialista vállalkozó szellem növelésére. Már többször megmondtuk, hogy az irányítás és a tervezés rendszere nyitott és ezért a következő lépéseket folyamatosan és rugalmasan úgy fogjuk megtenni, ahogy ezt a helyzet megkívánja. Haladéktalanul törekedni kell a vezető gazdasági dolgozók gondolkodásának és magatartásának lényeges megváltoztatására és arra, hogy teljes támogatásban részesüljenek azok, akiknek van bátorságuk és érzékük az új dolgok iránt, akiknek nagy a szaktudásuk, határozottak, nem félnek a konfliktusoktól és az akadályoktól. Kidolgozzuk a szociális és a gazdasági fejlődés távlati stratégiáját Ezzel együtt erre sürgetőbb annak a szükségessége, hogy kidolgozzuk szociális és gazdasági fejlődésünk távlati stratégiáját, mert ha helyesen akarunk dönteni ma, tudnunk kell, mi lesz tíz vagy húsz év múlva. Az olyan nagyszabású terveket és dolgokat, mint az állam fűtőanyag- és energiaellátása, a céltudatos szerkezeti átalakítás, az új tudományos és műszaki felfedezések alkalmazása, nem lehet megoldani évi vagy ötéves tervekben. Ezért a CSKP Központi Bizottsága és a kormány feladatul tűzte ki konkrét tervek távlati kidolgozását. Ennek során számítunk a Csehszlovák Tudományos Akadémia nagyobb mértékű részvételére. A hosszú távú tervezés keretében meg kell határozni elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztés fő irányait és feladatait. Ez lehetővé teszi, hogy a tudományos-műszaki kapacitást és a termelést megelőző alakulatokat hosszú távon összpontosítsák a kiemelt szakaszokra, a legfontosabb fejlesztési programokra, a termelésszerkezet szükséges változásaira és ezáltal a nemzetközi munkamegosztásba történő beilleszkedésre is. Mindennek feltétlenül be kell illeszkednie a hosszú távú terv összefüggéseibe, biztosítani kell az olyan termelési ágazatok fejlesztését, amelyek lépést tarthatnak a világ csúcsszínvonalával és gerincét képezhetik a csehszlovák gazdaság bekapcsolódásának a nemzetközi szocialista integrációba és általában a világ munkamegosztásába. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mechanikusan nem követhetjük az eddigi tendenciákat, hanem tekintetbe véve a hosszú távú prognózisokat, ki kell jelölnünk a gazdaságpolitika új utait. Ennek során támaszkodnunk kell a tudomány és a technika idehaza, a Szovjetunióban, a többi testvéri KGST-országban és világszerte elért fejlesztési eredményeire. Nagyon fontos és nyilván rendkívül bonyolult lesz felmérni és megindokolni, hogy Csehszlovákia milyen méretekben és irányokban reagálhat és kell hogy reagáljon a tudományos-műszaki és a mű- szaki-gazdasági fejlődésnek erre a szüntelenül felgyorsuló és teret hódító folyamatára. A munka leghatásosabb alapvető módszerének tekintjük eredményeink szüntelen egybevetését a világgal, más fejlett szocialista és nem szocialista országokkal. Nyilván feltétlenül át kell hidalnunk az eddigi helytelen megközelítéseket, amelyek feleslegesen formálissá teszik a tervek és a hosz- szú távú prognózisok kidolgozásának folyamatát, s nem teszik lehetővé ma és a jövőben figyelmünk összpontosítását gazdaságunk alapvető láncszemeire. Olyan dokumentumokról van szó, amelyeken - természetesen tekintetbe véve az új fejlődési tendenciákat - szüntelenül dolgozni fogunk és amelyekből kiindulunk. A többi szocialista országokban és a világ más tájain is keresik az ilyen programok kidolgozásának optimális módját. A hosszú távú országfejlesztési koncepció kidolgozása azonban nem egyszerű feladat. Sok az ismeretlen és magas a bizonytalanság foka. Ezért ezt a hosszú távú stratégiát szüntelenül időszerűsíteni és pontosítani kell, hogy megközelítse a KGST-közösség keretei között a CSSZSZK valós szükségleteit és lehetőségeit és általában tekintetbe vegye a világ fejlődését. Sikeres és jó együttműködés az állampolgárok érdekében A törvényhozó tevékenységben a kormány az elmúlt időszakban is sikeresen és jól együttműködött a Szövetségi Gyűléssel. Szeretnék ezért önöknek őszinte köszönetét mondani és egyidejűleg elismeréssel nyugtázni tevőleges, kezdeményező hozzáállásukat. A Szövetségi Gyűlés szervei elé terjesztették a gazdasági törvénykönyvnek, a gazdasági döntőbíráskodásról szóló törvénynek novellizált javaslatát és egyes pénzügyi törvények javaslatait. Ezeknek célja gazdaságunk fejlődésében elmélyíteni az intenzifi- káló tényezők hatását, növelni az irányító dolgozók felelősségét és megszilárdítani a fegyelmet. A polgárjogi normák, amelyeket a Szövetségi Gyűlés szervei megtárgyaltak és jóváhagytak, érintik köztársaságunk minden polgárát. Mindennapos életükben szabályozzák a társadalmi kapcsolatokat, erősítik és elmélyítik létbiztonságukat. Itt is azoknak a változásoknak tüzetes elemzéséből indultunk ki, amelyek társadalmunkban a hatvanas évek derekától valósultak meg. Szükségessé vált elsősorban reagálnunk a személyi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekre. Növelnünk kellett az állampolgárok vagyonjogainak védelmét és törvénybe kellett iktatni olyan ösztönzést, amelynek célja a szocialista együttélés szabályainak megtartása. Nem csekélyebbek a közeljövő feladatai. Az ásványkincsek védelme, a szükséges energia- és nyersanyagforrások biztosítása és ésszerű felhasználása érdekében a kormány több új jogszabályon dolgozik. Ezzel összefüggésben újszerűen kívánjuk megoldani az állmi energetikai felügyelet helyzetét is, hogy az ország egész területén tökéletesebbé váljon tevékenysége. Sürgető igény biztosítani a központosított hőellátás egységes irányítását. A hőtermelés ugyanis elsődleges energiaforrásainknak csaknem 40 százalékát használja fel. Ezen túlmenően, a vonatkozó jogszabályok elavultak, jelentős mértékben szétforgácsoltak. Ezért kidolgozzuk a hó termeléséről, elosztásáról és fogyasztásáról szóló új korszerű törvény javaslatát. Hozzáfogtunk a munkatörvénykönyv politikai és jogi elemzéséhez is. A Szövetségi Gyűlés számos képviselőjének és a Szak- szervezetek Központi Tanácsának részvételével megvalósított előzetes elemzések célja megállapítani a munkatörvénykönyv olyan tartalékait, amelyeket hasznosíthatnánk a münka és a fegyelem igényessége növelését szolgáló igyekezetünkben. A kormány folytatta általában a szocialista jogrend tökéletesítését, fokozott igényeket támaszt a közrendet, a szocialista törvényességet, az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak védelmét biztosító szervek tevékenységével szemben. Az összes eddigi intézkedés ellenére azonban továbbra is előfordulnak egyes negatív jelenségek. Akadnak egyének, akik törvényellenesen igyekeznek meggazdagodni, polgártársaik számlájára élni, akik durván megszegik társadalmunk erkölcsi és jogi szabályait. A szövetségi kormány az ilyen társadalomellenes tevékenységgel szemben folytatott harc hatékonyságának növelése érdekében komplex intézkedéseket fogadott el. Ezek súlyt helyeznek a hatályos jogszabályok teljes érvényesítésére, főleg azonban az ellenőrzés hatékonyságának növelésére az irányítás minden szintjén, minden munkahelyen és községben. Ebben a törekvésben jelentős szerep hárul a különböző fokú nemzeti bizottságokra is. Az eddiginél határozottabban kell érvényesíteniük a megfelelő szankciókat, egyidejűleg elmélyítve politikai-nevelő munkásságukat és együttműködésüket a közbiztonsági szervekkel, az ügyészséggel és a bírósággal az olyan problémák megoldásában, amelyek összefüggnek a szocialista erkölcs és a törvényesség elveinek megszegésével. Nem kevésbé fontos lesz a Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek, főleg az FSZM-nek és a SZISZ-nek együttműködése is. Tudatában vagyunk annak, hogy ezzel egyidejűleg figyelmesen vizsgálnunk és feltárnunk kell az ilyen társadalomellenes jelenségek okait, erélyesen kiküszöbölve mindazt, ami lehetővé teszi őket. Értjük ez alatt azt az eléggé elterjedt gyakorlatot is, hogy egyes szervezeteknél és vállalatoknál előfordulnak olyan esetek, amelyek bűncselekményeknek minősíthetők, de megítélés céljából nem terjesztik őket az illetékes biztonsági, ügyészségi és bírósági szervek elé. Meggyőződésünk, hogy ezt a törekvésünket támogatni fogja minden becsületes állampolgár. Erősítjük a szocialista demokráciát A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött politikai irányvonallal összhangban a köztársasági kormányokkal karöltve folytattuk a szocialista demokrácia elmélyítését, növeltük az állampolgárok részvételét, a nemzeti bizottságok közvetítésével, a társadalmi ügyek megoldásában. A CSKP KB 6. ülésenek határozatai megállapítják, hogy ezek a törekvések kifejezésre jutnak nemcsak a nemzeti bizottságok választott szervei szerepének növekedésében, helyzetük szilárdulásában és hatáskörük bővülésében, hanem azokban az intézkedésekben is, amelyeknek célja az államigazgatásban és a gazdaság területén kifejtett tevékenységük tökéletesítése. Ezzel kívánjuk megteremteni annak előfeltételeit, hogy gazdasági és szociális viszonylatban komplex módon fejlődjenek a területi egységek, kedvezőbbé váljanak a hatékony, gazdaságos beruházások körülményei és célszerűen gazdálkodjunk a társadalmi eszközökkel. Ezzel összefüggésben jóváhagytuk azokat az alapelveket, amely szabályozzák a nemzeti bizottságok egyeztető tevékenységét az anyagi eszközök társításánál és a szocialista szervezetek munkássága viszonylatában. Továbbá jóváhagytuk azokat az alapelveket, amelyek szabályozzák az eljárást az építkezések területi széthelyezésére vonatkozó javaslatok, illetve az elavult üzemek és a nem hatékony termelés felszámolását célzó javaslatok megtárgyalásánál. Elvárjuk azt, hogy ezek az intézkedések kedvezően nyilvánulnak meg a területi tervezésben és az adott területen növelik a társadalmi érdeket képviselő nemzeti bizottságok szerepét. Ez megteremti annak előfeltételeit, hogy jobban kihasználjuk az egyes területek és társadalmigazdasági körzetek lehetőségeit és tartalékait. A szövetségi minisztériumokat arra vezetjük, hogy az ágazatok fejlesztése koncepcióit következetesen konkretizálják az egyes területekre. Az állampolgári szükségletek kielégítéséhez hozzájárulnak a Nemzeti Front választási programjai. Ezeknek továbbra is fontos része a Z akció, amely további jelentős társadalmi értékeket hozott létre. Ezt a munkát, amelynek hátterében meghúzódik a párt szerveinek és szervezeteinek, az FSZM- nek, a SZISZ-nek és a nemzeti bizottságok széles aktívájának nagy politikai-szervező tevékenysége,nagyra- becsüljük éppen úgy, mint állampolgáraink százezreinek önkéntes részvételét benne, amellyel kifejezésre juttatják viszonyukat községük, városuk, a társadalom szükségletei iránt. Ez a megérdemelt elismerés természetesen nem jelenti azt, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységében nincsenek fogyatékosságok. Vegyük csak például a városok és a községek tisztaságával kapcsolatos problémákat. Soknak közülük javukra válna, ha a nemzeti bizottságok éppen ennek a kérdésnek jóval több figyelmet szentelnének, hiszen a tiszta város, község, és lakosai az élet e vonatkozásáról történő gondoskodásának mértéke és színvonala közvetlenül bizonyítványt, állít ki minden nemzeti bizottság,minden ember munkájáról, az egész államról. Ez elsősorban hazánk fővárosára vonatkozik. A szolgáltatások fejlesztése Nem csekély feladatok hárulnak a nemzeti bizottságokra a szolgáltatások fejlesztésében. A kormány ezzel a kérdéssel az elmúlt időszakban tüzetesen foglalkozott és javaslatokat terjesztett a Szövetségi Gyűlés elé a polgári és a gazdasági törvénykönyv egyes cikkelyeinek, továbbá a jövedelemadóról, valamint a lakosság kereseti adójáról szóló törvény egyes cikkelyeinek módosítására. A szolgáltatások irányítását illetően átértékeltük a tervezés eddigi módszereit, és az ehhez kötődő gazdasági eszközöket, hogy leegyszerűsítsük őket és csökkentsük az ügykezelés bonyolultságát. Ugyanakkor szorgalmazzuk azt, hogy a szervezetek fokozatosan térjenek át az irányítás önálló elszámolási módszereinek legnagyobb mérvű alkalmazására, beleértve a szolgáltató üzemeket is. A szolgáltatások bázisát a szocialista szervezetek képezik. Ez így van ma és így lesz a jövőben is. Azt akarjuk azonban, hogy a szolgáltatások minél elérhetőbbé váljanak a lakosok számára, s ugyanakkor az igényelt mértékben gazdaságosak is legyenek. Ezért nagyobb mértékben kell felhasználnunk a kisüzemek, a kis szövetkezetek vagy az egyes dolgozók által a nemzeti bizottság engedélye alapján nyújtott kiegészítő szolgáltatási formákat. A szolgáltatások megfelelő bővítésének előfeltételeit kell létrehozni szervezeti felépítésükben és gazdálkodásuk módjában is. Az a körülmény, hogy egyes szolgáltatások huzamos ideje veszteségesek voltak, csökkentette a vállalatok érdekeltségét. A nemrég megvalósított árrendezés célja legalább a minimális jövedelmezőség biztosítása. A nemzeti bizottságok a meghatározott árlimitek keretében növelhetik a szolgáltatások jövedelmezőségét, hiszen számos szolgáltatóüzemben kétségtelenül vannak tartalékok, főleg a rezsiköltségek és az anyagfogyasztás csökkentésében. Az említett intézkedések célja fokozatosan megszüntetni azokat a fogyatékosságokat, amelyeket lakosságunk joggal bírál. Itt elsősorban a szolgáltatások rugalmatlanságára, körülményes elérhetőségére és minőségére gondolok. Meg kell mondanunk, hogy e tekintetben az út kezdeténél tartunk. Noha értékeljük a már elvégzettet, a munka dandárja még előttünk áll. A széles nyilvánosság és főleg a foglalkoztatott nők érdekében növelnünk kell minden szolgáltatás kínálatát, javítanunk kell a szolgáltatások szerkezetét. A nemzeti bizottságok, a termelő és a fogyasztási szövetkezetek kezdeményezóen éljenek az adott lehetőségekkel a szolgáltatások fejlesztése érdekében. Többet kell tenniük a szövetségi és a köztársasági tárcáknak, amelyeknek szervezetei rendelkeznek ennek előfeltételeivel. A nemzeti kormányokkal karöltve folytatni kívánjuk munkánkat, amelynek célja alapvető változások eszközlése főleg a közétkeztetés, a helyi építőipar és a lakásgazdálkodás tervezeteiben. A figyelem homlokterében a fogyasztó érdekének kell állnia. Hiszen a jól működő szolgáltatásoktól, valamint az építkezési szervezetek által rugalmasan és színvonalasan végrehajtott javításoktól nem kis mértékben függ a lakosság elégedettsége. E tekintetben a fejlődés megkívánja számos konfliktusos helyzet megoldását is, helyenként káderintézkedéseket, elsősorban pedig mindazoknak a szerveknek jóval nagyobb kezdeményezését, amelyek felelnek a szolgáltatások zavartalan üzemeléséért és további fejlődéséért. A művelődés, a kulturális élet és az egészségügy fejlesztése A szövetségi kormány nagy figyelmet fordított a dolgozók műveltsége, kulturáltsága s egészségi állapota kérdéseire. Az iskoiaügyben általában sikeresen teljesítik nevelési-oktatási rendszerünk tartalmi és szervezési átépítésének programját. Az alapiskolákon ez a program már a következő évben megvalósul. Középfokon folytatódik az oktatás új értelmezésének kísérleti kipróbálása és létrehozzuk a tízéves tankötelezettség bevezetésének előfeltételeit. Különösképpen fontos és nehéz feladat a fiatalok felkészítése a munkáshivatásokra, mivel ide kerül az alapiskolák végzett tanulóinak legnagyobb hányada. Ezen túlmenően a felkészülés új, magasabb minőségi szinten kell hogy megvalósuljon, amely megfelel társadalmunk jövőbeni szükségleteinek, s ezt még teljes egészében nem mindenütt fogják fel. Ennek a fontos feladatnak nemcsak pedagógiai, hanem egyben gazdasági és politikai vonatkozása is van. A kormány ezért ügyel ÚJ SZÚ 4 1983. Ili. 17.
