Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-11 / 35. szám, péntek
ÚJ szú 3 1983. II. 11. " Jegyzet ■■ Munkakeresők, nem munkakerülők Ösztönzés a békeakciók széles körű kibontakoztatására Bohuslav Kučera nyilatkozata a bécsi nemzetközi konferenciáról (ČSTK) - Az ismert csehszlovák közéleti személyiségek héttagú csoportja, amely Bohuslav Kučerának, a Szövetségi Gyűlés alelnö- kének vezetésével részt vett Bécsben a „Javaslatok a háború veszélyének elhárítására Európában“ elnevezésű nemzetközi béke- konferencián, tegnap hazaérkezett. Az elutazás előtt Bohuslav Kučera nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának.- Véleményem szerint a bécsi konferencia eredményeit pozitívan értékelhetjük - mondotta. - Igazi véleménycsere volt ez az európai háború veszélyének elhárítására. Négy napon át az európai közélet több mint 250 képviselője: politikai pártok, nőszervezetek, ifjúsági szervezetek tisztségviselői, képviselők, tudósok, szakszervezeti vezetők, az egyház képviselői stb. mondták el véleményüket. Tehát különböző filozófiát és világnézetet valló emberek. Természetes, hogy különböző vélemények kaptak hangot, egy dologban azonban megegyeztek: ebben az évben, amely Európa számára döntő fontosságú lesz, meg kell akadályozni a fegyvergyártás eszkalációját. A csehszlovák küldöttségvezető a továbbiakban méltatta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai nyilatkozatát, amely - mint mondotta - a bécsi békekonferencia alapjává vált. A prágai nyilatkozat hatására a Nyugat több képviselője is bírálta az USA megcsontosodott viszonyulását a. jelen problémáinak megoldásához, (gy a konferencia nem maradt meg csupán a felhívások megfogalmazásánál. Kontinensünkön újabb és újabb akciók bontakoznak ki a rakétafegyverek új nemzedékeinek telepítése ellen. A mostani bécsi tanácskozás úgy döntött, hogy képviselői az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának Bécsi haderöcsökkentési tárgyalások Politikai jóakaratra van szükség Az NDK küldöttségvezetőjének felszólalása (ČSTK) - A közép-európai haderő-csökkentési tárgyalások tegnapi plenáris ülésén Bécsben felszólalt André Wieland nagykövet, az NDK küldöttségének vezetője Egyebek között hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén elhangzott javaslatok a bécsi tárgyalások szempontjából is nagy jelentőségűek. Wieland kitért arra is, hogy a Szovjetunió, az NDK és más szocialista országok is kedvezően reagáltak arra a svéd javaslatra: Európában hozzanak létre harcászati nukleáris fegyverektől mentes övezetet. Az NDK készen áll arra is, hogy az érdekelt államokkal közösen megvitassa a vegyi fegyverektől mentes közép-európai övezet létrehozását. Wieland nagykövet abszurdnak és ugyanakkor jellemzőnek minősítette, hogy az USA és a többi NATO- ország elutasította az európai atommentes övezet létrehozásáról szóló svéd javaslatot. A szónok a továbbiakban ismételten felhívta a figyelmet a prágai nyilatkozat megállapításaira. Rámutatott: a NATO legutóbbi döntéséből következően továbbra is fennáll a fegyverkezési verseny fokozásának veszélye a hagyományod fegyverek területén. Ezzel az irányvonallal szemben az egyetlen alternatíva a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös és kétoldalú csökkentéséről szóló megállapodásra való törekvés. A tárgyalások jelenlegi stagnálása, amelyért a szocialista országok nem felelősek, új módszerek keresését kényszeríti Plenáris ülések Genfben (ČSTK) - Genfben tegnap plenáris ülést tartott az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség, valamint a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Folytatódnak a heves harcok (ČSTK) - Az iraki csapatok Majszán tartományban, Irak délkeleti részén tegnapra virradó éjszaka körülzártak és foglyul ejtettek kb. ezer iráni katonát, akik megpróbálták áttörni az iraki védelmet. Az INA hírügynökség szerint az irakiaknak ezenkívül sikerült megszakítaniuk az összeköttetést a támadó iráni egységek és a hátország között. Az ÍRNA iráni hírügynökség ezzel szemben azt közölte, hogy az iráni csapatok sikerrel folytatják a front déli részén megkezdett offenzíváikat, és súlyos csapásokat mértek az iraki védelemre. ki. Ez az új módszer a prágai nyilatkozat aláírói szerint az, hogy a Szovjetunió és az USA gyakorlati lépést tesz közép-európai fegyveres erői és fegyverzetei csökkentésére, mégpedig a kölcsönös példa alapján. Ezt még az idén meg lehetne kezdeni. Hogyha az USA és szövetségesei bizonyítékát adnák politikai jóakaratuknak, és nem növelnék, hanem csökkentenék a Közép- Európában levő amerikai katonák létszámát, kedvező feltételek alakulnának ki a bécsi tárgyalások sikeréhez - mondotta Wieland nagykövet. (ČSTK) - George Bush amerikai alelnök tegnap befejezte hét nyugat-európai országban tett körútját, amelynek lényegében két fő célja volt. Először is a washingtoni kormány a szovjet békeoffenzívát kívánta ellensúlyozni, másodszor pedig arra akarta rábírni NATO- szövetségeseit, hogy támogassák az USA fegyverkezési programját, amellyel szemben mind nagyobb ellenállást tanúsít a nyugat-európai közvélemény. Bush tegnap reggeli londoni sajtóértekezletén közzétett zárónyilatkozatának gerincét is ez a kettős cél alkotta. Az alelnök megismételte a szovjet részről fenyegető nukleáris veszélyről alkotott alaptalan állításokat. Egyidejűleg megerősítette, hogy ha a Szovjetunióval folytatott tárgyalások nem hoznak sikert, ez év végén megkezdik az új amerikai rakéták telepítését Nyugat-Európába. Arról akarta meggyőzni hallgatóságát, hogy ezzel senkit sem fenyegetnek, hozzáfűzte viszont, hogy ha a Szovjetunió nem egyezik bele összes közép-hatótávolságú rakétáinak megsemmisítésére, akkor az USA-nak nem lesz más választása. Bush egyáltalán nem vette figyelembe, hogy a Szovjetunió a „nullamegoldást“ már többször is teljesen elfogadhatatlannak minősítette az egyenlőség és egyenlő biztonság alapelvének tiszteletben tartása szempontjából. Kijelentette: az USA-nak egyelőre nem áll szándékában új javaslatokat tenni, hanem a Szovjetuniótól követel újabb engedményeket. A sajtókonferencián bebizonyosodott az is, hogy az USA teljes mértékben ignorálja a Nyugat-Eu- rópában kibontakozott hatalmas békemozgalmat. Bush nem volt hajlandó Londonban találkozni a nukleáris leszerelésért küzdő szervezet (CND) képviselőivel sem, s elutasította azt a gondolatot is, hogy a nukleáris fegyvereket a jelenlegi szinten fagyasszák be. A Morning Star csütörtöki kommentárja az alábbi címmel jelent meg: „Bush, menj haza!“ A lap rámutat, Nyugat-Eurépában egyre többen tudatosítják, hogy a Szovküldöttségével közösen Madridba utaznak. Úgy véljük tehát, hogy a bécsi konferencia szélesebb körű békeakciók számára is ösztönzés. A csehszlovák álláspontról a következőket mondotta: - Küldöttségünk aktív munkát fejtett ki minden bizottságban. Ismertette a csehszlovák közvélemény álláspontját az európai biztonság kérdésköréről. Rávilágítottak a prágai nyilatkozat egyes tételeire. Természetesen ismertették a konferencia résztvevőivel az ez év nyarán Prágában sorra kerülő békevilágkonferencia előkészületeit. Ezek a kérdések nagy érdeklődéssel találkoztak. Képünkön a londoni városháza előtt szerdán rendezett hatalmas atomfegyver- és háborúellenes tüntetés résztvevői láthatók. (ČSTK felvétel) jeiunió reális és rugalmas leszerelési javaslatokat terjeszt elő, az USA pedig akadályokat gördít ezek elé. A Morning Star kommentárja egyben reagálás is a szerda esti eseményekre. Bush ekkor mondta el kőrútjának harmadik s egyben utolsó nagy beszédét is. Egyébként ez a beszéde sem tartalmazott semmi újat, hanem azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy el akarja szakítani Nyu- gat-Európát az Egyesült Államoktól. Míg Bush a nagyteremben a jól ismert érveket hangoztatta, a városháza előtt a CND aktivistái szerveztek hatalmas háborúellenes tüntetést. Szerda esti beszéde előtt az amerikai alelnök találkozott a konzervatív kormány több vezető képviselőjével, akik határozottan támogatják a rakétatelepítést. Párbeszédet folytatott az ellenzék képviselőivel is, az eredményről azonban nem tettek közzé részletes jelentést. A Munkáspárt azonban továbbra is azt hangsúlyozza, hogy ha megnyerné a következő választásokat, akkor eltörölné a konzervatív kormány jelenlegi fegyverkezési programját. Újabb dollármilliárdok katonai célokra (ČSTK) - A Pentagon 1,4 milliárd dollárt kíván költeni nyugateurópai katonai objektumok építésére, s ehhez kérte a Kongresszus hozzájárulását. Az összeget az 1984-es költségvetési évben elsősorban a robotrepülőgépeket befogadó bázisok építésére kívánják fordítani. A kért pénz egy részéből a Nyugat-Európában állomásozó 220 ezer amerikai katona „munka- és életkörülményeinek javítását“ szeretnék finanszírozni. A Pentagon további dollármilliókat kér katonai objektumok építésére Egyiptomban, Ománban, Japánban, Dél-Koreában és Diego Garcia szigetén. Az amerikai hadügyminisztérium a következő költségvetési évben 8,8 milliárd dollárt kíván fordítani hazai és külföldi bázisok, illetve katonai objektumok építésére. Tíz évvel ezelőtt kevesen hitték volna az NSZK-ban, hogy a lassan emelkedő munkanélküliség tartósan felfelé ívelónek bizonyul. Szórványos jelenségről lévén szó akkor, a parlamentben képviselt pártok, a tőkés vállalkozók, sőt még a szakszervezetek is úgy vélték, mindenkinek a magánügye, ha állástalan. Ahogy a statisztikai jelentések hónapról hónapra növekvő munkanélküliségről tanúskodó adatokat mutattak ki, a probléma fokozatosan olyannyira magára vonta a figyelmet, hogy az NSZK-ban a leggyakoribb gazdasági vitatéma lett. De a tőkés csoportok és az érdekeiket képviselő politikusok a Bundestagban szándékosan még akkor is kézlegyintéssel akarták elintézni a dolgot, mondván, hogy nem kell túlságosan nagy ügyet csinálni az egészből. A közvéleménybe azt próbálták betáplálni, hogy ezek munkakerülők, lusták, a dologtól viszolygó lumpenelemek, akik ha nagyon akarnák, találnának állást. Csak éppenséggel nem akarnak, ezért, ha állástalanok, az saját restségük következménye. Kezdetben sokan - akiket a munkanélküliség közvetlenül nem érintett be is dőltek ennek a magyarázatnak, hiszen akkortájt még eléggé elvétve lehetett tartós munkanélküliségre kárhoztatott egyénnel találkozni. De ahogy ez a válságjelenség fokozatosan elhatalmasodott az NSZK-ban, párhuzamosan a politikai pártok, sőt a kormány tanácskozásain is központi napirendi ponttá lépett elő. De nem azért, mert a felelős politikusok valóban szívükön viselték volna a kényszerű tétlenségre kárhoztatott százezrek sorsát. Akár a Bundestag ülésén, akár a nagytőke pártjainak fórumain volt szó erről a súlyosbodó problémákat okozó gondról, ez mindig az érintettek képviselőinek jelenléte nélkül történt. A társadalomból magukat kirekesztettnek érző, a bizonytalan holnaptól tartó munkanélküliek arra kényszerültek, hogy hasonló sorstársaikkal szervezkedjenek. Először a városokban, majd tartományi szinten jöttek létre regionális szervezeteik, tavaly novemberben pedig Majna-Frankfurtban sor került első országos kongresszusukra. A helyzetükről mindent eláruló „munka nélkül, de nem védtelenül“ jelszó jegyében tanácskoztak. Tavaly az év végén már valóban nagy szükség volt annak országos méretű egyeztetésére, milyen eszközökkel folytathatják leghatékonyabban a harcot a munkahelyek és szociális jogaik védelméért. A tanácskozáson számos (ČSTK) - Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke hannoveri választási nagygyűlésén üdvözölte Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének azt az indítványát, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén a két német állam hozzon létre atomfegyvermentes övezetet. Az indítványt az NSZK és az NDK népei békéjét és biztonságát célzó újabb nagy lehetőségnek minősítette, és felszólította a bonni kormányt, olyan munkanélküli is szót kért, akik az ún. foglalkoztatási tilalom érvényben lévő törvénye alapján vesztették el állásukat. (A több mint tíz éve elfogadott törvény szerint „kommunistagyanús“ haladó gondolkodású egyéneket tilos állami hivatalokban foglalkoztatni). Munkanélküliek - közöttük számos kommunista is - a kongresszus szónoki emelvényéről hangoztatták, hogy „nem akarnak alamizsnát, hanem egyetlen vágyuk visszatérni munkahelyükre.“ Azokban a hetekben még az eddiginél is keményebb idők vártak a munkanélküliekre, hiszen az októberi kormányváltás után beiktatott új CDU-CSU-FDP koalíció' drasztikus intézkedéseket helyezett kilátásba. Az államadósság csökkentése és az évek óta stagnáló termelés élénkítése céljából a Kohl-kormány javasolta a munkanélküli, és a szociális segélyek csökkentését, a tízhetes fizetett szülési szabadság eltörlését, a társadalmi és betegbiztosításhoz való egyéni hozzájárulás növelését, a tanulmányi ösztöndíjak hosszúlejáratú állami kölcsönné való módosítását. Aligha kell magyarázni, hogy az intézkedések megvalósítása során is elsősorban a munkanélküliek hátán csattan majd leginkább az ostor, tehát újabb döntés róluk - nélkülük és persze ismét az ő rovásukra. Az új bonni kormány azt mindenképpen kénytelen beismerni, hogy az emelkedő munkanélküliség az első számú gazdasági probléma, de hogy ezért ő lenne a felelős, azt már kikéri magának. Bűnbaknak ott van a megbuktatott Schmidt-kormány, amely előttük tizenhárom éven át vezette az országot. A bűnbakkeresés azonban nem segít a helyzeten. Egyébként is a főbúnös után nem kell kutatni, mert az maga a tőkés csoportok érdekeit kiszolgáló állami gépezet, a nyereségvadászatra orientált tőkés gazdaság, amely válság esetén „kitermeli“ a munkanélkülieket, majd sorsukra hagyja. Bárhogy is magyarázzák Koh- lék a bizonyítványukat, tény, hogy négyhónapos kormányzásuk alatt hatszázezerrel gyarapodott az állástalanok száma, és jelenleg eléri a 2,5 milliót, a munkaképes lakosság 10.2 százalékát. Ez pedig abszolút „rekord“, az NSZK-ban ugyanis sohasem volt ennyi munkanélküli. Ez a napokban nyilvánosságra hozott adat alig négy héttel a nyugatnémet parlamenti v/álasztások előtt Kohlék szempontjából nem a legjobb ajánlólevél. P. VONYIK ERZSÉBET hogy támogassa az európai atomfegyvermentes övezet létrehozására vonatkozó javaslatot. Az NKP elnöke rámutatott arra, hogy a kezdeményezés megvalósítása azt jelentené, hogy egyik német állam területéről sem indulhatna el a nukleáris háború. Hangsúlyozta, hogy az NSZK kormánya akkor bizonyítaná politikai jóakaratát és a javaslat támogatását, ha visszavonná a NATO brüsszeli rakétahatározatát támogató álláspontját. Washington kettős célja Az amerikai alelnök befejezte nyugat-európai körútját Az NDK-ban megjelenő Horizont fotomontázsa Nagy lehetőség Herbert Mies az európai atomfegyvermentes övezetről
