Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám, csütörtök
Két emeleten három osztály Látogatás a Kassai (Košice) Magyar Tanítási Nyelvű Óvodában A bűvös pálca mestere Jaroslav Krombholc nemzeti művész hatvanöt éves A pályaválasztás számára nem jelentett gondot. Alapiskolás korától kezdve óvónőnek készült. Akkoriban magyar óvónőképző csak Komáromban (Komárno) volt. Szülőfaluja, Kistárkány (Maié Tra- kany) és Komárom között a távolság több mint négyszáz kilométer, de aki úgy készült erre a pályára, mint ó, annak ez sem jelenthetett akadályt. Király Klára huszonöt évvel ezelőtt - képesített óvónőként - szülőfalujában kezdte el hivatása gyakorlását. Majd Vékére (Voj- ka) került, ahol négy évig tanította a gyerekeket. Hogy miért hagyta ott Bodrogközt, azaz hogyan került Kassára (Košice), azt már tőle kérdezem.- Annak idején nem volt szándékom, hogy városba kerüljek. A sors hozta így. Kassára jöttem férjhez, ezért munkahelyet kellett változtatnom. Igaz, egy évig még Ladmócon, majd Komárócban, működtem, de ez már a Kassa- vidéki járásban volt. Kassán 1971- ben kaptam állást. A Terasz lakónegyedben negyven gyerek számára ekkor nyitottak magyar óvodát.- Itt igazgató lett?- Igen. De ez az óvoda csak 1977-ig működött. Tudniillik, ez egy átalakított régi családi ház volt, melyet lebontottak, amikor felépült az új óvoda. Ebbe a szlovák gyerekek költöztek át, mi pe- ‘ dig a Tanácsköztársaság utcai óvodában kaptunk egy osztályt. Pedagógiai szempontból továbbra is önállóak maradtunk, de igazgatásiig már nem. Aki ismeri Jókai Anna Tartozik és követel című regényét, talán mást várt annak cseh televíziós változatától, amelyet a múlt héten láthattunk a képernyőn. De ha csalódott is, legfeljebb kellemesen, mert a tévéjátékban a regény mondanivalója - a tartozik-követel problematikája - ugyanúgy végigvonul, mint a könyvben. A rendező, Éva Sadková, aki egyben a forgatókönyv szerzője is, azt emelte ki a regényből, amit fontosnak tartott, koncentrálva arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszik életünkben a pénz, milyen szerepe van az emberek közti viszonyok alakulásában. A rendező a regénybeli anyalány ellentétét tompítani akarta; Jókai Annánál elesettebb és köny- nyelmúbb az anya. Sadkovánál szánnivalóbb. Klára, a lánya (Zora Jandová alakítja) valamivel keményebb, mint Ildikó. (,,Túl egzotikusnak hangzik ez a név - mondja a rendező ez a név nem él bennem, a Klára igen. Eszembe jutott Tolnai Klári. Ujjongtam, amikor megtaláltam ezt a nevet - tisztát, világosat jelent. Mindenképpen »nemzetközi« nevet akartam adni, nem akartam elidegeníteni a nézőt azzal, hogy meghagyom az eredetit“.) Ildikó-Klára céltudatos, konok természet, mindig vég- önt ekkor a Kuzmány utcában levő magyar óvoda igazgatójává nevezték ki.- Elődöm hosszabb ideig betegeskedett, ó maga kérte, hogy mentsék fel tisztségéből. Nos, 1979-ben ilyen előzmények után jöttem a Kuzmány utcára, Kelet- Szlovákia legnagyobb magyar óvodájába. Ne vegye tőlem fellengzős kijelentésnek, de én tényleg megtisztelő feladatnak tekintem, hogy rám bízták ennek az óvodának a vezetését.- Milyen volt a kezdés?- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden simán ment. Eleinte kolléganőim bizalmatlanok voltak velem szemben, de amikor megismertük egymást, s kiküszöböltük azokat a hibákat is, amelyek korábban gátolták a jó kollektíva kialakulását, minden megváltozott.- Vagyis elégedett kolléganői munkájával?- Hatan vagyunk. Mindegyik nagyon jó óvónő. Pulen Katalin foglalkozásain például mindig érezni lehet, hogy igazi óvónő. Dócs Vera is ilyen. Kiegyensúlyozott, nyugodt. Elsősorban a gyermekek értelmére igyekszik hatni. Ki kell emelnem Kusnyér Krisztina pontos munkáját is. Gágyor Ildikónak pedig a zenei nevelésben vannak kiváló módszerei. Tudását a felsőbb szervek is elismerik, amit az is bizonyít, hogy a városi pedagógiai központban a zenei szakbizottság vezetésével őt bízták meg. Ugyanez mondható el Lischer Annáról, aki a rajz tanításában tud átlagon felüli eredményeket felmutatni. hezviszi, amit akar. A férje, Miklós szerint (Vladimír Kratina) „ragaszkodik az örömrontó, kicentizett életmódhoz“. De valahol lldikó- Klárának is igaza van, hiszen önmagával szemben éppoly kegyetlen („Csak annyit végezne el mindenki, amennyit vállalt... sürgetés, ellenőrzés nélkül, hajszálpontosan... Nincs más, csak a személyes példamutatás. Nem hátrálni. Azért sem. Soha. “) Két ellentétes jellem találkozik, mindkettő a maga életfelfogását tartja helyesnek, s próbálja akaratát rákényszeríteni a másikra. Klára kuporgatása is érthető. Lakás kell. Mégse mindegy, milyen módon és miféle eszközökkel jut hozzá valaki. A boldogság mindenkinek mást jelent, öregmiklós (Ota Sklenička, aki talán a legjobb alakítást nyújtotta) kételkedik: ,,Segít-e nekik, vagy rosszabb lesz, ha körülnéznek majd, és még jobban hiányzik a kiharcolt rendben valami.de eladja a házat, hogy a fiatalok lakást vegyenek az árán. Az elérhető boldogság mégsem nyújt igazi örömet, a megromlott kapcsolat nehezen hozható helyre, ha egyáltalán helyrehozható. A bölcs öregmiklós bizakodó: ,,... hajoljatok egymáshoz, címig nem késő, amíg időben vagytok még“. KOPASZ CSILLA-Óvodájuknak városszerte jó hírneve van, nyílt titok, hogy színvonalas nevelómunkát végeznek, de amint látom, elég szűkös körülmények között kell dolgozniuk.- Ez az épület nem óvodának épült. Pedellus-lakás, vagy hasonló lehetett a század elején. Két emeleten három osztályt tudtunk berendezni. A gyerekek száma évről évre nő. Tavaly kilencvenen jártak hozzánk, az idén már száztízen. Mi azt tartjuk: nem mindig döntő, hogy milyen az épület, sokkal fontosabb, hogy a gyerekek mennyi szeretetet kapnak. Persze nagyon örülnénk, ha nekünk is lenne tornatermünk, vagy legalább olyan helyiségünk, ahol - ha az ágyakat elraknánk - tornázhatnánk a gyerekekkel. A testneveléssel bizony gondjaink vannak. Kicsi az udvar, ott sem foglalkozhatunk a gyerekekkel.- Ide jövet nekem is feltűnt, hogy mindössze három hinta, egy kis homokozó és egy virágágy fér el ezen a területen.- Az udvart a lehető legjobban próbáljuk kihasználni. Itt főleg a kiscsoportosoknak igyekszünk helyet biztosítani. A nagycsoportosokat elvisszük a parkba, a közeli lakónegyed játszótereire. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy mást ne mondjak, kolléganőim a múltkor festés után is vállalták a takarítást. Meg kézimunkázni is tudnak. Nálunk például nem üzletben vásárolt térítők vannak. A kézimunka pedig otthonosabbá teszi óvodánkat.- És milyen az óvoda felszereltsége, van-e elegendő játék, segédeszköz?- Nincs okunk panaszra, jó az ellátottságunk. Bár olykor mi magunk is készítünk segédeszközöket. Ebbe a munkába a gyerekeket is bekapcsoljuk, lehetőséget teremtve ezáltal kreativitásuk kibontakoztatására. Meg a város adta lehetőségeket is kihasználjuk. Elvisszük gyermekeinket a botanikus kertbe, a repülőtérre, járunk velük bábszínházba, könyvtárba.- Be kell vallanom, hogy mielőtt ide jöttem, az alapiskolába is benéztem. A pedagógusok egyértelműen állították: észrevenni, hogy melyik gyerek kerül ebből az óvodából az iskolába. Azt hiszem, ennél méltóbb elismerést talán nem is kaphatnának. Mielőtt azonban befejeznénk ezt a beszélgetést, hadd kérdezzem meg: van-e reális lehetőségük az óvoda bővítésére?- Itt nincs. Helyzetünket jól ismerik a városi nemzeti bizottságon is, ezért hisszük, hogy sikerül valamilyen megoldást találni. Ezt az óvodát ugyanis kinőttük. Nagyobbra, vagy emellett másik óvodára is szükségünk lenne. SZASZÁK GYÖRGY Kulturális hírek • Madách Imre születésének százhatvanadik és Az ember tragédiája bemutatásának századik évfordulója alkalmából az elmúlt hét szombatján tudományos tanácskozást rendeztek Salgótarjánban. A konferencia előadói elsősorban az író munkájának a ma kultúrájában is jelenlevő, elevenen ható értékeivel foglalkoztak. • Andrej Tarkovszkij szovjet-olasz koprodukcióban forgatja Honvágy című filmjét; a külső felvételek Róma közelében kezdődtek. • Giancarlo Menotti operát írt Goyáról; az ősbemutatón Placido Dimingo fogja énekelni a nagy festőt, Teresa Berganza pedig Alba harcegnót. • A Magyar Televízió Lisztsorozatának utolsó adásával egy- idóben láthatták az olasz tévé nézői Cukor György 1960-ban készült Liszt-filmjét, amelynek Dirk Bogarde volt a főszereplője. Nagy feladat hárul a karmesteri pálcára - a zene lüktetését jelezve rögzíti a tempót, biztosítja a játék tökéletes egyidejűségét. Igazi nagy művész kezében összefogja az együttest, hogy tagjai ne egyéni elképzeléseik szerint, hanem egyetlen nagy hangszerként keltsék életre a partitúrát. E bűvös pálca nagy mesterei között tartjuk számon Jaroslav Krombholc nemzeti művészt, a cseh zenei élet kimagasló egyéniségét, aki a napokban ünnepli 65. születésnapját. A jubileum jó alkalom arra, hogy felelevenítsük pályafutását, művészetének sajátos vonásait. Jaroslav Krombholc a mélníki gimnázium elvégzése után zeneszerzést és vezénylést tanult a Prágai Konzervatóriumban, ezzel egyidejűleg azonban a Károly Egyetem bölcsészettudományi karának hallgatója is. Tanítói közé tartozott többek között Vitézslav Novák és Václav Talich, a bölcsészkaron pedig Zdenék Nejedlý. Tanulmányai befejezése után, 1940-tól pályafutása a prágai Nemzeti Színház operatársulatával fonódott össze. Rövidesen tanújelét adja kiváló zenei-drámai képességeinek, s a Karéi Kovarovic - Otakar Ostrčil - Václav Talich által vallott művészi alapelvek folytatója. Érdeklődésének előterében a cseh zene áll, melynek kiváló alkotásait szuggesztív erővel kelti életre, maradandó művészi élményt szerezve az előadóművészeknek és a közönségnek egyaránt. Sohasem pillanatnyi benyomásokra épít, hanem a mű gondos elemzéséből, stílussajátosságaiból indul ki, mérlegelve azt is, milyen hatást és miért kíván elérni a mai hallgatóban. Kedvenc zeneszerzője - Bed- hch Smetana - Daliborjának színre viteléről a legnagyobb elismeréssel szólt a korabeli kritika, mely szerint egyetlen érzékeny elme irányításával a Nemzeti Színház zenekara a felfedezés újszerűségével adta elő a már százszor eljátszott partitúrát. Jaroslav Krombholc irányítása alatt fenn- költ szépségében szólalt meg a Li- buše, a cseh nemzeti opera és Az ellenőrzés és értékelés szerves része, nélkülözhetetlen eleme az oktató-nevelő munkának. A tanuló és a pedagógus is érdekelt abban, hogy milyen az ellenőrzés eredménye. Ezt viszonyíthatjuk az elvégzett munka mennyiségéhez és milyenségéhez, következésképpen a tapasztalat befolyásolja a további tevékenységet. A pedagógus a viszonyításban a maga ítélőképességére van utalva. Ezt azonban több tényező is befolyásolja. Ilyen tényező lehet például az adott osztály teljesítő- képességének átlagos színvonala. Ebből adódik, hogy az azonos osztályzatot kapott tanulók tudása nem mindig egyenértékű. Erről tanúskodnak a felvételi vizsgákról érkezett visszajelzések is. Tehát nem biztos, hogy az a jó pedagógus, akinek a tanítványai a legjobb érdemjegyeket kapták. Ezért szükséges, hogy a tanulók ismerjék a követelményeket, s viszonyítani tudják teljesítményeiket az elvárásokhoz. A tanulás alapja a motiváció és a tanulási képesség. A motiváció készteti az embert tudatos munkára, eredmények elérésére. Ha a tudásvágy hiányérzetből származik, az elért eredmény sikerélményt ad. A kitűzött cél elérésekor figyelembe kell venni a képességeket, a feltételeket és a lehetőségeket. Az elért eredményt reálisan értékeljük. Megfontoltan mérlegeljünk a jutalmazás és az esetleges megszorítás megszabásakor. Ezeknek a kitűzött cél elérését kell szolgálniuk, serkentőleg kell hatniuk. Ha nem vagyunk elégedettek a gyermek félévi eredményével, el kell gondolkodnunk azon, hogyan javíthatunk a feltételeken, lehetőségeken. A gyermek képességeit sokak emlékezetében máig élnek Az eladott menyasszony plasztikus előadásai. Siker és elismerés övezte Fibich Messinai menyasz- szonyának, Dvorák Ruszalkájá- nak, Janáček Katja Kabanovájá- nak, Mozart Varázsfuvola és Don Giovanni, Suchoň örvény, Sosz- takovics Katyerina Izmajlova című alkotásának előadását is. Jaroslav Krombholc sokat tett a cseh és szláv zene külföldi népszerűsítéséért is. A világ minden táján szerepelt már, gyakran a Nemzeti Színház operatársulatával, máskor egyedül, vendég- karmesterként. A bécsi Állami Operában az ő betanításában játszották sikerrel éveken át Az eladott menyasszonyt és Janáček Jenufáját, az NSZK közönségével pedig megismertette Ján Cikker Feltámadás című operáját, a hazai kortárs zene egyik kiváló alkotását. A híres londoni Covent Gar- denben eredetiben tanította be Muszorgszkij Borisz Godunovját, sikerrel turnézott a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NDK- ban, Hollandiában, Brazíliában, Belgiumban, Svájcban, Amerikában, Dániában. Az opera mellett Jaroslav Krombholc érdeklődésének, alkotó munkásságának másik legfőbb területe a szimfonikus zene. Klasszikus és kortárs zenemüvek mesteri előadásával számos felejthetetlen estét szerzett a koncerttermek közönségének is. A cseh zenekultúra egyedülálló alkotása, Smetana Hazám,című szimfonikus költeményciklusa éppen az ö vezényletében hódította meg a hazai és külföldi közönség egy részét. Jaroslav Krombholc több éven át volt a Csehszlovák Rádió prágai szimfonikus zenekarának a karnagya. A szocialista zenekultúra fejlesztésében — különösképpen a zenedráma és szimfonikus zene terén - az elmúlt évtizedekben elért eredményeivel kitüntetések sorát érdemelte ki, köztük a legkiválóbbakat megillető nemzeti művész címet. MOLNÁR ANGÉLA csak jó feltételek között tudja kifejteni. Okvetlenül szükséges a jó együttműködés a gyermek, a szülő és a pedagógus között. Ismerni kell a gyermek képességeit. Ehhez méretezzük az elvárásokat, a követelményeket. Nagyon fontos, hogy a tanuló egyenletesen legyen megterhelve. Ne követeljünk tőle se többet, se kevesebbet, mint amire képes. Mindkét véglet káros következményekkel jár. A csekély követelmény közömbösséghez, felületességhez, lustasághoz, felelőtlenséghez vezet. A központi ideg- rendszer túlzott megterhelése idegességet, levertséget, kimerültséget okoz, a fáradtság pedig csökkenti a teljesítő képességet. A jó osztályzat, a sikerélmény fokozottabb tanulásra serkenti a tanulók 50 százalékát, közel 40 százalékát megnyugtatja. Ezt igazolják a tanulók körében végzett felmérések. A szigorúbb osztályzat inkább csak figyelmeztet, de aligha serkenti a tanulót. A pedagógus a tanítási folyamatban a legfontosabb és senki által nem helyettesíthető egyéniség. Ö ismeri legjobban a gyermek képességeit, lelki fejlődését és érdeklődési körét, azt is tudja, hogyan fejlessze a tanuló személyiségét önmaga és a közösség számára. Tudja azt is, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyek legjobban érdeklik a tanulót. Ezt pedig figyelembe kell venni a pályaválasztáskor is. Most, amikor az alapiskolás tanulóknak dönteniük kell jövőjükről, a szülők, a pedagógusok és a tanulók nagyon felelősségteljesen mérlegeljék, hogy a gyermek milyen iskolában folytassa tanulmányait. KOVÁCS JÁNOS Tartozik és követel (Tévéjegyzet) Zora Jandová és Vladimír Kratina (Olga Svobodová felvétele) A félévi bizonyítványosztás után DJ SZÚ 6 1983. II. 3.
