Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG KÜLFÖLDI MŰKÖDÖTÖKÉ AZ USA-BAN Amerika már nem érdekes...? A CSKP I. kongresszusának 60. évfordulójára HARC A STRATÉGIAI-TAKTIKAI IRÁNYVONALÉRT Gyökeres fordulat következett be a múlt év első hat hónapjában az Egyesült Államokba irányuló külföldi múködőtőke-befektetések irányzatában. A washingtoni kereskedelmi minisztérium adatai szerint 1982 első félévében az előző év azonos időszakához képest 49 százalékkal csökkent a külföldi beruházások összege, s ez a tendencia egyelőre tovább folytatódik. Június végéig 3,8 milliárd dollár értékben vásároltak külföldiek amerikai cégrészvényeket, vállalatokat, illetve kezdtek hozzá úgynevezett zöldmezős beruházások kivitelezéséhez. A külföldi működőtöké 1978- ban „fedezte fel“ újra az USA-t. Míg 1978-ban mintegy 7 milliárd, 1981-ben már 21 milliárd dollár volt az új külföldi töke az amerikai termelésben. 1981-ben még kétszer annyi működötöké áramlott be az Egyesült Államokba, mint amennyit beruháztak az amerikai vállalatok külföldön. Jól jellemzi a külföldi beruházók viszonylagos tartózkodását az amerikai termelő szektortól, hogy míg 1980-ban akár 500 millió dolláros beruházásokra, részvény- szerzésekre is hajlandóak voltak, tavaly egyetlen ügylet értéke sem haladta meg a 100 milliót. A külföldi tőke hirtelen magas értéke tartotta vissza a külföldi beruházókat, másrészről az elhúzódó recesszió megtépázta a beruházók likviditását. Persze a tőkebeáramlás zuhanásában jócskán közrejátszott az amerikai gazdasági helyzet alakulása is, amely egyre kedvezőtlenebb profitkilátásokat ígér. A külföldi beruházók 1981-ben még 15,4 százalékos profitra tudtak szert tenni befektetett tőkéjük után, 1982-ben az első félévben ez a mutató csak 7 százalék volt. A gazdaság pangása egyre kevésbé vonzza a külföldi tőkét, amely jelentősen visszafogta beruházásait a feldolgozóiparba: míg 1981 első felében 172 új külföldi beruházást regisztráltak, egy évvel később már csak 136-ot. Az egyes ipari ágazatok eltérő lehetőségeket kínálnak a külföldi tökének a profitszerzésre. Leginkább az autóipar iránt csappant meg a külföldiek érdeklődése, hiszen a nemrégiben még A nyugat-németországi Hannoverben április 13-a és 20-a között rendezik meg a már hagyományossá vált ipari nagyvásárt, amelyen a világ negyvenhárom országa képviselteti magát. Csehszlovákia 8 vállalat gyártmányaival lesz jelen, Magyarországot 17, az NDK-t 11, Lengyelországot 9, Romániát 8, Bulgáriát pedig 3 kiállító cég képviseli. A tőkés országok között az NSZK áll az első helyen 3815 kiállítóval, a második Franciaország 173, a harmadik pedig Nagy-Britannia 162 céggel. A kiállítás programját tekintve idén is az elektrotechnikai és információs eszközök, a megmunkáló gépek és más ipari berendezések „jól menő“ Volkswagen példája nagy óvatosságra inti a lehetséges beruházókat. A VW amerikai leányvállalata az év első nyolc hónapjában számottevő veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, hiszen eladásai 47 százalékkal csökkentek. Számottevően visszaesett a külföldi beruházók érdeklődése az Egyesült Államok energiaszektora iránt. Ebbe az ágazatba 1982 első félévében 1,2 milliárd dollár külföldi tőke vándorolt, 40 százalékkal kevesebb, mint egy esztendővel korábban. A kőolaj- és földgázkutatás, illetve -kitermelés különösen a második olajrobbanás után vonzotta a külföldi tökét. Élénk a beruházói tevékenység az elektronikai iparban is, elsősorban a nyugat-európai és a japán cégek fektetnek be nagy összegeket. A közvetlen piaci jelenlét lehetővé teszi az új technológiák megszerzését, alkalmazását, s ez nem utolsó szempont még akkor sem, ha a profitok nem az elképzelések szerint alakulnak. Rövid távon nem lehet számítani arra, hogy a külföldi beruházók a korábbi aktivitással vásárolnak részvényeket, cégeket, vagy egyesülnek amerikai vállalatokkal. Amennyiben a fellendülés - a gazdaságkutató intézetek előrebecslése szerint - mégiscsak „megérkezik“ 1983 második felében, a külföldi töke továbbra is óvatosan viselkedik, hiszen évtizedünkben nemigen lehet számítani tartós konjunktúrára. Megváltozott az amerikai működötöké aktivitása is külföldön. Az • A Belgrádban megjelenő Po- litikai-Ekszpresz lap adatokat közölt Jugoszlávia múlt évi társadalmi és gazdasági fejlődésének eredményeiről. Az adatokból az derül ki, hogy a legkedvezőbb eredményeket a mezőgazdaságban érték el. Gazdag termést takarítottak be kerülnek előtérbe, tükrözve a tu- dományos-müszaki forradalom jelenlegi helyzetét. A nemzetközi kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekvő Hannover 1947 óta kíséri figyelemmel a világ ipari árukínálatát, tehát több mint három évtizede játszik kiemelkedő szerepet a nemzetközi gazdasági életben. A kiállítás egyik része, a LIGNA ’83 a legkorszerűbb famegmunkáló gépeket sorakoztatja majd fel, s az előzetes információk szerint hazánk faipari berendezései legalább olyan nagy érdeklődésre számíthatnak majd a szakemberek körében, mint a Férőmét, a Kovo, a Škoda Plzeň és a Glas- export gyártmányai. 60-as évek végéig az USA külföldi beruházásainak egyharmada Nyugat-Európába irányult. A kedvezőtlen nyugat-európai gazdasági helyzet hatására azonban, az utóbbi években az amerikai tőke inkább más kontinenseket választott vadászterületéül. Míg a hetvenes évek végén esztendőnként 17 százalékkal nőtt az amerikai tőke jelenléte Nyugat-Európában, tavaly mindössze 3 százalékos volt az emelkedés. (A közös piaci országokban jelenleg mint egy 80 milliárd dollárra tehető az amerikai beruházások értéke.) Az amerikai tőke „elhidegülé- sének“ több oka van. Nyugat-Európában is egyre bizonytalanabbak a profitkilátások, magasak az energiaköltségek, a munkabérek sok ágazatban felülmúlják az amerikaiakat, egyre több a külföldi tőke zavartalan működését akadályozó intézkedés, korlátozás. Az amerikai cégek számára vonzóbbak a hazai befektetések, hiszen otthon kedvezőbbek a beruházási feltételek. Csakhogy a kereslet az USA-ban sem tekinthető élénknek, ezért odahaza is mérsékelt a tőke „lelkesedése“ a beruházások iránt. Az elhúzódó recesszió a jelek szerint „kikezdte“ a nemzetközi működötöké áramlásának korábbi rendjét, megkezdődött az „útvonalak“ átrendeződése. A fejlett tőkés államok külföldön beruházni szándékozó cégei, tőkés csoportjai figyelmüket mind inkább az újonnan iparosodó, valamint a jelentős nyersanyag- és olajkinccsel rendelkező országok felé fordítják. (F) búzából, kukoricából és más terményekből is. A mezőgazdasági termelés átlagosan 6,9 százalékkal emelkedett az előző év hasonló adatához viszonyítva. A bruttó társadalmi termék is növekedett, ugyanakkor ezzel párhuzamosan csökkent a külkereskedelmi deficit. Az idézett lap az említett pozitív irányzatok mellett rámutat arra is, hogy az ipari termelés volumene az 1981 -es évihez viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent. A lap szerint ezt elsősorban az okozta, hogy az exportált drága nyersanyagok és a félkész termékek hiánya miatt nem dolgozhattak mindig teljes kapacitással az üzemek. A gazdasági növekedés ütemének lelassulása kedvezőtlenül befolyásolta a jugoszláv lakosok életszínvonalát is, mert a létfenntartási költségek tavaly 32,7 százalékkal növekedtek. A belgrádi statisztikai hivatal jelentése szerint Jugoszláviában tavaly sikerült 30,7 százalékosra szorítani az 1980-ban 40 százalékot elért inflációt. • A japán Casio Computer Co. társaság ez év derekától húszcsatornás zsebtévé gyártását kezdi meg. A készülék 'tömege 350 gramm, ára pedig mintegy 50 ezer jen (200 dollár) lesz. • Kuba idei gazdasági és szociális fejlesztési terve értelmében az ország bruttó társadalmi terméke 2-2,5 százalékkal növekszik. A kivitelnek 10 százalékkal kell növekednie. A főbb mutatókban megőrzik a fogyasztás eddigi szintjét, s a népgazdaság - ha lassúbb ütemben is - a kitűzött célokkal összhangban fejlődik. Ez elsősorban a szocialista országokkal való együttműködésnek köszönhető - hangsúlyozta többek között Humberto Perez, az állami tervbizottság elnöke. Csehszlovákia Kommunista Pártja 1923. február 2-5-én megtartott I. kongresszusán foglalkozott a szocialista forradalom és a hatalomért vívott harc iránti viszonyának elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ezen a tanácskozáson 125 küldött vett részt szavazati, 59 tanácskozó joggal, s jelen volt 25 vendég is. A kongresszust abban az időben tartották meg, amikor Európában a Ruhr-vidék francia megszállása miatt fokozódott a nemzetközi feszültség. Bonyolult volt a polgári Csehszlovákia belpolitikai helyzete is. Szüntelenül mélyült a háború utáni válság, az uralkodó osztály még nagyobb mértékben törekedett a polgári demokrácia megnyirbálására, támadásának éle a munkásmozgalom és főleg a kommunista párt ellen irányult, aminek közvetlen ürügye az A. Rašín pénzügyminiszter elleni merénylet volt, és aktivizálódtak a fasiszta, valamint a fasizmussal rokonszenvező erők. Már a Kommunista Internacio- nálé 1922 novemberében megtartott IV. kongresszusa a munkás- és a kommunista mozgalom előrehaladása egyik létfontosságú kérdéseként tűzte napirendre a szocialista forradalom problémáinak elméleti feldolgozását, összhangban az adott országok konkrét történelmi feltételeivel. A kongresszusi határozat, amelyben kifejezésre jutott az, hogy a kongresszusi küldöttek pozitívan tisztázták a napirendre került problémákat, a munkáshatalmat úgy fogta fel, mint az egységfront taktikájának kikristályosodását, intézményes megvalósulását. Meghatározta a munkáshatalom különböző típusait. Az egyes kommunista pártok képviselőinek nézetei, s főleg az egységfront taktikája konkrét történelmi feltételek közti érvényesülésének gyakorlati tapasztalatai alapján a munkáshatalmat úgy jellemezte, mint a proletárdiktatúrához való átmenet lehetőségét. A kongresszus pozitívan értékelte az egységfront taktikája érvényesítésének módját Csehszlovákia Kommunista Pártja munkásságában. Ezzel egyidejűleg rámutatott arra, hogy továbbra is fogyatékosságok fordulnak elő a kommunisták által a szakszervezetekben, a munkanélküliek és a hadsereg tagjai körében kifejtett tevékenységben. Kommunista mozgalmunk helyzetének további alakulása szempontjából mérhetetlenül fontos volt, hogy a Kommunista Internacionálé I. kongresszusának határozata sok vonatkozásban előre látta a történelmi fejleményeket, amikor rámutatott a jobboldali opportunista tendenciák veszélyére, és ezzel kapcsolatban kifejezetten kritikus álláspontra helyezte. Teljesen nyilvánvaló a CSKP I. kongresszusa tanácskozásának kapcsolata a IV. kongresszuson kitűzött javaslatokkal és kérdésekkel. A kongresszus fő feladata az volt, hogy az általánosított nemzetközi tapasztalatok alapján kimunkálja Csehszlovákia Kommunista Pártjának a konkrét történelmi feltételekből kiinduló és ezeket a feltételeket tiszteletben tartó stratégiai és taktikai irányvonalát. B. Šmeral a Kommunista Internacionálé IV. kongresszusának beszámolójában bírálta a balolda- liság eszmei-politikai platformját, azt a veszélyt, amely az előző időszakban komolyan fenyegette a pártot. A csehszlovákiai munkásság helyzetéről, az egységfront és a munkáshatalom kérdéseiről E. Burian és K. Kreibich tartott beszámolót. Burian következtetései, tekintettel arra, hogy még mindig időszerű volt a baloldaliság veszélye, sok vonatkozásban magukon viselték az egységfront taktikája jobboldali opportunista torzulásainak jegyeit és a munkáshatalom megvalósítása követelményét hangoztatták. A munkáshatalom értelmezésében nemcsak „meny- nyiségi“ jellegű különbségek voltak tapasztalhatók (az egyik oldalon az összes munkás egységfrontja a másikon pedig a „mun- káserók s főleg a szocialista erők stb.). Ezen túlmenően a nézetek eltértek a munkáshatalom megvalósítása időszerűségét illetően, valamint a hazai munkás- és kommunista mozgalom hatalomátvételre való felkészültsége szubjektív és objektív feltételeinek értékelésében. Az egységfrontról és a munkáshatalomról szóló határozat, amelyet K. Kreibich dolgozott ki, a IV. kongresszus határozataival összhangban úgy jellemezte az egységfront taktikáját, mint valamennyi nemzetiség proletariátusának a saját érdekeiért vívott harca célravezető módját, mint a töke támadása megfékezésének és a proletariátus egysége megszilárdításának eszközét, hogy meggátolhassa a burzsoázia uralmát. A jóváhagyott dokumentumokban azonban előfordult néhány ködösen megfogalmazott, vagy kifejezetten téves következtetés és értékelés is. Ez főleg a polgári Csehszlovákia osztályjellegének meghatározására, a nemzetiségi kérdésnek és a CSKP nemzetiségi politikájának megoldására, valamint általában értelmezésére vonatkozott. A kongresszus lényegében helyes álláspontot foglalt el a szakszervezetek bonyolult helyzetével kapcsolatban. A CSKP I. kongresszusa meghatározta a párt alapvető straté- giai-taktikai irányvételét. A továbbiakban azonban kedvezőtlenül nyilvánult meg az, hogy ezt az irányvételt nem tudta mentesíteni a szociáldemokrata hagyományok hordalékától és sablonjaitól. szA hannoveri vásár látképe (Archív felvétel) JÁN NOVÝ A karlíni Tesla konszern České Budéjovice-i üzemében főleg automata telefonközpontokhoz gyártanak kapcsolókészülékeket és relétáblákat. Az üzem már több évtizede szállít különféle alkatrészeket és berendezéseket a Szovjetunióba. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése mellett bővítik tudományos- műszaki együttműködésüket is. A felvételen: Jaroslava Rusová relétáblát kezel (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) Nagyvásár Hannoverban INNEN - ONNAN ÚJ SZÚ 4 1983. II. 3.
