Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-28 / 49. szám, hétfő

Seregszemléink - nyolcvanháromban T avaly legyőzték a kezdés ki- lencfejű sárkányát, s né­hány ággal feljebb másztak az égig érő fa teteje felé. Egy bodrog­közi népmese motívumaiból szer­kesztett dramatikus játékkal mu­tatkozott be a királyhelmeci (Krá­ľovský Chlmec) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kisszínpada. Az azóta eltelt egy esztendőt az együttes vezetője, Nádasdi Já­nosné a továbblépés lehetőségé­nek keresésére használta fel. Az idei amatőr évad közepén nem véletlenül kerestük fel éppen ezt a csoportot.- A gyakorlatból általánosan is­mert, hogy az új csoportoknak a második lépés a legnehezebb. Mennyiben más a helyzet a Bod­rogközi Apró Színpad esetében?- Aligha különbözik az ismert képlettől. Tavaly mindannyian kaptunk egy lökést, pedagógusok, szülök, de mindenekelőtt a gyere­kek. Idén aztán már a gyerekek sürgettek, hogy lássunk újra mun­kához. A dolog előzménye az iro­dalmi szakkörben kezdődött, ahol ötödikesek, hatodikosok és hete­dikesek együtt próbáltak meg ját­szani. Amikor aztán a lényegi munkát elkezdtük, meglepeté­sünkre, annyi gyerek szeretett vol­na részese lenni a játéknak, hogy bizony tekintélyes létszámúra duz­zadt a kezdő kisszínpad. Végül is úgy döntöttünk, hogy két részre szakadunk. A gyerekek egyik cso­portja Stofkó Ferencné vezetésé­vel a hagyományosabb értelem­ben felfogott irodalmi foglalkozá­sokon vesz részt, versmondással, prózamondással próbálkozik. Mi pedig egyre mélyebbre merülünk a dramatikus játék érzelmeket, Hogy a gazdaság milyen ko­moly szerepet játszik falvaink éle­tében, azt egy gömöri kisközség, Guszona (Husiná) példája is mu­tatja. A sovány talajú dombvidék ősidők óta szűkén honorálta a be­lé fektetett munkát, s ezen alapve­tően még az ötvenes-hatvanas évek gazdálkodásmódja sem tu­dott változtatni. Nem csoda, hogy az itt élő emberek közül nagyon sokan - főként a fiatalok - más megélhetés után néztek, elköltöz­tek szülőfalujukból. A nemkívána­tos folyamatnak néhány évvel ezelőtt a szövetkezet szanálása, illetve a rimaszombati (Rimavská Sobota) Törzstenyésztő Üzembe történő beolvadása vetett véget. A gazdasági eredmények javulá­sával párhuzamosan emelkedett a mezőgazdasági termelésben foglalkoztatottak életszínvonala is. Ma már nem csökken, sőt, gya­rapszik a község lakosainak a száma. Az 1970-ben megtartott népszámlálás idején 709 lakosa volt Guszonának, napjainkban már közel nyolcszáz. Mindezt Újj Annától, a helyi alapiskola egyik tanítónőjétől tudom, aki pedagó­gus férjével együtt tizennyolc év­vel ezelőtt költözött a faluba, s mint a községi krónika vezetője is avatott ismerője a helyi viszo­nyoknak.- A hatvanas évek közepén mindössze négy személygépko­csi-tulajdonos volt a községben - mondja -, ma viszont már alig akad porta autó nélkül. Ugyancsak sok családi ház épült fel a múlt évtizedben, s az olyan közhaszná­lati cikket, mint a televízió, a hűtő­gép vagy a mosó automata - már számon sem tartjuk. Iskolánk 1—4 gondolatokat felszabadító vilá­gába.- Vagyis az iskola nevelő mun­kája színesedett, gazdagodott a tavalyi kisszínpadi próbálkozás óta?- Bizonyára így van, hiszen nem mindegyik gyerek szeret ver­set mondani, s olyan is akad kö­zöttük, akinek lelki görcseit, belső feszültségeit sikerül feloldani a kö­zös játékban, a szerepjátszás se­gítségévéi. Pedagógiai szempont­ból fontos az is, hogy differenciál­tan teremtsünk olyan lehetősége­ket, ahol a gyerekek megismerik a pionír munka szépségeit. Tizen­négy esztendeje dolgozom pionír­vezetőként, s úgy érzem, hogy a dramatikus játék a legjobb esz­köze a világnézeti, az erkölcsi és az esztétikai nevelésnek.- Mi okozza a legtöbb gondot?- Talán nem mondok újat, hi­szen találkozásaink során vala­mennyi kisszínpad vezetője ezt emlegeti. A dramatizálást minden kezdő csoportvezetőnek meg kell tanulnia. Ennek alapjait elsajátítva már nem gond a szerkesztés, vagy egy-egy népmese színpadi változatának megírása. Sajnos ez kezdetben segítség nélkül aligha menne. Ezért is kellene egyre több alkalom, hogy találkozzunk, és ezeken az összejöveteleken első­sorban a gyakorlati munkáról be­szélgessünk, s az előadók ne el­vont esztétikai téziseket boncol­gassanak. A _ alapiskolában folyó r\Z- munka M. Molnár László népművelőnek, a tőketerebesi (Trebišov) Járási Népművelési Központ nemzetiségi szakdolgo­zójának is örömet okoz. Nemcsak hivatásán belül jelent számára si­kerélményt, hanem a Vox humana ifjúsági kisszínpad vezetőjeként is örül a szárnyát bontogató utánpót­lásnak.- Együttesünk vállalva az 1973- ban itt alapított kisszínpad hagyo­mányait, idén lesz tíz esztendős. Néhány év szünet után, 1979-ben alakultunk újjá, s azóta minden esztendőben bemutatunk egy-egy összeállítást József Attila, Szilágyi Domokos, Nagy László, Sütő And­rás műveiből. Idén Madách Imre születésének százhatvanadik év­fordulóján az ember tragédiájából osztályos, s az utóbbi esztendők gyermekáldásának köszönhetően ősztől már három tanerős. Az el­múlt évben 16 elsősünk volt, az idén 14-15-tel számolunk. Guszo- nán kívül még a két kilométerre levő kis faluból, Alsóhegymegről is ide járnak a gyerekek, illetve innen is járnak oda. A furcsa helyzet annak következménye, hogy egyik község sem rendelkezik elegendő tanteremmel, így a másodikosok a társközségben, az elsősök, har­madikosok és a negyedikesek pe­dig nálunk tanulnak. A bejárás nem jelent különösebb gondot, a cigánytanulók iskolalátogatása annál inkább. Súlyosbítja a hely­zetet, hogy nincs napközi ottho­nunk, s a felügyelet nélkül maradt gyermekek félnapokat csavarog­hatnak. Vannak persze kitűnően felkészített tanulóink is, akik meg­állják a helyüket a középiskolák­ban, sőt,' az egyetemeken is. A szorosan vett oktató-nevelő munkán kívül az Újj-házaspárnak a község kulturális életében is je­lentős szerepe van közel két évti­zede. A férj a CSEMADOK helyi szervezetének elnökeként, a fele­ség pedig a helyi színjátszó cso­port vezetőjeként tevékenykedett. Nem kis büszkeséggel emlékez­nek arra, hogy a Senki fiával a Jó- kai-napokra is eljutottak néhány évvel ezelőtt.- Az utóbbi három-négy esz­tendőben sajnos sokat beteges­kedtem - mondja a tanító néni. - Meg aztán bele is fáradtunk már a munkába. A mai fiatalokkal ne­hezebben tudunk szót érteni, a mi generációnkkal könnyebben ment. Most ifjú kollégáinkon a sor, meg a szintén fiatal óvónőkön, akik készítettünk kisszínpadi összeállí­tást.- Az együttes tagságának összetétele változott-e az utóbbi időben?- Kisszí npadunknak tizenöt tagja van, elsősorban gimnazis­ták. Mindannyiunk nagy örömére három olyan új tagunk van, akik tavaly a Bodrogközi Apró Szín­padban is szerepeltek. Többségük azonban bejáró, s a rossz és rend- szertelen autóbuszközlekedés mi­att korlátozottak a próbalehetősé­gek. Sajnos nemcsak a próbák ideje korlátozott, de sok tekintet­ben ki kell bővítenünk az iskolá­ban tanultakat, mivel a gyerekek irodalmi ismeretei csak a kötelező tananyagra korlátozódnak. Min­dent egybevetve sokat változott a helyzetünk, amióta Kendi László is segít a rendezésben, s így szi­gorúbban ellenőrizzük egymást.- Jelent-e konkurrenciát a gim­náziumban alakult kisszínpad?- A látszat erre utal, de erről szó sincs. Jó, hogy együttesünk volt tagja, Leczó Enikő szervezi ott a csoportot. így a gimnázium pe­dagógusai is közelebb kerülnek a kisszínpadi mozgalomhoz, és sok tekintetben megértőbbek lesz­nek törekvéseink iránt. Egymást segítve szeretnénk továbbra is dolgozni. Királyhelmecen ezen kí­vül tevékenykedik egy B-kategó- riás színjátszócsoport is, Kassai Béla vezetésével. A Jókai-napo- kon többszörösen díjazott együt­tes annak ellenére, hogy szereplő­hiánnyal küzd, az idén is készül egy bemutatóra. Kamondy László Szöktetés albérletbe című szín­művét választották. A darab sze­relmi történet, nemzedékek világa ütközik meg egymással benne, s élesen veti fel a megalkuvást, mint erkölcsi problémát. Remélem sikerrel megbirkóznak a feladattal. M Molnár László szavaiból . ítélve örvendetes fellen­dülés vette kezdetét Királyhelme­cen. A négy csoport megoszlásá­ból (egy gyermek, két ifjúsági és egy felnőtt) arra következtethe­tünk, hogy az utánpótlás gondja fokozatosan megoldódik az ottani amatőr együttesekben. Generáci­ók dolgoznak egymás mellett, s így nem véletlen, hogy már mu­tatkoznak a folytonosság jegyei is. DUSZA ISTVÁN megújíthatják az amatőr művé­szeti tevékenységet. A legkiseb­bekkel azért még mindig szívesen foglalkozom. Nagyon sok régi és új gyermekjátékot tanulunk, külö­nösen a népi eredetüeket kedvel­jük. Az elmúlt esztendőben Kodály Zoltán népdalgyüjteményeiből és Weöres Sándor verseiből állítot­tam össze egész estés műsort. A szülők és nagyszülők segítsé­gével sok gömöri népi játékot és szokást is felelevenítettünk. A népszokások közül nagyon ér­dekes volt Guszonán a menyecs­kék farsangi lakomája. Ezen a na­pon házról házra jártak a falu lá­nyai és asszonyai, tréfás verseket mondtak, s csípős nótákat énekel­tek, majd az összegyűjtött tojás­ból, lisztből, szalonnából és kol­bászból finom falatokat, így gömö­ri tojásos sztrapacskát készítettek, melyet hazai termésű szőlő levé­ve! öblítettek le. A hagyományok feleleveníté­sén kívül a nagyobb gyermekek segítségével az Ujj-házaspár már korábban összegyűjtötte a gömöri kézműves ipari faluhelyen hasz­nálatos termékeit. A cséphadarók, csörgős gereblyék, guzsalyok (rokkák), szakajtók, kosarak mel­lett előkerültek a szép cserépedé­nyek, lámpák, órák és egyéb régi­ségek, melyekből a községben bemutatót rendeznek, az értéke­sebb tárgyakat pedig a Gömöri Múzeumnak ajándékozzák. Ko­rábban egy falumúzeum létreho­zásán is fáradoztak, megfelelő he­lyiség hiánya miatt azonban nem sikerült megvalósítani elképzelé­süket. Újabb próbálkozásukat re­méljük több szerencse kíséri. HACSI ATTILA A Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsága az 511 helyi szervezettel együtt ebben az év­ben fő feladatának tekinti a tagság eszmei-politikai nevelését és a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális szintjének emelését, összhangban a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusának határo­zataival. A CSEMADOK Központi Bizottságának az 1983-as munka­tervében kiemelt helyen szerepel az amatőr művészeti mozgalom s ennek központi seregszemléi, melyek időrendben a következők. A XX. Jókai-napok május 16-22 között lesznek Komárom­ban (Komárno). A jubileum alkal­mat ad arra, hogy visszatekint­sünk az elmúlt két évtizedre, amelyről ünnepi műsort és kiállí­tást szervezünk. Megemlékezünk a korábbi Jókai-napok szereplőiről s nem utolsósorban a szervezői­ről. Az idei Napok alkalmából első ízben hirdettük meg a felnőtt báb­csoportok versenyét. Közvetlenül ezután lesz a gyer­mekszínjátszó csoportok, kisszín- padok, bábcsoportok, valamint a legifjabb vers- és prózamondók seregszemléje, a VIII. Dunamenti Tavasz - Dunaszerdahelyen (Du­najská Streda), május 24-28 kö­zött. A cél a tanulóifjúság szocia­lista hazafiságra nevelése, az anyanyelvi kultúra ápolása és kul­turális értékeink megismerése, megbecsülése. A rendezvény mű­sorát vendégegyüttesek fellépései tarkítják. Zselizen (Želiezovce) június 3-5-én huszonnyolcadszor ren­dezzük meg az országos népmű­vészeti fesztivált, melynek külön színfoltja lesz a VII. Tavaszi szél folklórverseny döntője. A fesztivál keretében zajlik majd a gyermek- tánccsoportok versenye; a feszti­vál nagydíja első három fokozatá­nak elnyerése anyagi támogatást is jelent a csoportok számára. A verseny feltételei többek között megszabják, hogy a műsorblokk egyharmadának olyannak kell len­nie, amellyel a csoport még nem szerepelt a zselizi országos nép­művészeti fesztiválon, amelyen egyébként magyarországi vendég­együttes is fellép. A Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Országos Kulturális Ünnep­sége, amelyet évente Gombaszö­gön rendezünk meg, az idén 1983. június 25-26-án kerül sorra. Ez a rendezvény a legjobb amatőr tánc-, folklór- és éneklőcsoportja­inknak, kórusainknak, népdal- és táncdalénekeseinknek, amatőr előadóművészeinknek, valamint a más művészeti ágakban tevé­kenykedőknek a seregszemléje. Az ünnepség politikai jelentőségét emeli a dolgozók béke-nagygyűlé­se, amely Gombaszögön és Rozs­nyón (Rožňava) lesz. Újdonság, hogy a gombaszögi völgyben könyvkiállítás nyílik, amelyet a Madách Lap- és Könyvkiadó rendez a Szlovákiai írók Szövet­ségének magyar szekciójával kö­zösen. A Gombaszög ’83 című műsorblokkban a legjobb hazai népművészeti együtteseken kívül fellépnek szlovák, ukrán és ma­gyar vendégegyüttesek. A műsor első 60 percét a televízfó egyenes adásban közvetíti. Érsekújvárott (Nové Zámky) 1983. június 11-12-én ötödször kerül sorra a csehszlovákiai ma­gyar gyermek- és ifjúsági énekka­rok fesztiválja a Csengő Énekszó, melynek célja az általános zenei nevelés színvonalának emelése, valamint az énekkari mozgalom fellendítése, örvendetes, hogy az utóbbi években gyarapodott az if­júsági énekkarok száma. Az ünne­pély érdekessége, hogy a feszti­válon fellépnek felnőtt énekkarok is, mégpedig az V. Kodály-napok győztese, a kassai (Košice) Cser­mely kórus, valamint a Csehszlo­vákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. A CSEMADOK Központi Bizott­sága az idén július első hetében a losonci járásban rendezi meg a nyári néprajzi szemináriumot. A szeminárium célja az önkéntes néprajzi gyűjtők rendszeres, folya­matos szakmai felkészítése, egy- egy vidék népi hagyományainak feltárása, rögzítése és feldolgozá­sa. A felgyújtott anyag alap nép­művészeti együtteseink műsorai­nak összeállításához, valamint a jövő évi országos népművészeti fesztivál és a gombaszögi ünnep­ség kiállításához. A CSEMADOK Központi Bizott­sága 1983. november 19-20-án Bratislavában rendezi meg a Me­lódia '83 című táncdalversenyt, melyben részt vehet minden cseh­szlovák állampolgár, aki betöltötte 16. életévét; de csak olyan sze­mélyek vagy csoportok szerepel­hetnek, akik nem tagjai a zenemű­vészek szövetségének és nincs hivatásos előadói engedélyük. A verseny három fordulóból áll, járási versenyek, területi döntők és a már említett központi döntő. A CSEMADOK KB a legjobb szer­zeményeket kiadásra javasolja az OPUS-nak. A fenti központi rendezvények csak akkor teljesítik céljukat, ha minél több csoport jelentkezik az egyes seregszemlékre, verse­nyekre, figyelembe véve és ponto­san betartva a koncepciókba fog­lalt határidőket, mellyel nagyban elősegítik a központi rendezvé­nyeket előkészítő, szervező és műsorbizottságok munkáját. GYENGE JÁNOS Pályázat A Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya hazai szerzők alkotásaival szeretné bővíteni a választékot színjátszó együttese-* ink számára, ezért pályázatot hirdet magyar nyelvű, egész estés színművek írására. A pályázatra csak olyan művekkel lehet benevezni, amelyek még nem jelentek meg nyomtatásban, s nem voltak bemutatva. Nevezhet minden csehszlovák állampolgár. A verseny nyilvános, a beküldött művet három példányban (gépelve) a következő címre kérjük: Osvetový ústav, divadelné oddelenie, nám. SNP 12, 812 34 Bratislava. (Nyitott borítékban kérjük mellékelni a mű címét, a szerző nevét és pontos lakcímét. A bíráló bizottság előtt név nélkül szerepelnek a müvek). Beküldési határidő: 1983. október 1; a pályázat eredményeit 1983. november 30-ig közöljük a sajtóban és a rádióban. A díj­nyertes pályaműveket intézetünk kiadásra javasolja az Irodalmi Ügynökségnek (LITA). A pályázatra beküldött müveket a Népművelési Intézet igazga­tója által kinevezett öttagú zsűri értékeli. A Népművelési Intézet a zsűri javaslata alapján a következő díjakkal jutalmazza a legjobb műveket: I. díj - 6000 korona II. díj - 4000 korona III. díj - 2000 korona A zsűrinek jogában áll úgy dönteni, hogy valamelyik díjat nem adja ki, s annak összegét a pályázók között megoszthatja. Generációk egymás mellett EGY KISVÁROS AMATŐR SZÍNJÁTSZÓINAK MUNKÁJA Az ifjakon a sor ÚJ szú 4 1983. II. 28.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents