Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-28 / 49. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1983. ti. 28. Atléták randevúja a Budapest Sportcsarnokban A sportok királynője az idén augusztusban nagy ünnepre készül - az atlétika történetében első ízben rendeznek világbajnokságot. Természetes tehát, hogy e sportág művelői már a tél folyamán lázasan készülődnek a nagy találkozóra. Csarnokban. S a felmé­résre napokon belül lehetőség nyílik, legalábbis az öreg földrész atlétái számára; március 5-6-án a Budapest sportcsarnokban megrendezik a fedettpályás Európa-bajnokságot. Kedvcsinálóként pergessük vissza a tavalyi milánói fedettpá­lyás EB legszebb pillanatait, amelyből a hazai altétika számára felejthetetlen marad Jarmila Kra- tochvílová 400 méteres világcsú­csa. 49,59 mp-es eredménye az egyik fénypontja volt a Palazzo dello Sport rendezvényének. A másik a sokéves hagyományok­hoz híven a magasugrók versenye volt. Szombaton három férfi, a len­gyel Trzepizur, a svájci Dalháu- ser és az NSZK-beli Mögenburg jutott át a 230 centiméteren, s indí­tott támadást Jascsenko világcsú­csa ellen. Akkor, egy évvel ezelőtt a 236 centiméteres magasság - ha hajszál híján, de - erőn felülinek bizonyult valamennyiőjük számára. Vasárnap aztán a lányok léptek a „küzdőtérre“, s ők sem adták alább a fiúknál. Az Athénban ké­sőbb fantasztikus világrekorddal Európa-bajnokságot nyert NSZK- beli Ulrike Meyfarth az első kísér­letére biztosan vitte a 199 centi- méteres magasságot, ami ponto­san 1 centiméterrel volt több Má- tay Andrea fedettpályás Európa- csúcsánál. De ezzel még nem ért véget a verseny, sem a nagy­könyvbe bekerülő csúcsok törté­nete. A második kísérletre ugyanis az NDK-beli Bieneas és a magyar Sterk is átugrotta. A 201 -gyei vi­szont már egyikük sem bírt, pedig Sterknek és Meyfarthnak is volt egy-egy biztató ugrása. A csúcs tehát maradt 199, s mellé három tulajdonos neve került a króniká­ba, s még az a megjegyzés, hogy hét magasugrónő jutott át a 191 centiméteren! A magasugrás az elmúlt évek során a fedettpályás Európa-baj- nokságok legnagyobb eseményei közé tartozott. Hogy ez így lesz-e Budapesten is, arra a hét végén választ kapunk. Az eddigi hírek mindenesetre reményt adnak erre, hiszen az NSZK-beli Thränhardt 232-őt, honfitársa Nagel 231-et ugrott nemrégiben, s legutóbb Prágában a fiatal lengyel Biczys­ko 228-cal nyert. A nőknél a szov­jet Bikova 198 cm-rel új szovjet csúcsot állított fel, s a hírek szerint a lengyel és az NDK-beli lányok is kitűnő formában vannak. Ha új nevekkel is, de a budapesti döntő valószínűleg legalább annyira iz­galmas lehet, mint a milánói volt. Mielőtt rátérnénk a csehszlovák atlétikát Budapesten képviselő versenyzőkre, álljunk meg egy pil­lanatra Jarmila Kratochvílová- nál. Futőnőnk alaposan készül a helsinki világbajnokságra, mert mint mondta, szeretné megismé­telni athéni sikeres szereplését. Persze, akik ismerjük Jarmilát, tudjuk, hogy ő maga azért még mindig fájlalja az ezüstérmet, s minden vágya, hogy igazolja, egészséges, szép versenyben ve­szi fel a küzdelmet nagy ellenfelé­vel, Marita Kochhal. Nos, erre most fedettpályán nyílik lehető­ség, s hogy egy szabadtéri és egy fedettpályás világrekorder párhar­cából mi születik, azt valamennyi­en kíváncsian várjuk. Jarmila nemrégiben „kirándult“ a 800 mé­terre, s az eredmény új világcsúcs - fedettpályán. Igaz, azt is kijelen­tette, egyelőre a 400-nál marad, de az elért eredmény így is nagy­szerű lélektani előny az EB-rajt előtt.. S hogy mire képes Marita, azt láttuk Athénban... Legutóbbi bratislavai látogatásakor kijelen­tette: „Az idén semmi sem za­vart abban, hogy felkészüljek a fedettpályára is. A Sportcsar­nok pályája kitűnő, gyors, és igen jó eredményekre van kilá­tás.“ Az NDK-beli világcsúcstartó edzője Wolfgang Meier azt is el­mondta, hogy a sportág legjobbjai, a vágtázok és az ugrók teljes lét­számban készülnek a versenyre. De vegyük most a hazai atlétika további képviselőit. Az idei, XIV. EB-re 17 tagú keret utazik (tavaly Milánóban nyolcán voltak, s a mérleg 1 arany- és 2 ezüst­érem. A jelöltek közül kilencen hiá­nyoztak a Jablonecben nemrég megrendezett országos bajnoksá­gon. Kratochvílová, Fibingerová, Machura és Kubeš Spanyolor­szágban edzőtáborozott, a többiek sérülés miatt maradtak távol. En­nek ellenére két felnőtt és hat ificsúcs született a két napon, s tíz legjobb idei hazai eredmény. A mezőnyből magasan kiemelke­dett a Banská Bystrica-i Éva Mur- ková távolugró csúcsa (11 cm-rel szárnyalta túl Nygrýnová rekord­ját). Eibner Iván edző tanítványa nagyszerű sorozatot ért el, s leg­hosszabb ugrásával, a 673 centi- méteressel az idei világranglista 4. helyére küzdötte fel magát. Ennél csak a román Cusmir (694) és lonescu (692), valamint az NDK- beli Daute (688) ért el jobbat. A másik felnőtt csúcsot Jana Červenková döntötte meg a 3000 méteres síkfutásban. Ideje: 9:28,03. Az idei fedettpályás ered­mények biztatóak, s arra enged­nek következtetni, hogy az athéni Európa-bajnokság sikere nem volt véletlen. De ezt leginkább a buda­pesti Európa-bajnokság igazolhat­ja. A rendezők szerint minden a legnagyobb rendben várja a több mint 400 résztvevőt, s re­méljük, ezt ők is így találják. Ha igen, az eredmények biztosan el­mondják helyettük... URBÁN KLÁRA Jarmila Kratochvílová, a 400 méter fedettpályás világcsúcstartója Budapesten is a nagy népszerűségek közé tartozik majd (Ján Súkup felvétele) A BOHEMIANS KUPAELLENFELE Csak lőni kell és kész(?) Az angolok azt mondják a skót labdarúgócsapatokról, hogy csak lőni kell kapujukra, minél gyakrab­ban és kész a győzelem. Mert álltítólag minden skót együttesnek rossz a kapusa. A Bohemians UE­FA Kupa-ellenfele, a Dundee Uni­ted kapuját a 34 esztendős McAI- pine őrzi... Persze, nem lehet ennyire le­egyszerűsíteni a dolgokat a 200 000 lakosú Dundee csapa­tával kapcsolatban. Már csak azért sem, mert az United úgy jutott a negyeddöntőbe, hogy hat mérkőzésen mindössze négy gólt kapott: Eindhoven 1:1 és 2:0, Vi­king Stavanger 3:1 és 0:0, Werder Bremen 2:1 és 1:1. Egy esztendő­vel ezelőtt még márkásabb csapa­tokat búcsúztatott: Monaco 5:2 és 1:2, Mönchengladbach 5:0 és 0:2, Winterslag 5:0 és 0:0. Aztán a Radnicski Nis állta az útját (2:0 és 0:3). Tiszteletet parancsoló nemzetközi eredmények! Tehát nem véletlenül hangoztatják a mintegy hatmilliós Skóciában, hogy a hatvanas évek végén fény­korát élő Celtic, illetve az 1972- ben KEK-et nyert Rangers óta nem volt ilyen erős klubcsapatuk. Azt állítják, hogy Jimmi McLean (12 éve irányítja az együttest) a második Bobby Robson, hogy a Dundee United; a második Ipswich Town. Mindkét esetben olyan klubról van szó, amelyek sfeinte a semmiből emelkedtek Európa legjobbjai közé. Az United kezdőcsapatában kilenc (!) saját nevelésű játékos szerepel. Hogy mit tud a skót csapat? A Dundee United támadójátékáról, kontratámadásairól ismert (pilla­natnyilag harmadik a bajnoki ta­bellán, 23 mérkőzésen 53 gólt lőtt és 19-et kapott), ezáltal gyakran fellazul a védelme, amit azonban csak nagyon kevés csapat tud kihasználni. Ez az United tudásá­ról, képességeiről tanúskodik. Já­tékosai erőnléti felkészültsége még brit mércével mérve is kiváló, edzett és kemény harcosok, akik minden sikert - legyen az bármi­lyen kicsi - nagyra becsülnek. Je­lenleg három dundee-i tagja a nagyválogatottnak (a középhát­véd Narey, a középpályás Hegarty és a csatár Sturrock) és hárman (a kapus McAlpine, a két hátvéd, Gough és Malpas) az utánpótlás csapatban szerepelnek. Sok a közös vonás a Bohe­mians és a Dundee United játéká­ban. Mindkét együttes edzője azt vallja: a labdarúgás nem tudo­mány, hanem elsősorban sport, hogy az eredményesség alapja az egyszerű játék, a legrövidebb utat kell keresni az ellenfél kapujához, a góllövéshez, nem pedig agyon­komplikálni a labdarúgást. Mind­két csapat edzője az első perctől az utolsóig teljes erőbedobást kí­ván védenceitől. Ha ezt nem így teszik például a skót labdarúgók, büntetést kapnak. A Hibernians ellen a félidőben 3:0-ra vezetett a Dundee, de mivel szünet után lazítottak, 3:2 lett a végeredmény. Erre McLean edző csak a fele prémiumot adta játékosainak! ,,A nézők megvették a jegyet, tehát joggal várnak teljes értékű ellen­szolgáltatást. Ha erre a labdaró- gók lustaságuk miatt képtelenek, nem jár nekik teljes prémium...“ Hát ilyen csapat a Bohemians kupaellenfele. Még sosem nyert bajnokságot és Skót Kupát. Ha­sonló cipőben járnak a prágaiak is. Érdekes erőfelmérésire kerül sor szerdán délután. (T.V.) „Fischeri“ ajánlat Érdekes hír jelent meg a tizen­egy éve hallgató Robert Fi- scherről, a sakkozás 11. világbaj­nokáról. Állítólag páros mérkőzést akar játszani a holland Timman- nal. A feltételek valóban ,,fischeri- ek“: 1.1,5 millió dollár rajtpénz; 2. egymillió dollár díjalap; 3. része­sedés a tv-, rádió-, stb. közvetíté­sek bevételéből. Egy holland lap egészoldalas cikkben számol be minderről. Az utóbbi évtized teljes csendje után mégis sokan kétel­kednek Fischer visszatérésében. A tehetség nem elég... Mi is megírtuk, sót már több külföldi országban is leírták, hogy Ferenczi József, a Spartak Komárno fiatal öklö- zője milyen tehetséges. Veleszületett adottságain kívül tudását köszönheti eddigi edzőinek Gyórffi Györgynek. Kurdy Györgynek, most pedig már Ko­vács Sándor és Kovács Tibor munkál­kodnak azon, hogy minél többre vigye ez a 17 éves fiatalember, aki a hazai ökölvívósport legnagyobb tehetsége. Ha így fejlődik, akkor talán még a jövő évi olimpia sem elérhetetlen szá­mára ... Van azonban az ökölvívásnak, akár­csak a többi súlycsoportos sportágnak - egy kérlelhetetlen törvényszerűsége: a bokszot nem lehet abszolút mércével mérni, mindenki lehetőségeit behatá­rolják saját fizikai és fiziológiai adottsá­gai! Vagyis: aki - mondjuk -160 centi magas, az aligha lehet nagyváltósúlyú. A siker reményében csak akkor spor­tolhatna,, ha testsúlya legalább 71 kg lenne. Ennyi testsúly azonban a jelzett testmagassághoz aligha képzelhető el jelentős súlyfölösleg nélkül - az erő kárára. Tehát mindenki abban a súly­csoportban öklözhet a siker reményé­ben, amelyben minimális testsúlya mellett a lehető legjobb erőállapotban képes szoritóba lépni! Ferenczi eseté­ben ez a légsúly, azaz 51 kiló. Éppen ez az, ami nem kis problémát okoz neki is, de környezetének, edzőinek egye­sületének is... Nehéz valakit, aki fejlődésben - sót növésben - van, eltiltani attól, hogy akkor és annyit egyen, amennyit szer­vezete megkíván, mégis el kell monda­ni a fiatal sportoló címére: saját érde­kében meg kell tennie, és ínv s ezáltal jelentősen javultak a re- generálódási és rehabilitációs le­hetőségek. 11. Hajnáčka 15 6 2 7 15:21 14 A fenti számsor az ajnácskői Inter labdarúgóinak őszi mérlege. A csapat szakvezetői jól tudják, hogy a biztonságos bennmara­dáshoz tavasszal ennél valamivel többre lesz szükség, ezért két poszton megerősítették az együt­test. Juraj Koreň személyében Ri­maszombatból egy hátvédet, a detvai Majorský személyében pedig egy jó képességű középpá­lyást igazoltak. A felkészülést ja­nuár első hetében kezdték, a játé­kosok munkahelyi elfoglaltsága miatt azonban hét közben csak elvétve játszhatnak előkészületi mérkőzést. Vasárnaponként vi­szont kettőt is. Ivan Jároši edző mellett szaktanácsadói minőség­ben részt vesz a csapat felkészíté­sében Juraj Lakota, aki korábban a Dukla Banská Bystrica edzője is volt. A csapat szakvezetőinek célki­tűzése a középmezőnyhöz való felzárkózás, a biztonságos benn­maradás. 14. Veľký Krtíš 15 2 6 7 14:21 10 Ezzel a meglehetősen szerény őszi örökséggel kezdik a tavaszi idényt a nagykürtösi Baník labda­rúgói, akiknek ezek után nem is lehet egyéb célkitűzésük, mint a kiesés elkerülése, pedig egy évvel korábban a csapat még a II. SZNL keleti csoportjában szere­pelt! Igaz, azóta sok minden meg­változott a bányászvárosban. A sorozatos eredménytelenség velejárójaként megromlott a csa­pat és szakvezetésének légköre, s mintha a korábban tapasztalt támogatást nem élveznék már a nagyüzemek részéről. A korábbi sikerek kovácsát, František Doh- náleket az edzői poszton Alexan­der Rias, az egykori élvonalbeli labdarúgó váltotta fel, s távoztak az együttesből olyan rutinos játé­kosok is, mint Mihály, Kuzma, La- urík, Belík, Radoš és mások, s he­lyükre jószerivel csak ifiket hoztak fel a felnőttcsapatba, a téli átiga­zolási időszakban jött Zatyko és Ďurčík. Az eddigi előkészületi mérkőzéseken bíztató formát mu­tat a megfiatalított együttes, ami kétségkívül a pozitív változás jele. A csapat tavaszi sorsolása azon­ban rendkívül kedvezőtlen, kilenc alkalommal játszik idegenben, s csak hatszor otthon. A bentma- radáshoz komoly bravúrra lesz szükség. -h. a.­Január és február a labdarúgók felkészülésében hagyományosan az erőgyűjtés, az alapozás idő­szakát jelenti. Nincs ez másként a közép-szlovákiai kerületben, labdarúgásunk harmadik vonalá­ban sem, ahol az alábbiakban há­rom különböző helyzetben levő csapat felkészülését, tavaszi cél­kitűzéseit vesszük szemügyre, természetesen őszről hozott örök­ségük figyelembe vételével. 1. Lučenec 15 1 0 2 3 34:16 22 íme, a kerületi labdarúgó-baj- nokság éllovasának, Losonc együttesének több mint reményt - keltő őszi mérlege a számok tük­rében. S vajon milyen lesz majd a végelszámolás? Krista Norbert vezető edző sze­rint erről ma még korai beszélni, hiszen annyi nem várt esemény történhet még az elkövetkező he­tek során. A hatodik forduló után mindenesetre már jóval tisztább lesz a kép. Az első hat találkozó közü^ négyet ugyanis idegenben vívnak a listavezetők, s hazai mér­kőzéseiken éppen az üldözőboly­hoz tartozó riválisokat fogadják. A jónevű szakember szerint a baj­nokság pillanatnyilag ötesélyes, tehát Dolný Kubín csapatával épp­oly komolyan kell számolni, mint Liptovský Mikulášsal, Rimaszom­battal vagy Breznóval. A losonci gárda január eleje óta heti négy edzéssel készül az idei nagy feladatokra. A hónap végén egy hetet Tuháron, a Poľana nem­zeti vállalat üdülőjében töltött - na persze nem üdüléssel... Azóta sorozatban játssza az előkészületi mérkőzéseket, s a március 13.-i bajnoki rajtig összesen 16 találko­zón szerepel. A januári átigazolási időszakban egy-két poszton erő­sítést is terveztek, ám a kiszemelt játékosok egyesületeivel nem si­került egyezségre lépni, így az erősítést az jelenti, hogy teljesen együtt maradt az őszi bajnok játé­koskerete. Korábban ugyanis el­terjedt a híre annak, hogy Prepeli­ca és Višňa élvonalbeli csapatok­hoz távoznak. Az idény végéig tehát a középhátvéd, és a gólerős szélsőcsatár nem távozik Losonc­ról. A huszas keretben mindössze annyi változás történt, hogy To­máš Masaryk és Simon Gyula, az egyesület két tehetséges ifjúsági labdarúgója is a felnőttekkel edz. Elképzelhető, hogy bemutatkozá­sukra már az első bajnoki mérkő­zéseken sor kerül. Jó hír a csapat háza tájáról, hogy a közelmúltban átadták rendeltetésének az apát- falvai sporttelepen a szaunát, utasításait betartva nagyon sok öröme lesz még a sportolásban. Ellenkező esetben legfeljebb arra van reménye, hogy ..beszürkúljön" a harmatsúlyú vagy pehelysúlyú mezőnybe, s akkor egyre kevesebbszer érezné amiben már kétszer is része volt,,felnőtt" pá­lyafutása során, a győzelem örömét. Nem kétséges az sem, hogy a mintegy kétezerfőnyi közönség javarésze az ó kedvéért is választotta a komáromi sportcsarnokot szombat esti,,szórako­zóhelyül". Ök is csalódnának, ha a lég­súlyú mérkőzés után a jövőben nem a Spartak vezetne! Ez pedig elsősor­ban magán Ferenczi Józsefen múlik! A légsúlyú Ferenczin! MÉSZÁROS JÁNOS Három labdarúgócsapat - háromféle célkitűzés A tavaszvárás jegyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents