Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-03 / 28. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1983. II. 3. A Fehér Ház sikertelen kísérlete a szovjet javaslatok ellensúlyozására (Folytatás az 1. -oldalról) mentárjai abban a hangnemben foglalkoznak az interjúval, misze­rint a Nyugatnak számolnia kellett vele, hogy a Szovjetunió elutasítja Reagan javaslatait. A The Daily Telegraph ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy maga Francis Pym brit külügyminiszter is kije­lentette, Reagan csupán a „nulla­megoldást“ ismételgeti. A Mor­ning Star szerint az amerikai el­nök javaslatait nem lehet komo­lyan venni. Az lenne a komoly álláspont, ha tekintettel lenne mind az USA, mind a Szovjetunió biztonságára. A cikkíró a továb­biakban kifejti, hogy a NATO továbbra is kitart az amerikai raké­tatelepítési tervek mellett, s hang­súlyozza, hogy a Szovjetuniónak igenis, figyelembe kell vennie a brit és a francia nukleáris poten­ciált. A The Guardin szerint Rea­gan nyílt levelével nem igen tu­dott hatni a nyugat-európai szö­vetségesekre. Több nyugati kor­mány úgy véli, hogy ez csupán sikertelen kísérlet volt a nagy visszhangot kiváltó szovjet bé­kekezdeményezések ellensú­lyozására. A The Times kom­mentárjában e témához kapcso­lódva rámutat, hogy George Bush amerikai alelnök Nyugat-Berlin- ben mondott beszéde - itt ismer­tette a „nyílt levelet“ - inkább propagandafogás volt, mintsem komoly lépés a leszerelés problé­makörében. A napilap szerint ezt a véleményt alátámasztja az a te- átrális módszer is, ahogy Bush felolvasta Reagan levelét anélkül, hogy előtte tájékoztatta volna a Szovjetuniót. BÉCS - Minden osztrák lap figyelmet szentelt Jurij Andropov interjújának. A Wiener Zeitung megállapította, hogy Reagan leve­le az európai népekhez nem más szenzációhajhászó gesztusnál, amely semmi újat nem tartalmaz. A Volksstimme is hangsúlyozza. Washingtonban nagyon jól tudják, hogy a Reagan által szabott felté­telek mellett nem jöhet létre a leg­felsőbb szintű szovjet-amerikai találkozó. Pieter Dankert, az ún. Európa Parlament szocialista párti elnöke a Paese Sera római napi­lapnak adott interjújában a Jurij Andropov által az utóbbi hónapok­ban előterjesztett szovjet leszere­lési javaslatokat megfelelő kiin­dulási alapnak nevezte. Reagan „nullamegoldását“ pedig tartha­Az amerikai alelnök Hágában Bush nyugat-európai útjának legnehezebb állomása (ČSTK) - George Bush ameri­kai alelnök tenap Ruud Lubbers holland kormányfővel és más magas rangú vezetőkkel folytatott tárgyalá­sokat. Itt is az a célja, mint korábbi állomáshelyein: rá akarja bírni a nyugat-európai NATO-országok kormányait; hogy feltétel nélkül tá­mogassák 572 közép-hatótávolságú amerikai rakéta telepítését. Wa­shingtonban Hollandiát tartják Bush legnehezebb „megállójának“, mi­vel Hollandia mindeddig nem egyezett bele hivatalosan abba, hogy területére 48 ameri­kai rakétát telepítsenek. A hol­land kormány halogatja a választ, a parlament pedig már kétszer utasította vissza az amerikai tervet. A holland fővárosban hűvösen fogadták az amerikai alelnököt. Főleg a helyi közvélemény nyilvá­nítja ki ellenállását a rakétatelepí­téssel szemben. Az ellenzéki Munkapárt vezetői Bush körútját propagandajellegű trükknek ne­vezték. A nigériai kormány, tekintettel a súlyos gazdasági helyzetre és főként a nagyfokú munkanélküliségre, rendeletet hozott, mely szerint az illegálisan bevándoroltaknak el kell hagyniuk az orszá­got. A kiutasítás több mint kétmillió embet, főkén ghanaiakat érint. A kiutasított ghanaiak Beninen és Togón keresztül térhetnek vissza hazájukba. A ghanai kormány ugyan mintegy ötmillió dollárt szaba­dított fel a hazatelepülök megsegítésére, de helyzetük ennek elle­nére rendkívül súlyos, sokan éheznek és szenvednek a szomjúság­tól. - A képen: hazatérő ghanaiak csoportja a benini—togói hatá­ron. (Telefoto - ČSTK) Shultz feladata a feszültségeket okozó nézeteltérések tisztázása Az amerikai diplomácia vezetője Pekingben (ČSTK) - George Shultz ame­rikai külügyminiszter tegnap négy­napos hivatalos látogatásra Pe- kingbe érkezett. Úti célja saját szavai szerint az USA és Kína közös érdekszféráinak meghatá­rozása és a kölcsönös kapcsola­tokban mutatkozó nézeteltérések tisztázása. Shultz röviddel megér­kezése után megkezdte tárgyalá­sait Vu Szüe-csinnel, kínai kollé­gájával. Az Új-Kína hírügynökség jelentése szerint Csao Ce-jang kormányfővel, valamint Teng Hsziao-pinggel is találkozik, aki 1979-ben elkötelezte magát a kí­nai-amerikai kapcsolatok normali­zálása mellett. Peking és Washington kapcso­latai az utóbbi két évben feszül­tebbé váltak. Ennek egyik fó okát a Tajvannak szállított amerikai fegyverekben kell keresni, ezt ugyanis Pekingben a kínai bel- ügyekbe való beavatkozásnak te­kintik. A múlt év augusztusában megfogalmazott közös közle­ményben az USA kötelezte ugyan magát a Tajvanba irányuló fegy­verszállítmányok korlátozására, Pekingben azonban továbbra is az USA szemére vetik, hogy a „két Kína“ politikáját folytatja, s meg akarja akadályozni Tajvan egyesü­lését az anyaországgal. A kereskedelmi kapcsolatok is megromlottak, Kína azzal vádolja az USA-t, hogy diszkriminációs politikát folytat vele szemben. Az ellentétek január elején tovább éleződtek, amikor az USA egyol­dalúan úgy döntött, hogy korlátoz­za a kínai textiltermékek importját. Shultz látogatásának napján a Zsenmin Zsipao kommentárja bírálja a Team Spirit ’83 fedőnevű amerikai-dél-koreai hadgyakorla­tot, s felszólítja az USA-t, hogy hagyjon fel a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság elleni katonai provokációkkal. tatlannak minősítette, mivel nem veszi tekintetbe a brit és a francia atomerót. A lap tudósítójának megjegyzésére, hogy ugyanis a nyugat-európai „tízek“ nem re­agáltak közvetlenül a szovjet kez­deményezésekre, és „megbújtak“ az amerikai válasz mögött, a hol­land politikus leszögezte: a szov­jet álláspont sokkal konkrétabb megoldást kínál Reagan „nulla­megoldásánál“, amit egyébként a nyugat-európai kormányok nagy része is támogatott hivatalos nyi­latkozataiban. Görögország nem vesz részt a NATO-gyakorlaton (ČSTK) - Görögország nem vesz részt a Wintex-83 fedőnév­vel február 14-én kezdődő NA- TO-hadgyakorlaton. Dimitris Marudas kormányszóvivő kijelen­tette: a hadgyakorlat céljai szá­munkra nem felelnek meg. Azt nem fejtette ki pontosan, hogy mi­ért. A hadgyakorlaton egyébként a görög flotta négy hadihajójának kellett volna részt vennie. Ez a döntés ismét bizonyítja, hogy feszült a viszony a NATO és „szó- fogadatlan“ dél-európai tagja kö­zött. A görög kormány már a múlt év novemberében elutasította, hogy sor kerüljön egy Görögor­szág északi részén tervezett had­gyakorlatra. Vietnam tűzszünetet ajánl a holdújévre (ČSTK) - A vietnami-kínai ha­tár mentén állomásozó vietnami egységek parancsot kaptak, hogy február 5-e és 19-e között tartsák meg azt a tűzszünetet, amelyet a VSZK javasolt a kínai félnek január 17-én. Mint ismeretes, Viet­nam ajánlotta, hogy a holdújév alatt, amelyet mindkét ország népe megünnepel, szüntesse­nek be minden ellenséges tevé­kenységet. A vietnami külügymi­nisztérium közleménye sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Peking ezt a kezdeményezést visszautasítot­ta, bár megvalósítása hozzájárul­hatna a feszültség csökkentésé­hez, s a határ menti lakosságnak mindkét oldalon nyugodt ünnepe­ket biztosítana. A külügyminiszté­rium figyelmeztetett: ha Kína visz- szaél Vietnam jóindulatával, s az említett időpontban folytatja a fegyveres provokációt, a vietna­mi nép és fegyveres erői kénytele­nek lesznek védekezni, s a hely­zetért a kínai felet terheli majd a felelősség. Sikertelen közöspiaci tanácskozás (ČSTK) - Brüsszelben sikerte­lenül fejeződött be a közöspiaci gazdasági miniszterek tanácsko­zása, amelynek elő kellett volna segítenie a tagállamok közti protekcionista intézkedések fel­számolását. Az Európa Parla­ment jelentése szerint a szabad árucsere-forgalmat akadályozó in­tézkedések következtében évente több mint 12 milliárd dolláros veszteségek keletkeznek, habár formálisan már 1968-ban befeje­ződött a szabad árucsere-forga- lom kiépítése a Közös Piac tagál­lamai között. A protekcionizmus problémájá­ról májusban újabb miniszteri szintű ülést tartanak. széljegyzet HALKÓDEX Egy vitatémával kevesebb lesz ezentúl a Közös Piacban - talán. A hetvenes évek eleje óta ugyanis rövidebb-hosszabb megszakítá­sokkal, de szinte állandó jellegű halháború dúlt a tagországok kö­zött. Az évtizedes halcsata végére tettek pontot az illetékes halászati miniszterek a napokban. Múltheti brüsszeli ülésükön több előzetes viharos konzultáció után végül is megállapodtak az ún. halkódex­ben, amely rögzíti, hogy a tagor­szágok évente mennyi halat fog­hatnak ki és hol. K ezdettől fogva ugyanis a vi­ták a halászati övezetek és a kifogható mennyiségek elosztá­sa körül zajlottak. Eleinte, amíg a Közös Piacnak csak hat tagja volt, a felségvizek és a halkvóták elosztása nem okozott gondot. A „hatok“ kialakították azt az el­vet, miszerint a tagállamok hajói szabadon halászhattak egymás vizein, de közben minden tagállam előnyt élvezhetett a partjaitól 12 mérföldes távolságig. Még Nagy- Britannia 1973-ban történt belépé­se sem okozott különösebb hul­lámveréseket a közösség halá­szati politikájában. A brit flotta ha­jói ugyanis fogásaik jelentős ré­szét norvég, izlandi és kanadai vizekről hozták, egészen 1975-ig. Ekkor azonban az említett orszá­gok szigorították a halászatra vo­natkozó törvényeiket, kizárólagos övezetek létrehozásával kirekesz­tették vizeikről az idegen hajókat, vagy a korábbihoz viszonyítva csak elenyészően kevés mennyi­ség kifogását engedélyezték. A skandináv országok intézke­dései elsősorban a briteket érin­tették érzékenyen, s ettől kezdve a londoni kormány is megváltoz­tatta a közöspiaci halpolitikával kapcsolatos addigi magatartását. A brit követelések nyomán a tag­országok úgy döntöttek, hogy ezentúl a Közös Piac brüsszeli bizottsága állapítja meg ki, hol és mennyit halászhat. A britek kevés­nek találták, hogy az ö halászaik az összes halmennyiség 22 szá­zalékát foghatják ki, pedig szerin­tük a közösség halászainak zsák­mánya 60 százalékban a brit fel­ségvizekről származik. A legújabb halvita tavaly de­cember végén pattant ki. Akkor Dánia kevesellte a számára java­solt kvótát. A koppenhágai kor­mány tájékoztatta közöspiaci part­nereit, hogy semmiképp sem hpgyja ennyiben a dolgot, mert továbbra is a korábbi mennyiséget halássza ki, méghozzá úgy, ahogy eddig, a brit felségvizeken. Vála­szul a londoni konzervatív kor­mány közölte, ha kell, órnaszá- dokkal tartja távol partjaitól a dán halászhajókat, mert Nagy-Britan- nia már korábban - közös meg­egyezés hiányában - 12 mérföld­ben szabta meg kizárólagos parti vizeinek határát. A brüsszeli közöspiaci központ­ban türelemre intették a hajbakap- ni készülő partnereket és a vita tárgyalásos rendezését sürgették. Ennek intelemnek mégis lett foga­natja és a halvitát lezáró megálla­podás létrejött. De ez nem is első­sorban annak köszönhető, hogy a felek belátták, tényleg okosabb a viszályról tárgyalni. Úgy is mond­hatnánk, hogy a halcsata megelő­zésében leginkább egy külső kö­rülmény játszott közre. A kompro­misszum sietős keresésének és meglelésének az az elsődleges oka, hogy a 10 közöspiaci ország közös halászati politikát akart is­mét kialakítani, még mielőtt Spa­nyolország belép az integrációs tömörülésbe. Köztudott ugyanis, hogy a belépni szándékozó ibériai országé a világ harmadik legna­gyobb halászati flottája. Brüsszel­ben éppen ezért nemcsak a vita elfajulását megelőzendő sietették a megállapodást, hanem főleg azért, hogy a komoly halászati vetélytársnak számító Spanyolor­szágot már a belépéskor kész té­nyek elé állítsák. S okéves perpatvar után tehát megszülettek a közös halá­szati politika rendszabályai. Létre­jött az ún. „kék-Európa“, ahogy a közöspiaci halmegállapodást nevezik. Eszerint idén az Északi- tengeren és az Atlanti-óceánon a britek a teljes mennyiség 36 százalékát, Dánia 24, az NSZK 14, Franciaország 13, Hollandia 7, Írország 4 és Belgium a halmeny- nyiség*2 százalékát foghatja ki. Dánia ezenkívül biztosítékot ka­pott arra, hogy a jövőben az éves mennyiségek meghatározásakor kellően figyelembe veszik fejlett halászflottáját és nagy halfeldol­gozó ipara igényeit. Kérdéses azonban, hogy a siet­ve tető alá hozott megállapodás tartós lesz-e. Ha a tagállamok egyelőre lezárult vitái nem is újul­nának ki, a nagy kérdés az, vajon a belépést sürgető spanyol kor­mány magáévá teszi-e majd a hal­kódex elveit. P. VONYIK ERZSEBET Közöspiaci halháborúk idején - tálalás a halvacsorán... (A Süddeutsche Zeitung karikatúrája) Jövőre lesz a luxemburgi testvérpárt kongresszusa (ČSTK) — Határozat elfogadá­sával fejeződött be kedden a Lu­xemburgi KP KB ülése. A határo­zat elítéli az Egyesült Államok kormányának és az észak-atlan­NICARAGUA Készültség az amerikai-hondurasi manőverek miatt (ČSTK) - Mivel a nicaraguai határ közvetlen közelében kezd­ték meg az amerikai-hondurasi hadgyakorlatot, hétfőn készült­ségbe helyezték a nicaraguai fegyveres erőket és a népi milícia önkéntes alakulatait. Humberto Ortega, a Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front nemzeti vezető­ségének tagja, honvédelmi mi­niszter Managuálban kijelentette: országának forradalmi kormánya az amerikai-hondurasi hadgya­korlatot durva provokációnak minősíti, melynek célja konfliktus kirobbantása a térségben. Felszó­lította a nicaraguai népet, hogy készüljön fel a forradalmi vív­mányok megvédésére az impe­rialista erők támadásaival szemben. Nicaragua számára je­lenleg a legfontosabb feladat a ha­za védelmének megszilárdítása. ti tömb vezetőségének militaris­ta irányvonalát, és határozott harcra szólít fel az amerikai tervek ellen, melyek szerint az év végén több nyugat-európai ország terü­letén megkezdik a közepes ható- távolságú nukleáris rakéták telepí­tését. A dokumentum bírálja a kor­mány kül- és belpolitikáját is azért, hogy katonai támaszpontok és raktárak építéséhez ad területeket a NATO-nak, és a dolgozókra há­rítja az ország gazdasági nehéz­ségeinek következményeit. A Lu­xemburgi KP ezért az ország ve­zető ipari ágazatának számító érc­kohászat államosítását követeli. A Luxemburgi KP Központi Bi­zottsága úgy döntött, hogy a párt XXIV. kongresszusát 1984 janu­árjában tartják meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents