Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám, péntek

Gustáv Husák elvtárs beszéde ÚJ szú 3 1983. II. 25. (Folytatás az 1. oldalról) Új szakasz kezdődött hazánk életében Elvtársak! A februári eseményekkel tető­zött a munkásosztálynak, a dolgo­zók széles rétegeinek harca a bur- zsoá uralom megdöntéséért. Or­szágunk életében új szakasz nyílt, a szocializmus építésének idősza­ka. Ebben a küzdelemben népünk a nemzeti szabadságért és a szo­ciális igazságért folytatott sokéves küzdelmek történelmi tapasztala­taiból indult ki. Ezek munkásmoz­galmunk évtizedes forradalmi osz­tályharcainak, a burzsoá köztársa­ság nehéz, szenvedéssel teli élete húsz évének tapasztalatai voltak. A burzsoá köztársaság nem volt képes sem munkát, sem megélhe­tést, sem emberhez méltó életet biztosítani állampolgárainak, nem garantálta nemzeteink független­ségét és biztonságát. Népünk élénken emlékezett a müncheni tragédiára, a csehszlovák burzso­ázia és a reformista vezetők kapi- tuláns politikájára, a nyugati szö­vetségesek árulására. Nem en­gedhette meg, hogy kárba vesz- szenek azok a nagy áldozatok, amelyeket a fasiszta megszállók ellen, állami önállóságunk helyre- állításáért, az új Csehszlovákia igazságosabb rendszeréért vívott harcban, a hazai és a külföldi ellenállási mozgalomban nemze­teink legjobb fiai, kommunisták és nem kommunisták hoztak. Né­pünk tudatára mély hatást tett, hogy a Szovjetunió szilárdan álla­munk védelmére kelt a fasiszta veszély idején. Tudatában és ér­zéseiben megőrizte, hogy a Szov­jetunió viselte a második világhá­ború legnagyobb terhét és a szov­jet hadsereg volt az, amely felsza­badító szerepével és rendkívüli ál­dozatok árán meghozta a szabad­ságot. * Ezek az alapvető történelmi ta­pasztalatok áthatották antifasiszta nemzeti felszabadító harcunkat, amely a Szlovák Nemzeti Felke­lésben és a cseh nép májusi felke­lésében érte el tetőfokát. Ezen alapult a Kassai Kormányprog­ram, a népi demokratikus Cseh­szlovákia építésének programja. Teljesítéséért a haladó erőknek könyörtelen harcot kellett vívniuk a burzsoá reakcióval, amely nem akarta feladni kiváltságait és so­hasem törődött bele a nép forra­dalmi vívmányaiba. A háború utáni évek nagy osztály- és politikai har­caiban tovább fokozódott és szi­lárdult a dolgozók széles rétegei­ben az a meggyőződés: egyedül a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt képes elérni azt, hogy Csehszlovákia népi és demokratikus állammá váljon, amely garantálja a nép igazi ural­mát és szociális jogait, a nemzeti­ségi kérdés igazságos rendezé­sét, az ország szabadságát és függetlenségét a Szovjetunióval szilárd barátságban és szövetség­ben. Ezért népünk határozott és egységes forradalmi fellépésével válaszolt 1948 februárjában a kommunista párt felhívására és meghiúsította a burzsoázia azon kísérletét, hogy Csehszlovákia belső fejlődését és külpolitikáját a saját javára visszafordítsa. A dolgozó nép 1948 februári Tisztelt elvtársak! A Februári Győzelem óta eltelt 35 esztendő a gyakorlatban alátá­masztottá azon értékek helyessé­gét és igazságát, amelyekért ak­kor éles harcot vívtunk és amelyek szocialista jelenünk alapkövei let­tek. Lépésről lépésre megvalósul­nak azok a szocialista eszmék, amelyekért 1948 februárjában a munkásosztály és a dolgozó nép küzdött. A Februárral szilárdan egybekapcsol minket azok mun­kája és élete, akik a múltban és ma is erejüket, képességeiket, a szocialista társadalom szolgála­tába állították és állítják, mindazo- két, akik a szocializmust nagy for­radalmi eszméből valósággá for­málják. győzelme szempontjából pótolha­tatlan jelentősége volt annak, hogy Csehszlovákiának szilárd szövetségese volt a Szovjetunió. Ez lehetetlenné tette az imperializ­mus nyílt beavatkozását orszá­gunk belügyeibe. Dolgozóink szu­verénül, szabadon, alkotmányos módon dönthettek saját sorsukról. Csehszlovákia népének Febru­ári Győzelme nemzetközi viszony­latban is a haladó erők nagy győ­zelme, a háború utáni Európa for­radalmi harcainak jelentős sikere, a szocialista világrendszer létre­jöttének fontos láncszeme volt. Meghiúsították a nemzetközi reak­ciónak azt a kísérletét, hogy meg­újítsa Csehszlovákiában a töke uralmát, Csehszlovákia függősé­gét az imperialista országoktól. Ezért a Februári Győzelem szálka volt és ma is az a nemzetközi reakció szemében. A csehszlová­kiai tapasztalatok értékes módon gazdag ítják a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom forra­dalmi elméletét és gyakorlatát. To­vábbi bizonyítékkal támasztják alá a fejlett ipari országok feltételei között a szocializmusba való át­menet útjairól szóló lenini tanítás általános érvényességét. Joggal és büszkén emeljük ki a csehszlo­vákiai Februári Győzelem és az Októberi Forradalom eszmei összefüggését, munkásosztá­lyunk, dolgozó népünk forradalmi harcainak megbonthatatlan kap­csolatát az egész nemzetközi for­radalmi mozgalom küzdelmével. A Februári Győzelem forradal­mi öröksége népünk, pártunk tar­tós értéke. Hagyatéka és alkotó energiája áthatja jelenünket és szilárd alapja jövónknek. Az 1948 februárja óta eltelt 35 évben elért eredmények a jelenlegi és a felnö­vekvő nemzedékek számára az erő és a biztonság forrását képe­zik a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A Februári Győzelem politikai jelentősége és értelme állandóan érvényes és élő. A Februári Győ­zelemhez való viszonyt mindig a néphatalomhoz, hazánk szocia­lista útjához, a Szovjetunióval való barátsághoz és szövetséghez, a forradalmi haladó erőkhöz való hozzáállás kritériumának tartottuk és tartjuk. Ebben az értelemben védelmezzük továbbra is a szocia­lista vívmányokat, soha nem en­gedjük meg, hogy bármilyen mó­don is veszélyeztessék szocialista rendszerünket, a párt és a nép szilárd kapcsolatát, a munkásosz­tálynak és marxista-leninista él­csapatának vezető szerepét, in­ternacionalista kapcsolatainkat. Ma, amikor ismét emlékezünk a dicső februári napokra, tisztelet­tel és hálával gondolunk mind­azokra a kommunistákra és nem kommunistákra, a munkásságra, a parasztságra, az értelmiségre, minden dolgozóra, a Nemzeti Front haladó erőire, a népi milícia és a fegyveres alakulatok tagjaira, hazánk mindazon állampolgáraira, akik akkor támogatták a kommu­nista pártot, megvédték a nemzeti felszabadító harc haladó öröksé­gét és határozottan síkra szálltak a szocializmus eszméiért. A szocializmus építésit, amely­nek programját a CSKP IX. kong­resszusa tűzte ki hazánkban, az első lépésektől kezdve nehéz fel­tételek között valósítottuk meg. A tőkésektől áldatlan örökséget vettünk át. Minden lépésnél le kel­lett küzdenünk a szocializmus el­lenségeinek ellenállását, a nem­zetközi imperializmus akcióit, hi­szen az imperializmus sohasem törődött bele abba, hogy Cseh­szlovákia kivonta magát befolyása alól. A munkásosztálynak, a dol­gozóknak „menet közben“ kellett elsajátítaniuk a kormányzás tudo­mányát, új vezető kádereket kel­lett nevelniük és jneg kellett te­remteniük a szocialista értelmisé­get. Gyors ütemben kellett megol­dani az alapvetően új politikai, gazdasági, szociális és kulturális feladatokat. Saját hibáinkkal és té­vedéseinkkel is meg kellett küzde­nünk. A forradalmi változásokért foly­tatott küzdelemben a dolgozók or­száguk valódi gazdáivá váltak. A burzsoáziátmegfosztották politi­kai és gazdasági hatalmától. A ki­zsákmányolok szűk csoportjának demokráciáját a legszélesebb néptömegek demokráciája váltotta fel. A múltban kizsákmányolt és megalázott munkásosztály a pa­rasztsággal és a többi dolgozóval szilárd szövetségben bebizonyí­totta, hogy összehasonlíthatatla­nul jobban képes igazgatni az or­szágot és a közügyeket, mint a burzsoázia, ezt a feladatot a leg­szélesebb rétegek érdekében és javára végzi. ötéves terveink évei a nagy országépítö lelkesedés, a példás áldozatkészség és eltökéltség évei voltak, miközben nehézsége­ket küzdöttünk le és végrehajtot­tuk a szocialista változásokat. A dolgozó nép sikeresen meg tud­ta oldani a szocialista iparosítás és a falvak szövetkezetesítése bo­nyolult feladatait. Új iparágak léte­sültek, amelyek korábban Cseh­szlovákiában nem léteztek. Or­szágszerte új üzemek, iskolák, kórházak, tudományos intézetek, kulturális és sportlétesítmények, új lakótelepek épültek. A munkás-paraszt szövetség szilárdításával a falut is a szocia­lizmus építésének, a szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés létrehozásának útjára lehe­tett vezetni. A falvak élete a felis- merhetetlenségig megváltozott. Megteremtettük a szocialista társadalom hatalmas anyagi-mű- szaki alapját. A gazdaságba óriási eszközöket ruháztunk be. A nem­zeti jövedelemmel mérve, gazda­ságunk teljesítőképessége ma az 1948. évinek a hatszorosa. Ipa­runk jelenleg nem egészen egy hónap alatt többet termel, mint az egész 1937-es esztendőben. Mindez népünk életkörülményei­nek javítását szolgálja. A termelőerők fejlődése mély­reható pozitív változásokat tett le­hetővé a dolgozó ember helyzeté­ben. A kizsákmányolás felszámo­lásával eltűntek a korábbi nagy osztály- és szociális különbségek. Az emberek megszűntek félni a munkanélküliségtől és a nyo­mortól. Társadalmunk reálisan megvalósítja azokat az alapvető politikai és szociális jogokat, ame­lyekért a munkásosztály évtizede­ken át harcolt - a munkához, a pi­henéshez, a beteg- és az öregségi biztosításhoz, a műveltséghez stb. való jogot. Nagy gondot fordít a fiatal nemzedékre, valamint a nők egyenjogú helyzetének érvényesí­tésére is. A dolgozók legszélesebb réte­geinek életét jellemzi a magas életszínvonal. Az átlagbér 1948- hoz képest több mint háromszoro­sára növekedett. A mezőgazdasá­gi dolgozók jövedelme lényegé­ben eléri a többi népgazdasági ágazat jövedelmi szintjét. A sze­mélyi fogyasztás több mint négy- * szeresére emelkedett. A járadék­élvezők száma megháromszoro­zódott, a járadékbiztosítások volu­mene pedig a tizenháromszorosá­ra növekedett. Csaknem három­millió új korszerű lakás épült fel 1948 óta, s ezekben államunk la­kosainak több mint a fele él. Ezen túlmenően a lakosság nagy há­nyadának lakásszínvonala jelen­Az elmúlt 35 esztendőben a szocializmus politikai rendszere építésében és tökéletesítésében is fejlesztettük Február hagyaté­kát. Szüntelen figyelmet fordítot­tunk a szocialista államnak, a munkásosztály, az összes dol­Eltűnt az évszázados küszködés és nélkülözés. Lényegében sike­rült felszámolni a város és a falu közötti különbségeket. Államunk térképéről eltűntek a nyomorgó és elmaradott vidékek. Történelmileg rövid idő alatt leraktuk a szocializ­mus alapjait. A szocializmus egyik legjelentő­sebb sikere országunkban a nem­zetiségi kérdés megoldása, amely a csehszlovák államszövetség lét­rejöttében nyert kifejezést. Szo­cialista hazánkban reális valóság­gá váltak a csehek és a szlovákok s a hazánk területén élő nemzeti­ségek egyenlőségének, testvéri­ségének, szilárd egységének el­vei. Pártunk lenini nemzetiségi po­litikájának fontos eredménye az a tény, hogy sikerült kiegyenlíteni a cseh országrészek és Szlovákia közötti, a történelem során létrejött gazdasági, szociális és kulturális különbségeket. Szlovákia a cseh nép testvéri segítségével történel­mileg rövid idő alatt fejlett és egyenjogú államrész lett. Tapasz­talataink arról tanúskodnak, hogy Csehszlovákia feltételei között a lenini nemzetiségi politika be­vált, mint nemzeteink és nemzeti­ségeink testvéri internacionalista együttműködése, államunk stabili­tása és a társadalom dinamikus fejlesztése megszilárdításának és kibontatkoztatásának fontos esz­köze. Ebben a szellemben fontos­nak tekintjük azt a feladatot, hogy a jövőben is gyakoroljuk nemzete­ink és nemzetiségeink fejlesztésé­nek, közeledésének, az egységes csehszlovák gazdaság fejleszté­sének, a csehszlovák államiság és a csehszlovák nép összeforrottsá- ga megszilárdításának politikáját. tösen növekedett további több százezer lakás korszerűsítésével. Jelentősek a sikerek a művelő­dés, a kultúra fejlesztésében és demokratizálásában, a tudomány és _a művészet felvirágzásában. A szocializmus széleskörűen le­hetővé tette a művelődést a mun­kások és a földművesek gyerme­keinek. A teljes középiskolai képe­sítésű szakemberek száma 1948 óta megötszöröződött, a főiskolai képesítésúeké pedig több mint meghatszorozódott. A szocializmus nagy vívmánya lett a lakosság társadalmi fo­gyasztása, amelyre az állam szüntelenül mind nagyobb eszkö­zöket szán. Tavaly ezeknek volu­mene meghaladta a 152 milliájrd koronát. Ebből a járadékbiztosí­tásra, a gyermekes családok tá­mogatására és további szociális célokra évente több mint 76 milli­árd koronát, az iskolaügyre majd­nem 24 milliárdot, az egészség­ügyre 23 milliárdot fordítottunk és jelentős eszközöket szenteltünk a kultúra fejlesztésének is. A tár­sadalmi fogyasztás, amely nagy­mértékben hozzájárult a reáljöve­delem növeléséhez, jelenleg egy főre évente 10 ezer koronát tesz ki. Az említett adatok azonban tá­volról sem fejezik ki a dolgozók életében bekövetkezett mélyreha­tó változásokat, a szocializmus ál­tal szavatolt biztonságérzetüket. A szocialista társadalmi rend tény­leges humanizmusa és előnyei különösképpen akkor mutatkoz­nak meg, ha egybevetjük őket a fejlett tőkés országokban a munkanélküliek tízmillióinak sor­sával, az amúgy is elégtelen szo­ciális támogatás leépítésével és sok esetben a fiatal nemzedék kilátástalan helyzetével. gozó politikai hatalma szervének, a gazdasági és a kulturális építés, valamint a forradalmi vívmányok védelme eszközének megszilárdí­tására. A nemzeti bizottságoknak, a törvényhozó testületeknek a Nemzeti Front társadalmi szer­vezeteinek szerteágazó rendszere hatékony eszköze az irányításban és az igazgatásban a nép részvé­tele elmélyítésének. Nálunk a tár­sadalmi változások alapvető ten­denciája az osztályok és a társa­dalmi csoportok közeledése. For­radalmunkban a néphatalom szer­veiként létrejött nemzeti bizottsá­gok az évek során a politikai, a gazdasági és a kulturális élet felelősségteljes szervezői lettek. A nemzeti felszabadító harc időszakában megszületett és a februári események idején meg- újhodott Nemzeti Front szilárd, tartós helyet foglal el politikai rendszerünkben. Jelentős szere­pet töltött és tölt be: a munkások, a földművesek és az értelmiség szövetségét, nemzeteink és nem­zetiségeink egységét fejezi ki. Az egységes forradalmi szak- szervezetek, amelyek a dicső feb­ruári napokban és a szocializmus építése egész időszakában fe­lejthetetlen szerepet töltöttek be, társadalmi életünkben széles körű jogokkal rendelkeznek és nagy a felelősségük az országépítő fel­adatok teljesítésének biztosításá­ban, a dolgozók jogainak és érde­keinek védelmében. A szocializmus építése 35 esz­tendejének sikeres mérlegéhez sorolhatjuk teljes joggal azokat az eredményeket is, amelyeket a vi­lágban Csehszlovákia helyzete megszilárdításában és nemzetkö­zi fórumon érdekei érvényesítésé­ben értünk el. A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, szövetsége­seivel együtt, cselekvő részese a békéért és a társadalmi haladá­sért vívott küzdelemnek. Nem volt könnyű utat törnünk a szocialista mába. Óriási elő­nyünk volt, hogy meríthettünk a Szovjetunió és a szovjet kom­munisták gazdag tapasztalataiból. Ennek ellenére az új feladatok teljesítése során nekünk is gyak­ran töretlen utat kellett megjár­nunk. Ezen az úton nem egy pró­batétellel birkóztunk meg. Közülük a legnehezebb volt a hatvanas évek végén a párt és a társadalom mély válsága. Leküzdése baráta­ink testvéri segítségével, történel­mi próbaköve volt a pártnak, a Nemzeti Frontnak, az államnak, a csehszlovák népnek. Elvszerü politikával, amely a legjobb forra­dalmi hagyományokra épült, rövid időn belül sikerült megújítani a párt erejét, egységét és cselek­vőképességét, a politikai küzde­lemben vereséget mérni a jobbol­dali opportunista és ellenforradal­mi erőkre, kivezetni a társadalmat a válságból a további sikeres szo­cialista fejlesztés útjára. Pártunk és népünk számára ennek a ne­héz időszaknak tapasztalatai tar­tós tanulságot jelentenek. A vál­ság leküzdését követő évek a tár­sadalmi stabilitásnak, a dinamikus politikai, gazdasági és kulturális fejlődésnek, hazánk nemzetközi helyzete megszilárdulásának évei voltak. Ezekben az években növe­kedett a párt tekintélye és politiká­jának vonzereje a dolgozók leg­szélesebb rétegeinek szemében. Erről az a tény is tanúskodik, hogy a párt soraiba százezrével léptek új tagok és tagjelöltek, főleg fiatal munkások és földművesek. Aktívan keressük az új utakat Elvtársak, a csehszlovák nép Csehszlová­kia Kommunista Pártja vezetésé­vel az eltelt 35 esztendőben igen sokat tett hazánk felvirágoztatásá­ra. Ez a munkások, a földműve­sek, az értelmiségiek milliói nagy elismerést érdemlő derekas és ál­dozatos törekvésének köszön­hető. Csehszlovákia a 80-as évek elején fejlett szocialista állam, amelynek korszerű a gazdasága, népének magas a műveltségi szintje és az életszínvonala és sokoldalú a szociális ellátottsága. Az állam függetlenségét és bizton­ságát megbízható szövetségi szerződések szavatolják. Népünk az aktív alkotó munka, a kezde­ményező igyekezet légkörében tö­(Folytatás a 4. oldalon) A dolgozók országuk igazi gazdái lettek A szocialista társadalom építésének nagy sikerei Tovább fejlesztjük a szocializmus politikai rendszerét

Next

/
Thumbnails
Contents