Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám, péntek

Gustáv Husák elvtárs beszéde (Folytatás a 3. oldalról) rekszik a jelen időszak igényes feladatainak teljesítésére. Biza­lommal tekint Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájára és cselekvően részt vesz megválósí- tásában. Teljes joggal megállapít­hatjuk, hogy a párt, a Nemzeti Front, népünk becsülettel megva­lósítja Február hagyatékát és min­den okunk megvan, hogy bizalom­mal tekintsünk a jövő elébe. Büszkén soroljuk az eltelt 35 esztendő eredményeit. Figyel­münk azonban főleg a ma és a holnap feladataira irányul. Ez elsősorban annyit jelent, hogy minden erőt összpontosítanunk kell a Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusán kidol­gozott, a XV. és XVI. kongresszu­sán továbbfejlesztett fő irányvonal megvalósítására. Ez a szocialista társadalom továbbfejlesztésének, a szocialista országok közösségé­nek testvéri szövetségében a ha­zánk felvirágzására és a boldog jövője megalapozására törekvő népünk békés, alkotó munkájának az irányvonala. Ez a politika bizto­sítja a párt és a nép forradalmi harcának folyamatosságát, kiindul a marxizmus-leninizmus alkotó érvényesítéséből, továbbfejlesz­téséből és megfelel ko­runk új követelményeinek. A fejlő­dés teljes mértékben igazolta he­lyességét. Ezt a politikát a sajátja­ként fogadta el a Nemzeti Front minden szervezete és népünk tá­mogatja. Fő feladatunknak azt te­kintjük, hogy a társadalom anyagi és szellemi erőforrásait még hatá­sosabban mozgósítsuk e politika további megvalósítására. Gazdasági területen politikánk magva a hatékonyság növelésé­nek, a népgazdaság intenzív fejlő­dés útjára történő gyorsabb átállá­sának irányvétele. Ez igényes, mélyreható és komplex hosszútá­vú változásokat követel meg nem­csak a termelésben, hanem a tár­sadalmi élet egyéb területein is. Meg kell birkózni sok megrögzött szokással, a munka olyan mód­szereivel és formáival is, amelyek már nem felelnek meg az új felté­teleknek. Az intenzifikálási felada­tok megoldása során nincs min­den problémára kész receptünk. Aktívan keresnünk kell az új uta­kat, általánosítva gyakorlati ta­pasztalatainkat és merítve a test­véri országok tapasztalataiból is. Lapjaink tegnapi számukban Marx Károly halálának évforduló­jával kapcsolatban közzétették Ju­rij Andropov elvtársnak, az SZLKP KB főtitkárának cikkét. Gondolatai rendkívül fontosak, tanulságosak számunkra, az előttünk álló fela­datok megoldása szempontjából, a fejlett szocialista társadalom építésének útján való további elő­rehaladásunk szempontjából is. A termelés fejlesztésének jóval határozottabban kell támaszkod­nia a társadalmi munkatermelé­kenység növelésére, valamennyi társadalmi erőforrás jobb kihasz­nálására. Ez a további gazdasági és szociális fellendülés egyetlen lehetséges, igényes, de valós útja. Jobban kell élnünk legnagyobb kincsünkkel, munkásaink, földmű­veseink tudásával, képességeivel, hagyományaival, tapasztalataival, kezdeményezésével és szakértel­mével. Kulcsfontosságú a tudo­mányos-műszaki haladás meg­gyorsítása. Eredményeinek rugal­mas és minél szélesebb körű ér­vényesítése váljon az irányitó, a tervező, a szervező és a nevelő munka tengelyévé. Ezeknek a céloknak az elérése elválaszthatatlanul összefonódik részvételünk elmélyítésével a nemzetközi munkamegosztás­ban, elsősorban a nemzetközi szocialista integrációban. A szo­cialista építés egész időszaka a testvéri szocialista országokkal való együttműködésünk pótolha­tatlan jelentőségét tanúsítja. Ma­napság különösképpen a Szovjet­unióval való sokoldalú gazdasági együttműködésünknek, a tudomá­nyos-műszaki feladatok közös megoldásának és gazdaságunk minden területén az együttműkö­dés és a szakosítás magasabb rendű formái fokozatos érvényesí­tésének fontossága növekszik. Gazdaságunk szempontjából nagy a jelentősége az előnyös szovjet nyersanyag- és energia- szállításnak és annak, hogy ellen­értékét ipari termékekkel fedez­hetjük, amelyeknek stabil értéke­sítése a szovjet piacon biztosított. Csehszlovákia alapvető jelentő­séget tulajdonít sokoldalú együtt- müködése fejlesztésének és el­mélyítésének a többi szocialista országgal, a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa keretében. Ezért cselekvően támogatjuk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai legmagasabb szintű tanácskozásának előkészí­tését. Meggyőződésünk, hogy eredményei ismét ösztönzőleg fognak hatni az integrációs folya­mat elmélyítésére és hozzájárul­nak egyrészt a nemzeti gazdasá­gok fejlesztéséhez, másrészt a szocialista közösség egységé­nek további megszilárdításához, a gazdaságpolitika egyeztetésé­hez és nemzetközi gazdasági ará­nyainak rendezéséhez. Az új feltételekkel összhangban Elvtársak, a párt XVI. kongresszusa kitűz­te a hetedik ötéves tervidőszak konkrét gazdaságpolitikai felada­tait. Feladatul meghagyta biztosí­tani a termelés további növekedé­sét az iparban, a mezőgazdaság­ban és más ágazatokban, folytatni a fejlett szocialista társadalom építése programjának megvalósí­tását, a gazdaságot gyorsabban összehangolni a 80-as évek felté­teleivel. A kongresszusi program­nak továbbra is alapvető célja megőrizni és eredményeinkkel összhangban tökéletesíteni a nép magas életszínvonalát és szociá­lis biztonságérzetét. E feladatok megoldása során józanul értékeljük a fejlődés elért fokát és kiindulunk valós lehetősé­geinkből. Tekintetbe vesszük azt, hogy a hetvenes évek derekától számunkra csakúgy, mint az ipari országok többsége számára, mind igényesebbekké váltak és válnak a belső, de elsősorban a külső gazdasági körülmények. Ez épp­úgy vonatkozik a feltétlenül szük­séges hazai és import nyers­anyag, valamint energia beszer­zésére, ésszerű felhasználásuk és értékesítésük követelményeire, mint exportszándékaink megvaló­sítására és a belpiac ellátására. Tekintettel a nemzetközi keres­kedelemben való jelentős része­sedésünkre, magától értetődően mi sem kerülhettünk el néhány olyan hatást, amelyet a kiéleződött nemzetközi helyzet, valamint a tő­kés gazdaság megrázkódtatásai váltottak ki. Ezt a gazdaságot sújt­ja a termelésnek, a nemzetközi kereskedelemnek és a valuta- rendszernek mély válsága. Ez megkívánja, hogy még határozot­tabban megvalósítsuk a hatékony­ság és az intenzifikálás irányvéte­lét és a szocialista országokkal együttműködve csökkentsük a tő­kés gazdaságnak gazdaságunkra gyakorolt kedvezőtlen hatását. A békés egymás mellett élés poli­tikájával összhangban érdekünk a nem szocialista államokkal az egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok tovább­fejlesztése. Arra kell töreked­nünk, hogy a nehéz körülmények ellenére színvonalas termékeink­kel érvényesüljünk a világpiacon és ezen az alapon biztosítsuk a szükséges importot is. A párt, az állami és a gazdasági szervek és a Nemzeti Front társa­dalmi szervezetei a XVI. kong­resszus óta eltelt nem egészen két esztendőben sokat tettek a kong­resszusi határozatok megvalósítá­sa érdekében. A gazdasági fejlő­désben hangsúlyozzuk a minőségi vonatkozásokat. A külső egyensú­lyi helyzet megszilárdítására na­gyobb nyomást gyakorlunk a kivi­tel növelésére és a behozatalnál a takarékosságra. Lassítottuk a beruházási ütemet, csökkentet­tük a befejezetlen beruházások állományát és az erőnket össz­pontosítjuk az építkezések befeje­zésére, a korszerűsítésre és a rendelkezésünkre álló létesítmé­nyek jobb kihasználására. Nagy igyekezetei fordítunk a tüzelő­anyag, az energia, a fém, azolajter- mékek és az egyéb alapanyagok fogyasztásának ésszerűsítésére és megtakarításukra. Intézkedéseket hoztunk a bányászok élet- és munkafeltételeinek javítására. Fo­kozatosan tökéletesítjük a feldol­gozó ipar szerkezetét, hogy na­gyobb mértékben koncentráljunk a döntő fontosságú szakágazatok­ra s hogy ez a szerkezet jobban megfeleljen szükségleteinknek és feltételeinknek. Fejlesztjük az atomenergetikát és a nukleáris gépipart. Jóváhagytuk és fokoza­tosan megvalósítjuk a nehéz gép­ipar, a gépkocsigyártás, a mező- gazdasági és az élelmiszer gép­ipar számos szakágazatának és további szakágazatoknak fej­lesztési koncepcióját. Meggyorsít­juk az elektronikai ipar fejleszté­sét. A fogyasztói iparban előnyben részesítjük a hazai nyersanyago­kat feldolgozó szakágazatok fej­lesztését. Szüntelen figyelmet szentelünk az élelmiszer termelé­sében az önellátottság foka növe­lésének. Az intézkedések komple­xumát valósítjuk meg a lakossági szolgáltatások javítására. Az igaz­gatás és az ügyintézés egész szférájában megvalósítjuk a taka­rékosság és a gazdaságosság programját. így sorolhatnánk a példákat, a párt- és az állami szer­vek operatív és hosszútávú intéz­kedéseit, amelyeknek célja gaz­daságunk gyorsabb alkalmazko­dása az új feltételekhez. Fokozatosan továbbfejlesztjük a népgazdaság tervszerű irányítá­si rendszere tökéletesítésének komplex intézkedéseit. Célunk el­sősorban a tervezés minőségének és perspektivitásának javítása, a közvetlen irányítás hatékonysá­gának növelése és az értékviszo­nyok sokoldalúbb és intenzívebb felhasználása a termelésre gyako­rolt gazdasági nyomás nagyobb eredményessége érdekében. Egész gazdaságunkban növeljük az ellenőrzési rendszer hatásfo­kát. Lépéseket teszünk a termelés és a külkereskedelem közti kap­csolat elmélyítésére annak érde­kében, hogy hatékonyabban érvé­nyesüljön a termelésben az új technika és tökéletesítsük a beru­házási tevékenységet. Az irányító tevékenységben érvényesíteni kell ezt az elvet: kevesebb legyen a bürokrácia, a körülményesség és a névtelenség, több legyen a rugalmasság, a szocialista kez­deményezés, nagyobb legyen a gazdasági egységek jogköre, anyagi érdekeltsége és felelőssé­ge. 1982-ben jelentős haladást ér­tünk el a kongresszusi határoza­tok teljesítésében, annak ellenére, hogy nagyon bonyolult körülmé­nyek között dolgoztunk, küzde- nünk kellett az imperialista orszá­gok ellenünk alkalmazott diszkri­minációjának és hitel-blokádjának következményei ellen. Általában sikerült teljesíteni az állami terv feladatait, a termelés enyhén nö­vekedett, csaknem 10 százalékkal csökkent a kőolajfogyasztás, le­küzdöttük az 1981. évi alacso­nyabb termés következményeit, aktív kereskedelmi mérleget ér­tünk el és csökkentettük kötele­zettségeinket a konvertibilis valu­ták területén. Jelentős eredmény­nek tartjuk, hogy elvben elértük a hazai piac stabilitását, amint ez megfelel a dolgozók érdekeinek és szükségleteinek is. Számos vállalat és nemzeti bizottság kez­deményező munkája bizonyítja: reális lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb rugalmassággal oldjuk meg a fogyatékosságokat a pia­con és a szolgáltatásokban, job­ban elégítsük ki a lakosság szük­ségleteit. Ezért szükséges, hogy az irányítás, a termelés, a keres­kedelem, a. szolgáltatások és az egészségügy irányító szervei, va­lamint a többi szervezet is ezen a téren lényegesen nagyobb kez­deményezést fejtsen ki. A dolgo­zók anyagi és kulturális szükség­leteinek kielégítéséről való gon­doskodás pártpolitikánk állandó és elválaszthatatlan része. A továb­biakban is mély felelősséggel vi­szonyulunk a pártpolitika megva­lósításához, a dolgozók életével kapcsolatos valamennyi kérdés­hez. Ez vonatkozik a környezetvé­delemre is, amelynek jelentősége egyre nő. A párt központi bizottsága az elmúlt év eredményeit értékelve az eredmények mellett rámutatott számos fogyatékosságra is. Nem teljesítettük minden területen tel­jes mértékben és a megfelelő mi­nőségben a tervfeladatokat. Sok helyen nem elég szilárd az állami- és a munkafegyelem, alacsony az igényesség, rossz munkát végez­nek és rosszul gazdálkodnak. Van, ahol még mindig találkozunk a kényelmességgel, rutinosság­gal, a műszaki és gazdasági elma­radottsággal - ezeket határozot­tabban kell kiküszöbölnünk. Az irányító dolgozóknak minden szin­ten ügyelniük kell arra, hogy az összes munkahelyen, minden te­rületen fegyelem, rend legyen, jó legyen a szervezés és a feladatok pontos teljesítése természetes kö­vetelmény legyen. Az elmúlt év eredményei ösz- szességükben ismét bizonyítják: a fennálló problémák ellenére gazdaságunknak megvannak a lehetőségei, megvan az ereje ahhoz, hogy eredményesen meg­birkózzon a nyolcvanas évek felté­teleivel. Az idén az a feladatunk, hogy megszilárdítsuk a gazdaság- fejlődés pozitív irányzatát, gyor­sabban leküzdjük a negatív jelen­ségeket, a korlátozott nyers­anyag- és energiaforrások jobb hasznosításával, az állóalapok és a munkaidő hatékonyabb kihasz­nálásával meggyorsítsuk a fejlő­dés dinamikáját. Korunk megkö­veteli, hogy jobban, eredménye­sebben dolgozzunk. Népünkért, jobb életéért, szocialista hazánk további felvirágoztatásáért dolgo­zunk. Ezért meggyőződésünk, hogy valamennyien hozzájárulunk az idei év és a 7. ötéves tervidő­szak további évei feladatainak eredményes valóra váltásához. Fejlesztjük az állampolgárok alkotó aktivitását Elvtársak! A XVI. kongresszus által kitű­zött program megvalósítása során rendszeres figyelmet fordítunk szocialista államunk és egész po­litikai rendszerünk tevékenységé­nek tökéletesítésére. A szocialista építés lenini értelmezéséből indu­lunk ki, miszerint a szocializmus építése a milliós tömegek alkotó aktivitásának, energiájának ered­ménye. Ezzel összhangban a szo­cialista demokrácia elmélyítésére, az embereknek az irányításban és igazgatásban, politikánk kimunká­lásában, megvalósításában és ellenőrzésében való közvetlen részvételének bővítésére törek­szünk. Mindenekelőtt megvalósítjuk a nemzeti bizottságok tevékeny­ségének tökéletesítésére fogana­tosított intézkedéseket. Növeltük a nemzeti bizottságok választott szerveinek és képviselőinek sze­repét, bővítettük a városi nemzeti bizottságok és a központi köz­ségek nemzeti bizottságainak jog­körét. Nagyobb lett a nemzeti bi­zottságok hatásköre a gazdaság­ban és a kultúrában. Tevékenysé­gük súlypontja az állampolgárok mindennapi élete során felmerülő problémák megoldása. Mindez el­mélyíti tevékenységük demokrati­kus alapját és az államigazgatás gyakorlását közelebb hozza a néphez. Az állami szerveknek úgy kell dolgozniuk, hogy a dolgo­zók minden nap meggyőződhes­senek arról: ezek a szervek őket szolgálják, teljes bizalommal for­dulhatnak hozzájuk, kielégítik jo­gos igényeiket, a szó szoros értel­mében a nép által választott, a népnek felelősséggel tartozó, a nép által ellenőrzött szervek. A társadalmi és munkaaktivitás kibontakozásában egyenrangúan vesznek részt a kommunisták, a pártonkívüliek és a Nemzeti Front más pártjainak tagjai. He- lyettesíthetetlen szerepük van a Nemzeti Front társadalmi szer­vezeteinek. Kongresszusaik, min­denekelőtt a X. szakszervezeti kongresszus és a Szocialista Ifjú­sági Szövetség III. kongresszusa jelentős politikai esemény volt or­szágunk életében. Ezeken a kongresszusokon a dolgozók milliói ismét hitet tettek kommunis­ta pártunk politikája mellett, és kifejezték akaratukat, hogy to­vábbra is e politika megvalósítá­sán munkálkodnak. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom foko­zott részvétele az építőmunkában, országunk fejlesztése alapvető kérdéseinek megoldásában, a dolgozók szükségleteinek kielé­gítésében fontos tény, amely szo­cialista rendszerünk egyik jellem­vonása. Rendkívüli jelentőséget tulajdo­nítunk a szakszervezeteknek a munkakezdeményezés, a szo­cialista verseny, a szocialista munkabrigád-mozgalom és a munkakezdeménvezés más for­máinak fejlesztésében. Ebből az alkalomból ismételten köszönetét akarok mondani a munkakollektí­váknak és egyéneknek a Győzel­mes Február 35. évfordulója tisz­teletére tett felajánlásaikért. A kö­telezettségvállalások jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy telje­sítésük újabb értékekkel gazdagít­ja társadalmunkat, hanem abban is, hogy kifejezi dolgozóink azon szilárd elhatározását, hogy konk­rét építőmunkával fejlesztik tovább Február hagyatékát. A dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének fejlesztésé­ben jelentős szerepe van a Szo­cialista Ifjúsági Szövetségnek, a nők egységes szervezetének, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségnek és a Nemzeti Front többi társadalmi szervezetének. Azok a feladatok, amelyeket most oldunk meg, megkövetelik, hogy az egész társadalmi életben, az összes szerv és szervezet te­vékenységében elmélyítsük az igényesség, a felelősségtudat al­kotó légkörét. Mindenütt ki kell küszöbölnünk a formalizmus meg­nyilvánulásait, nagy figyelmet kell fordítanunk a dolgozók észrevéte­leire, s úgy kell dolgoznunk, hogy egyre teljesebben érvényesüljön és tovább fejlődjön népünk energi­ájának és kezdeményezésének óriási ereje, a kollektív ismeretek és tapasztalatok. Az új feladatok és az új feltételek sokkal nagyobb igényeket támasztanak a szocia­lista öntudattal, a műveltséggel, a dolgozók kulturális fejlettségé­vel, valamint az ideológiai nevelő­munkával szemben. A szocialista öntudatot a politikai és munkakez­deményezés jelentős forrásának tekintjük, amely hozzájárul, hogy az emberek kezdeményezően vi­szonyuljanak a feladatok teljesíté­séhez, a problémák megoldásá­hoz és az akadályok leküzdésé­hez. El kell érnünk, hogy a dolgo­zók megértsék bel- és külpoliti­kánkat, helyesen tudatosítsák, mi­ért tűzünk ki nagyobb és igénye­sebb feladatokat s megértsék azo­kat az intézkedéseket, amelyeket e feladatok teljesítése érdekében foganatosítunk. Az egész társadalomban job­ban kell tisztelnünk és értékelnünk a becsületes, szakképzett munkát, a szocializmusban az ilyen munka a jobb élet egyedüli forrása. Az egész társadalomban sokkal bírá­lóbban kell fellépni a múlt különbö­ző csökevényei, a spekuláció, a korrupció, a társadalmon való élősködés és más olyan jelenség ellen, amely összeegyeztethetet­len a szocialista erkölccsel és megkárosítja közös törekvé­sünket. A becsületes és jó munka, a fe­gyelem, a rend és a gazdaságos­ság követelménye magába foglal­ja az ember jóléte és országunk békés jövője érdekében kifejtett egész törekvésünk mély értelmét. (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1983. II. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents