Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-17 / 13. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1983. I. 17. Jó feltételek között kezdhetjük az új évet Az 1982-es évre szóló terv igényes feladatok megvalósítása elé állította a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozókat. Megköve­telte az irányító munka hatékonyságának fokozását, minden moz­gósítható tartalék hatékony felhasználását, a lehető legnagyobb fokú gazdaságosságot. Feltehetjük a kérdést: Mennyire sikerült teljesíteni az igényes feladatokat? AZ 1982-ES ÉV az eredmé­nyek eddigi ismeretében a legjob­bak közé tartozik. Az időjárás ha­tása - a rendkívüli hideg tél, az áprilisi és májusi szárazság - ked­vezőtlenül befolyásolta a sűrűn vetett gabona, az olajnövények és egyes körzetekben a takarmányfé­lék hektárhozamát. A növényter­mesztésben sikeresnek tartjuk a kukorica-, a burgonya-, a leg­több zöldségféle, a gyümölcs és a szőlő termesztését, a hozamok alakulása szempontjából pedig a cukorrépa-termesztést is. Az előzetes eredmények szerint úgy becsüljük, hogy a bruttó me­zőgazdasági termelés értéke az előző évi eredményekhez viszo­nyítva 2,4 százalékkal lesz na­gyobb, de a tervet a két ágazat dolgozói csak 97,3 százalékra tel­jesítik. Bár a növénytermesztés egytizedrésszel többet produkált, mint 1981-ben, a mezőgaz­dasági dolgozók a tervet csak 94,1 százalékra teljesítették. Nem teljesítettük a sűrű vetésű gabonából a termelési tervet, ami­nek legfőbb oka a kedvezőtlen időjárás. Felmérések szerint a ko­máromi (Komárno), az érsekújvári (Nové Zámky), a nagykürtösi (Veľký Krtíš) és a losonci (Luče­nec) járásban, valamint a nyitrai (Nitra) és a lévai (Levice) járás egy részében szinte olyan szárazság volt, mint 1947-ben. Emellett nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a mezőgazdasági üzemek nem tartották be a gabonafélék vetés- területét. Szemes kukoricából 18 ezer hektárral vetettek keveseb­bet. Ha átlagos hektárhozamot számítunk, akkor is több mint 75 ezer tonna szemes kukoricával kevesebbet takarítottak be a me­zőgazdasági üzemek a vetési ter­vek meg nem tartása miatt. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy Szlovákiában a mezőgazda- sági üzemek teljesítették a sze­mes kukorica termelésének tervét. Az időjárás is kedvezett, de ki kell emelnünk az agronómusok és az irányításban dolgozó minden ve­zető munkáját is. TOVÁBBRA IS nagy probléma a tömegtakarmányok termelése. Az ezzel összefüggő teendőkkel még mindig nem foglalkoztunk alaposan. Előtérbe kerül a tömeg­takarmányok termelése, de nem a gabonafélék rovására. Vissza kell szorítani a kevés tápértékű, kis hozamú takarmányféléket. Ez­zel szemben mindent meg kell tennünk a lehető legnagyobb ho­zamok eléréséért és a lehető leg­jobb minőségű szemes takarmá­nyok termeléséért. A takarmány­termesztésben néhány figyelemre méltó eredményt is elértünk. Bőví­tettük a másodvetemények termő- területét és az előző évekhez vi­szonyítva nagyobb területen ka­száltuk a réteket. Bár késve, még­is meggyorsult a silógödrök és a színek építése. Ezt a programot tovább akarjuk folytatni, mert sok hasznot hoz. A tömegtakarmány-termelés- ben komoly nehézségeket okozott a betakarításhoz szükséges gé­pek hiánya. Kevés a forgató, a gyüjtőgép, a hegyi és hegyaljai körzetekben ugyancsak kevés a megfelelő gép. Kérjük, hogy a gépipar minél hamarább elégít­se ki a mezőgazdasági üzemek szükségleteit, hogy csökkenthes­sük a tömegtakarmányok betaka­rításakor és tárolásakor a megfe­lelő gépek hiánya miatt kelet­kezett veszteségeket. A jó minőségű tömegtakarmány termelésében nagy szerepe van a technológiai fegyelemnek. Ezen a téren is jelentős hiányosságok mutatkoznak. Az 1982-es év ta­pasztalatai is azt mutatják, hogy ezen a szakaszon jelentős szere­pe van a kezdeményezésnek, a szervező és ellenőrző munká­nak. Ezt bizonyítják a dunaszerda­helyi (Dunajská Streda), a galán- tai, a žilinai, a Banská Bystrica-i, a Stará Ľubovňa-i, a prešovi és más járások jó eredményei. A burgonyatermelés tervét túl­teljesítettük. Javult a burgonya mi­nősége is. A korai burgonyát azonban egyes körzetekben nem szállították a mezőgazdasági üze­mek idejében a felvásárló szer­veknek. Főleg júniusban mutatko­zott hiány korai burgonyából. Az ipari burgonya minősége nem felel meg a követelményeknek. CUKORRÉPÁBÓL az idén ele­gendő termett, a mezőgazdasági üzemek az eladási tervet 105,5 százalékra teljesítették. Ehhez hozzájárult a vetési terv megtartá­sa is. A cukortartalom azonban alacsonyabb a normánál, ezért a cukorgyártás tervét a feldolgozó üzemek nem teljesítik. Mivel ez már néhány éve ismétlődik, egész sor intézkedést hoztak az illetékes szervek, azonban a répa cukortar­talma nem növekedett. Szüksé­ges, hogy a tudományos-kutatás- ban dolgozók alapos elemzéssel mutassák ki az alacsony cukortar­talom okát, és konkrét javaslatokat tegyenek a 15 százalékos cukor- tartalom elérésére. Az olajnövények felvásárlásá­nak tervét nem teljesítették. Emel­lett nagyra kell értékelni a napra­forgó-termelésben elért eredmé­nyeket, mert ezen a szakaszon a feladatokat teljesítettük. Az olaj­növények - a repce és a naprafor­gó - termesztésében megmutat­kozhat a jó irányító munka. A je­lenlegi időszakban háromszor annyi olajnövényt termelünk, mint 10 évvel ezelőtt. A felvásárolt zöldség- és gyü­mölcs mennyisége több volt, mint az előző években. A 6. ötéves terv átlagához viszonyítva a Zelenina 42 ezer tonnával több zöldséget és 24 ezer tonnával több gyümöl­csöt vásárolt fel. Emellett azonban meg kell mondanunk, hogy egyes zöldségfélékből még mindig nem tudjuk megfelelően ellátni a piacot, ugyanakkor egyes években né­hány gyümölcs- és zöldségféléből túltermelés mutatkozik. A problé­mák megoldására tett intézkedé­sek ismertek, következetesen meg kell azokat valósítani. Elvár­juk, hogy a kertbarátok és a kisál­lattenyésztők a jövőben több olyan zöldség és gyümölcsfélét termel­nek, amelyekből hiány mutatkozik. A jövő évi feladatok teljesítését már az őszi időszakban megkezd­tük. Az idén 1982-höz viszonyítva a mezőgazdasági termelés 3 szá­zalékkal, ebből a növénytermesz­tésé 6,2 százalékkal, az állatte­nyésztés 0,4 százalékkal növe­kedik. Továbbra is a növénytermesz­tés fejlesztése kerül előtérbe. Kulcsfontosságú feladat 3,8 millió tonna gabona termelése. E feladat teljesítése alapvető feltétele az önellátottság fokozásának sze­mesfélékből és az állattenyésztés feladatainak teljesítésében is. A célok elérése érdekében az őszi időszakban az őszi repce vetésé­nek tervét 9900, az őszi búzáét 11 800, az őszi keverékekét 5500 hektárral teljesítettük túl. Nagy feladatok várnak ránk az olajnövények és a hüvelyesek ter­mesztésében is, amelyeknek nagy jelentősége van az import csök­kentésére irányuló intézkedések végrehajtása, valamint a lakosság ellátása szempontjából is. TAPASZTALATAINK azt mu­tatják, hogy a helyesen összehan­golt eljárások, a célok helyes meg­magyarázása, a terv szerepének minden összefüggésben való ki­emelése elősegíti az igényes fel­adatok teljesítését. JOZEF MUDROCH mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának vezetője A prágai Met- rostav dolgozói további 7,7 kilo- méteres sza­kasszal bővítik a prágai metró eddig 20 kilo­méteres vona­lát. A tervek szerint 1985-ig a jelenlegi 23 helyett 37 állo­máson halad majd keresztül a földalatti. A felvételen Mi­roslav Fišer szocialista munkabrigádjának tagjai a földalatti acélszerkezetén dolgoznak. (Petr Matička felvétele - ČTK) Az igényeknek megfelelően ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEN ÉRTÉKELTÉK MUNKÁJUKAT (Tudósítónktól) - A termelőüze­mek közül elsőként a martini Szlo­vák Nemzeti Felkelés Nyomdaipa­ri Vállalat rimaszombati (Rimavs­ká Sobota) üzemének kommunis­tái értékelték elmúlt évi tevékeny­ségüket a járásban. A gazdag ha­gyományokra visszatekintő gömö- ri nyomda a hatvanas évek köze­pétől látványosan fejlődött, amikor a könyvnyomtatás mellett meg­kezdődött a lyukkártyagyártás is. A szerencsés termékváltás több mint két évtizeden át biztosította a gazdasági fellendülést, napja­inkban - az elektronikus számító­gépek térhódítása következtében - azonban egyre inkább szűkül a megrendelők köre. Az elmúlt napokban megtartott párttaggyűlés beszámolójából és a hozzászólásokból az is kitűnt, hogy komoly gondok mutatkoznak az úgynevezett merkantilnyomás terén is. A papírmegtakarítás és az ügyviteli munkák leegyszerűsí­tése miatt ugyanis jelentősen visz- szaestek egyes üzemek és intéz­mények megrendelései. Paradox helyzet alakult ki: ami népgazda­sági szempontból örvendetes je­lenség, az komolyan sújtja nyom­daiparunk egyes ágazatait. Az el­múlt esztendőben a nagy teljesít­ményű flexográfiai rotációs gépe­ket egy műszakban tudták üze­meltetni, a tervezett hatmillió koro­nás árutermelés helyett csupán 3,8 millió koronás értéket hoztak létre. A lyukkártyagyártás terén még nagyobb a visszaesés. Az 1975-ös esztendőhöz viszonyítva 750 tonna kartonpapírral használ­tak fel kevesebbet, ami az áruter­melésben csaknem 13 millió 800 ezer korona értékcsökkenést je­lent. Tekintettel arra, hogy az emlí­tett termékekből az idén sem szá­míthatnak nagyobb megrendelés­re az üzem és a pártszervezet vezetősége az idei esztendőre kérte a Prievidzai Textilüzemtől a gépi nyilvántartási nyomtatvá­nyok gyártási jogát. Ez a termék- váltás csak átmeneti időszakra vo­natkozik, mert a következő ötéves tervben a gömöri üzemben is át­térnek az ofszetnyomtatásra. En­nek érdekében már az idén meg­kezdik a szakemberek átképzését, ami a tervmutatók teljesítése mel­lett a legigényesebb feladatok egyikének ígérkezik. -h.a­HASZNOSSÁGRA ÉS GAZDASÁGOSSAGRA TÖREKEDVE A CSKP KB 4. ülése határozatának szellemében A Búcsi (Búč) Efsz dolgozói az 1981-es év végén nagyon gondosan áttanulmányozták a CSKP KB 4. ülésének határozatát, majd lebontották a szövetkezet feltételeire. Ebben látták a hatékonyság növekedéséhez vezető utat. A brnói Královo Pole-i Gépgyár idei terve a termelés 6 százalékos növelését irányozza elő. Egyik legnagyobb megrendelőjének, a Szovjet­uniónak élelmiszeripari és vegyipari gépeket, berendezéseket szállít ebben az évben is. A felvételen Libor Černoch (jobbra) és Miloslav Stfítecký a hegesztőautomata képernyőjén a hegesztés folyamatát ellenőrzik (Vít Korčák felvétele - ČTK) Szabó Zoltán mérnökkel, az efsz elnökével arról beszélget­tünk, mit sikerült megvalósítani azokból az intézkedésekből, ame­lyeket a hatékonyság növelése ér­dekeben foganatosítottak. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a termelés akkor kifizetődő, ha valaki jó minőségű árut termel, és a lehető legkorábban juttatja a piacra. A szövetkezet vezetősé­ge már a múlt évben is a gazdál­kodás hasznosságára törekedett. Korai burgonya termesztésével próbálkozott, ezt a terményt mé­termázsánként 416 koronáért ér­tékesítették. Ugyanazon a terüle­ten az év második felében kiváló takarmányt is termeltek. Az előző év tapasztalatait kihasználva már február második feléből 9 vagon ültetni való burgonyát csíráztattak üvegházban, és olyan területre ül­tették, ahol kora tavasztól késő őszig az öntözés is biztosítva van, a helyi halastó langyos vizéből. A gondos felkészülés és a helyes parcella megválasztása kifizető­dött. Húsz vagonnal értékesítettek belőle, és ezért a maximális árat kapták: métermázsánként 450 ko­ronát. A korai burgonya helyén pedig nagyon jó minőségű silóku­koricát is termeltek. Az első félévben 3 hektárnyi területen 320 q korai epret is ter­mesztettek. Ennek a terménynek is jó ára volt: 9,50 korona kilón­ként, sőt ehhez még két korona felárat is kaptak: Egészen július végéig jól jöve­delmezett a fóliapaprika is. Ezután nagyon sok volt a piacon, s bizony gondolkodnak, hogy ilyen árak mellett termeljenek-e csemege paprikát a jövőben. A tavaszi hó­napokban juttattak még a közellá­tásnak korai kelkáposztát és korai káposztát, amelyekből szintén si­került a tervezett bevételt kiárulni. Sűrűn vetett gabonából Búcson is közepes volt a hozam, de na­gyon bevált az Iparszerű Kukorica Rendszer, amellyel már tavaly is 6 tonnás hozamot értek el. Az idei terv 5,6 tonna hektáronként. Az időjárás ezúttal mostohább volt, de a tervet így is teljesítették. A takarmányok minőségére és mennyiségének biztosítására min­den eddiginél fokozottabb figyel­met fordítottak. Az év második felében még 230 hektárt vetettek be különböző takarmánykeverék­kel, így bátran néznek a téli hóna­pok elébe. Az eddigiek során a szövetke­zetben sokáig volt beszédtéma, hogyan lehetne betakarítani a ku­korica kóróját az adaptér után. Tavaly a szövetkezet lényegesen növelte szarvasmarha-állomá­nyát, így a kukoricaszárra mint takarmányra is szükség van. Nos, 1982-ben ez a kérdés is megoldó­dott. Sikerült beszerezni egy Or­kán elnevezésű kóró felszedőt, ami felszerelhető a 280-as önjáró kombájnra. Az így felszedett kuko­ricaszárat répaszelettel és répa­fejjel keverve lesi lózták és nagy mennyiségben kiváló minőségű silótakarmányt is nyertek. A naftamegtakarításra új mód­szert vezettek be. A takarékossági intézkedések alapján ebben az évben a Búcsi Efsz gépkezelőinek 20 százalékkal kellett csökkente­niük a naftafogyasztást. A szövet­kezet vezetői minden csoportve­zetővel megtárgyalták, melyik szakaszon mily módon és mennyit lehetne megtakarítani. Valameny- nyi csoportvezető kapott belüze- mileg használható naftajegyeket. E jegyek alapján a csoportvezetők minden este ellenőrizték a valósá­gos fogyasztást, az elvégzett munkát és összehasonlították a tervezett fogyasztással. A rend­szeres napi ellenőrzéssel megál­lapíthatták, melyik munka mennyi naftafogyasztást igényel, és mely munkáknál nem férnek bele a gépkezelők a megszabott keret­be. Ugyanakkor nem teheti meg a traktoros például, hogy a mun­kára szánt naftával feketefuvart végezzen, vagy ebédre járjon ha­za. Azt esetleg még megenged­ték, ha 4-5 gép dolgozott egy helyen, 1 traktorral valamennyien hazajöjjenek. A traktoros minden­nap megkapja a napi munkára előírt naftamennyiségre a jegyet. A csoportvezetők a hónap végén ellenőrzik a valóságos fogyasz­tást. Ha megállapítják, hogy az illető gépkezelő többet fogyasz­tott, a hiányzó naftamennyiséget saját magának kell megtérítenie. Ezzel elérték, hogy a szövetkezet területén megszűntek a felesleges üresjáratok, nem pazarolják a trak­torosok feleslegesen az üzema­nyagot. Az egyes munkálatokat mindig úgy tervezték és végezték, hogy felesleges járatra ne kerüljön sor. Az egyszerűsítésre törekedtek, így például egyszerre végezték a tarlóhántást, fogasolást és a hengerezést. További új módszereket alkal­maztak még a szalma betakarítá­sánál. Csökkentették a szalma préselését, mert az költséges és munkaigényes. Skodára szerelt szerkezettel gyűjtötték össze a szalmát. így egy-egy gépkezelő naponta 60-70 hektárról betakarí­tott szalmát rakott kazalba. Az üzemanyag-takarékosság legegy­szerűbb formájáról sem feledkez­tek meg: a kisebb munkák elvég­zésére kis gépeket, a nehezebb műveletekhez nagy teljesítményű gépeket használtak. Most, amikor már befejeződött a határban a munka, a Búcsi Efsz gépesítői elmondhatják, hogy az üzemanyag célszerű kihasználá­sához helyes utat választottak. Már sok mindent megvalósítottak azokból az elképzelésekből, ame­lyekre a CSKP KB elmúlt évi 4. ülésének határozata hívta fel a mezőgazdászok figyelmét. KOLOZSI ERNŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents