Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám, kedd

ÚJ szú 3 1983.1. 4. COPWE-kongresszus Napirenden Etiópia időszerű politikai, gazdasági feladatai A CSKP KB üdvözlő távirata (ČSTK) - Addisz Abebában tegnap megkezdődött az Etióp Dolgozók Pártja Alapító Bizottsá­gának (COPWE) II. kongresszusa. A kongresszuson 1600 küldött és 300 megfigyelő vesz részt. A napi­renden az etióp forradalom idő­szerű politikai, gazdasági és szo­ciális kérdései szerepelnek. Elfo­gadják a párt létrehozásának konkrét időrendi tervét, jóváhagy­ják továbbá az általános hadkötele­zettség bevezetését is. A megnyitóülésen Mengisztu Hailé Mariam számolt be a COP­WE KB tevékenységéről. A KB elnöke részletesen elemezte a bi­zottság tevékenységét az első kongresszus óta, és foglalkozott az ország bel- és külpolitikájának alapvető irányvonalaival. Nagyra értékelte a Szovjetunió internacio­nalista segítségnyújtását azoknak az országoknak, amelyek a fejlő­Brit-szaúdi ellentétek PYMET NEM FOGADJÁK RIJADBAN (ČSTK) - Szaúd-Arábia vissza­utasította Francis Pym brit kül­ügyminiszter rijadi látogatását til­takozásul az ellen, hogy a konzer­vatív Thatcher-kormány nem volt hajlandó fogadni Londonban az Arab Liga küldöttségét, amelynek a PFSZ képviselője is tagja volt. Az Arab Liga küldöttsége azért látogatott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagállamainak fő­városaiba, hogy tájékoztasson az Arab Liga marokkói csúcstalálko­zóján hozott rendezési javaslatok­ról. A látogatás lemondása Lon­donban erős nyugtalanságot vál­tott ki. A sajtó a brit-szaúdi kap­Arafat interjúja egy kairói lapnak dés önálló útjára léptek és azt a segítséget, amelyet a nemzeti felszabadító mozgalomnak nyújt. + + + Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága üdvöz­lő táviratot küldött az etióp kong­resszus küldötteinek. Ebben nagyra értékelte azokat a sikere­ket, amelyeket az etiópjai nép él­csapatának vezetésével a forra­dalmi vívmányok megszilárdítása 'és a szocialista társadalom alap­jainak építése terén elért. A távirat hangsúlyozza, hogy a CSKP és a COPWE elvtársi kapcsolatainak további szilárdítá­sára és fejlesztésére törekszünk a marxizmus-leninizmus és a pro­letár internacionalizmus elvei alapján, valamint Csehszlovákia és Etiópia népe barátságának erő­sítésére a nemzetközi haladás és a világbéke érdekében. (ČSTK) - Salvadorban a Fara- bundo Marti Nemzeti Felszabadí- tási Front (FMLN) partizánjai az utóbbi 24 órában több sikeres hadműveletet hajtottak végre Usu­A béke megóvásáért A jelenlegi bonyolult, feszültsé­gekkel terhes nemzetközi helyzet­ben a világ közvéleményének megkülönböztetett figyelme irá­nyul a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ma kez­dődő prágai ülésére. A Varsói Szerződés tagállamai e katonai­politikai védelmi szervezet fennál­lása óta fáradhatatlanul és követ­kezetesen küzdenek a nemzetközi béke és biztonság hatékony bizto­sításáért, védelmi képességük megszilárdításáért, határaik és or­szágaik sérthetetlenségéért, a há­ború veszélyének elhárításáért. A mostani tanácskozás jelentősé­gét növeli az a tény, hogy Wa­shington a fegyverkezési hajsza fokozásával rendkívül kiélezi a vi­lághelyzetet s a szocialista orszá­gok békés egymás mellett élést szorgalmazó politikájával, konst­ruktív leszerelési javaslataival szemben országa és NATO-beli szövetségesei példátlan méretű fegyverkezését állítja szembe. A mostani prágai ülést, ame­lyen a Varsói Szerződés tagálla­mainak legfelsőbb párt- és állami képviselői vesznek részt, alapos előkészítés előzte meg. Napirend­jét lényegében már tavaly októ­berben a Varsói Szerződés kül­ügyminisztereinek találkozóján ki­dolgozták. A tanácskozáson sze­replő időszerű problémákról szó volt továbbá Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának a Varsói Szerződés országai párt- és álla­mi vezetőivel lefolyt találkozóin is, amelyekre a múlt hónapban a Szovjetunió megalakulása 60. év­fordulója alkalmából tartott ünnep­ségeken Moszkvában került sor. Jurij Andropov az ünnepi ülésen mondott beszédében ismét meg­erősítette, hogy a Szovjetunió a népek békéje és szabadsága nagy ügyének szilárd támasza volt és marad. A tőkés válság általános elmé­lyülésének közepette az amerikai kormány egyik fő külpolitikai célki­tűzése lett a katonai fölény meg­szerzése a Szovjetunióval szem­ben. Arra törekszik, hogy az „erő­politika“ pozíciójából fellépve meggátolhassa a szocializmus to­vábbi fejlődését, gyengítse hely­zetét szerte a világon, de főkép­pen Európában. E céljai elérése érdekében szövi veszélyes terveit új nukleáris rakétafegyverek tele­pítésére nyugat-európai NATO-ál- lamokban, s ezért reagál negatí­van az érdemi szovjet javaslatokra a genfi hadászati atomfegyver­csökkentési szovjet-amerikai tár­gyalásokon. Azok a javaslatok, újabb kezde­ményezések, amelyeket az SZKP KB főtitkára az USA és a NATO címére fogalmazott meg a moszk­vai jubileumi ülésen, a Szovjetunió töretlen békeakaratát, a párbe­széd folytatására, minden vitás kérdés tárgyalások útján történő megoldására való törekvését erő­sítik meg. Kétségtelen, hogy a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete kétnapos prá­gai tárgyalásainak középpontjá­ban korunknak ezek az égető kér­dései állnak majd. A résztvevők a legmagasabb szinten tekintik át mindazokat a nemzetközi problé­mákat, amelyek érintik a szocialis­ta országok közös érdekeit, és kollektív következtetéseket von­nak le azokkal a kérdésekkel kap­csolatban, amelyek összefüggnek a Varsói Szerződés országai nem­zetközi helyzetének megszilárdí­tásával, védelmi képességük erő­sítésével és közös védelmi kötele­zettségeik teljesítésével. A világ haladó, békeszerető erői most nagy figyelemmel és reménységgel tekintenek hazánk fővárosára, bízva abban, hogy az Egyesült Államok imperialista poli­tikájának agresszív irányvonalával szemben újabb szilárd támaszt kap a béke megóvásáért folyó küzdelem, a Varsói Szerződés or­szágai világosan állást foglalnak a fegyverkezési hajsza megféke­zése, az atomháború veszélyének elhárítása, a békés egymás mel­lett élés politikája mellett. P. J. Mitterrand a munkanélküliségről (ČSTK) - A Ruz al-Juszuf egyiptomi hetilap vasárnapi szá­mában tette közzé Jasszer Ara- fatnak, a PFSZ végrehajtó bizott­sága elnökének interjúját, amely­ben leszögezi: a PFSZ-nek érde­ke a közel-keleti válság békés rendezése, de mindaddig, amíg nem biztosítják a palesztin nép törvényes jogait, harcolni fognak e jogok tiszteletben tartásáért min­den eszközzel, a fegyveres harcot is beleértve. Arafat közölte, hogy a palesztin harcosok bejrúti kivonulása után nem csökkent az ellenállási moz­galom harci képessége - az utób­bi három hónapban palesztin egy­ségek több mint 360 harci akciót hajtottak végre az Izrael által meg­szállt dél-libanoni területen. Arafat élesen bírálta továbbá az Egyesült Államok politikáját az izraeli népir­tó, expanzionista politika sokolda­lú támogatásáért. Tudjuk - mon­dotta a PFSZ vezetője hogy ki a barátunk és ki az ellenségünk. Tudatában vagyunk annak, hogy a Regan-kormány semmi esetre sem szándékozik hatékony nyo­mást gyakorolni Izraelre abból a célból, hogy rákényszerítse Tel Avivot a közel-keleti válság való­ban békés rendezéséről folytatan­dó tárgyalásokra - hangsúlyozta Jasszer Arafat. TASZSZ-nyilatkozat Afganisztánról (ČSTK) - A Szovjetunió világo­san kifejezésre juttatta, hogy nincs szándékában csapatait örökre Af­ganisztánban állomásoztatni. A korlátozott létszámú szovjet ka­tonai kontingenst ki fogják vonni Afganisztánból, ehhez azonban meg kell szüntetni a külföldi fegy­veres beavatkozást Afganisztán ügyeibe és szilárd nemzetközi biz­tosítékokat kell adni, hogy ezeket a beavatkozásokat nem is újítják fel - állapítja meg a TASZSZ hír- ügynökség Moszkvában közzé tett nyilatkozata. Nicaragua ELLENFORRADALMI BANDÁK ÚJABB TÁMADÁSAI (ČSTK) - Nicaraguai ellenforra­dalmi bandák az utóbbi napokban ismét több támadást hajtottak vég­re hondurasi területről az északi országrész ellen. A managuai bel­ügyminisztérium közleménye sze­rint a somozista bandák vasárnap behatoltak Siusa határmenti város­ba és 67 személyt, köztük több gyereket is elhurcoltak. Szélsőjobboldali egységek tag­jai ugyancsak hondurasi területről lőtték San Jósé de las Manos várost. Az akcióban két személy életét vesztette. További diverziós csoport támadást kísérelt meg Los Cipreses és La Sabana városok ellen Nueva Segovia tartomány­ban, azonban a nicaraguai határ­őrök a betolakodókat meghátrálás­ra kényszerítették. (ČSTK) - Mitterrand francia el­nök az Antenue 2 tévétársaság­nak adott interjújában súlyos be­tegségnek minősítette a munka- nélküliséget. Megerősítette, hogy kormánya idén is az első számú szociális problémának minősített munkanélküliség felszámolását tekinti legfontosabb feladatának. Úgy vélte, nogy a párizsi kormány eddigi intézkedései csak tüneti ke­zelést nyújtottak, azonban koránt­sem a „betegség“ meggyógyítá- sát célozták. Szerinte a munkanél­küliség leküzdése érdekében szükséges a gazdasági élet fellen­dítése, s az ifjúság szakmai felké­szítésének is nagyobb figyelmet kell szentelni. A Szovjetunió a maga részéről azt javasolja, hogy 1990-ig foko­zatosan csökkentsék az interkon­tinentális ballisztikus rakéták és tengeralattjárókról indítható bal­lisztikus rakéták indítóállásait, va­lamint a nehézbombázók számát olyan szintre, hogy mindkét fél 1800 egységgel rendelkezzék, azaz 25 százalékkal csökkentsék a fegyverek számának plafonját, ahogyan azt a SALT-II megállapo­dás is előírja. Egyenlő, közös megállapodásban rögzített szintre csökkentenék a hordozóeszközö­kön elhelyezett nukleáris töltetek számát is. Elvi jelentőségű, hogy e megállapodás végrehajtása so­rán a csökkentések valamennyi szakaszában a Szovjetunió és az Egyesült Államok azonos helyzet­ben lenne biztonságát tekintve és megmaradna hadászati téren kö­zöttük a paritás. A fenti javaslatban a Szovjet­unió figyelembe veszi az Egyesült Államok rendelkezésére álló elő­retolt állomásoztatású nukleáris eszközöket is, amelyek a Szovjet­unió és szövetségesei határainak közvetlen közelében helyezked­nek el. A Szovjetunió számára ezek hadászati rendeltetésű fegy­verek, mivel őket semmi nem el­lensúlyozza szovjet részről: a Szovjetunió nem rendelkezik ha­sonló fegyverekkel az Egyesült Ál­lamok területének közelében. A Szovjetunió javaslatai ezért fel­tételezik, hogy a hadászati nukle­áris erők kölcsönös csökkentése­kor az Egyesült Államok nem fogja növelni más olyan nukleáris esz­közeit, amelyek képesek elérni a Szovjetunió területén levő objek­tumokat. Ellenkező esetben az Egyesült Államoknak lehetősége nyílna az eljövendő megállapodás alapjainak kijátszására. A szovjet javaslatok nem korlá­tozódnak a hordozóeszközök és a nukleáris töltetek számának csökkentésére, hanem arra irá­nyulnak, hogy a hadászati fegyve­rek minőségi korlátozásának útján is sikerüljön előrelépést elérni. A Szovjetunió ezért javasolja né­hány új típusú nukleáris fegyver betiltását, egyebek között minden­fajta telepítésű, hatszáz kilométer­nél nagyobb hatótávolságú szár­nyas rakétáét. A Szovjetunió fellép azért, hogy korlátozzák a már meglevő nukleáris fegyvereknek a megállapodásokban rögzített paramétereken túli fejlesztését. Az amerikai fél nem hajlandó hasonlóan átfogó módon megkö­zelíteni a kérdéskört. Mindenek­előtt azt állítja, hogy előbb a bal­lisztikus rakéták csökkentését kell megkezdeni, a többi fegyvertípu­séhoz pedig csak ezután kell hoz­zálátni. Az az amerikai javaslat, hogy a felek 850 egységre csök­kentsék ballisztikus rakétáik szá­mát, első pillantásra úgy tűnik, hogy jelentős csökkentést jelent és figyelembe veszi az egyenlő­ség elvét is. Valójában azonban a Szovjetuniónak kétszer annyira kellene csökkentenie ballisztikus rakétáinak számát, mint az Egye­sült Államoknak. A ballisztikus rakétákon kívül az Egyesült Államok több mint 550 nehézbombázóval is rendelkezik - ezek számának csökkentését az első szakaszra vonatkozó ameri­kai javaslatok nem irányozzák elő -, miközben a Szovjetuniónak sokkal kevesebb ilyen fegyvere van. A javaslat végrehajtásának eredményeként megközelítőleg 1400 hadászati hordozóeszköz maradna meg amerikai oldalon, a szovjet fél pedig másfélszer ke­vesebb ilyen eszközzel rendelkez­ne. A hordozóeszközökön elhe­lyezett nukleáris tölteteket tekintve az Egyesült Államok csaknem há­romszoros fölényt érne el. Amennyiben az amerikai javas­latokat teljes egészében elfogad­nánk, a Szovjetunió kénytelen len­ne leszerelni interkontinentális ballisztikus rakétáinak 90 százalé­kát, noha ezek a Szovjetunió ha­dászati védelmi képességének alapját alkotják. Az Egyesült Államok viszont ugyanezeknek az egyoldalúan ér­telmezett javaslatoknak az alapján módot nyerne arra, hogy jelentős mértékben megnövelje az inter­kontinentális ballisztikus rakétáin levő robbanótöltetek számát és folytassa hadászati potenciáljának erősítésére irányuló, már kidolgo­zott programját. Világos, hogy az amerikai meg­közelítés nem a kölcsönösen elfo­gadható megegyezéshez vezető utat tartja szem előtt - a „csök­kentésekről“ szóló amerikai ja­vaslat a Szovjetunió egyoldalú le­szerelésére irányul és ezzel egy­ben az amerikai hadászati fölény megszerzését szolgálja. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy Washington folytatja, sőt fo­kozza hadászati potenciáljának növelését, különösen az MX és a Trident-2 rakéták fejlesztésével és telepítésével. Az amerikai megközelítés konstruktív voltának világos hiá­nyán az sem változtat, hogy az amerikai küldöttség a tárgyalások második fordulójának legvégén ja­vaslatot terjesztett elő a balliszti­kus rakéták fellövéséről szóló tájé­koztatásról. A baj nem az, hogy ez a javaslat különbözik attól, ame­lyet a Szovjetunió terjesztett elő ebben a vonatkozásban, hogy e ja­vaslat előterjesztésével egy idő­ben az amerikai fél elutasította- méghozzá komoly alap nélkül- a szovjet fél lényegesen mesz- szebb menő, korábban előterjesz­tett javaslatait, amelyek a válság- helyzetek kialakulásának megelő­zésére és a bizalom erősítésére irányultak. A Szovjetunió a létrejövő meg­egyezés keretében a következőkről szeretne megállapodásra jutni: meg kell tiltani a nehézbombázók és a repülógép-anyahajók közle­kedését bizonyos, a másik fél te­rületeivel határos, közösen megál­lapított területeken, időben értesí­teni kell egymást a nehézbombá­zók és az előretolt állomásoztatá­sú repülőgépek tömeges felszállá­sáról, a tengeralattjáró rakétahor­dozók számára olyan övezeteket kell kijelölni, amelyekben tilos len­ne a másik fél számára bármilyen akciót kezdeményezni hajókkal szemben. A genfi tárgyalások állapota és az amerikai kormányzat tevékeny­sége azt mutatja, hogy Washing­ton inkább szeretné fenntartani azt a zsákutcahelyzetet, amelyben a tárgyalások jelenleg vannak, semmint konstruktív módon elő­mozdítani a megbeszéléseket. Ez összefügg azzal is, hogy Washington minden áron szeretné „újrafegyverezni“ Nyugat-Euró- pát saját közepes hatótávolságú nukleáris rakétáival. A amerikai kormányzat tovább­ra is igyekszik nehézbombázónak minősíteni a szovjet TU-22 M tí­pusú (Backfire) repülőgépet, amely - mint ez a Szovjetunió által rendelkezésre bocsátott adatokból is kiderül - közepes bombázó és semmi köze nincs a hadászati fegyverekhez. Az amerikai fél a tárgyalásokon nem óhajtotta megvizsgálni azt a Szovjetunió által előterjesztett javaslatot, amely sűrített formában tartalmazza azokat a tételeket, amelyek a létrehozandó megálla­podás vázát alkothatnák. Pedig ha a felek megállapodásra juthatná­nak ennek a dokumentumnak a kérdésében, ez jelentősen meg- könnyíthetné a végső megállapo­dás előkészítésének munkáját a küldöttségek számára. Továbbra is tagadó választ ad az amerikai fél arra a szovjet javaslatra is, hogy a jelenlegi szinten fagyasszák be a hadászati rendeltetésű fegyver­zetet, szüntessék meg a mennyisé­gi és minőségi fejlesztésükre irá­nyuló folyamatot - állapítja meg a moszkvai Pravda. A salvadori érsek a kormányt vádolja csolatokban mutatkozó újabb el­lentétek miatt a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokat félti. Pym külügyminiszter pénteken a tervek szerint elutazik a Perzsa­öböl térségébe, de csak az Egye­sült Arab Emírségekben tesz láto­gatást. A szaúdi út lemondása után Pym látogatása már csak szimbolikusnak mondható. lutan és San Vicente tartományok­ban, ahol üzemképtelenné tették a kormánycsapatok által ellenőr­zött területeket villanyárammal el­látó transzformátor-állomást. A salvadori hazafiak támadása kö­vetkeztében az elektromos távve­zetékben keletkezett meghibáso­dás miatt hét kelet-salvadori tarto­mány áram nélkül maradt. Arturo Rivera y Damas salva­dori érsek arra figyelmeztetett, hogy az országban dúló polgárhá­ború könnyen közép-amerikai mé­retű háborús konfliktussá fajulhat. Határozottan elítélte a salvadori rezsimnek a polgári lakosság kö­rében folyó megtorló akcióit és azzal vádolta a kormányt, hogy korábbi ígéreteivel ellentétben nem teremti meg a hazafias erők­kel folytatandó békés párbeszéd feltételeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents