Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám, csütörtök
Nagyobb igények AZ ÚJ KONCEPCIÓ SZERINTI SZAKKÖZÉPISKOLAI MATEMATIKAOKTATÁSRÓL A HARMÓNIATEREMTŐ Karol L. Zachar 65 éves A z 1984/85-ös iskolai évtói első ízben kerülnek olyan tanulók a különböző szakközépiskolák első osztályába, akik az új koncepció szerint tanulták az alapiskoláiban a matematikát. Ebből következik, hogy a szakközépiskolai matematikaoktatásnak éppúgy, mint a gimnáziuminak, igazodnia kell az új helyzethez, azaz szükséges felkészülnie a megváltozott terjedelmű, mélységű és minőségű ismeretekkel rendelkező alapiskolai tanulók tudásának a továbbfejlesztésére, az alapiskolában elkezdett felfogásban. Ezért került sor e középiskolatí- • pus új matematikai tanterveinek, tankönyveinek és módszertani segédkönyveinek fokozatos kidolgozására, hogy az 1984/85-ös iskolai évben elkezdődhessen az oktatás az új pedagógiai alapdokumentumok szerint. A szakközépiskola alapvető feladata a középkáderek nevelése, különböző gazdasági és technikai posztokra. Ezenkívül a szakközépiskolának fel kell készítenie a tanulókat az igényesebb munkáshivatások betöltésére, valamint a főiskolai tanulmányokra. A szakközépiskolának ez a hármas funkciója meghatározza a szakközépiskolai matematikatanítást is, hiszen a matematika a mérnökképző főiskolákon felvételi tantárgy. Ismeretes továbbá, hogy a szakközépiskoláknak aránylag sok irányzatuk van, minthogy a gyakorlati élet minden területén kellenek középkáderek és szakmunkások. Nyilvánvaló tehát, hogy érvényesülésükhöz különböző szintű matematikai műveltségre van szükségük. Ezt egyetlen matematikai óratervvel és tanterével nem lehet elérni. Az elektrotechnikai szakközépiskola tanulóját például olyan matematikatanterv szerint kell képezni, amely mind a négy osztályban aránylag nagy óraszámban lehetővé teszi a szükséges ismeretek elsajátítását. Továbbá ezeknek az ismereteknek olyanoknak kell lenniük, hogy biztosítsák a szaktárgyak korszerű tárgyalását. Az elektrotechnikai irányzat tanulója megismerkedik például a differenciál- és integrálszámítás alapjaival is. Nyilvánvaló, hogy ilyen ismeretekre a pedagógiai vagy a közgazdasági szakközépiskola diákjának nincs szüksége. Továbbá a pedagógiai szakközépiskola felsőbb osztályaiban a matematika tantárgy mellett a matematikatanítás módszertanát is tanítják, a köz- gazdasági szakközépiskolában pedig programozást. Ebből is látható, hogy egyetlen óra és tanterv matematikából nem elégséges. Ezért összesen öt különböző matematikai óratervet és ezekhez kapcsolódó tantervet dolgoztak ki. Ezek a következők: Az összes ipari szakközépiskola, kivéve az elektrotechnikait, Sd - MAT 1 megjelölésű tanterve az 1—4. osztályban a következő heti óraszámot tartalmazza: 4, 4, 2. 2. A mezőgazdasági szakközépiskolák Sd - MAT 2 tantervének heti óraszáma 1-4. osztályig: 4, 3, 2, 2. A közgazdasági szakközépiskolák Sd - MAT 3 megjelölésű tantervének heti óraszáma az 1 —4. osztályban: 4, 2, 2, 2. A művészeti és könyvtárosi szakközépiskolák Sd — MAT 4 tanterve az 1-4. osztályig, az alábbi heti óraszámmal: 4, 2, 2, 2. Az elektrotechnikai szakközép- iskolák Sd - MAT 5 megjelölésű tantervének heti óraszáma 1 —4. osztályig: 4, 4, 3, 2. A más irányzatú szakközépiskolák az itt közölt óratervek valamelyike szerint tanítják a matematikát. Besorolásukat központilag határozták meg. A matematikának mint iskolai tantárgynak a szakközépiskolában specifikus a helyzete, mégpedig annyiban, hogy az általános műveltség kialakítása mellett előkészítő szerepe is van. Felkészíti a tanulókat azoknak a természeti, technikai és közgazdasági jelenségeknek és a köztük lévő összefüggéseknek a megértésére, amelyekkel tanulmányaik folyamán az egyes szaktárgyakban, később pedig a gyakorlatban találkoznak. A szakközépiskolai matematikatanításnak a kitűnő eredménnyel végző tanulók számára egyben lehetővé kell tennie a főiskolai továbbtanulást, valamint a tanulókban ki kell alakítania a permanens önképzés igényét és feltételeit. A szakközépiskolákkal szemben támasztott igényes követelmények azonban csak akkor valósíthatók meg, ha a szakmai képzés elmélete és gyakorlata, valamint a közismereti tárgyak anyaga egymást kölcsönösen gazdagító, egységes ismeretrendszert alkot. A mint az óratervből is kitűnik, a matematikai ismeretek (s a többi általános műveltséget nyújtó ismeret) jelentős részét a tanulók már az 1. és 2. osztályban elsajátítják. Ezeknek az osztályoknak a tanterve teret biztosít az egyes irányzatok speciális matematikai tananyagának és feladatanyagának a beiktatására is, oly módon, hogy 8-10 órát tartalékol ilyen jellegű tananyagra. Tehát a tanterven belül is lehetőség van még differenciálásra. így például az elektrotechnikai szakközépis- ' kólák szaunára kiadott tantervben a pedagógusnak módjában van differenciálnia feladatok megválasztásával aszerint, hogy erősáramú vagy gyöngeáramú irányzatú elektrotechnikai szakközépiskolában tanít. A szakközépiskolák számára érvényes tantervek szerint fogják tanítani a matematikát a négyéves, érettségivel végződő szakmunkásképző intézetekben is. E két iskolatípus számára a tankönyvek is azonosak lesznek. Mivel mindkét iskolatípus használni fogja, ezért integrált tankönyveknek nevezzük őket. összesen nyolc ilyen integrált matematikai tankönyvet adnak ki e két iskolatípus számára, s tartalmazni fogják az öt tantervváltozat valamennyi tananyagát. Az öt különböző tanterv mindegyikére jellemző: A tanulók alapiskolai ismereteiből indulnak ki. Kezdettől fogva különös figyelmet szentelnek a tanuló számolási kultúrájának a korszerű fejlesztésére, különösen a zsebszámológéppel való számolási készség kialakítására. Ugyanakkor a tanterv szorgalmazza a tanulók algebrai kifejezések átalakítási készségének és az egyenletek megoldási készségének a fejlesztését is. Az egyenletek tárgyalásakor a tanulók függvényekkel kapcsolatos ismereteiből indul ki a tanterv, ezeket az ismereteket azonban már az első osztályban rögzítik. A mértani tananyag a síkbeli geometriai transzformációkra épül, amelyekkel a tanulók részben már az alapiskolában megismerkedtek. A tanulók ismerete az első két osztályban kiegészül a síkbeli alakzatok kerületének és területének a kiszámítására vonatkozó eljárásokkal, valamint a szabályos testek felületének és térfogatának a kiszámítására vonatkozó tananyaggal. A 2. osztály legfontosabb tananyaga a függvények tárgyalása. Azokban az iskolákban, ahol heti 2 óránál több matematikaóra van, a 2. osztályban helyet kapnak még a komplex számok, kombinatorika, statisztika, esetleg valószínú- ségszámítás. A 3. osztály legfontosabb tananyaga a vektoralgebra és az analitikus geometria, de a sorozatokkal kapcsolatos tananyag és valószínűség is helyet kapott a tantervben. Orosz tél Ezzel a címmel Moszkvában 19. alkalommal rendezték meg az Orosz tél művészeti fesztivált, ezúttal a Szovjetunió fennállásának 60. évfordulója jegyében. A különböző rendezvények összesen több mint 200 ezer nézőt vonzottak, köztük 37 országból 30 ezer külföldi vendéget. Moszkva prózai színházai összesen 10 bemutatót tartottak; a konöfertek közül a legnagyobb sikert Szvjatosz- lav Richter Dvorák-estje aratta. A 4. osztály tananyagának csaknem a felét matematikai alkalmazások, a tananyag rendszerezése és elmélyítése teszi ki. A tananyag másik felét a kvadratikus alakzatok analitikus geometriája alkotja. Az egyes középiskolatípusok egymáshoz való tartalmi közeledésének egyik fontos bizonyítéka az is, hogy a szakközépiskolai és például a gimnáziumi matematikatantervek témakörei szinte megegyeznek. A gimnáziumban több a differenciál- és integrálszámítás, egyes témakörök pedig részletesebben vannak feldolgozva, mint a szakközépiskolában. A szakközépiskolában a nem kötelező tantárgyak között szereplő, választható matematikai gyakorlatok lehetővé teszik a tanulók számára a teljes felkészülést a főiskolai matematikai felvételi vizsgára is. F elvetődik a kérdés: szüksé- ges-e a szakközépiskolában ilyen terjedelemben és mélységben tanulni a matematikát? Erre a kérdésre egyértelmű igennel válaszolhatunk. A szakközépiskolák nem csak konkrét technikai vagy gazdasági tevékenység végzésére készítik fel a tanulókat, hanem olyan ismeretekkel vértezik fel őket, amelyek lehetővé teszik számukra a gyors alkalmazkodást a megváltozott munkakörülményekhez és az adott szakterület igényeihez. Mindehhez az általános műveltség és ezen belül a matematikai műveltség - a tudományos-technikai forradalom mai és jövőbeli követelményeit figyelembe véve - elengedhetetlen. Dr. BÁLINT LAJOS, kandidátus Kysaknál ilyenkor sem kihalt a Hernád folyó kies, nyáron kirán- dulókkal teli völgye. Igaz, az üdülőközpontok s a pionírtáborok többsége téli álmát alussza, ám a Kassai (Košice) Városi Nemzeti Bizottság gondozásában lévő, mindössze másfél éves természeti iskola nem pihen. Júliusban és augusztusban a pionírok otthona, a tanévben pedig Kassa alapiskoláinak harmadik, illetve negyedik osztályos tanulóié e kétszintes, összkomfortos épület. Persze, váltják egymást. Egy-egy iskola két osztálya, azaz hatvannégy gyereke három hétig élvezheti itt a városlakó által alig ismert csendet, friss és tiszta levegőt, valamint a napi erdei sétákat, kirándulásokat. A közelmúltban két autóbusz hozta ide az újabb csoportot, a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola harmadikos tanulóit. Az ,,A“ osztályosok a földszintet foglalták el, a ,,bések“ az emeletet vették birtokukba. Szép, televízióval, írásvetítővel, lemezjátszóval és egyéb tanítási segédeszközzel felszerelt tanterem mind a felsó, mind az alsó s egyikben is másikban is harminckét apró szekrény őrzi a kis lakók könyveit, füzeteit, táskáit. A tanterem szomszédságában négyszemélyes tágas szobák sorakoznak. Mindenütt szőnyeg, tisztaság, rend és meleg. A folyosón s a játékteremben is. ízlésesen berendezett az egész épület. Amikor a három hetes „üdülés“ közepe táján a negyven perces tanítási órák egyike után benyitottam Tóth Katalin és Szelesz Lász- lóné, valamint Simon Márta és Lázár Miklósné osztályaiba s a csoport eddigi élményeiről érdeklődtem, a gyermekeknek sok mondanivalójuk akadt. Volt, aki azzal állt elő, hogy nagyon jól érzi magát ebben a völgyben s ha lehetne, még maradna, mert itt sokkal többet lehet játszani, futni és sétálni a friss levegőn, mint Kassán, meg aztán itt egy csomó olyan „újdonság“ létezik - például térdig érő puha avar, erdei forrás, kőzetek és más dolgok -, ami a városban nem található. Persze, jelentkezett néhány olyan is, aki Karol L. Zachar nemzeti művész életjubileuma a szlovák színházi kultúra egyik legsajátosabb képviselőjének sokrétű és jelentős munkásságát idézi föl bennünk. Karol Zachar gazdag színházművészeti tevékenysége jelentőségénél fogva már túlmutat annak a Szlovák Nemzeti Színháznak a keretein, ahol a művész 1939-töl dolgozik. Beszélhetnénk Karo! Zacharról mint utánozhatatlan jellemszí- nészról, mint rendezőről, képzőművészről, jelmeztervezőről; beszélhetnénk sokéves pedagógiai tevékenységéről. Legalább néhány munkáját említsük meg itt. Azokat, amelyek az egész szlovák színházművészet fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű értékeket hordoztak. Shakespeare Wmdsori víg nók- jének színrevitele (1954) olyan elemeket tartalmazott, amelyek révén a játékosság kapott hangsúlyt, nagyobb szabadságot engedve a színészeknek és közvetlenebb kapcsolatot teremtve a színpad és a nézőtér között. Mozgósító erővel, dialektikusán alkalmazott eszközökkel és megoldásokkal hozott újat az ötvenes évek első felének egyoldalúan pszichologizáló, művészileg kevésbé hatásos színházába. Ugyanígy, de már kiforrott színpadi fogalmazásban emelkedett Goldoni Legyezője (1961) azok közé a csúcsteljesítmények közé, amelyek a szlovák színjátszásban születtek. Magában foglalta Zachar számos törekvésének eredményeit, amelyek az ötvenes és a hatvanas évek fordulóján rendezői vitákban járultak hozzá a Szlovák Nemzeti Színház művészi temár alig várja, hogy újból otthon legyen.- Vasárnap kivételével délelőtt négy tanítási órát tartunk - kezdték a napirend vázolását a pedagógusok -, majd ebéd után az időjárástól függően rövidebb- hosszabb erdei túrák következnek. Jóleső érzés tölt el, amikor egy-egy ilyen kinti sétáról kipirosodott, egészséges arccal térnek vissza gyermekeink. Kár, hogy nincs hó, mert akkor síelnénk is. hiszen a helyi iskola szertárában sílécek is vannak. Késő délután és vacsora után szervezett játszás következik. Népdalokat énekelünk, mesét mondunk, verset írunk, szavalunk, rajzversenyt rendezünk, kézimunkázunk vagy előkerülnek a társasjátékok. A pedagógusoknak nyilván többletmunkát jelent ez a három hét, de amint elmondták, szívesen csinálják, mert „értékes jutalom“ jár nekik érte. Persze, nem anyagiakban, hanem a tanító és a gyermek közötti kapcsolatban. Ök ugyanis három hétig a szülőket is helyettesítik. Ök jelentik az anyukát, hozzájuk fordulnak, ha valakinek leszakad a gombja. vékenysége polifonikus jellegének a kialakításához. A világ drámairodalma klasszikusainak színrevitelén kívül jelentős helyet foglal el Zachar rendezői munkásságában a hazai kiasz - szikusok bemutatása. Rendezésében a felfedezés erejével halott Zaborsky Rossz telkek című darabja (1966). Stodoláinak A bacsó felesége című színműve (1963): lényéhez legközelebb azonban Palárik harmóniája volt, melyet az Inkognitóban (1959) és a Kaland az aratóünnepélyben (1970) fényekkel teli, az ifjúság optimizmusával átitatott képekben jelenített meg. Zachar felfedezte azt. ami a szlovák klasszikusokban rpa is eleven, érvényes. A klasszikus örökség fölmutatásában kötődött az előző, realista rendező-nemzedék által teremtett hagyományokhoz, melyeket harmonikus egységre törekedve céltudatosan gazdagított és fejlesztett, magas kultúráltsággal. stílustisztán, érzékenyen alkalmazva a kifejezőeszközöket. Mintha a legmodernebb „színházi ruhába“ öltöztette volna mindazt, ami a legjobb a régi hagyományokban. Kiindulópont volt számára a szlovák folklór, a szlovák képzőművészet és zene. ugyanúgy a szlovák ember életvitele a legszélesebb összefüggésekben - bizonyítani igyekezvén, hogy amig más nemzetek jobb körülmények között magas kultúrát teremtettek, a szlovákoknak sem kell szégyenkezniük: lehetőségeikhez mérten ók is megteremtették saját anyagi és különösen szellemi kultúrájukat. JAN JABORNIK megfájdul a foga, esetleg laiszas közben megüti a lábát vagy más baja történik. Ilyen közvetlen, bizalmas kapcsolat a nagyvárosi iskolában aligha alakulhat ki közöttük. Az aznapi kiadós ebéd után a klubterembe mentek a tanulók, ahol a város könyvtárosaival beszélgettek Arkagyíj Gajdamak a Timúr és csapata cimü könyvéről. kora délután pedig az elmaradhatatlan kirándulás következett. Ez utóbbi akkor is műsorra kerül, ha szemerkél az eső vagy csípős hideg dermeszti a tájat. Tervszerű, céltudatos és igen hasznos munka folyik ebben az iskolában jelenleg is. Az említett pedagógusoknak ehhez az intézmény 16 tagú személyzete. Ervin Gurský igazgatóval az élen kellő feltételeket teremt. Ha az ember bejárja az iskolát s csupán egy fél napot ismer meg az ottani életből, az a benyomása, hogy ilyen körülmények között csak szépet és szépet lehet tanítani, csak jót lehet tanulni. GAZDAG JÓZSEF .. .szervezett játszás következik (A szerző felvétele) Három hétig a természetben új szó 6 1963. L 13.
