Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1983. I. 13. Az áruválaszték bővítéséért Vállalatunk a sok gond nehéz­ség ellenére sikeresen zárta az 1982-es évet, a fő mutatók tervét teljesítette. Számításunk szerint a termelés értéke megközelítőleg 4 millió koronával lett több a terve­zettnél. Az állami alapokba 37 mil­lió korona értékű árut szállítottunk terven felül, az árukiviteli tervet 103,8 százalékra teljesítettük. Je­lentős eredményt értünk el az in­novációs program megvalósításá­ban is. A mezőgazdasági termelés alakulását figyelembe véve igye­keztünk minél több gyümölcsöt és zöldséget mélyhűtött állapotban tárolni. Őszibarackból 700, erdei gyümölcsből 400, zöldségből 200, csemegekukoricából 400, almából 600 tonnával többet tartósítottunk a tervezettnél. Ezzel szemben ^gyenge termés miatt ezer tonna Dorsóval és 500 tonna spenóttal kevesebbet dolgozhattunk fel az előirányzottnál. Értékelve ,az eredményeket és levonva a tanulságokat, a legfon­tosabb feladatnak a szállítói-meg­rendelői kapcsolatok javítását tart­juk, a munkafegyelem megszilár­dítása szempontjából pedig a komplex intézkedések hatéko­nyabb érvényesítését és a feldol­gozó kapacitás bővítését E három feladat megvalósításától függ, hogy vállalatunk a jövőben hogyan teljesíti az egyre igényesebb áru- termelési tervet. A szállítói-megrendelői kapcso­latokban elég sok nehézség mu­tatkozott. Nehéz és igényes fel­adat összehangolni a termelést és a feldolgozást, mert a kereslet és a kínálat nem mindig úgy alakult, ahogy szeretnénk. Amíg zöldség­ből, csemegekukoricából, almából rekordtermés volt, s így a termelők nehezen tudták értékesíteni, egyes terményekből nem tudtunk eleget felvásárolni. A bajokat te­tőzte, hogy a beruházásokat az illetékes vállalatok lassan valósít­ják meg, és emiatt egyes új üzem­részlegek beindítása eléggé elhú­zódik. Többször elodázták például a diószegi (Sládkovičovo) mélyhű­tő üzem átadását. Pedig nagy szükségünk lenne rá, mert a sza­kosítás keretében főleg csemege- kukorica hűtésére lenne alkalmas. Ha üzembe helyezhetnénk, akkor évente 8 ezer tonna csemegeku­koricát dolgozhatnánk fel és tárol­hatnánk a jelenlegi évi 2 ezer tonnával szemben. Korszerűsítés­re vár a nyitrai és más üzemek berendezése is. Reméljük, hogy vállalatunk a 7. ötéves tervidőszak hátralévő éveiben nagyobb támo­gatást kap az illetékes szervektől és jobb körülmények között dol­gozhatjuk fel a terményeket. A kétoldalú együttműködés ja­vítása érdekében a lehetőségek­hez mérten olyan szerződéseket kötünk a termelőkkel, hogy ne le­gyenek nagyobb gondjaink az ér­tékesítéssel. Előre megbeszéljük velük, hogy megközelítőleg milyen időszakokban szállítják a termést. A hagyományok és az éghajlati viszonyok figyelembe vételével igyekszünk szakosítani a terme­lést. Spenótot és más zöldséget a feldolgozó üzem közelében ter­meltetünk, hogy ne kelljen messzi­re szállítani. A szakosítás kereté­ben egyes zöldségfélék betakarí­tását gépesíteni akarjuk, hogy enyhítsük, a mezőgazdasági üze­mek munkaerő-gondjait. Gépeket és gépsorokat vásárolunk, illetve adunk kölcsön. Tervbe vettük egy spenótvágó, borsóbetakarító kom­bájn és csemegekukorica-betaka- rító kombájn vásárlását. Ezek még csak az első lépések, és a távlati tervek szerint további korszerűsí­tésre, gépesítésre kerül sor. A koo­perációs kapcsolatok további bő­vítésével minél több félkész árut akarunk felvásárolni a termelőktől. A Trnavai Közös Mezőgazdasági Vállalat bučanyi üzemrészlegétől ajánlatot kaptunk 400-600 tonna zöldség, főleg sárgarépa és petre­zselyem tisztított állapotban való szállítására. A kezdeményezés alapján más vállalatoktól, mező- gazdasági üzemektől is hasonló állapotban szeretnénk felvásárolni egyes zöldségféléket. Számolunk az étkezési tök, a karfiol, a hagy­ma és más zöldségféle részleges feldolgozásával egyes mezőgaz­dasági üzemekben. Az ilyen együttműködés előnye, hogy vál­lalatunk üzemei nagyobb teljesít­ményt nyújthatnak, és a hulladék egy részét a mezőgazdasági üze­mek értékesíthetik. Eredményeinket jórészt a komplex intézkedések eredmé­nyes alkalmazásának is köszön­hetjük. Vállalatunk vezetősége a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom vállalati bizottságával együttműködve 8 mutatóban hatá­rozta meg azokat a legfontosabb teendőket, amelyek döntően befo­lyásolják a tervteljesítés alakulá­sát. Az egyes munkacsoportok, üzemrészlegek, üzemek a muta­tók teljesítése alapján részesülnek jutalomban és érvényes ez a vál­lalat vezetőségére is. A 7. ötéves tevidőszakra 15 százalékkal nö­veltük a mozgó béralapot, amely­nek nagy részét a jó teljesítményt nyújtó dolgozók jutalmazására for­dítjuk. A komplex intézkedések szellemében egyre jobban érvé­nyesítjük azt az alapelvet, hogy aki jól dolgozik, az megérdemelten több fizetést kapjon' mint az, aki lazít. Vállalatunk vezetősége az elért eredmények alapján a dolgozók­kal együtt úgy döntött, hogy 1983- ban 1100 tonna gyümölccsel, és 335 tonna zöldséggel többet dol­goz fel, illetve tárol. Más szaka­szokon is többet termelünk. Úgy véljük, hogy az új és igényes fel­adatok teljesítésére megvan min­den lehetőségünk. ERNEST KOŠŤÁL MÉRNÖK, a Bratislavai Mélyhűtő Vállalat igazgatóhelyettese és HORVÁTH PÁL vállalati közgazdász Igazodva a piaci igényekhez A kétszáz rokkant és csökkent munkaképességű dolgozót foglal­koztató ipari szövetkezet, a Rima­van fennállásának egyik legsike­resebb esztendejét zárta. A külön­böző vegyszereket és műanyag- készítményeket gyártó munkahe­lyek dolgozói ugyanis december 16-án már nem csupán a termelé­si tervüket, hanem valamennyi fő tervmutatót teljesítették. Hasonló eredményeket értek el a szolgálta­tó szférában dolgozó munkacso­portok, így az esztendő végéig mintegy másfél millió koronás többletbevételt értünk el. Nehezen indult az 1982-es esz­tendő, hiszen feladataink jóval na­gyobbak voltak a korábbi eszten­dőkénél, s ráadásul hagyományos termékeink egyike-másika már nem tartozott a piacon a keresett árucikkek közé. A kempingfelsze­relések és a műanyag-elemekből készült garázsok iránt már koráb­ban csökkent az érdeklődés, ezért a termékszerkezet átalakítása mellett döntöttünk. Mostani ered­ményeink igazolják, hogy helye­sen cselekedtünk. Innovációs programunk keretében kétféle sú­lyú csomagolásban megkezdtük az almaillatú spray gyártását, melyből a múlt év végéig 335 ezer, illetve 96 ezer darabot adtunk pi­acra. A kereslet azonban jelentő­sen meghaladta kapacitásunkat, nem tudtuk kielégíteni a megren­delők igényeit. Az idei évre már 2 millió darabra van előmegrende- lésünk. Hasonló eredményeket ér­tünk el a műanyagból készült ter­mékek gyártásában. Méhészeti kellékek gyártását határoztuk el, s a múlt év folyamán mintegy 30 ezer darab műanyagetetö talált gazdára. Elmondhatjuk, hogy ter­mékeink egy része minőségi szempontból is megfelel a köve­telményeknek. Kiállításokon, ver­senyeken szerzett díjak és helye­zések bizonyítják, hogy kifizetődő az önmagunkkal szembeni igé­nyesség. Elértük, hogy az év vé­gére szinte üresek a raktáraink, az általunk gyártott termékeknek jó híre van bel- és külföldön egy­aránt. Hagyományos termékeink ugyan változatlanul keresettek, mi mégis már a jövőre gondoltunk, amikor új termékek gyártását ha­tároztuk el. 1983-ban egy korsze­rű gyermeksamponnal gazdagít­juk a hazai piac választékát, ugyancsak bővítjük a műanyagból készült termékek skáláját, a mé­hészek nem kis örömére. A szolgáltatásban dolgozó cso­portjaink is nagyon hasznos tevé­kenységet folytatnak, amikor a la­kóépületek nyílászáró szerkezetei­nek hószigetelését vállalják, saját gyártmányú szigetelőszalaggal. Jövőre feladataink még igénye­sebbek lesznek, hiszen már az első negyedévben 9 millió koronás értéket kell produkálni. Éppen ezért a termékszerkezetünk terve­zett átalakítása és a termékskála bővítése meilett gondolnunk kell a gazdaságosságra is. Jelentős megtakarítást érhetnénk el, ha a tőkés országokból származó alapanyagot helyettesíteni tud­nánk szocialista behozatalból. Nagy érdeklődéssel figyeljük azo­kat a kísérleteket, melyeknél a sprayek hajtógázzal való feltöl­tése helyett mechanikus módsze­reket alkalmaznak, vagy propán- butánnal helyettesítik. Reméljük, ily módon termékeink egy részé­nél jelentősen tudjuk csökkenteni a tőkés alapanyagimportot. BARTKO OLGA, a rimaszombati (Rimavská So­bota) Rimavan ipari szövetkezet alelnöke Az ógyallai (Hurbanovo) sörgyár évente körülbelül 600 ezer hektoli­ter sört és 35 ezer tonna malátát készít. A tervek szerint három év múlva készül el a gyár új malátakészítő részlege, amely egy idény alatt 68 ezer tonna malátát készít majd. A képen Michal Gogula a sörérlelő kádak mellett. . (Emil Babin felvétele) Az első sorokban A nyitrai (Nitra) járás mezőgaz­daságában a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésére, a zootech- nikai szolgálat, valamint az állat- gondozás színvonalának javításá­ra és az anyagi érdekeltség foko­zására összpontosítják figyelmü­ket. Mindent megtesznek azért, hogy az állattenyésztésben bizto­sítsák az állatok termelőképessé­gének növekedését, a termelési és az eladási feladatok teljesíté­sét. Bár a kedvezőtlen időjárás nálunk is megvámolta a termést, a dolgozók, a kommunistákkal az élükön, mindent elkövetnek, hogy ésszerűbb, hatékonyabb munká­val ellensúlyozzák a takarmányhi­ányt. Ebben hű segítőtársai párt- alapszervezeteinknek a szocialis­ta munkabrigádok, amelyek a 18 szövetkezet 73 állattenyésztő kol­lektívájában 166 párttagot tömörí­tenék. A szűkös takarmánykészletek és a nehéz gazdálkodási feltételek ellenére néhány mezőgazdasági üzem figyelemre méltó eredmé­nyekkel dicsekedhet. Köztük em­líthetem az élenjáró Mojmírovcei Efsz-t, ahol az állattenyésztésben 23 párttag, köztük 6 nő dolgozik. A feladatok teljesítését a pártcso­portok rendszeresen ellenőrzik és értékelik. Jól végzi munkáját pél­dául a sertéstenyésztésben műkö­dő pártcsoport, amelyhez a Karol Űurgali vezette szocialista mun­kabrigád is tartozik. Elismerés illeti a Nitra-lvánka-i Efsz állattenyész­tési ágazatában dolgozó 18 párt­tag munkáját is, akik ugyancsak szocialista munkabrigád-tágok. Tehenenként átlagosan 10,70 lite­res napi tejhozamot érnek el, azonban Mária Milkovičová szo­cialista munkabrigádja 13 litert, az Anton Borový vezette kollektíva pedig 12 liter tejet fej átlagosan egy tehéntől. Járásunkban több mezőgazda- sági üzem érdeklődik az ivánkai fejők munkamódszere iránt, akik tavaly terven felül 150 ezer liter tejet termeltek, s egy liter tej előál­lításához csak 0,22 kg abraktakar­mányt használtak fel. A kitermelt tej 82,73 százaléka I. osztályú. Mindenképpen a javulás jele, hogy a járás két gyöngén gazdál­kodó szövetkezetében is egyre si­keresebben teljesítik a tervet. Ki­vált a pohranicei Győzelmes Feb­ruár Efsz állattenyésztőinek szo­cialista munkabrigádja tesz ki ma­gáért, ahol Božena Bedečová kommunista fejőnő áll a verseny élén. A tejtermelés növelésére indí­tott járási versenyben a legmaga­sabb értékesítési árat a hosťovcei Tríbeč Efsz érte el. Az ösztönző prémiummal együtt literenként 3,93 koronát kaptak. Ezt a minő­ségi mutatók teljesítésével érték el. Az állattenyésztés terén járási viszonylatban az Agrokomplex Ál­landó Országos Mezőgazdasági Kiállítás gazdaságainak is megha­tározó szerepük van. Üzemrészle­gein 10 000 szarvasmarhát, ebből 3900 fejőstehenet, több mint 18 ezer sertést tartanak. Az Agro­komplex állattenyésztői viszont a múlt évben nem teljesítették ma­radéktalanul tejtermelési tervüket, csupán a Lukov Dvor-i dolgozók tettek ki magukért. Október végéig több mint 100 ezer literrel termel­tek többet a tervezettnél. A felhozott példák is bizonyítják, hogy a szocialista munkabrigádok jelentős részt vállalnak az állatte­nyésztési ágazatban mind a ter­melési, mind pedig az értékesítési feladatok teljesítéséből. Célunk, hogy az élenjárók közül is a leg­jobbakat javasolják az évzáró taggyűléseken a pártbizottságok­ba. S egyben arra törekszünk, hogy az arra érdemes állatgondo­zók közül minél több tagjelöltet vegyünk fel a párt soraiba. KAROL KOVÁČ, az SZLKP Nyitrai Járási Bizott­ságának titkára A termelési eredmény a dolgozók igyekezetétől függ Gazdaságpolitikánk egyik leg­főbb célja a következő időben is megőrizni a húsfogyasztás jelen­legi szintjét és fokozni a tej és tejtermékek fogyasztását. Állami gazdaságunk a CSKP XVI. kong­resszusának, valamint a CSKP KB 4. ülése határozatainak értelmé­ben - ennek a közös feladatnak a megvalósításához elsősorban a színvonalasabb és gazdaságo­sabb szarvasmarha-tenyésztéssel igyekszik hozzájárulni. Igen fontos feladatnak tartjuk a kellő mennyiségű és minőségű tömegtakarmány előállítását. Ép­pen ezért a célnak megfelelően igyekszünk rendezni a növényter­melés időszerű kérdéseit is, így egyebek között az évelő takar­mánynövények terméshozamá­nak intenzív úton történő emelé­sét, a kapás takarmánynövények csökkentését s nem utolsósorban a rétek és legelők minél tökélete­sebb ápolását és kihasználását. Mivel sok függ a takarmányfélék tárolásától, igyekszünk ezt is az előírásoknak megfelelően végez­ni. Persze, ebben a munkában csak akkor érhetünk el jó eredmé­nyeket, ha idejében és kellő mennyiségben megkapjuk a táro­láshoz szükséges tartósító anya­got, valamint a begyújtőgépeket. A szarvasmarha-tenyésztésben az állatállomány folyamatos feltöl­tésére és felfrissítésére is nagy figyelmet fordítunk, hiszen első­sorban a tejtermelésre és borjúne­velésre szakosodunk. örvendetes, hogy a borjúneve­lés nálunk egyre színvonalasabb és biztatóbb. 1982-ben például a borjak átlagos súlygyarapodása naponta elérte a 60 dekagrammot, s ez szinte egymagában záloga a jó folytatásnak, annak, hogy a növendékállatok 17-18 hónapos korukban és 360-380 kilogram­mosán maradjanak vemhesek. Mivel eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a borjak 15-17 százaléka alkalmatlan a tehénál­lomány feltöltésére, illetve nem fe­lel meg a követelményeknek, a tervezésnél ezzel is számolunk A tejtermelésben igyekszünk ki­használni a 4—6 vemhességű te­henek csúcsteljesítményét, míg az állománynak évente mintegy 22 százalékát kiselejtezzük és kicse­réljük. Tudatában vagyunk annák is, hogy eredményeinket a rétek és legelők kihasználása is nagyban befolyásolja. Éppen ezért hozzá­láttunk ezeknek a területeknek a talajrendezéséhez. Először a meczenzéfi (Medzev) és a stószi (Štós) legelőket rendezzük, majd a rudnoki (Rudník) és poproči ha­tár következik. így elérjük, hogy 1800 hektár területen 2800 borjút felnevelhessünk. Vagyis annyit, amennyire a mi kooperációs kör­zetünknek szüksége van. Hogy a rétekről és legelőkről való gondoskodás kifizetődő, azt sa­ját magunk is tapasztaljuk, hiszen ugyanazon a területen, ahol évek­kel ezelőtt csak 300-400 borjút tudtunk felnevelni, ma 1800 borjú és 2000 juh is megél. S ha már összehasonlítom a múltat a jelennel, akkor hadd folytassam még egy ténnyel. Amíg állami gazdaságunknak 1979-ben 2397 darab szarvasmarhája volt, s a tehenek fejési átlaga 2868 liter volt, 1982-ben az állomány 3200 darab, a fejési átlag pedig 3300 liter volt. Nyugodtan kijelenthetem, hogy a kooperáció, vagyis a mezőgaz­dasági üzemek ilyen téren való együttműködése helyes út. He­lyes, hiszen a mi körzetünkben már minden üzem túllépte a 3200 literes fejési átlagot, s egyesek már a 3400 felé közelednek. Mind­ez azt jelenti, hogy ahol a dolgo­zók, a növénytermesztők és az állattenyésztők igyekeznek jó munkát végezni, ott a várt ered­mény sem maradhat el. PETER HUDÁK, a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaság igazgatója HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK

Next

/
Thumbnails
Contents