Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám, péntek
A Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) együttműködésre szólítanak fel az élet és az emberi civilizáció megőrzése nevében. II. A háború elkerüléséért vívott harcban központi helyet foglal el a fegyverkezési verseny megfékezése, s az előrehaladás a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés ügyében. Az utóbbi időben a nukleáris fegyverek kifejlesztésére és gyártására elfogadott és már megvalósulóban levő amerikai programok, valamint a legújabb tudományos eredményeken és felfedezéseken alapuló fegyverek ki- fejlesztése - beleértve a világűrben és a világűrből folytatott hadműveletekre alkalmas rendszereket és eszközöket- arra hivatottak, hogy egyebek között Európában is többszörösére növeljék az Egyesült Államok fegyvertárának pusztító erejét. A fegyverzetek növelésének ez a politikája, amelyet az Egyesült Államok és néhány szövetségese folytat azzal a céllal, hogy katonai fölényre tegyen szert, a nemzetközi stabilitás megbontásához vezet. Az általuk meghirdetett új katonai programok szorosan kapcsolódnak a „nukleáris támadás eszközeit megsemmisítő első csapás“, a „korlátozott nukleáris háború“, az „elhúzódó nukleáris konfliktus“ és több más ilyen hadászati koncepció és doktrína eszkalációjához. Mindezen agresszív, a békét fenyegető doktrínák mögött olyan számítás húzódik meg, mintha elsőként alkalmazva a nukleáris fegyvert, győzni lehetne egy nukleáris háborúban. Az ülésen képviselt államok nyomatékosan hangsúlyozzák: bármilyen számítás, amely a nukleáris háború kirobbantására és az abban elérhető győzelemre irányul, értelmetlen. Ha sor kerülne nukleáris háborúra, annak nem lenne győztese. Ez elkerülhetetlenül egész népek megsemmisüléséhez, óriási pusztításhoz, a földi élet és az emberi civilizáció számára katasztró- fális következményekhez vezetne. A hasonló számításokon alapuló katonapolitika elkerülhetetlenül maga után von még más, rendkívül veszélyes következményeket is: Először: az újabb és újabb nukleáris fegyverrendszerek és más tömeg- pusztító eszközök létrehozása és telepítése még inkább megingatja a katonai-stratégiai stabilitást, növeli a nemzetközi feszültséget, bonyolultabbá teszi az államok kapcsolatait. Másodszor: a fegyverkezési verseny fokozódása ellentétes a katonai- stratégiai egyensúly mind alacsonyabb szinten történő fenntartásával, amelyre - a katonai versengés ellen síkraszállva - a Varsói Szerződés tagállamai törekednek. A fegyverzetek növelése említett programjának végrehajtása a katonai szembenállás szintjének növekedéséhez vezet, a béke még ingatagabbá, még törékenyebbé válik. Harmadszor: a fegyverkezési verseny újabb fordulójával még bonyolultabbá válnak a nukleáris fegyverek és más tömegpusztító eszközök. Ennek következtében jelentősen fokozódnak a korlátozásukra és csökkentésükre irányuló nemzetközi szerződések kidolgozásának nehézségei. Mindezt számításba véve az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy késedelem nélkül, addig kell cselekedni, amíg van lehetőség a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelés ügyében való előrehaladásra. Abból indulnak ki, hogy valamennyi államnak - ha szívén viseli saját népe s az egész emberiség sorsát - objektív érdeke annak megakadályozása, hogy a világ háborúba sodródjék. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy az államok, elsősorban a nukleáris hatalmak nyilvánítsák ki politikai akaratukat és készségüket az együttműködésre. Elengedhetetlen, hogy katonapolitikájuk kizárólag védelmi célokat szolgáljon, és legyen tekintettel minden állam jogos biztonsági érdekeire. Politikájuk ne gátolja olyan megállapodások elérését, amelyek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú tiszteletben tartásával a fegyveres erők és a fegyverzetek hatékony csökkentéséhez vezetnek. Ezzel összefüggésben az ülés résztvevői azt várják, hogy a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalásának- miszerint elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert - megtétele után hasonló módon cselekszik az összes olyan nukleáris hatalom, amely ezt eddig nem tette meg. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy elmozduljon a holtpontról a fegyverzetek és a fegyveres erők tényleges korlátozásának és csökkentésének ügye. Ezért az ülés résztvevői arra szólítanak fel, hogy a fegyverkezési verseny megszüntetésének egész kérdéskomplexumában határozottan aktivizálják a most folyó megbeszéléseket, illetve újítsák fel a félbeszakadt tárgyalásokat. Kitartóan és türelemmel törekedjenek olyan megállapodások elérésére, amelyek szavatolják a fegyverek, különösen a nukleáris fegyverek csökkentését és megsemmisítését. Támogatják és üdvözlik a Szovjetuniónak a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre tett javaslatait. Az ülésen képviselt államok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy sikert érjenek el a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon. Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy fontos lépés lenne a fegyverkezési verseny megfékezésének útján, ha a jelentős katonai erőkkel rendelkező államok megállapodnának abban, hogy nem növelik fegyveres erőiket és fegyverzetüket, elsősorban nukleáris fegyverzetüket. Ezzel összefüggésben megelégedéssel állapítjuk meg, hogy napjainkban az államok döntő többsége és a nemzetközi közvélemény mind szélesebb rétegei emelik fel szavukat a nukleáris fegyverkészletek szintjének befagyasztása mellett. Ennek az elképzelésnek egyik leglényegesebb kifejeződése lehetne, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen befagyasztaná hadászati fegyvereinek mennyiségét és beszüntetné korszerűsítésüket. Az ülésen képviselt államok határozottan síkraszállnak a fokozatos nukleáris leszerelés programjának kidolgozásáért és ennek keretében olyan megállapodásért, amely megszünteti az új nukleáris fegyverrendszerek ki- fejlesztését és előállítását, valamint a különböző nukleáris fegyverfajták létrehozására szolgáló hasadóanyagok és a nukleáris fegyvereket hordozó eszközök gyártását. Ez megteremtené az előfeltételeket a nukleáris fegyverzetek megsemmisítésének előmozdításához. Hasonlóképpen szükségesnek tartják a mielőbbi megállapodást több konkrét kérdésben. Ezért felhívással fordulnak az összes államhoz, hogy adjanak új ösztönzést a tárgyalásoknak, - így a genfi leszerelési bizottságban folyó tárgyalásoknak is -, abból a célból, hogy- a legrövidebb időn belül dolgozzanak ki szerződést a nukleáris fegyver- kísérletek teljes és általános betiltásáról,- gyorsítsák meg a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről szóló nemzetközi megállapodás kidolgozását,- kezdjék meg a neutronfegyver betiltásáról szóló megállapodás kidolgozását,- haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat arról, hogy betiltják bármilyen típusú fegyver elhelyezését a világűrben,- minél gyorsabban fejezzék be a radiológiai fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi megállapodás egyeztetését.- gyorsítsák meg a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biztonságának szavatolásával összefüggő kérdések megoldását. Az ülés résztvevői változatlanul nagy jelentőséget tulajdonítanak a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának, üdvözlik, hogy az utóbbi időben kibővült a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez csatlakozott államok köre. Reményüket fejezik ki, hogy a közeljövőben újabb országok - amelyek ez ideig még nem részesei a szerződésnek - csatlakoznak ehhez. Síkraszállnak olyan nemzetközi megállapodásért, hogy ne helyezzenek el nukleáris fegyvert azokban az országokban, ahol jelenleg nincs ilyen, és ne növeljék a nukleáris fegyverzetet azokban az országokban, ahol már létezik. Az ülés résztvevőinek véleménye szerint jó szolgálatot tenne az általános biztonság erősítésének és egyidejűleg az atomenergia békés célú fel- használását célzó nemzetközi együttműködés kibővítésének, ha olyan intézkedések kidolgozására kerülne sor, amelyek szavatolják a nukleáris energetika fejlesztésének biztonságát és megtiltják a békés rendeltetésű nukleáris objektumok elleni bármilyen támadást. Tekintettel a hagyományos fegyverek szüntelen fejlesztésére és növekvő erejére, új erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők jelenlegi szintje az egyes térségekben és globális méretekben egyaránt. Ennek érdekében tárgyalásokat kell folytatni. Ugyancsak célszerű felújítani a hagyományos fegyverek eladásának és szállításának korlátozásáról szóló tárgyalásokat. A hadiflották megnövekedett jelentősége miatt az ülés résztvevői síkraszállnak azért, hogy kezdődjenek tárgyalások a haditengerészeti tevékenység korlátozásáról és csökkentéséről, valamint a bizalomerősítő intézkedéseknek a tengerek és óceánok térségeire történő kiterjesztéséről. Fellépnek a nukleáris fegyverekkel felszerelt hadihajók kivonásáért a Földközi-tengerről. Támogatják azt a gondolatot, hogy mondjanak le a nukleáris fegyverek elhelyezéséről azon Földközi-tenger menti országok területén, amelyek nem rendelkeznek ilyen fegyverrel. Az ülés résztvevői megerősítik változatlan álláspontjukat, hogy újabb nemzetközi erőfeszítések szükségesek a külföldi katonai támaszpontok felszámolása és az idegen területen levő csapatok kivonása céljából. Az ülésen képviselt államok abból indulnak ki, hogy a fegyverzetek csökkentésére és a leszerelésre vonatkozó valamennyi egyezménynek tartalmaznia kell a végrehajtást ellenőrző megfelelő intézkedéseket, köztük - amikor ez szükséges - a nemzetközi eljárásokat is. Figyelembe véve, hogy a növekvő katonai kiadások közvetlenül összefüggnek a fegyverkezési verseny fokozódásával, az ülés résztvevői felhívják a NATO-országokat, jussanak megállapodásra arról, hogy nem növelik a katonai kiadásokat és ezt követően százalékos arányban vagy abszolút összegben csökkentik azokat. E kérdésben a megállapodásnak természetesen minden olyan országra ki kell terjednie, amely jelentős katonai potenciállal rendelkezik. A katonai kiadások csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és a szociális fejlődés céljaira lehetne felhasználni, többek között a fejlődő országok ez irányú támogatására is. Az ülés résztvevői emlékeztetnek arra, hogy továbbra is érvényben vannak államaik közösen vagy egyenként tett javaslatai arról, hogy nem növelik, illetve lényegesen csökkentik a katonai kiadásokat, javasolják, hogy haladéktalanul kezdődjenek közvetlen tárgyalások a Varsói Szerződésben résztvevő országok és a NATO-tagor- szágok között. Tekintettel a kialakult helyzetre, a politikai nyilatkozatot elfogadó államok legfelsőbb szintű képviselői kijelentik: a népek számára nincs fontosabb, mint a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megszüntetése. Ennek elősegítése az országa politikáját meghatározó minden kormány, minden államférfi kötelessége. III. A háborús veszély megszüntetése, az általános tartós béke megóvása szempontjából rendkívül fontos feladat az európai biztonság megszilárdítása. Ez abból következik, hogy az európai kontinensen hatalmas meny- nyiségű - hagyományos és nukleáris - fegyverzet összpontosul és a két katonai szövetség fegyveres erői itt vannak közvetlen érintkezésben egymással. Ugyanakkor az államok közös erőfeszítésének eredményeként Európában kialakult a jószomszédi viszony, az együttműködés, a kölcsönös tisztelet és a bizalom következetes fejlesztésének alapja. Minden európai állam a saját tapasztalatai alapján győződött meg az enyhülés előnyeiről. Nincs köztük olyan, amelynek ne állna érdekében az enyhülés megőrzése, eredményeinek megsokszorozása. Ezzel összefüggésben az ülés résztvevői emlékeztetnek a mai Európa területi-politikai realitásait rögzítő szerződések és egyezmények szigorú betartásának jelentőségére, külön hangsúlyozzák a helsinki Záróokmány közösen kidolgozott és körültekintően egyeztetett elveinek és rendelkezéseinek fontosságát, valamint azok szigorú tiszteletben tartásának és következetes megvalósításának szükségességét. Az Európában jelenleg kialakult helyzetet elemezve az ülés résztvevői felhívják a figyelmet az európai népeket fenyegető rendkívül' komoly veszélyre, amelyet a NATO-tömb azon szándéka rejt magában, hogy végrehajtsa az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták több nyugat-európai ország területén történő telepítéséről hozott, 1982 decemberében újból megerősített határozatát. E döntés végrehajtása elkerülhetetlenül maga után vonja a bizalom gyengülését és a helyzet rosszabbodását az európai kontinensen. Az ülésen képviselt államok kulcs- fontosságú feladatnak tekintik annak meghiúsítását, hogy Európában kibontakozzék a nukleáris fegyverkezési verseny újabb fordulója, s annak elérését, hogy csökkentsék és korlátozzák a fegyverzeteket. Ez fontos az európai biztonság megszilárdítása, a kontinens államai közötti kapcsolatok kedvező fejlődése, és az egész nemzetközi helyzet javulása szempontjából. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a legjobb megoldás az lenne, ha Európa teljes mértékben mentesülne mind a közepes hatótávolságú, mind pedig a hadászati nukleáris fegyverektől. Amennyiben az az igazi „nulla“ megoldás jelenleg nem érhető el, úgy célszerű Európában a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök radikális csökkentésének útját választani, az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján. Ezzel kapcsolatban kivételes jelentőségűek az európai nukeláris fegyverek korlátozásáról folyó szovjet-ame- rikak tárgylások. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió 1982. december 21-én Moszkvában közzétett javaslataival jelentősen hozzájárult e tárgyalások sikeréhez. E tárgyalások azonban olyan felté- te ek között folynak, amikor a NATO- országok kifejezik szándékukat, hogy már 1983 végén - ha addig nem jön létre megegyezés a tárgyalásokon - megkezdik az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták telepétését Nyugat-Európába. Ez az álláspont egyenértékű azzal, hogy mesteséges határidőt állapítanak meg a tárgyalások befejezéséhez, elegendő továbbra is elhúzni a tárgyalásokat, hogy azután a megállapodás hiányának ürügyén megkezdhessék az amerikai rakéták tényleges telepétését. Az ülés résztvevőinek véleménye szerint feltétlenül szükséges hogy az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról szóló tárgyalásokiconstruk- tív szellemben folytatódjanak és hogy maximális erőfeszítések történjenek mielőbbi konkrét megállapodások elérésére. A tárgyalások sikeréhez ele- gedhetetlen az is, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek megnehezítik a tárgyalásokat, hanem ellenketző- leg, olyan lépések történjenek, amelyek segítik az előrehaladáshoz szükséges kedvező légkör kialakulását. Az ülés résztvevői, figyelembe véve az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetek csökkentésének és korlátozásának minden európai nép számára élerbevágó fontosságát, reményüket fejezik ki: valamennyi európai állam hozzájárul ahhoz, hogy előrehaladás következzék be az e kérdésekről folyó szovjet-amerikai tárgyalásokon és ahhoz, hogy e tárgyalások sikeresen fejeződjenek be. Az ülés résztvevői síkraszállnak azért, hogy Európa megszabaduljon az olyan tömegpusztító eszközöktől, mint a vegyi fegyver. Államaik készek a többi érdekelt állammal együtt tanulmányozni minden lehetséges utat és eszközt, amely e feladat megoldásához vezethet, és készek erről tárgyalásokat kezdeni. Ugyanakkor, amirko az ülésen képviselt államok határozottan síkraszállnak az európai földön levő nukleáris fegyverkészletek radikális csökkentéséért, Európának a vegyi fegyvertől való mentesítéséért, hangsúlyozzák azt a veszélyt, amelyet az európai béke számára a nagy mennyiségű hagyományos fegyverzetek e földrészen történő összontosulása jelent. Ez a veszély nagymértékben növekszik abban az esetben, ha megvalósulnak a legújabb hagyományos fegyverfajták nyugat-európai növelését célzó tervek. Mindez tovább fokozza a fegyverkezési hajszát is. ÚJ SZÚ 2 (Folytatás a 3. oldalon) 1983.1. 7.
