Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám, péntek

ÚJ szú

3

1983. I. 7.

A Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata

(Folytatás a 2. oldalról)

Ismételten állást foglalnak a középeurópai haderők és fegyverzetek csökkentése mellett és különösen szükségesnek tartják, hogy előrehaladást érjenek el a már sok éve tartó bécsi tárgyalásokon. Az ülés résztvevőinek véleménye szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy a bécsi tárgyalásokon megállapodást dolgozzanak ki, a lehető leggyorsabban, nem több, mint egy-két év alatt. Fontos, hogy erre sor kerüljön, és a maguk részéről minden módon elősegítik ezt. Az ülés résztvevői ebben az összefüggésben síkraszállanak azért, hogy gyakorlati lépésre kerüljön sor a Szovjetunió és az USA Közép-Európában levő fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentésében, kölcsönösen, egymás példáját követve. Meg lehetne szervezni, hogy a két fél képviselői figyelemmel kísérjék e lépés végrehajtását. A csapatkivonások befejezését követően a bécsi tárgyalások közvetlen résztvevői befagyasztanák fegyveres erőik és fegyverzetük szintjét mindaddig, amíg a tárgyalásokon megállapodást nem érnek el. Az ülés résztvevői abból indulnak ki, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek első kölcsönös csökkentése után a felek folytatják a tárgyalásokat és mielőbb még számottevőbb csökkentésről állapodnak meg. Az ülés résztvevői támogatják azokat a javaslatokat, hogy Észak-Európában, a Balkánon, valamint a kontinens más térségeiben hozzanak létre atomfegyvermentes övezeteket. A Földközi-tenger váljék a béke és az együttmüködés övezetévé. Támogatják, hogy ezekről a kérdésekről folytassanak tárgyalásokat.

Az európai helyzet ma - jobban, mint bármikor - megköveteli az államok erőfeszítéseinek egyesítését az enyhülés, a béke és a leszerelés politikájának következetes folytatása érdekében. Ezért különleges jelentőségre tesz szert az európai biztonsági értekezlettel megkezdett sokoldalú folyamat fenntartása és elmélyítése.

Ebből kiindulva, az ülésen képviselt államok síkraszállnak amellett, hogy az összeurópai értekezleten résztvevő országok képviselőinek madridi találkozója eredményesen, tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejeződjék be.

Különös fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a madridi találkozón megállapodás jöjjön létre az európai bizalom- és biztonságerősítö intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról. E konferencia arra hivatott, hogy nagy mértékben hozzájáruljon a világ e térségében a .katonai szembenállás mérsékeléséhez, a bizalmatlanság feloldásához, a haderők és a fegyverzet csökkentéséhez.

Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a madridi találkozó megerősítse az ott részt vevő államok eltökéltségét, hogy tiszteletben tartják és érvényesítik az államközi kapcsolatok Helsinkiben elfogadott elveit, s a záróokmány szellemének és betűjének megfelelően meghatározzák a politikai, a gazdasági, a humanitárius és egyéb kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó intézkedéseket. Biztosítani kell az összeurópai folyamat és szervezeti keretei folyamatosságát, beleértve annak meghatározását, hogy az összeurópai értekezleten részt vevő államok képviselőinek következő találkozójára mikor és hol kerül sor. Megerősítik álláspontjukat e találkozó Bukarestben történő megtartásáról.

A madridi találkozó sikere a jelen és a jövő szempontjából egyaránt meg- fe eine az összeurópai értekezleten részt vevő valamennyi állam érdekeinek. Ezért azok a határozatok, melyeket a találkozón kellene elfogadni, csak olyanok lehetnek, amelyek e realitáson alapulnak és megfelelnek minden résztvevő számára.

Az ülés résztvevői kijelentik, hogy államaik továbbra is minden eszközzel elősegítik, hogy mielőbb befejeződjék a madridi találkozó záródokumentumának egyeztetése. Ugyanilyen konstruktív magatartást várnak a találkozó többi résztvevőjétől is.

Az ülésen képviselt államok Európa minden államával készek a kölcsönösen előnyős kapcsolatok fejlesztésére. Ennek megfelelően síkraszállnak:- a politikai párbeszéd és konzultáció fenntartásáért és elmélyítéséért minden szinten, a lehetőség szerint még szélesebb politikai érintkezésért, ez vonatkozik a parlamentek, a politikai pártok, a szakszervezetek, az ifjúsági- és nőszövetségek s egyéb szervezetek két- és sokoldalú érintkezéseinek fejlesztésére is az európai béke és biztonság érdekében,- a kereskedelmi, az ipari, a mezőgazdasági és a műszaki-tudományos területen megvalósuló, mindennemű diszkriminációtól mentes, érdemi együttműködés átfogó bővítéséért, olyan intézkedésekért, amelyek erősítik a bizalmat a gazdasági kapcsolatokban, ahol valóban tág tere nyílik az egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésnek,

— az európai népek kölcsönös szellemi gazdagodásának elmélyítéséért, a művészi értékek cseréjéért, az igaz és a becsületes információ terjesztéséért, a kölcsönös jószándék és tisztelet érzésének ápolásáért.

Az ülésen képviselt államok osztják a Lengyel Népköztársaság álláspontját, hogy a kizárólag saját illetékességébe tartozó kérdésekbe történő bármely külső beavatkozási kísérlet szöges ellentétben áll a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott normáival és ezeket a továbbiakban is határozottan visszautasítják. Határozottan szem beszállnak az USA és néhány más nyugati ország Lengyel- ország ellen alkalmazott szankcióival. A lengyel belső ügyeket - miként eddig is - csak Lengyelország fogja megoldani. A szocialista Lengyel- ország mindig számíthat a testvéri szocialista országok erkölcsi, politikai és gazdasági támogatására.

Európában, ahol már több évtizede léteznek különböző társadalmi berendezkedésű államok, csak a békés egymás mellett élés politikája lehet életképes.

IV.

A bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségei az egyéb nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során megállapították, hogy a nemzetközi helyzet javítása jelentős mértékben összefügg a meglevő háborús tűzfészkek felszámolásával és újabbak megjelenésének megakadályozásával Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában és más térségekben.

Nincs olyan világméretű, vagy regionális probléma, amelyet ne lehetne igazságosan megoldani békés eszközökkel. Alapvető fontosságú, hogy minden állam a gyakorlatban ismerje el valamennyi más ország népének törvényes jogát ahhoz, hogy külső beavatkozás nélkül maga döntsön saját belső ügyeiben és az egyenjogúság alapján vegyen részt a nemzetközi életben, hogy minden állam tiszteletben tartsa más államok függetlenségét, területi épségét és határainak sérthetetlenségét, hogy érvényesüljön az erő alkalmazásáról, az erővel való fenyegetésről történő lemondás elve, s hogy egyetlen hatalom se törekedjék hegemorrista politika folytatására, saját „érdekszféra“ vagy „befolyási övezet“ létrehozására.

Az ülésen résztvevők meggyőződése, hogy számos konfliktus okainak megszüntetéséhez a gyarmatosítás és a fajüldözés összes maradványainak végleges felszámolására, a neokolonia- lista, a más népek elnyomására és kizsákmányolására irányuló politikáról való lemondásra van szükség. Egyértelműen ezt támasztja alá az Afrika déli részén kialakult veszélyes helyzet: a Dél-afrikai Köztársaság fajüldözői törvénytelenül megszállva tartják és a szomszédos afrikai országok elleni agresszió bázisául használják fel Namíbiát. Újabb bizonyítéka volt ennek az Atlanti-óceán déli részén 1982. tavaszán kirobbant fegyveres konfliktus.

A helyi konfliktusok világméretű fegyveres összeütközésbe való átnö- vésének veszélye nagymértékben összefügg azokkal a kísérletekkel, amelyek az ázsiai, az afrikai, a latinamerikai és az óceániai államokat közvetlenül vagy közvetve katonai-politikai szövetségekbe próbálják bevonni, kiterjesztve rájuk e tömbök tevékenységi területét. Az ülés résztvevői, megerősítve, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak nincs szándékában bővíteni saját szövetségük tevékenységi területét, felhívják a NATO-tagállamait is arra, hogy mondjanak le saját tömbjük tevékenységi területének a világ bármely térségére, többek között a Perzsa-öbölre történő kiterjesztéséről.

A válsághelyzetek felszámolásához és megelőzéséhez növekvő mértékben járul hozzá az el nem kötelezett országok mozgalma, amelynek ez irányú gyakorlati lépései elismerést és támogatást érdemelnek minden állam részéről. Ugyancsak pozitív szerepre hivatottak e téren az olyan regionális államközi szervezetek, mint az afrikai egységszervezet és az Arab Liga.

Az ülés résztvevőinek véleménye szerint Ázsia, Afrika, Latin-Amerika különböző területein a feszültségek megszüntetésének ígéretes útjait nyitják meg azok a kezdeményezések, amelyeket e térségek államai a jószomszédi kapcsolatok létesítésére és fejlesztésére, a béke és az együttműködés övezeteinek létrehozására tettek. Különösen időszerű az a javaslat, hogy az Indiai-óceán békeövezetté váljék. Ugyancsak fontos szerepet játszana az Indiai-óceánon való katonai tevékenység korlátozásáról és azt követően a megszüntetéséről szóló szovjet-amerikai tárgyalások felújítása és sikeres befejezése. Politikai eszközökkel kell megoldani a Karib-medencében és a Délkelet-Ázsiá- ban meglevő problémákat és hozzájárulni a béke megszilárdításához Ázsiában és a Csendes-óceán térségében.

Az ülés résztvevői különleges fontosságot tulajdonítanak a leginkább elhúzódó és legveszélyesebb válság- helyzet, a közel-keleti konfliktus megoldásának. Élesen elítélik Izrael libanoni invázióját, a palesztinai és libanoni nép elleni agresszióját, Nyugat-Bejrút polgári lakosságának kegyetlen lemészárlását. Ennek során Izraelt azok ösztönözték agresszív cselekményeinek végrehajtására, akik kívülről nyújtottak segítséget és támogatást számára.

Az ülés résztvevői követelik az izraeli csapatok azonnali és teljes kivonását Libanonból, s azt, hogy biztosítsák az ország függetlenségiét, szuverenitását, egységét és területi épségét.

Kedvező véleménnyel fogadták az arab állam- és kormányfők fez-i tanácskozásának a közel-keleti probléma rendezésére előterjesztett elveit. Meggyőződésüket fejezik ki, hogy az átfogó közel-keleti rendezésnek tartalmaznia kell az izraeli csapatok teljes kivonását az 1976 óta megszállt összes arab területekről, így Jeruzsálem keleti részéből is, a palesztinai arab nép törvényes jogainak elismerését, beleértve jogát saját, független államának létrehozására, a térség minden állama jogának szavatolását a biztonságos és független létezésre és fejlődésre, a háborús állapot megszüntetését az arab államok és Izrael között és a béke megteremtését, valamint a békés rendezés nemzetközi biztosítékainak kidolgozását és elfogadását.

E célból nemzetközi konferencia összehívása szükséges valamennyi érdekelt félnek, köztük a Palesztinai Felszabadító Szervezetnek, mint a palesztinai arab nép egyedüli törvényes képviselőjének részvételével. A közel- keleti probléma megoldásában az Egyesült Nemzetek Szervezete fontos szerepet tölthet be, és szükséges is, hogy betöltsön.

Az ülésen képviselt államok síkraszállnak Irán és Irak háborújának befejezése és a köztük levő vitás kérdések tárgyalásokon való rendezése, az Afrika szarva-térség országai konfliktusának és más afrikai vitáknak a függetlenség és a területi épség kölcsönös tiszteletben tartása alapján történő békés megoldása, a közép- és dél-amerikai konfliktushelyzetek politikai eszközökkel történő rendezése mellett.

Fel kell hagyni a Kuba és Nicaragua el eni állandó fenyegetés és provokációk politikájával, s véget kell vetni a oelügyeikbe való külső beavatkozásra irányuló minden próbálkozásnak.

Az ülés résztvevői kedvezően értékelik, hogy az ENSZ-fötitkár személyes képviselőjének közvetítésével megkezdődtek az Afganisztán és Pakisztán közötti tárgyalások.

A gazdasági stabilitás, a nemzetközi politikai légkör javításának egyik alapvető tényezője lehetne az elmaradottság felszámolása, a gazdasági fejlettség szintkülönbségeinek fokozatos csökkentése és a nemzetközi kapcsolatok harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása a gazdasági, a tudományos és műszaki élet területén. Ezzel összefüggésben az ülés résztvevői megerősítik álláspontjukat, hogy támogatják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus átrendezését, az új nemzetközi gazdasági rend létrehozását, Ázsia, Afrika, Latin-Amerika,'Óceánia országai teljes szuverenitásának biztosítását saját természeti erőforrásaik felett. Sürgetik, hogy az ENSZ határozatainak megfelelően mielőbb kezdődjenek globális tárgyalások a legfontosabb gazdasági problémákról.

Az ülés résztvevői síkraszállnak azért, hogy a nemzetközi életben növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe, mint olyan fórumé, amely egyesíti az államok erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi biztonság érdekében és elősegíti a sürgető világproblémák megoldását.

A Politikai Tanácskozó Testület ülésének résztvevői újólag szükségesnek tartják kifejezni meggyőződésüket: korunkban az általános béke megőrzése elválaszthatatlan valamennyi nép és állam egyenjogúságának elismerésétől. Tartós béke csak igazságos béke lehet, amelyben minden egyes állam elismeri és tiszteletben tartja valamennyi más állam törvényes jogait és érdekeit.

V.

A háborús veszélyek csökkentése lehetetlen az államok közötti bizalom légkörének megteremtése nélkül. Mindez - a politikai párbeszéd fejlesztése, a gazdasági és katonai területen hozott megfelelő intézkedések elfogadása mellett - megköveteli valósághű információk terjesztését, a lemondást a nagyhatalmi törekvésekről a fajgyűlölet, a sovinizmus propagandájáról, a nemzeti hivalkodásról és arról, hogy más népeket saját sorsuk alakítására oktassanak, a lemondást az erőszak hirdetéséről, a háborús pszichózis szításáról.

Az ülésen részt vevő államok elvi fontosságúnak tartják a Helsinki Záróokmánynak a béke és a népek közötti megértés erősítése érdekében folyó információs együttműködésről szóló elvei és rendelkezései következetes betartását, s hangsúlyozzák az UNESCO 1978-ban e kérdésben elfogadott nyilatkozatának időszerűségét. Határozottan elítélik, hogy az emberi tudat befolyásolásának, a közvélemény formálásának olyan nagy hatású eszközeit, mint amilyen a sajtó, a rádió és a televízió, tendenciózus, nyíltan rágalmazó, az egyes országok helyzetét és politikáját elferdítve bemutató, a népek közötti elidegenedést és ellenségeskedést szító információk terjesztésére használják fel. Egyetlen ország sem engedheti meg, hogy területéről ilyen aknamunkát folytassanak.

A reakciós, imperialista körök az emberi jogok kérdése körüli spekulációval ily módon arra törekszenek, hogy palástolják a dolgozók elemi jogait, a népek létérdekeit semmibevevő magatartásukat. Az utóbbi időben széles körű kampányt indítottak a szocialista országok, a nemzeti felszabadító és más haladó mozgalmak ellen. Ennek célja, hogy igazolja a konfrontáció és a fegyverkezési hajsza fokozásának, a különböző államok függetlensége lábbal tiprásának, a bel ügyeikbe történő beavatkozásnak, a gazdasági fejlődésük feltételei megnehezítésének, az enyhülési folyamat akadályozásának politikáját. E politika merőben ellentétes az emberek és a népek törvényes, általánosan elismert jogaival, mindenekelőtt az élethez való joggal.

A történelem tanulságai arra emlékeztetnek, hogy az antikommunizmus mindig szerves része volt a demokratikus szabadságjogok és a népek jogai ellen indított támadásoknak, az agresszió és a háború politikájának. Azok a törekvések, hogy új anti kommunista hadjáratot szervezzenek, a valamennyi ország érdekeit fenyegető nemzetközi feszültség szításához vezetnek.

Senkinek sem sikerülhet aláásni hamis információkkal és rágalmakkal a szocialista rendszert. A szocializmus kimagasló sikereket ért el a gazdaságban és a kultúrában, a nemzetek egyenjogúságának és barátságának megteremtésében, a személyiség kibontakoztatásához szükséges kedvező körülmények létrehozásában, a széles néptömegek országuk irányításában való részvételének biztosításában, a demokrácia állandó fejlődésében.

A szocializmus egyik legnagyobb vívmánya az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakulása a szuverén szocialista államok között, amely az ön(Folytatás a 4. oldalon)