Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám, hétfő
Aki keres, az talál ÚJ SZÚ 3 1983. I. 3. AZ ÜZEMANYAG TAKARÉKOSABB FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A balesetveszélyt jelző táblát akár ki is függeszthetnénk a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat rimaszombati (Rimavská Sobota) üzemének bejáratára, oly nagy és veszélyes a forgalom az udvaron. Nem sokkal kisebb a zsúfoltság az omladozó vakolatú épületben, az alig kifüthető mühelyosarnokok- ban sem. A gépjárműpark bizony rég kinőtte már a műhely- és garázskapacitást, s ilyen körülmények között nagyon nehéz eleget tenni egyfelől az utazóközönség és a fuvaroztatók, másfelől a mind szigorúbbá váló gazdálkodási követelményeknek. Hogy az üzem ' dolgozóinak több irányú igyekezetét mennyire koronázza siker, az üzem vezetőivel folytatott beszélgetésünk során kerestük a választ. Kezdjük a legidőszerűbb témával, a gázolajgazdálkodással. Az autóközlekedési vállalat rima- szombati üzeme 1980-ban még 5 millió 620 ezer liter gázolajból gazdálkodhatott, 1982-ben viszont már csak 5 millió 180 ezer liter üzemanyag állt rendelkezésére. A különbség nagyjából egy átlagos nyári hónap fogyasztásának felel meg. Ennyit tudtak volna viszonylag rövid időn belül megtakarítani a járás legnagyobb teherfuvarozási és személyszállító üzemében.- Nem egészen így áll a helyzet - világosított fel Jozef Kokoška, a műszaki-fejlesztési osztály vezetője. A legutóbbi két esztendőben ugyanis nem csupán a fogyasztás csökkent, hanem a teljesítmény is. Igaz, nem egészen a szigorú üzemanyagfogyasztási keretek arányában, s ez kétségkívül a mi érdemünk.- Hogyan sikerült csökkenteni a tényleges fogyasztást?- Több irányú, szigorú takarékossági rendszabályokat dolgoztunk ki, s szinte minden területen számottevő eredményt tudunk felmutatni. A legkézenfekvőbb takarékossági intézkedések egyike a gázolaj fűtőanyagként való fel- használásának megszüntetése volt. A járási székhelytől távoleső 42 autóbuszvégállomáson gépkocsivezetőink szállásain korábban ugyanis olajkályhákkal fűtöttek, októbertől áprilisig. Négy állomáshely kivételével az elmúlt esztendőben áttértek a szilárd tüzelőanyaggal való fűtésre, s ezzel több mint 5 ezer liter üzemanyagmeg- ta^arítást értünk el. Sajnos, a jelenlegi fűtési idényben a fa és a szén beszerzése is gondot okozott, pillanatnyilag éppen ezért nem tudjuk nélkülözni a már említett négy állomáshelyen az olajkályhákat.- S vajon milyen tényezők befolyásolják a tényleges fogyasztás csökkentését? - fordultam Milan Skočovsky üzemmérnökhöz.- Két fontos tényezőt kell említenem: először is az embert, majd a jármüvek műszaki állapotát. Nyugodt lelkiismerettel elmondhatom, hogy mindkét vonatkozásban sok mindent megtettünk már a gazdaságos üzemanyagfelhasználás, a takarékoskodás végett. Az autóbuszok téli üzemeltetésének gazdaságosabbá tételéért például 45 járműbe szereltünk olyan berendezéseket, melyek vízfűtés§el üzemelnek, s még 4-5 fokos hidegben is megfelelő hőmérsékletet biztosítanak az utastérben. Az említett berendezéseket egy brnói üzem találmányaként vásárolta meg a Banská Bystrica-i vállalatunk, s beszerelési költsége meghaladta a 3500 koronát. Ugyanakkor a mi szakembereinket is foglalkoztatta a probléma, s két gépkocsivezetőnk is megbízhatóbb és sokkal olcsóbb eljárást dolgozott ki a hulladékvíz hasznosítására. Pavel Fábry és Mikuláš Varga újítási javaslatait egyaránt elfogadtuk, s néhány személyszállító járműben már hasznosították is a javaslatukat.- Hogyan teszik érdekeltté a gépkocsivezetőket az üzemanyagtakarékosságban ?- Kényes kérdés - mosolyodik el Milan Skočovsky és őszintén megmondom, erre még nem találtunk igazán jó megoldást. A mai napig nem sikerült egységes kritériumokat kidolgoznunk, bár ma már többször is próbálkoztunk különböző megoldásokkal. Igazságos jutalmazási rendszert csak akkor tudunk megvalósítani, ha egyforma kocsitípusokkal, azonos megterheléssel ugyanazon az útszakaszon közlekednének járműveink. Ez pedig képtelenség. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztások még ugyanazon gépkocsitípusokon belül is nagyon eltérőek, hiszen minden út más, máJozef Kokoška sok a közlekedést és a fogyasztást meghatározó körülmények. Persze, azért vannak módszerek, melyekkel rá tudjuk kényszeríteni a járművezetőket a minél kisebb fogyasztásra. A pénzjutalmazás nem tartozik ezek közé, mert ehhez nincs megfelelő alapunk. Bencs Annamária, az üzem közgazdásza más szemszögből közelíti meg az üzemanyagtakarékosságot:- Mi akkor gazdálkodunk jól, ha az adott üzemanyagkeretből a lehető legtöbb tonnakilométert tesz- szük meg. A múlt év 11 hónapjában viszonylag jó eredményeket értünk el. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy 34 nagy teljesítményű járművet láttunk el utánfutóval, s néhány esetben a személyi forgalom lebonyolításában is éltünk ezzel a lehetőséggel. Hasonló eredményt értünk el a szállítások mindkét irányú kihasználásában.- Azt egy percig sem állítjuk, hogy nincsenek még kihasználatlan lehetőségeink - veszi át a szót ismét Milan Skočovský. - Látjuk is ezeket, pillanatnyilag mégsem tudunk előre lépni. A fő nehézséget abban látjuk, hogy az itteni műhely- és garázskapacitást réges- régen kinőttük. Az autóközlekedési vállalat létrehozásakor, 1949- ben, talán húsz jármű képezte a járműparkot, ma ennek közel a húszszorosa. Talán nincs is még egy hasonló üzem az országban, ahol ilyen mostoha körülmények között dolgozhatnának például a szerelők. Az áldatlan állapotok miatt megelőző szervizről aligha beszélhetünk, általában mindig csak az üzemképtelen járművekhez nyúlnak szakembereink. A járművek műszaki állapota pedig- mint említettem - döntő módon befolyásolja az üzemanyagfogyasztást.- A fogyasztás csökkentése végett jelentősen megfiatalítottuk a gépkocsiparkot - egészíti ki az elhangzottakat Jozef Kokoška- A hat-hét évnél öregebb jármüveket kiselejteztük, és szerkezeti átalakításra is sor került. Nem kevesebb, mint huszonkét nagy fogyasztású teherautótól váltunk meg, s hasonló váltásra kerül sor az autóbuszoknál is, ahol azonban nem járt sikerrel törekvésünk. Az új autóbuszok ugyanis fogyasztás szempontjából még a régi RTO típusú szállítóeszközöknél is falánkabbak. így aztán a 17 új autóbusz közül csak a városi közlekedésre használható típusokkal lehetünk elégedettek. Keressük a gazdaságos üzemanyagfelhasználás, a gázolajmegtakarítás egyéb lehetőségeit is. Egyik igazgatói rendelkezés értelmében reggelenként csak megtöltött üzemanyagtartállyal hagyhatják el az üzem területét a járművek, nagy figyelmet fordítunk a helyes vezetési technika elsajátítására, a fogyasztás napi ellenőrzésére, hogy csak néhányat említsek intézkedéseink közül. A megfontolandó, előrelátó szavak után vendéglátóim társaságában megtekintettünk néhány munkahelyet, s ellátogattunk az új üzemegység építkezésére. A város nyugati részében három évvel ezelőtt kezdődött beruházást több szakaszra bontották. Ha minden a terveknek megfelelően folyik is, csupán a 2003. évben végzik el rajta az utolsó simításokat. Csakhogy nem megy minden az elképzelések szerint. A kivitelezéssel megbízott Stavoindustria jelenleg is csupán egyetlen szakemberrel képviselteti magát az építkezésen. Naponta ugyan húsz-harminc ember is serénykedik az építkezésen, ők azonban az autóközlekedési vállalat dolgozói. A Stavoindustria számukra mindössze hét koronás órabért fizet, amit nyolccal az autóközlekedési vállalat told meg, hogy egyáltalán meg tudja tartani az embereket az építkezésen. Arról nem is beszélve, hogy ezek a dolgozók, pl. a kocsikísérők bizony hiányoznak, a többieknek kell „húzniuk“ helyettük. Dolgozóinkon kívül a közlekedési vállalat járművei, földgyalui, markolói is segítik az építkezést, s nemegyszer még az építőanyagokat is ők biztosítják. Nem tehetnek mást, kényszerhelyzetben vannak. A finn típusú kocsimosó mindenesetre már üzemel, ami jelentősen megkönnyíti a gépkocsivezetők számára a karbantartási munkák elvégzését. A jövőt illetően persze jogos aggályaik vannak; Az egyre igényesebb feladatok ellátása vajon nem haladja meg teherbíróképességüket? HACSI ATTILA Pavel Fábry és elmés szerkezete (A szerző felvételei) Új szolgáltató központot létesítenek A SZLOVÁKIAI SOR- ÉS MALÁTAGYÁRAK a múlt év végéig mintegy 800 ezer tonna malátát, 140 ezer hektoliter sört, 30 ezer hektoliter alkoholmentes italt gyártottak terven felül. Már november végéig 100 tonnával több élesztőt szállítottak a nagykereskedelemnek a tervezettnél. Az eredmények alapján Štefan Junas mérnök, a termelési-gazdasági egység vezérigazgatója úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a vállalatok és az üzemek a legfontosabb szakaszon megvalósították a múlt évi feladataikat. Ez lenne az általános értékelés, de az alaposabb elemzések azt mutatják, hogy az irányítóknak és a szervezőknek a jövőben tökéletesíteniük kell munkájukat, hogy minden üzem az igényeknek megfelelően határozza meg a termelési programot, javítsa a termelőkkel való együttműködést. Számtalan feladatot kell megoldaniuk annak érdekében, hogy a termelési-gazdasági egység üzemeiben előállított termékek minden időszakban megfeleljenek a követelményeknek. A mérlegkészítés időszakában napirendre került az alkoholmentes italok gyártása is. Ezen a téren ugyanis még nagyon sok a fogyatékosság, nem elég bő a választék, és egyes üzemek lemaradnak ebbéli feladataik teljesítésében is. Amíg a Kelet-szlovákiai Sör- és Malátagyárak kassai (Košice) üzeme és a Nyugat-szlovákiai Sör- és Malátagyárak többi üzeme a tervezettnél több alkoholmentes italt gyártott, a Közép-szlovákiai Sör- és Malátagyárak martini és más üzeme lemaradt a terv teljesítésében. Nem sok remény volt rá, hogy az év végéig törlessze adósságait a közellátással szemben. Közismert, hogy még mindig kevés zöldség- és gyümölcsalapanyagból készült üdítőitalt állítanak elő ezek az üzemek, pedig nagy a kereslet irántuk. A vezérigazgatóság szerint az új évben 70 ezer hektoliterrel több alkoholmentes italt gyártanak, többnyire zöldségből és gyümölcsből. Szlovákiában üzembe helyeznek néhány szódagyárat is. A TERMELÉSI-GAZDASÁGI EGYSÉG fő termelési programja a sörgyártás. Az évi termeléshez 260 ezer tonna jó minőségű sörárpára van szüksége. A nyersanyag-beszerzés nemÄ. könnyű, mert a Csallóközben kedvezőtlenek a feltételek sörárpa termesztésére. Ezért az SZSZK Mezőgazdasási és Élelmezésügyi Minisztériumának döntése értelmében a déli körzetekben növelték a kukorica termőterületét, amelynek jóval nagyobb a hektárhozama, mint a tavaszi árpáé. Az együttműködés értelmében a termelésigazdasági egység szemes kukoricát szállít a cseh országrészekbe, onnan pedig sörárpát vásárol. Ez a szakosítás mindkét félnek előnyös. ezért a jövőben tovább tökéletesítik. Ez a egyik megoldás, a másik az, hogy a mezőgazdasági üzemeket érdekeltebbé teszik a termelésben. A vezérigazgatóság már kidolgozott ilyen javaslatot, amelyben a minőségi mutatók kapják a legnagyobb helyet. Előnyöket tartalmaz a termelők számára. A javaslat abból indul ki, hogy pár évtizeddel ezelőtt a termelők 100 kilogramm I. osztályú sörárpa eladása után 100 kilogramm takarmánykeverék vásárlására voltak jogosultak. Nem volt kisebb a szemestakarmány-alap- juk, ha sörárpát termeltek. A jövőben egy tonna I.osztályú sörárpa eladása esetén a termelő két tonna takarmánykeverék vásárlására lenne jogosult. Ezen a szakaszon is érvényesülnek a minőségi mutatók. Egy tonna II. osztályú sörárpáért csak másfél tonna takarmánykeveréket vásárolhat a termelő. Hasonlóan igyekszenek anyagilag is ösztönözni jobb minőségű sörárpa termelésére a termelőket. Ha ez a javaslat megvalósul, a sörgyárak megfelelő nyersanyagból állíthatják elő a malátát és a sört. Nem kis tétről van szó, mert a tervek szerint a 7. ötéves tervidőszakban főleg a malátagyártás növekedik, amelynek egy részéért valutát lehet szerezni. A tervek szerint 1983-ban 108 ezer tonna malátát állítanak elő, amelynek 44 százalékát a nem szocialista államokba szállítják. Az árunak mindenféle szempontból meg kell felelnie a követelményeknek. AZ EREDMÉNYEK, a hiányosságok és az elvárások mérlegre tevése után azt mondhatjuk, hogy a termelési-gazdasági egység dolgozói nagy és igényes feladatok megvalósítása előtt állnak. A követelmények egyre nagyobbak, amelyekhez igazodniuk kell. Nem engedhetik meg, hogy olyan sörárpát vásároljanak fel, amely nem felel meg sörgyártásra, vagy nem elég gazdaságos a feldolgozása. Ennek megelőzésére megvannak a lehetőségeik. Eddig minden sörgyárban dolgozott egy ag- ronómus, mivel azonban ez a tanácsadó szolgálat kevésnek bizonyult, Trnaván megalakult egy nyolc agronómusból álló központi termelésmeghatározó és szaktanácsadó szolgálat. Fő feladata a helyes tápanyagellátás, a megfelelő árpafajták kiválasztása, a sörgyárak és a termelők közötti együttműködés tökéletesítése. A megalakulás után a sörgyárak egyre nagyobb mértékben felelnek majd a sörárpa termesztéséért. Ezzel pedig, hogy egyre jobban összefonódik a termelés és a feldolgozás, sokkal eredményesebben tehetnek eleget a minőségi követelményeknek is. BALLA JÓZSEF Szőrmék minden mennyiségben A nemes szőrmék feldolgozásának régi hagyománya van Bulgáriában. Az ősbolgárok művészi értékű szaktudásáról már a bizánci krónikák is megemlékeznek. A bolgár módra feldolgozott szőrméknek, prémes öltözékeknek a középkorban is nagy keletje volt, s a bolgár eljárással kikészített bőr századokon át keresett cikk volt a nagyvilágban. Az ősi tradíciókat nagyüzemi méretekben hasznosítja a Szófiai Szőrmegyár, amelynek nemcsak üzemcsarnokai bővülnek és korszerűsödnek, hanem árulistája is egyre gazdagodik. Készítenek itt juhbőr- és irhakabátokat, értékes perzsabundákat és sok apró szőrmecikket. A gyár különleges szépségű szőrméi között megtalálható az ezüst- és a kékróka, a nyérc, a nyest, a mormota és a vadmacska prémje is. A bőrruházati cikkek részlegében évente mintegy másfélmillió darab báránybőr és vadbőr dolgozható fel. A kikészített bőrök puhasága, fénye, tartóssága és festése szakavatott mesterekre utal. (BUDAPRESS-SOFIAPRESS) Új müút Szibériában Kétezer kilométeres műutat építenek ebben az ötéves tervben a nyugat-szibériai tyumenyi területen, a Szovjetunió leggazdagabb gáz- és kőolajtermelő vidékén. A műutak, bár építésük a mocsarakon keresztül jóval költségesebb, lényegesen nagyobb jövedelmet hoznak majd, mint ameny- nyibe kerülnek. (BUDAPRESS-APN) JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL
