Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám, hétfő

Hétszázhúsz oldalon a legré­gibb földtörténeti koroktól az 1975. július 30-tól augusztus 1-ig Hel­sinkiben megtartott európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezlet záró ülésén elfogadott alap­elvekig közli a könyv mindazt, ami a történelmet komolyan tanulmá­nyozó szakemberek számára, de többnyire a felső szinteken marad, hiszen a mélyben végbemenő vál­tozásokat, amelyek a termelés­ben, a társadalmi együttélés for­máiban, az emberek mindennapi életmódjában, gondolatviláguk sa­játosságaiban nyilatkoznak meg, csak a legritkább esetben lehet pontos időhöz kötni. E jelenségek mozgása, a ,, hosszú időben“ megy végbe, s egy időrendi feldol­gozás minden belső értelmét elve­szítené, ha megmaradna e hosszú idő bizonytalanságaiban. Akadnak azért, s ahogyan az időben előre­haladunk, annál nagyobb szám­ban akadnak mégis időpontok, olykor évek, olykor pillanatok, amelyek e mélyebb rétegekben lezajló változások egy-egy jelző­oszlopának tekinthetők. Ilyenek az emberi szellem megnyilatkozásai a tudományos eredményekben, a vallások megjelenésében és el­Az archaikumtól Helsinkiig VILÁGTÖRTÉNET ÉVSZÁMOKBAN 1975-IG a laikus érdeklődők felé is átfogó kronológiát kínál. A történelem iránt az utóbbi években megnöve­kedett érdeklődés indokolta a könyv megjelenését. A szerzők- Engel Pál és Ormos Mária- szándékait aligha tükrözik job­ban bármilyen alapos recenzió, mint a háromkötetes munka elő­szavában leírtak: „A Világtörténet évszámokban semmi másra nem vállalkozik, mint az emberiség élettörténeté­ben az időponthoz köthető ese­mények rövid, tehát tömör felsora­koztatására. Eseménynaptárt nyújt át az olvasóknak, segédesz­közt a világtörténet tanulmányozá­sához, a tájékozódáshoz, de ter­mészetesen nagyon távol áll attól, hogy a világtörténet sűrítményé­nek lehetne tekinteni. Az évszámok, hónapok, napok, olykor órák jelezte esemény, a bennük kifejezhető történés terjedésében, a művészeti jelen­ségekben. A szerzők azon voltak, hogy - amennyiben a műfaj és a terjedelem engedélyezte - jel­zéseket adjanak, legalább utalá­sok erejéig, a világtörténet szelle­mi vonulatáról.“ De nem csak ezt; minden dá­tum, minden esemény végtelen emberi erőfeszítések egymást kö­vető láncolata. A természettől el­rabolt és uralt tűztől, a vadállatok szelídítésén, az első egyszerű gé­peken, majd a földrajzi felfedezé­sek korán át milliók tették hozzá a maguk tudását az egyetemes emberi kultúrának nevezett tudás­halmazhoz. Ez a történelmi krono­lógia is bizonyítja, hogy a mai kultúra fogalmának szűkebb értel­mezésén túl létezik a tágabb értel­mezés is. Az emberi kultúra széle­sebb értelemben mindazt magá­ban foglalja, amit az emberiség történelme folyamán létrehozott- tudományban, művészetekben, technikában. Erről az előszóban így írnak: „Az árnyékban felbukkannak olykor nagy tömegek is, hogy jo­gokat, új politikai formákat, vagy ami a rabszolgákat illeti, hogy sza­badságukat követeljék. Megjelenik és szétsugározza fényét szemünk előtt a legnagyobb ókori biroda­lom. Róma, hogy bukása idején és után viszont az ismert világban hosszú évszázadokra a szétesett- ség és az újramegszilárdulás át­meneti állapotával találkozzunk. Időadataink megint inkább csak sejtetik, mintsem határozottan megjelölhetnék a hosszú - bár most már évezredekre, csak szá­zadokra tehető - folyamatot, amelynek méhében az európai fe­udális keresztény kultúrkör kiala­kult. Az idő ezután kezdett felgyor­sulni, mérhetőségét pedig előse­gíti számunkra a nyomtatás felfe­dezése és terjedése. Megkönnyíti az időrend készítőjének dolgát az is, hogy az európai civilizáció las­sanként egységesül, és mérvadó­vá válik egyúttal az egész világra nézve.“ Ennek ellenére a kötetek vasta­godásán is észlelhető az a jelen­ség, hogy a felgyorsult idő egyben az események sűrűsödését és a szelektálás nehézségeit is felve­tette. Nem véletlen tehát, hogy az előszóban elmondottak igazak ugyan, de a háromkötetes krono­lógia utolsó része (három évtize­det tartalmaz) terjedelmesebb, mint az első (a ,,kezdetektől“ 1789-ig sorolja az eseményeket). Nem lebecsülendő tehát az a munka és az a tájékoztatási potenciál, amely ebből a könyvből minden olvasó számára nyilván­valóan adódik. A világ napi ese­ményeit (amely egyben történelmi események sora) az előzmények, a fejlődés törvényszerűségeinek ismerete nélkül aligha érti meg bárki is. Ehhez jó kalauz az ismer­teti világtörténeti kronológia. (Gondolat, 1982) * (d-n) ÚJ KÖNYVEK MŰVELTSÉGÜNK FEHÉR FOLTJA Gondolatok Kriza János ürügyén- Van hát, aki ne hallotta volna Kriza János nevét? - kiálthat föl a gyanútlan olvasó Filep Antal alábbi jóhiszemű sorai nyomán: ,,Kriza János életműve s szellemi hagyatéka a 19. század nagy telje­sítményei közül feltűnően eleve­nen maradt reánk. Nem kellett osztoznia számos érdemes kor­társa sorsában, nem feledkezett meg róla sem a tudományos világ, sem a szélesebb közvélemény“. Az idézet egy, a nagy népköltési gyűjtő emlékének szentelt ülés­szakon elhangzott előadásokat összefogó kötetből van, amely most jelent meg Kriza Ildikó szer­kesztésében a budapesti Akadé­miai Kiadó gondozásában. A fentiek szerint tehát Kriza Já­nos munkássága (elsősorban ter­mészetesen székely népköltési Jegyzetek Marx és Engels levelezéséből Lenin eszmei elődeiről Lenin már forradalmi tevékeny­ségének legelején a tudományos kommunizmus megalapítóinak nemcsak elméleti műveire, hanem leveleire is támaszkodott. Kivált­képpen az elméleti kérdések, a munkásmozgalom politikájának és taktikájának kidolgozása érde­kelte. Lenin a „Levelezésben mindjárt ennek megjelenése -1913 szeptembere - után kez­dett dolgozni. Jegyzeteket készí­tett azokból a levelekből, amelyek­ben Marx és Engels jellemzik a német szociáldemokráciát, bírál­ják a francia munkásmozgalom el­méleti hibáit, üdvözlik Olaszor­szág, Németország, Magyaror­szág, Lengyelország, Írország nemzeti felszabadító harcát, illet­ve Oroszországgal foglalkoznak. Számos munkájában használta fel a Marx és Engels leveleiből készí­tett konspektust. Az olvasás meg­könnyítésére a könyvben egy ol­dalon kétféle szöveg található. Le­nin jegyzete és Marx és Engels leveleiből a jegyzeteknek meg­felelő szemelvények. (k) gyűjteményével, a Vadrózsákkal) úgy él a köztudatban mint mond­juk Petőfi vagy Jókai szelleme. Vajon nálunk is? Egy közvetlen környezetemben végzett „fölmé­rés" eredményeként azt állapít­hattam meg, hogy tájainkon in­kább így kiálthatnók: - Hallott már valaki nálunk Kriza Jánosról?! Ha higgadtabban átgondoljuk a dolgokat, rájövünk: nem is olyan egyértelmű a probléma. Mert va­jon honnan kapna tájékoztatást honi művelődni vágyó nagyközön­ségünk a kriza jánosokról?! A róla megjelent könyvek, fő művének újrakiadása tudtommal nem került el hozzánk. Azt meg szerintem nemigen várhatjuk el, hogy mond­juk az Új Magyar Lexikonból valaki éppen az érintett címszavat „szúr­ja ki“ magának és jegyezze is meg. Még a születési helyük, ill. munkásságuk révén szorosan tá­jainkhoz kötődő Erdélyi János vagy Ipolyi Arnold szellemi hagya­téka sincs ezen a téren elkényez­tetve. Nem lesz tehát érdektelen közelebbről is megismerkednünk a fentebb emlegetett Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok cím­mel megjelent tanulmánykötettel! Két fő részre tagolódik, mégpedig a Kriza életművét különböző szempontok alapján vizsgáló ta­nulmányok csoportjára, valamint a Kortársak, eszmeáramlatok, vizsgálati irányok címmel össze­foglalt tudománytörténeti mélyfú­rások eredményeinek bemutatá­sára. Ez utóbbiban oly témákról olvashatunk, mint a magyar nép­mesekutatás történetének első szakasza, Erdélyi János és Ipolyi Arnold munkássága, a palóc nép­zenei és népköltészeti kutatások a 19. században, Jókai és népi kultúra kapcsolata stb. Honi közműveltségünknek va­jon szerves része-e a tény, hogy az első, népköltési gyűjtésre buz­dító magyar felhívás itt jelent meg a pozsonyi Magyar Hírmondóban, 1782-ben? Érettségizett diákjaink vajon hallották-e a nagykaposi szü­letésű Erdélyi Jánosról; tudják-e, hogy az első jelentősebb ma­gyar népköltési gyűjtemény szer­kesztése és három kötetben való kiadása (1846-48-ban) az ő nevé­hez fűződik? Ipolyi Arnold Magyar Mythologia-ja, amely néphitkuta­tásunk pótolhatatlan alapműve, vajon elfoglalta-e az őt megillető helyet honi művelődéstörténetünk tárházában? Pedig számunkra ki­apadhatatlan helytörténeti forrást is jelent, hiszen Ipolyi és munka­társainak egyik fő gyűjtési területe a Csallóköz és Mátyusföld volt. De - gyanítom - Jókait, mint etnográ­fust sem ismerjük... Nos, mind­ezekről közelebbit (egyes esetek­ben tudománytörténeti rutinössze­foglalást, máskor új szempontú, mélyenszántó elemzéseket) ol­vashatunk Voigt Vilmos, Pócs Éva, T. Erdélyi Ilona, Sándor Ist­ván stb. tollából. Az első részben Ortutay Gyula Krizát bemutató esszéjén, Kriza János önéletrajzán, valamint mű­veinek válogatott bibliográfiáján kívül egy sor érdekfeszítő dolog kapott helyet, amelyek egy tartal­mas életút más-más állomását igyekeznek megvilágítani. Hogy milyen témákról olvashatunk? Többek között Kriza János nép­meséinek hitelességéről a székely népballadák és a magyar népbal- ladaköltészet egymáshoz való vi­szonyáról, Kriza társadalmi tevé­kenységéről. Kriza János életműve, ill. a Vadrózsák megjelenése (1863) nemcsak az anyaggyűjtés szem­pontjából fontos fejezete a magyar néprajztudomány történetének, nemcsak a gyönyörűséges szé­kely népballadák „egyszerű rögzí­tése“ követel művelődéstörténe­tünkben méltó helyet gyűjtőjük­nek. A székely népköltési gyűjte­mény közzététele, pontosabban a román Julian Grozescu azt kö­vető polemikus írása (amelyben Krizát néhány román népballada magyarra fordításával, plagizálá- sával vádolta) egy szerteágazó vi­ta kiindulópontja, s egyben az európai népballada fejlődéstörté­netének megismeréséhez vezető út kapuja lett. Mindezért együtt illene ismernünk a földrajzilag aránylag távol (?) élt és alkotott Kriza János szellemi hagyaté­kát LISZKA JÓZSEF František Skorunka: ÉN, A TE FELEBARÁTOD Az öregség problémái mind gyakrabban merülnek fel a mai cseh prózában. Vitathatatlanul a modern társadalom egyik legé­getőbb kérdése: hogyan éljen tovább az ember, ha már túl van a produktív koron? A fiatal dél­csehországi író rámutat arra, hogy az anyagi ellátottság még nem minden, ha hiányzik a megértés, a legelemibb emberi kapcsolat. Kötetünk elbeszélésének hősei nagyrészt elhagyatott öreg embe­rek, akik meg akarják találni helyü­ket a mai világban, de az nem mindig érti meg őket, ők pedig nem mindig értik meg ezt a világot. Gyakran a legközelebbi hozzátar­tozóik is elfeledik, mellőzik, meg­bántják az öregeket. Skorunka le­leplezi az emberi közönyt és ön­zést, egyúttal megmutatja a lehe­tőségét, hogy utat találjunk az éle­tük alkonyát élő embertársaihoz. és innen: örökké az úton.“ - írja Körök című verse második részé­nek első két sorában, amelyet eképpen zár: „Között a csillag és minden bokor, / a Nagy két széle két Nagyobbat ér. / Érzik a kört, mert itt magba hasít / a kerület íve, oly közeli. / Ami máshol csak érin­tő, az itt / a lélek fényes közepét szeli.“ c[özsórJÁcrfi<f S^(fafe'(o£j v Nvoícadi^ sdnnezj \ladái/L' Vojtech Mihálik: VÁLOGATOTT VERSEK A jelenkori szlovák líra élvona­lába tartozó Vojtech Mihálik 1947- ben az Anjeli (Angyalok) című, még erősen szimbolista ihletésű kötetével indul, de igazán költővé az ötvenes évek bonyolult társa- dalmi-irodalmi korszakában érik. Az 1950-ben megjelent Plebejská košeľa (Plebejusing) című kötet az egész irodalmi korszakot fémjelzi, a „plebejusing“ az elmúlt évtize­dek során szimbólum, az ötvenes évek agitatív lírájának jelképe lett a szlovák irodalomban. Mihálik költészete a 60-as és 70-es években elmélyül, témáit tekintve kiszélesedik. Az Appassi- onata (1964) és az Útek za Orfe- om (Menekülés Orpheusz után, 1965) című köteteiben nagy erővel zeng fel a hétköznapok lírája, válik költészetté a „kisember“ érzés- és eseményvilága. S ennek a mé- lyülő-bővülő folyamatnak újabb ál­lomása az 1981-es Erotikon is, amelyben a szerelmi líra megújítá­sára tesz kísérletet a szerző. Tőzsér Arpád: ADALÉKOK A NYOLCADIK SZÍNHEZ A csehszlovákiai magyar iroda­lom nemzedékeinek képviselői kö­zött is kiemelkedő hely illeti meg Tőzsér Árpádot. A középnemze­dék költőinek legismertebb tagja. 1935-ben született Péterfalán (Petrovce). Érettségi után egy ide­ig egyetemi hallgató, majd tanít. 1960-ban magyar-szlovák szakos tanári oklevelet szerez. A Hét, majd az Irodalmi Szemle szer­kesztője. 1971-től a Nyitrai Peda­gógiai Főiskola tanársegédje. A kortárs cseh és szlovák költé­szet avatott fordítója. Több mint két évtizede esszé- és tanulmány- íróként is alkotóink élvonalába tartozik. Eddig megjelent kötetei: Mogorva csillag (versek, 1963), Kettős űrben (versek, 1967), Az irodalom valósága (tanulmányok, 1970), Érintések (versek, 1972), Genezis (versek, esszék, 1979). Legújabb verseskötetében a költészetéből eddig is ismert összegező és szintetizáló szán­dék jelenik meg, az eddigieknél magasabb szinten. Fontos építő­köve ez a kötet költészetünk het­venes években már nyilvánvalóvá vált egyetemességének. „Az is­mert formákon túl van e kör, / túl A magyarországi Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó számtalan so­rozata közül az egyik legjobb az így élt címet viseli. A fiataloknak készülő könyvekből azt a kötetet választottuk, amely a kiadó név­adójának, Móra Ferencnek életét beszéli el. A szerző - Földes Anna - nem kis feladatra vállalkozott; a polihisztor múzeumigazgató, pe­dagógus, régész és persze min­denekelőtt szép szavú író sorsát úgy mutatja be, hogy közben a kor irodalmi, szellemi élete is kirajzo­lódik. Nehezítette a dolgát, hogy Móra maga is írt önéletrajzot, amely a Daru utcától a Móra Fe­renc utcáig címmel több kiadást ért meg. De nemcsak ebben az é'ete alkonyán írt művében, ha­nem csaknem valamennyi novel­lájában, regényében találunk ön­életrajzi fogantatású elemeket. A legszebb, legmegrendítőbb gyermekregénye pedig - a Kincs­kereső kisködmön - költészettől átitatva, de egészen hitelesen be­széli el, hogyan és milyen családi légkörben nevelkedett a félegyhá­zi szűcs legkisebb gyermeke. A ki­adványban számos korabeli doku­mentum - másolatot és képeket találunk, valamint idézeteket azoktól, akik személyesen ismer­ték Mórát. Bátran ajánlhatjuk tehát a fiatal olvasóknak, de azoknak is, aki Móra irodalmi alkotásait jól ismerik, értékeit szívből becsü­lik. SZÁRAZ PÁL ÚJ SZÚ 4 1983. I. 3. így élt Móra Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents