Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám, szombat
■7,' "J/uetmamwr Egy hét a nagyvilágban írva megállapítja, hogy azok többnyire kedvező fogadtatásra találtak. Ismét aláhúzta: van rá lehetőség, hogy tisztességes megállapodások szülessenek, bár az USA-ban és egyes NATO-körök- ben továbbra is egyoldalú előnyökhöz szeretnének jutni. Ennek érdekében még a tények meghamisításától sem riadnak vissza. Például a nyugatnémet Bild Zeitung cikke azt állította, hogy az SS-20-as szovjet rakéta nem közép-hatótávolságú, hanem 8000 kilométer megtételére képes interkontinentális rakéta. Minden NATO-szakértő pontosan tudja, hogy ez nem igaz, hiszen rendelkeznek az ellenőrzés megbízható eszközeivel. Értelmetlen dolog ilyen hírlapi kacsákkal félrevezetni a közvéleményt, mérgezni a légkört. Hiszen a leszerelés, a nukleáris szembenállás csökkentése az NSZK-nak is létérdeke. Nem kétséges ugyanis, hogy az új amerikai rakéták telepítésével mindenekelőtt az NSZK válik nyu- gat-Európában az USA előretolt rakétatámaszpontjává, s egyben egy esetleges válaszcsapás célpontjává is. Mindezt tudatosítva hirdette meg Herbert Mies, a nyugatnémet kommunisták pártelnöke az NKP választások előtti kongresszusán, hogy a választási kampányt össze kell kötni az NSZK-ban a rakétatelepítés elleni harccal. Ezért is sajnálatos, hogy az NSZK kormányának jelenlegi vezetői kitartanak az amerikai „nullamegoldás“ mellett. Ilyen értelmű nyilatkozatot tettek közzé Genscher külügyminiszter Shultz amerikai külügyminiszterrel és Reagan elnökkel folytatott szerdai tárgyalásai után is. Gromiko szovjet külügyminiszter a közelmúltban éppen az NSZK-ban mondta el országa véleményét a „nullamegoldásról“, kijelentetve: nem lehet komoly partnernek nevezni azt, aki ilyen javaslattal áll elő. Washington a tárgyalások leple alatt hatalmas fegyverkezési programok megvalósításába kezdett, miközben olyan híreket szivárogtat ki, mintha történt volna előrehaladás a leszerelés, fegyverkorlátozás ügyében. Célja átlátszó: a diplomaták csak tárgyaljanak, húzzák az időt, ő pedig megvalósítja a rakétatelepítést. Ez az elképzelés irreális, a Szovjetunió már többször hangsúlyozta, nem engedi meg, hogy az USA megbontsa a paritást és erőfölénybe kerüljön. A megfelelő szovjet válasz nem marad el. Bécs: 29. forduló A már maratonivá nyúló bécsi közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások 29. fordulója szintén csütörtökön kezdődött Bécsben. Az európai leszerelés problémakörében különösen' nagy jelentősége van Közép-Európának, hiszen e térségben a történelemben szinte példa nélküli katonai erőt összpontosítottak. A tárgyalások felgyorsításához kedvező légkört teremtett a prágai nyilatkozat, melyben a szocialista országok többek között javasolták: a NATO és a Varsói Szerződés kössön megállapodást az erő alkalmazásáról való lemondásról. A csütörtöki ülésen a lengyel küldöttség vezetője, Stanislaw Przygodski a szocialista országok álláspontját ismertetve hangsúlyozta: lehetőség van arra, hogy a lehető legrövidebb időn, azaz egy-két éven belül megállapodásra jussanak. Rámutatott: ehhez kedvező alapot teremtettek a szocialista országok 1982 februárjában előterjesztett javaslatai, melyek messzemenően figyelembe veszik mindkét fél érdekeit. A Nyugat ugyanazon év július 8-án ismertetett javaslatát elemezve hangsúlyozta, ez nem biztosítja a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentése folyamatában az elkerülhetetlenül szükséges kontinuitást és integritást. Összeállította: MALINÁK ISTVÁN Január 22-28 A nyugatnémet kommunisták választások előtti kongresszusán Herbert Mies pártelnök javasolta: az NSZK-ban a választási kampányt össze kell kapcsolni az eurorakéták telepítése elleni harccal Eanes portugál államfő bejelentette: feloszlatja a parlamentet és kiírja az idő előtti választásokat - A moszkvai Pravdában közzétették a Szovjetunió 1982. évi gazdasági eredményeiről szóló statisztikai jelentést Eredménytelenül ért véget Genfben az OPEC olajipari minisztereinek tanácskozása - Rómában ítéletet hirdettek Aldo Moro volt miniszter- elnök elrablóinak és gyilkosainak ügyében - Tokióban Nakaszone japán miniszterelnök beszédet mondott a parlamentben Véget ért Brüsszelben a Közös Piac külügyminisztereinek idei első, kétnapos ülése Ronald Reagan amerikai elnök előterjesztette üzenetét az unió helyzetéről Genfben felújították a szovjet-amerikai tárgyalásokat - Megkezdődött a bécsi közép-európai fegyverzetcsökkentési tárgyalások 29. fordulója - Erich Honecker fogadta Emilio Colombo olasz külügyminisztert - Mubarak egyiptomi elnök Washingtonban Reagan elnökkel és Shultz külügyminiszterrel tárgyalt - Sikertelenül ért véget Kirjat Szmonában az izraeli-libanoni tárgyalások tizedik fordulója Moszkvában megkezdődött a háborúellenes békemozgalmak és -szervezetek háromnapos találkozója - Delhiben bejelentették, hogy az indiai szövetségi kormány összes minisztere lemondott Kézmosás A nemzetközi politika eseményeit tekintve rendkívül gazdag volt ez a hét is. A világsajtó nagy terjedelemben foglalkozott Reagan amerikai elnök beszédével, aki szerdára virradóra terjesztette elő üzenetét az unió helyzetéről. A Fehér Ház ura megbízatásának félidejéhez érkezett, s így lényegében mérleget kellett készítenie az eltelt időszakról. A legnagyobb teret a belső gazdasági életnek szentelte, s a tények ismeretében nem kell közgazdasági diploma annak felismeréséhez, hogy mindaz, amit megválasztásakor ígért, két év eltelte után is puszta ígéret maradt. Kénytelen volt beismerni, hogy az Egyesült Államok nehéz időszakot él át, a gazdasági helyzet súlyos. Voltak a Kongresszusban, akik sokkal erősebb jelzőket is használtak, például egyenesen rettenetesnek nevezték a költség- vetési hiányt, amely az idei pénzügyi év végére a prognózisok szerint megközelíti a 200 milliárd dollárt. Az üzenet elhangzása után közvetlen nyilatkozó Kennedy szenátor ezt úgy értelmezte, hogy azoknak kell majd a jövőben szorosabbra húzni a nadrágszíjat, akik eddig is erre kényszerültek, tehát az átlagamerikaiaknak, az alacsonyabb jövedelmű családoknak. A szociális kiadások tovaubi jelentős lefaragásával szemben a Pentagon költségvetésének növelése némi engedmények után is további 30 milliárd dollárt tesz ki. Az elnöki beszéd vegyes fogadtatásokra talált, ezt igazolja, hogy nemcsak a demokraták bírálták a kormánypolitikát, hanem saját pártjának emberei is: Howard Baker szenátor szerint az elnök ajánlata a katonai kiadások csökkentésére elfogadhatatlanul alacsony. Legalább egy félmondattal itt kell emlékeztetni arra is, hogy Reagan kongresszusban mondott beszéde után két nappal bostoni üzletemberek előtt kijelentette: az USA az elkövetkező öt évben 1600 milliárd dollárt tölt majd fegyverkezésre. Ezzel ismét védelmébe vette a lázas fegyverkezési politikát. Mindebből következik, amit a TASZSZ kommentárja úgy fogalmazott meg, hogy „az elnök és kormánya semmit sem tanult az elmúlt két év bel- és külpolitikai tapasztalatai bóľ ‘. Kennedy szerint az USA jelenlegi helyzetéről a leghűbb képet a 12 millió munkanélküli adja. Reagan pedig önmagához hűen most sem vállalta a felelősséget a súlyos gazdasági helyzetért, „mosom kezeimet“ alapon elődeit okolta a gondokért, akiktől kormánya csupán „örökölte“ azokat. A szovjet-amerikai kapcsolatokról sem mondott újat és a fegyverkorlátozási tárgyalásokról sem. Moszkvában érthetően csalódással fogadták a Reaganrbeszédet, hiszen a Szovjetunió," a Varsói Szerződés az utóbbi időben nagy horderejű kezdeményezést tett. Ha a világ másik nagyhatalmának vezetője mindezeket figyelmen kívül hagyja, s nem ad rájuk érdemleges választ, az nyilvánvalóan igazolja, korántsem érez felelősséget az emberiség létfontosságú kérdései iránt, mint ahogyan az a szovjet vezetők minden megnyilvánulásából kiérezhető. Genf: ismét a tárgyalóasztalnál A világot elsősorban nem az izgatja, hogy Reagannak mennyire sikerül a kézmosás, az emberiség, mindenekelőtt Európa kézfogást szeretne - a leszerelési tárgyalásokon. Kézfogást, ha csak „kicsit“ is, amely jelezné, hogy már történt valami előrehaladás az álláspontok közelítésében. Genfben a szovjet-amerikai küldöttség csütörtöki plenáris ülésével vette kezdetét az európai atomfegyverek korlátozásáról folyó tárgyalások újabb fordulója. Az egykori NATO-tábornokok békéért és leszerelésért küzdő csoportja kedden fejezte be bécsi ülését, melyen Gert Bastian volt nyugatnémet tábornok kijelentette: a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai nyilatkozatában foglalt javaslatok szeriózus ajánlatot tartalmaznak arra, hogyan folytatódhat az enyhülési folyamat, miként lehet előrehaladni a leszerelés és bizalom légkörének megteremtésében. Julij Kvicinszkij, a szovjet küldöttség vezetője aláhúzta: a szovjet álláspont lehetőséget nyújt a megállapodásra. A lehetőség önmagában nem sokat jelent, ha a másik fél részéről nem nyilvánul meg kellő akarat. Márpedig Reagan elnök, vagy az amerikai küldöttségvezető, Paul Nitze szavaiból kitűnik: az USA genfi csomagjában nem lapul más kidolgozott tárgyalási alap, mint a jól ismert „nullamegoldás“. A moszkvai Pravda szerdai számában a szovjet kezdeményezések nemzetközi visszhangjáról Szombat: Vasárnap: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: KIS ______ NY ELVŐR Mi is a neve? Már jó ideje, 1961-ben, tehát több mint két évtizede közös iskolatípusba sorolták a zeneiskolákat más művészeti ágakhoz tartozó iskolákkal, s ebben a tanuló az alapiskola végzése mellett nem kötelezően látogathatja valamelyik szakot. Az új iskolatípus neve szlovákul így hangzik: ľudová škola umeniß; magyar nyers- fordításban: a művészet népi iskolája. Ismétlem, több mint húsz év telt már el azóta, de úgy látom - még a lapokból is -, hogy ez az iskolatípus máig sem találta meg a helyes, jó hangzású magyar nevét, s a magyarban többféle fordításban is előfordul. Vizsgáljuk meg ezeket a változatokat egyenként. „A művészet népi iskolája“ név nemcsak szokatlan - új névnél ez nem volna hiba -, hanem nehézkes is. Az iskolanevekben nemigen használunk birtokos jelzős szerkezetet, inkább minő- ségjelzőset. Általában érezték is az emberek, hogy ez a szerkezet szerint fordított név nem felel meg iskolanévnek a magyarban. ,,Népi művészi iskola“ - hallottam így is a nevet. Lehet, hogy a műveszi melléknév tetszett itt használóinak, de ez itt számba sem jöhet, mert a szlovákban az umenie, tehát a művészet, nem pedig az umelec, vagyis a művész szó szolgált alapul az iskola nevének kialakításához. Nem ,,ľudová umelecká škola“, nem is ,,ľudová škola umelcov“ a neve. Nem, mert nem művészeket képeznek itt, noha lehet, hogy egyik-másik tanulóból később az lesz, csak bizonyos alapokat adnak egyik vagy másik művészeti ágból. Voltak, akik a ,,népművészeti iskola“ nevet pártfogolták, de ezek is tévedésbe estek, mert a népművészet szó a népi művészetnek, vagyis a nép körében kialakult művészetnek a neve, itt pedig nem ilyesmit tanítanak. Akik a ,,népi művészeti iskola“ elnevezést adták neki, azok ugyan nem a népi művészetre, vagyis a népművészetre gondoltak, hanem arra, hogy a művészeti iskola a népé, vagyis a nép számára alapították. Ezek tehát már közelebb kerültek a magyar iskolanévadásnak a módjához, a birtokos jelzős szerkezet helyett minőségjelzőset iktattak a névbe. Nemrég az újságban ezzel a változattal is találkoztam: ,,művészeti alapiskola“. Ami az iskola funkciójának megnevezését illeti, nem rossz az alapiskola kifejezés, mert ez az iskola valóban az alapképzést adja az egyes művészeti ágakból, de félrevezető lehet: hallásakor vagy olvasásakor olyan kötelező alapiskolára gondolhatunk, amelynek valamilyen művészeti tagozata van. Vagyis például zenei tagozatos alapiskolára, képzőművészeti tagozatos alapiskolára stb. Nálunk ilyen iskolatípus nincs. Azok a fordítók kerültek legközelebb a helyes megoldáshoz, akik abból a tényből indultak ki, hogy az egykori ľudová škola iskolanévnek régen a népiskola volt a megfelelője, tehát ennek a fordítási módnak már hagyománya van a magyarban. Természetesen a ,,művészi népiskola“ változat, amellyel szintén próbálkoztak némelyek, nem volt megfelelő, hiszen - mint említettük - nem művészeket képeznek itt. Tehát a népiskolát a művészettel kell kapcsolatba hozni. Mikor a genitívuszos, azaz birtokos jelzős szerkezetet is sikerült a megszokott minőségjelzőssel helyettesíteniük, akkor megtalálták az iskolatípus jó magyar nevét: művészeti népiskola. S ez a név a jelentéstartalom szempontjából is helyes, mert a népiskola funkciója is az alapképzés volt, akárcsak ma azé a népiskoláé, amely valamelyik művészeti ágból ad alapképzést. A sok keresés, tapogatózás után már kialakult hivatalosan ez az elnevezés, az oktatásügyi szervek is segítettek ebben. A vegyes lakosságú községekben az iskola névtáblájára is ez került magyarul. JAKAB ISTVÁN Külsődleges vagy külsőleges? Mondjuk meg mindjárt, hogy a külsődleges forma helytelen, és a külsőleges forma a helyes. Ha elemezzük a külsóleges melléknevet, kiderül, hogy az alapszava a külsőleg, melyet értelmező szótárunk határozószónak minősít, de tekinthetjük -leg ragos határozói alaknak is. A lényeg az, hogy a külsőleg alapszava a külső melléknév. Ehhez a külső melléknévhez járult a -leg rag, s mint ismeretes a -lag, -leg ragos határozókból, illetőleg az ilyen határozószókból „ami úgy történik, ami oly módon történik“ jelentésű származékokat lehet képezni. Ilyenek például a következők: külsőleges, kizárólagos, állítólagos, utólagos, látszólagos stb. Hogyan, miért került a fölösleges —d- hang a külsóleges melléknévbe? Itt egy analógiás tévedésről van szó. Van tudniillik -tagos toldaiékú melléknevünk, amelyben indokoltan van ott a -d- hang nem betolakodott „kakukkfióka“, mert az alapszó, amelyhez a -lagos toldalékbokor járul, a másod. Ezt a sorszámnevet ma már ebben a formában nem használjuk, mivel a helyét elfoglalta a második forma. Számos összetételben él azonban, ilyenek például a következők: másodfokú, másodéves, másodnap, másodkézből, másodszülött, másodvirágzás stb. Azt is el kell még mondanunk, hogy még egy leges toldaiékú melléknévnek jutott szerep a hibás külsődleges forma felbukkanásában, s ez nem más, mint az elsődleges melléknevünk. Az elsődleges esetében is „kakukkfióka“ a -leges toldalékbokrot megelőző -d- hang, hiszen elsőd vagy elsődik alapszavunk nincsen. Az alapszó itt az első sorszámnév. Az összetételekben, továbbképzett szavakban minden más esetben az első formát találjuk. Tehát pédául: elsőrangú, elsős, elsősorban, elsőség, elsőszülött stb. A magyar nyelv történeti etimológiai szótárából nemcsak azt tudhatjuk meg, miből származik a magyar első szó, hanem egyúttal azt is, hogy a belőle képzett elsődleges szárma- zékszó egy korábbi - szabályos - elsőleges formából alakult az ugyancsak szabályos másodlagos melléknév analógiájára. Ez az elsődleges melléknév azonban - ki tudja, miért - polgárjogot nyert, ma már az elsődleges forma minősül helyesnek (s ez így van már néhány évtizede), tehát így kell írnunk és mondanunk. A külsődleges esetében azonban másképp áll a dolog: nyelvtan és helyesírás ragaszkodik a szó eredeti, szabályosan képzett alakjához, ne önkényeskedjünk tehát, hanem mondjuk és írjuk helyesen így: külsóleges. MAYER JUDIT ÚJ SZÚ 4 1983. I. 29.
