Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám, péntek

ÚJ szú

5

1983. I. 28.

A gépesítő...

A Nap már leáldozóban van, de a gépesítő csoport tagjai még mindig serényen dolgoznak. A műhelyekben igyekeznek befejezni a reggel megkezdett javításokat, hogy másnap új munkához fogjanak. Jakab Lajos, a Perbetei (Pri- beta) Efsz főgépesítője benéz az egyes helyiségekbe, amolyan gyors ellenőrzést végez, és miután meggyőződik arról, hogy minden a legnagyobb rendben, a központi irodába indul. Visszatekint még a példás sorban álló, indulásra kész gépekre. Jóleső érzés látni igyekezetük eredményeit.

Jakab Lajos traktorosból lett gépesítő. A gép és a föld szeretete ösztönözte a szüntelen továbbképzésre. Fiatalon az Ógyallai (Hurbanovo) G^p- és Traktorállomáson tanulta a gép vezetését. A perbetei részlegen dolgozott, sokat segített a szövetkezetnek. Igyekvő fiatalemberként féléves gépjavító tanfolyamra küldték, melynek az elvégzése után műhelymesteri teendőket töltött be. A szövetkezet vezetőségének is tetszett a fejlődő szakember, és többször beszélt vele arról, hogy lépjen be a szövetkezetbe. Amikor

megbízták a gépesítő csoport vezetésével, beiratkozott a Gadóci (Hadovce) Mezőgazdasági Műszaki Középiskolába, ahol tanulmányait sikeresen befejezte.

Ennyi tanulással már határozottabban irányított, szervezett, adott tanácsot. Segített a régi munkatársaknak és az új ismerősöknek is. Persze, a munka nem mindig ment simán. Amint most is mondja, nagyon nehéz az emberekkel bánni. Ha valakit akaratlanul és jogtalanul megbánt, még a bocsánatkérés után sem felejti el egyhamar. Száz-száz- húsz dolgozónak erényeit és gyöngéit kell ismernie. Olykor magánügyek intézése miatt a legnagyobb munkaidőben is szabadnapot kell adni egy-egy dolgozónak, pedig munkájukra nagy szükség lenne. Valahogy mégis mindig sikerül úgy megszervezni, összeA gépek várják az indulást

(Gyökeres György felvételei)

hangolni a csoport munkáját, hogy a napi feladatot elvégezhessék.

Egy-egy nehezebb nap után úgy érzi, szívesebben ülne a traktor nyergében. Igaz, a gépen is helyt kell állni, de ha a rábízott munkát elvégzi, akkor nyugodtan alhat. A gépesítőnek viszont fő a feje, mi lesz másnap, honnan szerzi be az alkatrészeket, meg' a hiányzó gépeket. Most is sürgősen szükség lenne vetőgépekre, ekékre, tárcsás boronára... A szőlőben is jól jönne egy kétsoros venyigevágó-gép. A lengőkapás sarabolót már megjavították. A csoport ügyes újítói és szerelői tizenkét nagy befogadóképességű pótkocsit is készítenek tömegtakarmányok szállítására. Az ilyen munka azonban nagy erőfeszítéseket igényel, mert ügyelni kell a műszaki normák betartására is. Arra, hogy a gép biztonságos legyen és a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtsa. Ezért többször elmennek tanácsért az ipari üzemekbe, amelyek a hiányzó alkatrészek egy részét is legyártják. Más üzemektől is kapnak hasonló segítséget. Igaz, fizetniük kell az alkatrészekért, mégis segítségnek tartják.

A gépesítő a sok nehézség felsorolása után szívesebben beszél arról, hogy minden munkát jól elvégeztek a határban. Az őszi mélyszántást már november 18- án befejezték. Jól dolgoztak, a gépek kevésbé használódtak el, mint más években, és még jó néhány hektoliter üzemanyagot is megtakarítottak. Tartalékuk is van tehát. Amint többször is ismétli, ha kellene, akár holnap is indulhatnának gépeik a határba.

BALLA JÓZSEF

Önmagunkra eszmélni

A Társadalmi Tudatfejlődés Múzeumának kiállításáról

A bratislavai Társadalmi Tudatfejlődés Múzeumában ,,A vallás eredetéről“ címmel kiállítást rendeztek.

Gazdag és változatos a kiállítás anyaga. Régészeti leletek, néprajzi gyűjtemények, rengeteg, eredeti fényképfelvétel és másolat található itt. A kiállítás anyagát Michal Kolarik kandidátus, az igazgató, és munkatársai, dr. Tatjana Cibu- lov, Dagmar Pálová, valamint Soňa Tóthová biológus a leningrádi Ateizmus és Vallástörténeti Múzeum több mint 150 000 szemelvényt, tárgyat őrző archívumából válogatták össze és rendezték el.

Külön hangsúlyozandó a rendezés, mert a csoportosítás ad lehetőséget a vallás fejlődésének megértéséhez. A vallás egyik, legősibb formája a totemizmus volt. Ennek tárgyi emlékeit nézhetjük meg mindjárt az első teremben. A totemet ősüknek tekintették a frátriákba csoportosult emberek, és elhitték, hogy a totem a sorsuk alakítója. Különben a kiállítást nézve láthatjuk, hogy az elmaradottságban élő indiánok, afrikai törzsek ma is így hiszik.

A következő teremben a fetisiz- mus, a bálványimádás tanulmányozható. Vlagyimir Fermanovics Bogoraz (1865-1936), szovjet etnológus a Jakutiában élő, alig 20 000 főt számláló csukcs nép életkörülményeit tanulmányozva még 1930, a csukcs írás megalkotása előtt, gazdag anyagot gyűjtött össze e témáról.

Érdekes a naiv természetmagyarázat, az animizmus sok-sok tárgyi emléke. A Habarovszk környékén élő nanajok (régebbi nevükön: goldok) a zord természetnek kiszolgáltatva, félelmükben még negyven-ötven évvel ezelőtt is hitték: a fából faragott emberi fej voltaképpen a fejfájás istene.

Még érdekesebb a következő teremben látható gyűjtemény. A mágia hitében, az Ob alsó folyásának vidékén élő, finnugor nyelvet beszélő hantik (a cár időkben: osztjákok) természetfeletti erőt tulajdonítottak sok-sok tárgynak. A medve elejtéséért küzdők a preparált medvetalpnak. Mások a fából faragott báboknak. A láthatatlan szellemek megnyerésével, mágikus szertartásokkal próbálták kiszolgáltatottságukat leküzdeni. Akárcsak a középkorban azok, akik a fehér, illetve a fekete mágia szertartásával igyekeztek maguknak megnyerni a jó, illetve a rossz szellemeket.

Az ősközösség felbomlásának idején keletkezett vallások kezdetleges formája, a sámánizmus. Hagyományainak tanulmányozása módot ad az ősmagyarok hitének vizsgálatára is, mert hiszen köztudott, hogy vallási életük alapja a sámánhit volt. A Kubán balpartján élő cserkeszek (adigék) esőcsináló képességgel felruházott sámánjának öltözete, és a felvételeken látható szertartás a búcsújárást juttatja eszünkbe.

A szellemhit továbbfejlődése nyomán keletkezett politeizmus (többistenhit) bemutatása sem

maradt el. E vallásos felfogás szerint a világot egyszerre több isten igazgatja.

Érdemes tehát megnézni a múzeumnak ezt a kiállítását, mert segít önmagunkra eszmélni.

Két éve a Szlovák Nemzeti Múzeum önálló részlegekén működik ez a múzeum. Igazgatója és munkatársai rendezték ,,A mi ateista hagyományaink“ című kiállítást is három évvel ezelőtt. Vándorkiállítás gyanánt most az árvái vár múzeumában tekinthető meg. És általában félévenként mindig szerveznek, rendeznek a mostanihoz hasonló kiállítást.

Leginkább csoportosan látogatják e múzeumot az érdeklődők, havonta mintegy nyolcszázan. Csoportos látogatás esetén tárlat- vezetésről is gondoskodnak. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a szenei (Senec) magyar tanítási nyelvű gimnázium ateista körének tagjai a rendszeres látogatók közé tartoznak. A politikai nevelés házának előadói szintén.

Ismertető füzetet is kapnak a látogatók. Ingyen. És a belépés is díjtalan, mert hiszen önmagunkra eszmélni, helyesen és jól, fontos ügy, társadalmi érdek.

Rátalálni a múzeumra kicsit körülményes ugyan, mert bár a városközpontban, de kevéssé ismert helyen található: a Pugacsov utcában, az új városháza mögött, a Matica szlovenská épületében, az első emeleten.

HAJDÚ ANDRÁS

A szocialista jog és a környezetvédelem

Az életszínvonal szerves része

A környezeti viszonyokról történő gondoskodás a szocialista országok fejlődésének jelenlegi szakaszában egyike az össztársadalmi fontosságú feladatoknak, amelynek sikeres teljesítésétől nagy mértékben függ egyrészt a népgazdaság további fellendülése, másrészt a lakosság életszínvonalának emelkedése és jóléte. Államunk intenzíven gondoskodik a környezetről. Nagy figyelmet szentel mind a károk helyreállításának, mind megelőzésüknek, az összes alapvető eszköz felhasználásával. Ezek közé tartoznak elsősorban a gazdasági eszközök, továbbá a tudomány és a technika eredményeinek felhasználása, a nevelés és nem utolsósorban a szocialista jog.

Ezzel összefüggésben emlékeztetünk Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, a köztársaság elnökének a CSKP XVI. kongresszusán elhangzott szavaira: ,,Az életszínvonal szerves részének tekintjük a környezetvédelmet. A környezet alapvető értékeinek megőrzése minden felelős szerv kötelessége, népünk közös ügye.“

A szocialista jog a szocialista társadalom irányításának fontos eszköze. A környezetvédelem területén egyik fő eszköze a környezetről való gondoskodás irányításának. Hiszen a környezetvédelmi viszonyok zömét jogi normákkal kell szabályozni. Ezek a viszonyok ilyeténképpen jogi viszonyokká válnak.

Gondoskodásuk a környezetről társadalmi szükséglet és közös cél. Ezen a területen joggal védjük az egész szocialista társadalom érdekeit. A környezetvédelem jogi szabályozása egyet jelent a joganyagok tevékenységének olyan irányításával és szabályozásával, illetve szükség esetén olyan tevékenységük megkövetelésével, amely megfelel a környezetvédelem érdekeinek.

Ezen a területen a jogi szabályozás tartalmát képezik az alábbi tevékenységgel kapcsolatos viszonyok:

a) a környezetnek ártó különféle tevékenység befolyásolása (kiküszöbölése, csökkentése vagy átalakítása), hogy szavatoljuk az egyensúlyi helyzetet:

b) a környezetnek hasznára váló különféle tevékenység (a környezetfejlesztés, és -irányítás, illetve egyéb ilyen jellegű hasznos tevékenység).

Minden szocialista álleim nagy figyelmet fordít arra, hogy a környezetvédelem jogi szabályozása összhangban álljon adott fejlettségi fokuk szükségleteivel.

Hazánkban például az elmúlt évtizedben novellizáltuk a környezetvédelemmel kapcsolatos ágazati jogszabályok túlnyomó többségét. Teljesen újszerűen szabályozzuk a víz, az erdők védelmét, a zajártalom, a rezgés elleni védelmet, továbbá a területi tervezést, valamint az építkezési eljárást. A kidolgozás stádiumában van a munkavédelem új jogszabálya.

A környezetvédelem társadalmi jelentőségét nálunk az alábbi tények bizonyítják:

a) a környezetvédelem nagy hatással van az ember fizikai és szellemi épségére. Elsősorban azért, mivel megszünteti környezetünk fő alkotó elemeinek elértéktelen ítését, illetve szennyezését. Ez ugyanis oka az ún. civilizációs ártalmaknak;

b) nagy hatással van az épületekben, a lakótelepeken és a községekben létrehozott úgynevezett mesterséges környezetre. Ezáltal fontos tényezője az ember civilizációs és kulturális életszínvonalának és egyidejűleg befolyásolja a társadalom gazdasági fejlődését is;

c) a környezetről való gondoskodás közvetlenül hat a népesség alakulására is, ami szintén hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre;

d) a környezetvédelem jelentősen elősegíti a szocialista társadalom alapvető céljainak elérését is, például a város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság közti különbségek megszüntetését. Ezzel kihat a lakosság életmódjára is és

aktív tényezőjévé válik a szocialista életstílus tervszerű fejlesztésének, valamint a szocialista tudat szilárdításának.

A környezeti viszonyok jogi szabályozása hazánkban jelenleg mintegy 150 jogszabályt foglal magába, (törvényt, kormányrendeletet, hirdetményt). Ez a komplexum jelentős változásokon megy át, mert számos tényezőtől függ, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják, sőt, feltételét képezik. Főleg gazdasági és műszaki tényezőkről van szó, amelyeknek a környezettel kapcsolatban kettős szerepük lehet: negatív azáltal, hogy ártanak a környezetnek s ezzel szemben pozitív azáltal, hogy előidézik, avagy bizonyos körülmények között előidézhetik a javulását.

A jogtudomány feladata folyamatosan vizsgálni ezeknek a tényezőknek a hatását (ezt más tudományos szakággal karöltve teszi) s törekedni a jogszabályok olyan átfogó, hosszabb távra szóló rendszerének a kialakítására, amely biztosítja a környezetvédelmet. Megállapíthatjuk, hogy

a csehszlovák jogtudomány e tekintetben főleg az elmúlt évtizedben kimagasló eredményeket ért el.

Két évvel ezelőtt például a CSSZTA Állam és Jogintézetének komplex racionalizációs brigádja, amelynek tagja hatvan tudományos és gyakorlati dolgozó, előterjesztette a CSSZSZK környezetvédelme jogpolitikai elveinek javaslatát. Ez az anyag a következő alapvető kritériumokból indul ki:

a) a termelőerők fejlődésével párhuzamosan hatékonyan meg kell előzni a környezetre káros jelenségek hatását és fejleszteni a pozitív hatásokat;

b) a környezeti viszonyok területén végérvényesen meg kell oldani a múltban feltornyosult problémákat;

c) az irányítás minden eszközét fel kell használni arra, hogy a környezeti viszonyok a tudomány és a technika legújabb, megerősítést nyert ismeretei alapján alakuljanak. Ez lehetővé teszi a szocialista társadalom gyorsabb fejlődését, a nép egészségét szolgálja és megteremti a dolgozók fizikai, valamint szellemi képességei sokoldalú fejlődésének előfeltételeit.

Ezzel egyidejűleg a környezet- védelem jogi szabályozása területén növekszik a jelentősége elsősorban a KGST-országok együttműködésének. Az ilyen jellegű együttműködés kezdeti éve az 1972-es esztendő. Az első években közös program alapján elsősorban kölcsönösen tájékoztatták egymást a környezetvédelem jogszabályozásának módjáról és helyzetéről. Majd 1976 után közös monográfia kidolgozása volt a cél. Ez 1979-ben jelent meg Moszkvában, a KGST fennállásának 30. évfordulója tiszteletére. A szocializmus és a környezet címmel.

Ebben az ötéves tervidőszakban az együttműködés során a figyelem előterében áll a környezet- védelem nemzetközi jogi problémáinak, a beruházásokkal kapcsolatos kérdéseinek rendezése, valamint a jogi felelősség rendszerének tökéletesítése s végül a hulladékmentes, illetve a kis mennyiségű hulladékot produkáló technológiák szervezési és jogi szabályainak kérdése.

A jelen időszak nem kevésbé fontos jellemzője hazánkban az a tény, hogy mind nagyobb figyelmet szentelünk a környezetvédelem jogi vonatkozásai oktatásának és népszerűsítésének.

A CSKP XVI. kongresszusa a környezeti viszonyok védelmével kapcsolatban számos fontos feladatot tűzött ki. A jogi szabályozás szférájában megvalósításuk érdekében le kell zárni az olyan jogszabályok kidolgozásának folyamatát, amelyek hatékonyan biztosítják környezetünk védelmét. Ezen túlmenően el kell mélyíteni az összes ilyen jogszabály gyakorlati megtartásának ellenőrzését s nem utolsósorban a lakosság rendszeres környezetvédelmi nevelését is.

Dr. ZDENÉK MADAR, CSc

Szeretem a gépeket és a földet - mondja Jakab Lajos főgépesítő