Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám, péntek

ÚJ szú 5 1983. I. 28. A gépesítő... A Nap már leáldozóban van, de a gépesítő csoport tagjai még min­dig serényen dolgoznak. A műhe­lyekben igyekeznek befejezni a reggel megkezdett javításokat, hogy másnap új munkához fogja­nak. Jakab Lajos, a Perbetei (Pri- beta) Efsz főgépesítője benéz az egyes helyiségekbe, amolyan gyors ellenőrzést végez, és mi­után meggyőződik arról, hogy min­den a legnagyobb rendben, a köz­ponti irodába indul. Visszatekint még a példás sorban álló, indulás­ra kész gépekre. Jóleső érzés látni igyekezetük eredményeit. Jakab Lajos traktorosból lett gé­pesítő. A gép és a föld szeretete ösztönözte a szüntelen tovább­képzésre. Fiatalon az Ógyallai (Hurbanovo) G^p- és Traktorállo­máson tanulta a gép vezetését. A perbetei részlegen dolgozott, sokat segített a szövetkezetnek. Igyekvő fiatalemberként féléves gépjavító tanfolyamra küldték, melynek az elvégzése után mű­helymesteri teendőket töltött be. A szövetkezet vezetőségének is tetszett a fejlődő szakember, és többször beszélt vele arról, hogy lépjen be a szövetkezetbe. Amikor megbízták a gépesí­tő csoport vezetésé­vel, beiratkozott a Gadóci (Hadovce) Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskolá­ba, ahol tanulmá­nyait sikeresen be­fejezte. Ennyi tanulással már határozottab­ban irányított, szer­vezett, adott taná­csot. Segített a régi munkatársaknak és az új ismerősöknek is. Persze, a munka nem mindig ment simán. Amint most is mondja, nagyon nehéz az emberekkel bánni. Ha valakit aka­ratlanul és jogtalanul megbánt, még a bocsánatkérés után sem felejti el egyhamar. Száz-száz- húsz dolgozónak erényeit és gyöngéit kell ismernie. Olykor ma­gánügyek intézése miatt a legna­gyobb munkaidőben is szabadna­pot kell adni egy-egy dolgozónak, pedig munkájukra nagy szükség lenne. Valahogy mégis mindig si­kerül úgy megszervezni, össze­A gépek várják az indulást (Gyökeres György felvételei) hangolni a csoport munkáját, hogy a napi feladatot elvégezhessék. Egy-egy nehezebb nap után úgy érzi, szívesebben ülne a trak­tor nyergében. Igaz, a gépen is helyt kell állni, de ha a rábízott munkát elvégzi, akkor nyugodtan alhat. A gépesítőnek viszont fő a feje, mi lesz másnap, honnan szerzi be az alkatrészeket, meg' a hiányzó gépeket. Most is sürgő­sen szükség lenne vetőgépekre, ekékre, tárcsás boronára... A szőlőben is jól jönne egy kétso­ros venyigevágó-gép. A lengőka­pás sarabolót már megjavították. A csoport ügyes újítói és szerelői tizenkét nagy befogadóképességű pótkocsit is készítenek tömegta­karmányok szállítására. Az ilyen munka azonban nagy erőfeszíté­seket igényel, mert ügyelni kell a műszaki normák betartására is. Arra, hogy a gép biztonságos le­gyen és a lehető legnagyobb telje­sítményt nyújtsa. Ezért többször elmennek tanácsért az ipari üze­mekbe, amelyek a hiányzó alkat­részek egy részét is legyártják. Más üzemektől is kapnak hasonló segítséget. Igaz, fizetniük kell az alkatrészekért, mégis segítségnek tartják. A gépesítő a sok nehézség fel­sorolása után szívesebben beszél arról, hogy minden munkát jól el­végeztek a határban. Az őszi mélyszántást már november 18- án befejezték. Jól dolgoztak, a gé­pek kevésbé használódtak el, mint más években, és még jó néhány hektoliter üzemanyagot is megta­karítottak. Tartalékuk is van tehát. Amint többször is ismétli, ha kelle­ne, akár holnap is indulhatnának gépeik a határba. BALLA JÓZSEF Önmagunkra eszmélni A Társadalmi Tudatfejlődés Múzeumának kiállításáról A bratislavai Társadalmi Tudat­fejlődés Múzeumában ,,A vallás eredetéről“ címmel kiállítást ren­deztek. Gazdag és változatos a kiállítás anyaga. Régészeti leletek, népraj­zi gyűjtemények, rengeteg, eredeti fényképfelvétel és másolat talál­ható itt. A kiállítás anyagát Michal Kolarik kandidátus, az igazgató, és munkatársai, dr. Tatjana Cibu- lov, Dagmar Pálová, valamint So­ňa Tóthová biológus a leningrádi Ateizmus és Vallástörténeti Múze­um több mint 150 000 szemel­vényt, tárgyat őrző archívumából válogatták össze és rendezték el. Külön hangsúlyozandó a ren­dezés, mert a csoportosítás ad lehetőséget a vallás fejlődésének megértéséhez. A vallás egyik, leg­ősibb formája a totemizmus volt. Ennek tárgyi emlékeit nézhetjük meg mindjárt az első teremben. A totemet ősüknek tekintették a frátriákba csoportosult emberek, és elhitték, hogy a totem a sorsuk alakítója. Különben a kiállítást nézve láthatjuk, hogy az elmara­dottságban élő indiánok, afrikai törzsek ma is így hiszik. A következő teremben a fetisiz- mus, a bálványimádás tanulmá­nyozható. Vlagyimir Fermanovics Bogoraz (1865-1936), szovjet et­nológus a Jakutiában élő, alig 20 000 főt számláló csukcs nép életkörülményeit tanulmányozva még 1930, a csukcs írás megalko­tása előtt, gazdag anyagot gyűjtött össze e témáról. Érdekes a naiv természetma­gyarázat, az animizmus sok-sok tárgyi emléke. A Habarovszk kör­nyékén élő nanajok (régebbi ne­vükön: goldok) a zord természet­nek kiszolgáltatva, félelmükben még negyven-ötven évvel ezelőtt is hitték: a fából faragott emberi fej voltaképpen a fejfájás istene. Még érdekesebb a következő teremben látható gyűjtemény. A mágia hitében, az Ob alsó folyá­sának vidékén élő, finnugor nyel­vet beszélő hantik (a cár időkben: osztjákok) természetfeletti erőt tu­lajdonítottak sok-sok tárgynak. A medve elejtéséért küzdők a pre­parált medvetalpnak. Mások a fá­ból faragott báboknak. A láthatat­lan szellemek megnyerésével, mágikus szertartásokkal próbálták kiszolgáltatottságukat leküzdeni. Akárcsak a középkorban azok, akik a fehér, illetve a fekete mágia szertartásával igyekeztek maguk­nak megnyerni a jó, illetve a rossz szellemeket. Az ősközösség felbomlásának idején keletkezett vallások kezdet­leges formája, a sámánizmus. Ha­gyományainak tanulmányozása módot ad az ősmagyarok hitének vizsgálatára is, mert hiszen köztu­dott, hogy vallási életük alapja a sámánhit volt. A Kubán balpart­ján élő cserkeszek (adigék) eső­csináló képességgel felruházott sámánjának öltözete, és a felvéte­leken látható szertartás a búcsújá­rást juttatja eszünkbe. A szellemhit továbbfejlődése nyomán keletkezett politeizmus (többistenhit) bemutatása sem maradt el. E vallásos felfogás sze­rint a világot egyszerre több isten igazgatja. Érdemes tehát megnézni a mú­zeumnak ezt a kiállítását, mert segít önmagunkra eszmélni. Két éve a Szlovák Nemzeti Mú­zeum önálló részlegekén működik ez a múzeum. Igazgatója és mun­katársai rendezték ,,A mi ateista hagyományaink“ című kiállítást is három évvel ezelőtt. Vándorkiállí­tás gyanánt most az árvái vár múzeumában tekinthető meg. És általában félévenként mindig szer­veznek, rendeznek a mostanihoz hasonló kiállítást. Leginkább csoportosan látogat­ják e múzeumot az érdeklődők, havonta mintegy nyolcszázan. Csoportos látogatás esetén tárlat- vezetésről is gondoskodnak. A du­naszerdahelyi (Dunajská Streda) és a szenei (Senec) magyar taní­tási nyelvű gimnázium ateista kö­rének tagjai a rendszeres látoga­tók közé tartoznak. A politikai ne­velés házának előadói szintén. Ismertető füzetet is kapnak a lá­togatók. Ingyen. És a belépés is díjtalan, mert hiszen önmagunkra eszmélni, helyesen és jól, fontos ügy, társadalmi érdek. Rátalálni a múzeumra kicsit kö­rülményes ugyan, mert bár a vá­rosközpontban, de kevéssé ismert helyen található: a Pugacsov utcá­ban, az új városháza mögött, a Matica szlovenská épületében, az első emeleten. HAJDÚ ANDRÁS A szocialista jog és a környezetvédelem Az életszínvonal szerves része A környezeti viszonyokról törté­nő gondoskodás a szocialista or­szágok fejlődésének jelenlegi sza­kaszában egyike az össztársadal­mi fontosságú feladatoknak, amelynek sikeres teljesítésétől nagy mértékben függ egyrészt a népgazdaság további fellendülé­se, másrészt a lakosság életszín­vonalának emelkedése és jóléte. Államunk intenzíven gondoskodik a környezetről. Nagy figyelmet szentel mind a károk helyreállítá­sának, mind megelőzésüknek, az összes alapvető eszköz felhasz­nálásával. Ezek közé tartoznak el­sősorban a gazdasági eszközök, továbbá a tudomány és a technika eredményeinek felhasználása, a nevelés és nem utolsósorban a szocialista jog. Ezzel összefüggésben emlé­keztetünk Gustáv Husák elvtárs­nak, a CSKP KB főtitkárának, a köztársaság elnökének a CSKP XVI. kongresszusán elhangzott szavaira: ,,Az életszínvonal szer­ves részének tekintjük a környe­zetvédelmet. A környezet alapvető értékeinek megőrzése minden fe­lelős szerv kötelessége, népünk közös ügye.“ A szocialista jog a szocialista társadalom irányításának fontos eszköze. A környezetvédelem te­rületén egyik fő eszköze a környe­zetről való gondoskodás irányítá­sának. Hiszen a környezetvédelmi viszonyok zömét jogi normákkal kell szabályozni. Ezek a viszonyok ilyeténképpen jogi viszonyokká válnak. Gondoskodásuk a környezetről társadalmi szükséglet és közös cél. Ezen a területen joggal védjük az egész szocialista társadalom érdekeit. A környezetvédelem jogi szabályozása egyet jelent a jog­anyagok tevékenységének olyan irányításával és szabályozásával, illetve szükség esetén olyan tevé­kenységük megkövetelésével, amely megfelel a környezetvéde­lem érdekeinek. Ezen a területen a jogi szabá­lyozás tartalmát képezik az alábbi tevékenységgel kapcsolatos vi­szonyok: a) a környezetnek ártó különfé­le tevékenység befolyásolása (ki­küszöbölése, csökkentése vagy átalakítása), hogy szavatoljuk az egyensúlyi helyzetet: b) a környezetnek hasznára vá­ló különféle tevékenység (a kör­nyezetfejlesztés, és -irányítás, il­letve egyéb ilyen jellegű hasznos tevékenység). Minden szocialista álleim nagy figyelmet fordít arra, hogy a kör­nyezetvédelem jogi szabályozása összhangban álljon adott fejlettsé­gi fokuk szükségleteivel. Hazánkban például az elmúlt évtizedben novellizáltuk a környe­zetvédelemmel kapcsolatos ága­zati jogszabályok túlnyomó több­ségét. Teljesen újszerűen szabá­lyozzuk a víz, az erdők védelmét, a zajártalom, a rezgés elleni vé­delmet, továbbá a területi terve­zést, valamint az építkezési eljá­rást. A kidolgozás stádiumában van a munkavédelem új jogszabá­lya. A környezetvédelem társadalmi jelentőségét nálunk az alábbi té­nyek bizonyítják: a) a környezetvédelem nagy hatással van az ember fizikai és szellemi épségére. Elsősorban azért, mivel megszünteti környe­zetünk fő alkotó elemeinek elér­téktelen ítését, illetve szennyezé­sét. Ez ugyanis oka az ún. civilizá­ciós ártalmaknak; b) nagy hatással van az épüle­tekben, a lakótelepeken és a köz­ségekben létrehozott úgynevezett mesterséges környezetre. Ezáltal fontos tényezője az ember civilizá­ciós és kulturális életszínvonalá­nak és egyidejűleg befolyásolja a társadalom gazdasági fejlődését is; c) a környezetről való gondos­kodás közvetlenül hat a népesség alakulására is, ami szintén hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre; d) a környezetvédelem jelentő­sen elősegíti a szocialista társada­lom alapvető céljainak elérését is, például a város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság közti különb­ségek megszüntetését. Ezzel ki­hat a lakosság életmódjára is és aktív tényezőjévé válik a szocialis­ta életstílus tervszerű fejlesztésé­nek, valamint a szocialista tudat szilárdításának. A környezeti viszonyok jogi sza­bályozása hazánkban jelenleg mintegy 150 jogszabályt foglal magába, (törvényt, kormányren­deletet, hirdetményt). Ez a komp­lexum jelentős változásokon megy át, mert számos tényezőtől függ, amelyek közvetlenül vagy közvet­ve befolyásolják, sőt, feltételét ké­pezik. Főleg gazdasági és műsza­ki tényezőkről van szó, amelyek­nek a környezettel kapcsolatban kettős szerepük lehet: negatív azáltal, hogy ártanak a környezet­nek s ezzel szemben pozitív azál­tal, hogy előidézik, avagy bizo­nyos körülmények között előidéz­hetik a javulását. A jogtudomány feladata folya­matosan vizsgálni ezeknek a té­nyezőknek a hatását (ezt más tu­dományos szakággal karöltve te­szi) s törekedni a jogszabályok olyan átfogó, hosszabb távra szó­ló rendszerének a kialakítására, amely biztosítja a környezetvédel­met. Megállapíthatjuk, hogy a csehszlovák jogtudomány e te­kintetben főleg az elmúlt évtized­ben kimagasló eredményeket ért el. Két évvel ezelőtt például a CSSZTA Állam és Jogintézeté­nek komplex racionalizációs bri­gádja, amelynek tagja hatvan tu­dományos és gyakorlati dolgozó, előterjesztette a CSSZSZK kör­nyezetvédelme jogpolitikai elvei­nek javaslatát. Ez az anyag a kö­vetkező alapvető kritériumokból indul ki: a) a termelőerők fejlődésével pár­huzamosan hatékonyan meg kell előzni a környezetre káros jelen­ségek hatását és fejleszteni a po­zitív hatásokat; b) a környezeti viszonyok terü­letén végérvényesen meg kell ol­dani a múltban feltornyosult prob­lémákat; c) az irányítás minden eszközét fel kell használni arra, hogy a kör­nyezeti viszonyok a tudomány és a technika legújabb, megerősítést nyert ismeretei alapján alakulja­nak. Ez lehetővé teszi a szocialis­ta társadalom gyorsabb fejlődését, a nép egészségét szolgálja és megteremti a dolgozók fizikai, va­lamint szellemi képességei sok­oldalú fejlődésének előfeltételeit. Ezzel egyidejűleg a környezet- védelem jogi szabályozása terüle­tén növekszik a jelentősége első­sorban a KGST-országok együtt­működésének. Az ilyen jellegű együttműködés kezdeti éve az 1972-es esztendő. Az első évek­ben közös program alapján első­sorban kölcsönösen tájékoztatták egymást a környezetvédelem jog­szabályozásának módjáról és helyzetéről. Majd 1976 után közös monográfia kidolgozása volt a cél. Ez 1979-ben jelent meg Moszkvá­ban, a KGST fennállásának 30. évfordulója tiszteletére. A szocia­lizmus és a környezet címmel. Ebben az ötéves tervidőszak­ban az együttműködés során a fi­gyelem előterében áll a környezet- védelem nemzetközi jogi problé­máinak, a beruházásokkal kap­csolatos kérdéseinek rendezése, valamint a jogi felelősség rend­szerének tökéletesítése s végül a hulladékmentes, illetve a kis mennyiségű hulladékot produkáló technológiák szervezési és jogi szabályainak kérdése. A jelen időszak nem kevésbé fontos jellemzője hazánkban az a tény, hogy mind nagyobb figyel­met szentelünk a környezetvéde­lem jogi vonatkozásai oktatásának és népszerűsítésének. A CSKP XVI. kongresszusa a környezeti viszonyok védelmé­vel kapcsolatban számos fontos feladatot tűzött ki. A jogi szabályo­zás szférájában megvalósításuk érdekében le kell zárni az olyan jogszabályok kidolgozásának fo­lyamatát, amelyek hatékonyan biztosítják környezetünk védel­mét. Ezen túlmenően el kell mélyí­teni az összes ilyen jogszabály gyakorlati megtartásának ellenőr­zését s nem utolsósorban a lakos­ság rendszeres környezetvédelmi nevelését is. Dr. ZDENÉK MADAR, CSc Szeretem a gépeket és a földet - mondja Jakab Lajos főgépesítő

Next

/
Thumbnails
Contents