Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám, péntek

ÚJ szú 3 1983. I. 28. SPANYOLORSZÁG Népszavazás a NATO-tagságról (ČSTK) - Spanyolországban népszavazást tartanak arról, hogy az ország az észak-atlanti tömb tagja maradjon-e vagy sem - jelentette be madridi sajtóérte­kezletén Fernando Mórán spa­nyol külügyminiszter. Egyben hangsúlyozta, hogy Spanyolor­szág nem lép be a NATO katonai szervezetébe, mert ez nem felel meg az ország érdekeinek. A szo­cialistapárti kormány a miniszter szavai szerint megfelelő külpoliti­kai lépéseket tesz abban az eset­ben is, ha Spanyolországnak a NATO-n belül nem biztosítanak világosan körülhatárolt autonómi­át. Mint ismeretes, Spanyolország Leopoldo Calvo Sotelo miniszter- elnöksége idején, tavaly lett a NATO tagja. Mórán külügyminiszter azt is bejelentette, hogy Spanyolország tárgyalásokat kezd Nagy-Britanni- ával Gibraltár kérdéséről, de csak akkor, ha London beleegyezését adja, hogy a brit gyarmat Spanyol- ország fennhatósága alá kerül. OKP-határozat „Nem“-et a rakétákra (ČSTK) - Tegnap Rómában közzétették az Olasz Kommunista Párt határozatát, amelyet még ja­nuár 20-án fogadtak el. A doku­mentum szerint az olasz kommu­nisták határozottan ellenzik az új amerikai rakéták telepítését Nyu- gat-Európában, s mindenekelőtt Comiso szicíliai városba. Az OKP felszólítja a kormányt, foglaljon el új álláspontot a közepes hatótá­volságú rekétákról folytatott tár­gyalásokkal kapcsolatban, és ne ragaszkodjon az amerikai rakéták idei telepítéséhez. A kommunisták követelik, hogy ismét vessék fel a parlamentben ezt a kérdést a comisói rakétatámaszpont épí­tésének ügyével együtt. KOMMENTÁRUNK A genfi tárgyalásoknak el kell mozdulniuk a holtpontról Az Egyesült Államok elnökének a napokban bizonyára meggyűlik a baja a törvényhozókkal, hiszen ismét napirendre kerül az interkontinentális MX-rakéták kérdése. A honatyák mindeddig elutasították az első öt rakéta gyártásához Reagan elnök által kért egymilliárd dolláros összeg megszavazását. (A Népszavából) Washington Az atomfegyverek befagyasztását követelő javaslat a szenátus előtt (ČSTK) - Edward Kennedy demokrata és Mark Hatfield re­publikánus szenátor tegnap az amerikai szenátusban közös ja­vaslatot terjesztett elő, amely kö­veteli az amerikai és a szovjet atomfegyverek általános befa­gyasztását. Ezt szerintük mindkét nagyhatalom nukleáris arzenáljá­nak csökkentése követné. Kennedy szenátor hangsúlyoz­ta, hogy a javaslat elfogadása és megvalósítása hozzájárulna a nukleáris fegyverkezési verseny megállításához. Claiborne Pell, a szenátus külügyi bizottságának tagja bírálta a Reagan-kormány akcióit, amelyek szerinte indokol­tan fokozzák a nukleáris háborútól való félelmet. Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ame­rikai kormánynak szándékában áll megállapodást kötni a fegyverzet korlátozásáról és ellenőrzéséről. Az atomfegyverek befagyasztá­sát követelő határozati javaslato­kat már egyszer a szenátus és a képviselőház elé terjesztették a Kongresszus legutóbbi ülése al­(Folytatás az 1. oldalról) az új közepes hatótávolságú raké­ták telepítését Nyugat-Európában. Ilyen hozzáállással pedig nem lehet megállapodást kötni, mivel ez lényegesen veszélyeztetné a Szovjetuniónak és szövetsége­seinek a biztonságát. Washington a stratégiai fegyverkezés további fokozásával nem tudja engedmé­nyekre kényszeríteni a Szovjetuni­ót. Az amerikai kihávásra a Szov­jetunió kénytelen lesz megfelelő fegyverrendszerek telepítésével válaszolni. Ezzel a Szovjetunió nem fenyeget, csupán figyelmez­teti az Egyesült Államokat: tudato­sítsák a reális helyzetet, s értsék meg, hogy a leszerelést nem len­ne szabad összekötni a lázas fegyverkezés újabb fordulóival. NÉHÁNY Reagan a régi Az USA Genfben továbbra is a „nulla-megoldást“ szorgalmazza (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök beszédet mondott az elektronikai vállalatok képvise­lői előtt Bostonban. Ismét védel­mezte lázas fegyverkezési politi­káját. E célra az elkövetkező öt évben kormánya 1600 milliárd dol­lárt kíván költeni. Kijelentette, hogy a Szovjetunióval folytatott fegyverzetkorlátozási tárgyalá­sokon az amerikai képviselők továbbra is a „nulla-megoldást“ fogják szorgalmazni, amely biz­tosítja az USA-nak a katonai fö­lényt. Reagan látogatást tett Rox- buryban, Boston elővárosának egyik elektronikai üzemében. Ugyanakkor a gyárkapuk előtt több mint kétezren tüntettek, kö­zöttük nyugdíjasok és főiskolások, akik elítélték az elnök gazdasági és külpolitikáját. Bonn helyesli a Fehér Ház álláspontját Genscher washingtoni megbeszélései (ČSTK) - Hans-Dietrich Gens­cher nyugatnémet külügyminisz­ter befejezte rövid látogatását az Egyesült Államokban. Elutazása előtt Washingtonban hangsúlyoz­ta, hogy Bonn a genfi szovjet-a­merikai tárgyalásokon Reagan ir­reális „nulla-megoldását“ tá­mogatja. Abban az esetben, ha a Szovjetunió nem fogadja el ezt a javaslatot, a nyugatnémet kor­mány kész támogatni a NATO 1979-es rakétatelepítési döntését - mondotta. Genscher Reagan el­nökkel, Shultz külügy- és Wein­berger hadügyminiszterrel folyta­tott megbeszéléseket. A washing­toni álláspont egyértelmű bonni támogatása várható is volt, hiszen az ősz óta kormányzó új bonni koalíció korábban már hivatalosan is elkötelezte magát a Reagan- féle variáns támogatása mellett. A JKSZ KB elnökségének ülése (ČSTK) - A Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bi­zottságának elnöksége belgrádi ülésén megállapította, a jugoszláv társadalom további fejlődése attól függ, hogyan erősíti meg a JKSZ eszmei-politikai egységét. Az el­nökség rámutatott, hogy a párt az utóbbi években meglehetősen mellőzte az ideológiai ráhatást a társadalomban. Ez egyebek kö­zött ahhoz vezetett, hogy bizonyos kételyek mutatkoznak a pártban, nincs szilárdság, sem eszmei egység. A SZISZ KB küldöttségét, ame­lyet annak elnöke, Jaroslav Jene- rál vezet, tegnap Moszkvában fo­gadta Ivan Kapitonov, az SZKP KB titkára. EMILIO COLOMBO olasz kül­ügyminiszter, aki szerdán érke­zett hivatalos látogatásra az NDK- ba, tegnap Berlinben megbeszélé­seket folytatott Erich Honeckerrel a kétoldalú kapcsolatokról és idő­szerű nemzetközi kérdésekről. PÁRIZSBAN a francia kommu­nista ifjúsági mozgalomnak a kö­zelgő községtanácsi választások előtti feladatairól tárgyalt a szerve­zet országos bizottságának kétna­pos ülése. A résztvevők hangsú­lyozták a választások jelentősé­gét. A francia ifjú kommunisták a következő hetekben számos nagygyűlést szerveznek a balol­dali jelöltek támogatására. THAIFÖLD újabb provokáció­kat hajtott végre Kambodzsa ellen. A január 14-e és 20-a közötti hé­ten 47 alkalommal lőtte légiereje Kambodzsa határmenti területeit, s hadihajói 23 ízben hatoltak be kambodzsai felségvizekre. Az em­lített időben Thaiföld területéről többször kíséreltek meg kambod­zsai területre behatolni a khmer reakciós bandák. AZ AMERIKAI KÜLÜGYMI­NISZTÉRIUM nyilatkozatában le­szögezi, hogy az USA aggoda­lommal figyelné, ha Suriname bár­miféle módon közeledne a Szov­jetunióhoz vagy Kubához. A szu­verén ország belügyeibe való be­avatkozást jelentő dokumentum azt .követően látott napvilágot, hogy a suriname-i kormány bejelentet­te, el nem kötelezett külpolitikát kíván folytatni. FRANCOIS MITTERRAND francia elnök tegnap kormánya hat miniszterének kíséretében három­napos hivatalos látogatásra Ma­rokkóba érkezett, ahol II. Hasszán királlyal tárgyal. R amalho Eanes portugál ál­lamfő vasárnap esti tévé­beszédében bejelentette: felosz­latja a parlamentet és kiírja az idő előtti választásokat. Döntését a demokrácia védelmében tett el­kerülhetetlen lépésnek nevezte. A portugál kommunisták már hó­napok óta ugyancsak ezt a megol­dást szorgalmazták, amely lehető­séget ad az országnak, hogy kilá­baljon a jelenlegi, az utóbbi évek talán legsúlyosabb válságából. Válság: gazdasági és politikai téren egyaránt. Portugália állama­Választások - válaszút dósságai elérik a 13 milliárd dol­lárt, a fizetési mérleg deficitje pe­dig a 3,5 millió dollárt. Az infláció mértéke a múlt évben 23 százalé­kos volt, a munkanélküliség pedig megközelítette a 15 százalékot. A politikai válság sem újkeletű jelenség a 10 milliós országban. Az uralmon levő jobboldali koalíci­ós kormány, amely az 1974-es áprilisi forradalom utáni 15. (!) ka­binet volt - szintén megbukott: Francisco Pinto Balsemao minisz­terelnök tavaly, december 19-én mondott le. Ázt követően, hogy a kormánykoalíció, a Demokrati­kus Szövetség (AD) a helyható­sági választásokon vereséget szenvedett. A parlamenti választásokig az államfő ismét Balsemaot bízta meg az ún. ügyvezető kormány irányításával. Rendkívül színes a portugál politikai tabló, az erővi­szonyok további alakulásáról nem­igen lehet véleményt mondani, csupán találgatni, hiszen számos olyan csoport, érdekközösség van, melyek ingadoznak a nagy politikai pártok között vagy éppen új pártot szeretnének alakítani. A három éve hatalomra került De­mokratikus Szövetséget az erősen konzervatív, jobboldali keresz­ténydemokrata párt, amely De­mokratikus és Szociális Cent­rumnak (CDS) nevezi magát (ve­zetője Freitas do Amaral, aki mi­niszterelnök-helyettes és hadügy­miniszter volt a kormányban), to­vábbá a Szociáldemokrata Párt (PSD) - ennek vezetője pedig a mi­niszterelnök, Pinto Balsemao - és egy kis monarchista párt alkotja. Nemcsak a pártok között, hanem a pártokon belül is csatározások dúlnak, s az egyéni érdekek elő­térbe helyezése csak elősegítette a válság elmélyülését. A helyható­sági választásokon ez a koalíció a korábbi 48 százalék helyett a szavazatoknak csupán 42 szá­zalékát szerezte meg. A Mario Soares vezette Szocialista Párt (PS) előretört, a szavazatok 31 százalékával az ország legerő­sebb önálló pártja lett. A kommu­nista párt szintén megerősödött, a korábbi 17 helyett a szavazatok 21 százalékát kapta meg. (Soares szocialista párti kormánya 1978- ban bukott meg, miután szövet­ségre lépett a jobboldali CDS- szel, és segítséget nyújtott a jobb­oldalnak a demokratikus jogok és törvények megnyirbálását célzó folyamat elindításához.) Soares most a baloldali ellenzék szerepé­ben tetszeleg, esélyesnek tartja magát a hatalom újbóli megszer­zésére. A valóságban viszont az jellemző a Soares-féle szocialis­ták „baloldaliságára,“ hogy mesz- szemenően kiszolgálták a jobbol­dalt a „vörös szegfús“ forradalom vívmányainak fölszámolásában. Eanes államfő, aki ha nem is nevezhető baloldalinak, követke­zetesen ragaszkodik a forradalom eredményeinek megőrzéséhez, már tavaly is figyelmeztetett egy jobboldali forradalom visszatéré­sének a veszélyére. Ezért is indí­tottak ellene össztüzet a jobboldali pártok: a múlt év közepén a parla­mentben a kormánykoalíciónak si­került megszavaztatnia a legfel­sőbb Forradalmi Tanács fölszá­molását. Ez a haladó tisztekből álló szervezet az államfő tanácsa­dójaként működött, s feladata volt az alkotmány, Nyugat-Európa leg­haladóbb alkotmányának a meg­védése. A jobboldali kormány megnyirbálta az államfő jogkörét, de mindez nem sikerülhetett vol­na, ha a Soares-féle szocialisták nem szavaztak volna a parlament­ben a tanács feloszlatása mellett! Az államfő ugyanis korábban ép­pen a forradalmi tanácsra támasz­kodva egész sor jobboldali tör­vénytervezetet vétózott meg. A jobboldal támadásainak fő célpontja azonban az alkotmány volt, amelynek újrafogalmazását is megszavaztatták a parlamentben s a „módosítások“ a jobboldalnak lehetőséget adtak, hogy meg­kezdje a legfontosabb forradalmi vívmányok, az államosítás, a föld­reform „visszacsinálását“. Mario Soares szocialistái a helyhatósági választások ered­ményein fölbuzdulva bíznak ab­ban, hogy az új parlamenti válasz­tásokban megszerzik a többséget. Ezt sokan irreálisnak tartják. Vé­geztek elméleti számításokat ar­ról, hogy a baloldal megszerezte a szavazatok 52 százalékát. En­nek azonban nincs semmi reális alapja, hiszen Soares következe­tesen elutasítja a kommunistákkal való együttmúködésnek még a gondolatát is. Mint már említet­tük, annak idején kormányfőként is inkább a legreakciósabb jobbol­dallal (CDS) lépett szövetségre és a tavalyi parlamenti vitában sem voltak elvi aggályai. Sokkal na­gyobb realitást tulajdonítanak an­nak, hogy Soares szocialistái Francisco Pinto Balsemao szoci­áldemokratáival lépnek szövet­ségre. Ez a PS-PSD koalíció je­lentené az ún. „erős centrumot“, amelytől stabilabb kormányzást várnának. Megfigyelők szerint egy új demokratikus párt megalakítása sem kizárt, ez Eanes államfő sze­mélye köré zárkózna fel. Felölelné az összes olyan erőt, amely híve a polgári demokratikus átalakulás­nak, s Eaneshez hasonlóan ellen­zi az alkotmány revízióját. Az új párt azonban más pártok rovására alakulna, ami azt jelenti, hogy a szociáldemokraták és a szocia­listák tagságának egy részét is elszippantaná. (A szocialisták par­lamenti képviselőinek múlt évi áru­lása a párton belül súlyos nézetel­téréseket váltott ki, a tagság egy része nem ért egyet azzal, hogy Soares ismét „lepaktált“ a jobbol­dallal). M indez azonban csak feltéte­lezés, a vasárnap meghir­detett parlamenti választások szempontjából - három hónapon belül sor kerül rá - az új párt létrehozásának a rövid idő miatt sincs valószínűsége. Az elkövet­kező három hónap azonban rend­kívül súlyos politikai harcokat ígér. Igaz az, hogy az egymást váltó kormányok mindinkább jobbra tol­ták az országot, de igaz az is, amire Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára figyel­meztetett egy korábbi válság al­kalmával: még minden olyan kor­mány megbukott Portugáliában, amely népellenes politikát folyta­tott, s a forradalom vívmányainak felszámolására törekedett. MALINÁK ISTVÁN THATCHER NEM FELELŐS (?) (ČSTK) - A brit alsóház konzer­vatív többsége kétnapos vita után 292 szavazattal 240 ellenében jó­váhagyta annak a különleges vizs­gáló bizottságnak a jelentését, amely Margaret Thatcher kor­mányfőt felmenti a tavaly áprilisi Malvin-szigeteki konfliktus miatti felelősség alól. A brit miniszterel­nök akkor elutasította Argentína igényét a szigetekre, és inváziós csapatokkal visszaállította a Mal- vin-szigetek gyarmati státusát. A vitában Margaret Thatcher ismét elutasított minden tárgyalást Ar­gentínával a szigetek jövőjéről és azt követelte, hogy Buenos Aires formálisan jelentse be a két or­szág közötti ellenségeskedés megszüntetését az Atlanti-óceán déli részén. Az ellenzéki képviselők a kor­mány költséges fegyverkezési ter­veit bírálták, és az Argentínával folytatandó közvetlen tárgyaláso­kat szorgalmazták. kalmával, azonban a Fehér Ház erős nyomására megakadályozták elfogadásukat (a képviselőházban csupán két szavazattöbbséggel vetették el). Az a tény, hogy a sze­nátusban ismét felvetették a kér­dést, igazolja, hogy az Egyesült Államokban is egyre növekszik a Reagan-kormány militarista poli­tikájával szembeni ellenállás. BECS A prágai nyilatkozat átadása (ČSTK) - Emil Keblúšek nagy­követ, Csehszlovákia állandó kép­viselője a bécsi nemzetközi szer­vezetekben, tegnap átadta Hans Blixnek, a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség elnökének a Var­sói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testülete prágai nyilatko­zatának szövegét. Ezzel kapcso­latban figyelmeztetett a dokumen­tum azon részeire, amelyek a szo­cialista országoknak az atomfegy­verek elterjedése megakadályo­zását célzó törekvéseiről szólnak. Keblušek nagykövet a dokumentu­mot Muwaffak Állatnak, az ENSZ-központ vezérigazgatójá­nak is átadta.

Next

/
Thumbnails
Contents