Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám, kedd

A Ružomberoki Téglagyár Szlovákiában az egyedüli gyártója a tetőfedő elemeknek. Ezenkívül nemrég megkezdték a CD INA típusú felújított falazóanyag gyártását is, amely megfelel az új, megszigorított hőszigetelési normáknak, s ezért első osztályú termék. A korszerű üzem a gyártás beindítása óta eltelt 10 esztendőben 57 millió darabról 69 millióra növelte a téglagyártás évi kapacitását. Nagyban hozzájárult ehhez a szárítási és az égetési eljárások ésszerűsítése. A képen: Eduard Druhurád az új típusú CD INA téglát gyártó gépsort kezeli. (Vladimír Gabčo felvétele - CSTK) Nemcsak az építőipari munkásokon múlik ÚJ szú A Nyitrai Magasépítő Vállalat kommunistái a jól végzett munka tudatában búcsúztatták az óévet. Bár nem sajátítják ki a sikereket, mégis nagy érdemük, hogy a vál­lalat dolgozó kollektíváival vállvet­ve 1,3 milliárd korona beruházás­sal újabb lakótelepeket, iskolákat, szállodákat építettek, szorgalmu­kat, szakértelmüket év közben Prága és Bratislava építkezésein külön is megdicsérték.- Tagadhatatlan, a mennyiségi mutatókat illetően országos mére­tekben is jók az eredményeink - fejtette ki véleményét František Mudrák, a vállalati pártbizottság elnöke. - Mi haszna azonban, ha a gazdaságosságban, a gépek tel­jesítőképessége kihasználásá­ban, a munkaszervezésben nem tartunk lépést a szigorúbb követel­ményekkel. S ez jól jelzi, hogy pártszervezeteink működési terü­letükön kevésbé tudták a dolgozók felfogását, cselekvését ráhangolni a minőségi-hatékonysági felada­tok teljesítésére. Az év befejezését megelőző nyilvános gyűlésen Mátej Ščepán, a termelési igazgató helyettese szintén nyíltan beszélt a negatív jelenségekről.- Rontja gazdasági eredmé­nyeinket, hogy a TO 6-B típusú lakótömb építésénél több mint 100 órávaí nyújtották meg a szükséges munkaidőt. Előfordult olyan eset is, hogy az egyik 46 lakásegység­ből álló épületnél a tervezettnél 120 ezer koronával többet fizet­tünk ki a munkabérekre. A múlt évben befejeztük a vállalat szer­vezeti átépítését azzal a céllal, hogy feladataink igényességéhez mérten javítsuk az irányítás haté­konyságát, megteremtsük a sike­resebb munkavégzés feltételeit. A jó szándék ellenére nem sike­rült kiküszöbölni a tervteljesítést akadályozó fogyatékosságokat, hiszen a harmadik negyedév leg­kedvezőbb hónapjaiban csupán egy befejezett épületet adtak át rendeltetésének. S ahhoz, hogy a vállalat tekintélyén ne essen csorba, az utolsó negyedévben csaknem 500 millió korona értékű épület befejezésére kellett a párt- szervezetnek az erőket mozgósí­taniuk. Nyilvánvaló, hogy ilyen kö­rülmények között eluralkodott a szervezetlenség, a minőségi, hatékonysági követelményeket a hajrában másodrangú kérdés­nek tekintették. A szervezés milyensége a vál­lalat egész tevékenységére kihat: sikerei elősegítik, lazaságai nehe­zítik a munkát. Sok egyéb mellett a szervezéssel kapcsolatos prob­lémákat jelzi az is, hogy állandóan csökken a szakmunkások száma. S ebből az következik, hogy min­denképpen rákényszerülnek a ter­melékenység gyorsabb növelésé­re, a szervezés tartalékainak feltá­rására és hasznosítására. Anyagi befektetés nélkül Ezzel kapcsolatosan a párt- 1983. 1.25. szervezetek egyértelmű állás­pontra helyezkedtek: az új évtől kezdve mind nagyobb szerepet kell kapnia a termelékenység, a hatékonyság növekedésének, a beruházások csökkentésének.- Ez természetes, és nem új dolog a vállalatunknál-magyaráz­ta Jozef Béger, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke. - S ez annak köszönhető, hogy szocialis­ta munkabrigádjainkban olyan szakmunkások tevékenykednek, akik szüntelenül a legjobb terme­lési megoldásokon fáradoznak. Ha csupán az elmúlt öt év ered­ményeire hivatkozom, abból meg­állapítható, hogy ésszerűsítóink újításai 15,5 millió korona értékű népgazdasági hasznot eredmé­nyeztek s meggyorsították a mun­kafolyamatok korszerűsítését, egyben vállalatunk fejlődését. Ta­valy további mintegy 173 -újítási javaslatot terjesztettek be elbírá­lásra, s azon vagyunk, hogy a megfelelőket mielőbb bevezes­sük a munkafolyamatokba.- Milyen követelményeket tá­masztanak a szocialista munka­brigádokkal szemben?- Mindenesetre elvárjuk, hogy a munkában többet és jobbat nyújtsanak az átlagosnál, felada­taikat átgondoltan, felelősségtelje­sen, megbízhatóan végezzék. Munkabrigádjaink ma már önálló­ak, tagjai kezdeményezőek, ér­deklődnek az új iránt, a korszerű munkavégzés lelkes hívei. Elsők között voltak, akik már a hetvenes évek elején bevezették a szaratovi módszert. Újra zászlóvivők Későb a Zlobin-módszer, újab­ban pedig az önelszámolási rend­szer bevezetésével hívták fel ma­gukra a figyelmet.- Ma már 51 ilyen brigád műkö­dik a vállalatunknál - szól közbe Rudolf Antal, a versenyszervező osztály vezetője. - A kollektívában 1790 szakipari munkás gyümöl­csözően érvényesíti az építésben és a szerelésben szerzett tudását. A brigádok tevékenységében a szocialista munkaverseny ösz­tönző ereje és az igényesebb cé­lok eléréséhez szükséges közös­ségi gondolkodás érvényesül.- Ez az egyik tényező - tájé­koztatott Vranka Elemér, a festők és tapétázók brigádvezetője. - A másik pedig az, hogy fizeté­sünket a munkánk mennyisége és minősége, tehát a tényleges ered­mények után, egy összegben kap­juk, és ki-ki teljesítménye szerint vastagabb vagy vékonyabb borí­tékot vág zsebre. Az elosztást kö­zösen végezzük, helyességét ed­dig senki sem vonta kétségbe. Persze a brigád megalakulása óta folyamatosabb a munka, nincse­nek üresjáratok, és senkinek sem kell megerőltetnie magát. Minden­ki arra törekszik, hogy mennyiség­re inkább kevesebb, de kifogásta­lan munkát végezzen. Rosko Ferenc tíztagú kómü- vesbrigádja a galántai üzemegy­ség érsekújvári (Nové Zámky) részlegén immár húszéves ta­pasztalattal kapcsolódott a- ver­senybe.- Nálunk már természetes a jó munkavégzés - jegyezte meg szerényen. - Nem lepődtünk meg azért, amikor munkánk ellenőrzé­sével megbíztak. Bár ami azt illeti, az ember állandóan tanul. De hát erre szükség van, mert rohamo­san fejlődik a technika, és az idő­sebb mester is csak akkor boldo­gul, őrizheti meg a tekintélyét, ha szüntelenül követi az újat.- Milyen tanulságokat vonhát- nak le a brigádok munkájából? - kérdeztem a pártelnöktől.- Pártbizottságunknak az a vé­leménye, hogy a szocialista mun­kabrigádok egy pillanatra sem nél­külözhetik a pártalapszervezetek és a kommunista gazdasági tiszt­ségviselők támogatását. Ezt a kö­telességüket akkor teljesíthetik eredményesen, ha szoros kap­csolatot tartanak velük, ismerik problémáikat, meghallgatják sza­vukat és hasznosítják jó javaslatai­kat. Azért van erre szükség, hogy munkájukból kiküszöböljük a fo­gyatékosságokat. Úgy vélem, bi­zonyításra sem szorul, hogy válla­latunknak az idén még jobban kell alkalmazkodnia a kialakult gazdál­kodási feltételekhez. Tökéletesíteni kell a munkastílust A gazdaságban általában, az építőiparban pedig különösen sa­játos eszközei, lehetőségei van­nak a pártszervezetek politikai munkájának. Ez mindenekelőtt a felvonulási helyek szétszórtsá­gából, a folyamatosan változó kül­ső és belső tényezőkből fakad. Ezért az adott körülményekhez mérten kell tökéletesíteni a mun­kastílust és keresni a súlyponti kérdések megoldását. Ilyen szemszögből beszéltek a nyilvános gyűlésen a kommunis­ták a gazdasági propaganda és az agitáció fejlesztéséről is. Rámu­tattak: hasznos dolog, hogy a vál­lalati igazgatóság székházának folyosóit az arra érdemes építő­munkások fényképei, munkaered­ményei díszítik, de hiba az, hogy a propagandaanyagok hiányoz­nak az építkezéseken, ahol a munkások a legfontosabb tevé­kenységüket végzik. Nem titkolták azt a neheztelé­süket sem, hogy gyakran indoko­latlanul bírálják az építők munká­ját, holott nem minden bajnak hi­bának ők az okozói. Nyilvánvaló, hogy az építőmunkások fáradozá­sának eredményeit a szállító vál­lalatok magatartása, szerződéses fegyelme, de a tervező intézmé­nyek és a beruházók munkája is befolyásolja. Viszont az sem két­séges, hogy mégis ők tehetnek legtöbbet azért, hogy egyre keve­sebb legyen a munkájukat érintő bírálat. SZOMBATH AMBRUS ÚJSZERUEN - GAZDASÁGOSAN A losonci (Lučenec) Ipolymenti Téglagyárak fennállásának egyik legsikeresebb esztendejét zárta 1982-ben. A termelési feladatok­nak már december 17-én eleget téve az esztendő utolsó két heté­ben még 2 millió 380 ezer koroná- nyi érték született a vállalat 13 gyár­egységében. A Tornaijától (Šafári­kovo) Prievidzáig található üze­mek jórészt a század elején épül­tek. Amellett, hogy kielégítik az itteni építöszervezetek és a lakos­ság igényeit, jelentős mértékben termelnek más országrészek megrendelői szaunára is. Többsé­gükben természetesen a tégla­gyártás képezi a fő termelési prog­ramot, ám egyre számottevőbb a különböző építőelem, és a talaj- vízlecsapolásra használatos dre- názscső gyártása is. Téglából és egyéb falazóa­nyagból tavaly a tervezett 126 mil­lió darab helyett 133 millió 550 ezer darabot égettek, s hasonlóan jó eredményeket értek el a többi termék gyártásában is. KIVÁLÓ TERMÉKEK - KEVESEBB ENERGIÁVAL Bár az állami nagyberuházáso­kat kissé visszafogták az elmúlt esztendőben, az Ipolymenti Tég­lagyárak termékeinek kelendősé­gén ez mit sem változtatott. A ko­rábban megalapozott jó hír, a ter­mékek minősége egyfajta garanci­ája az értékesítésnek. A legtöbb gyáregységben gazdaságosab­ban termeltek, mint a korábbi esz­tendőkben. Különösen a prievi- dzai, a tornaijai, a losonci és a brezničkai üzemekben értek el jelentős nyereséget, s csupán az ajnácskői gyár dolgozott veszte­séggel. A gömöri üzemben egy­részt az elavult géppark, másrészt munkaszervezési fogyatékossá­gok okoztak lemaradást.- A múlt év legnagyobb sikeré­nek az energiagazdálkodás terén elért eredményeket tekintjük - mondotta Ján Árvay, a vállalat energetikusa. A villanyáramfo­gyasztási-keretet csupán 98 szá­zalékra merítéttük ki, s a tüzelőa­nyag-gazdálkodás terén is a száz százalékon belül maradtunk. Az egy-két százalékos megtakarítás a jövő szempontjából azért bizta­tó, mert már az idén tovább szű­külnek energiafelhasználási lehe­tőségeink, ugyanakkor termelési feladataink nem csökkennek. Sőt, néhány százalékos növekedéssel kell számolnunk. Tavaly 650 tonna egyezményes tüzelőanyagot taka­rítottunk meg, az idei előirányzat 700 tonna. FOKOZATOS TERMÉKVÁLTÁS Bár az elmúlt esztendei ered­ményekkel elégedettek lehetnek, az idei évtől kezdődően szinte va­lamennyi gyáregységben termék- váltásra kerül sor. Fokozatosan áttérnek az újfajta falazóanyag gyártására. Mi indokolja hát a vál­tást? - kérdeztük Kertész Miklós­tól, a vállalat technológusától.- Mindenekelőtt a szövetségi kormány 182/80-as rendelete, amely már korábban jóváhagyta a lakóépületek kifűtésére vonatko­zó új csehszlovák szabályokat, il­letve az épületszerkezetek mű­szaki szabványait. A hagyomá­nyos falazóanyag gyártását ennek értelmében 1985-ig meg kell szüntetni. Az egyéni építkezése­ken is egyre inkább előtérbe kerül az új, a korábbinál jobb hőszigete­lő tulajdonságú tégla- és blokkfel­használás. A fokozatosságot - vagyis a nem azonnali átállást - tu­lajdonképpen csak az indokolja, hogy egyes nagyberuházásokat még a régebbi szabványra és mé­retekre terveztek, s a tervdoku­mentációk átdolgozására már nincs lehetőség. Az átmeneti idő­szakban épített létesítmények kül­ső falai a szokásos 365-től 440 mm-ig terjedő vastagságban ter­mészetesen nem felelnek meg az új szabványnak. így ezeket jelen­tősen meg kell erősíteni, ami elég­gé gazdaságtalan, hiszen tömött tégla esetében ez csaknem 90 cm-es falvastagságot jelent. Ez a számítások szerint mintegy 310 koronás ráfordításnak felel meg négyzetméterenként szemben az új, levegős szerkezetű 36,5 centi- méteres falvastagsággal, melynek előállítási költsége mintegy 200 koronát tesz ki négyzetméteren­ként.- Milyen előnyei vannak még az új falazótéglának?- A legnagyobb előnye a már említett jó hőszigetelő tulajdonsá­ga, mely évenként a fűtésnél egy négyzetméter falra átszámítva 9 korona 30 filléres megtakarítást jelent a fogyasztók számára, hogy a népgazdasági megtakarítást ne is említsük. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az újfajta téglá­ból épült lakásokban a hagyomá­nyoshoz viszonyítva mintegy 30-35 százalékos energiamegta­karítást lehet elérni. További előny az építkezésnél mutatkozik, még­pedig a könnyű feldolgozhatóság, könnyebb mozgatás és az igen jelentős habarcs-megtakarítás formájában. A termelőüzem szempontjából nagy előnye a termofortéglának a kisebb alapanyag-felhasználás. Számítások szerint a hagyomá­nyos tömött, vagy a lyukacsos tég­lákhoz viszonyítva 30—40 százalé­kos anyagmegtakarítást érhetünk el, ami az agyagkitermelési, szállí­tási és egyéb ráfordítási költségek csökkentésével is jár. Az idén megkezdjük a CD INA típusú tég­lák gyártását 365/245/140 cm-es, a CD INA 365/115/140 centiméte­res méretekben, 7,30, illetve 3,50 koronás darabonkénti értékesítési áron. Ugyancsak gyártjuk a CD IVA téglacsalád néhány tagját. A két téglacsaládon belül a későb­biek során nem kevesebb, mint 16-féle méretet és formát tudunk gyártani és értékesíteni. Az épít­kezők megnyugtatására ugyanak­kor el kell mondanom, hogy bár az új téglák konstrukciója látszatra törékenyebb a hagyományosnál, szilárdsága, teherbíróképessége és ellenállóképessége a külgő ha­tásokkal szemben semmivel sem marad el a hagyományos tégláké mögött. GAZDAG LELŐHELYEK - ÚJ ÜZEMEK Varga Ilonától, a kutatórészleg dolgozónőjétől a nyersanyagbá­zisról érdeklődöm.- Ami az alapanyagot illeti, azt hiszem, hosszú távon sem kell aggódnunk, hiszen vállalatunk körzetében most tíz helyen folyik az agyagkitermelés, s a minőség javításához rendelkezünk mész- homokos, samotos lelőhelyekkel is. Persze, vannak gondjaink is. Losoncon például lassan körülépí­tik a nyersanyagforrást. Az elmúlt években több üzem is a lelőhelyre épült, újabban pedig egy magán­házakból álló lakónegyed épül ezen a területen. Számításaink szerint itt még mintegy 10 évig folyhat a termelés, bár az itteni gyengébb minőségű agyaghoz akkor is szállítunk komponenst a közeli Kalinovóról. Ez a körül­mény ugyan növeli a termelési költségeket, a minőség szavatolá­sa érdekében azonban nem tehe­tünk mást. Hasonló gondjaink vannak Prievidzán is, ahol szintén a városfejlesztés akadályozza a további termelést. A közeljövő­ben megszűnő kapacitások he­lyett már épül Nitrianské Pravnón egy korszerű üzem, s szükség esetén a Žiar nad Hronom-i és a Veľký Krtíš-i járásban is megold­ható a termelés, mivel a földtani kutatások során igen jó minőségű lelőhelyekre bukkantak. Távlatilag sem fenyegeti tehát veszély Kö- zép-Szlovákiában az iparágat. Amint a közel 1200 dolgozót foglalkoztató vállalat vezetői el­mondották, a termékváltás várha­tó zökkenői ellenére már az idén több mint egymillió koronás költ­ségmegtakarítást kívánnak elérni az előző esztendőhöz viszonyít­va. És meggyőződésünk, hogy a gazdaságosabb termelésnek az 1983-as év csak a kezdetét jelenti. HACSI ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents