Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-30 / 52. szám
ÚJ szú 3 982. XII. 30. (Folytatás az 1. oldalról) megkülönbözteti a nyugati országok bé- kemozgalmától, hogy mi nem a kormány politikájával szemben, hanem azzal összhangban tevékenykedünk. • Milyen a Szovjet Békevédő Bizottság szervezeti felépítése?- A szovjet békevédők mozgalmának legmagasabb szerve a rendszeresen összehívott országos konferencia. Az utolsót 1979 december 12-én tartottuk Moszkvában. Ez választja meg a 450 tagú bizottságot, amely .évente tartja plenáris üléseit. Ezek a konferenciák és plenáris ülések határozzák meg a mozgalom irányvonalát és alapvető politikai feladatait. A folyó ügyekkel a plénum által megválasztott 70 tagú elnökség foglalkozik. Az SZBB elnöke, helyettesei és felelős titkára alkotják az elnökség irodáját. Az SZBB első elnöke az ismert költő, Nyikolaj Tyihonovvolt, aki ezt a tisztséget közel harminc évig látta el. Utódja Jevge- nyij Fjodorov akadémikus volt, aki az idén elhunyt. 1982 márciusa óta a bizottság elnöke Valerij Zsukov. a moszkvai Pravda politikai szemleírója, a legfelsőbb tanács képviselője. A Szovjet Békevédő Bizottság 450 tagja a társadalom valamennyi rétegét képviseli. Tagjai a legkülönbözőbb foglalkozású, életkorú és nemzetiségű emberek. Számos kiemelkedő személyiség is tagja. Hatvankilencen a legfelsőbb tanács képviselői, huszonheten Lenin-, illetve állami-díjasok, hármukat Nobel-díjjal tüntették ki. A bizottságban olyan neves emberek is tevékenykednek, mint Vanda Vasziljevszkaja írónő, Jevgenyij Dalma- tovszkij költő, a drámaíró Alekszandr Kornyejcsuk, Jevgenyij Jevtusenko költő, Valentyina Nyikolajeva-Tyereskova. a világ első űrhajósnője, Csingiz Ajtmatov író - és még sokáig sorolhatnám a neveket, amelyek nemcsak a Szovjetunióban ismertek. Aktívan részt vesznek a munkában az egyházak vezető'személyiségei is. • Abba a fogalomba, hogy békeharc, sok minden belefér. A Szovjet Békevédö Bizottság a gyakorlatban milyen módon tudja egyeztetni, irányítani ezt a sokrétű munkát?- Az SZBB tagjai gyakorlatilag öt albizottságban dolgoznak, ezek a bizottságok felölelik tevékenységünk alapvető irányvonalait A gazdasági albizottság munkája középpontjában az új, igazságos gazdasági világrendért folyó erőfeszítések állnak. A kulturális albizottság munkájában olyan kiemelkedő művészek vesznek részt, mint Szergej Geraszimov, Szergej Obrazcov. Galina Ulanova. Mihail Solohov, Grigorij Csuhraj, s elsősorban a kultúra, a művészet eszközeivel igyekszik közelebb hozni egymáshoz az embereket. Aktív munkát folytat a chilei demokratákkal való szolidaritás albizottsága, amelynek elnöke Viktor Salajev, a Szovjet Szakszervezetek össz-szövet- ségi Központi Tanácsának elnöke. A tájékoztatási albizottság tevékenysége két irányban folyik: a hazai és a külföldi közvélemény irányába. A Szovjet Békevédö Bizottság A XX. század és a béke címmel havonta hat nyelven - oroszul, angolul, franciául, spanyolul és németül - jelenteti meg folyóiratát, amelyet a világ több mint száz országában terjesztenek. A folyóirat hasábjain szovjet és külföldi közéleti személyiségek, politikusok, tudósok, írók, újságírók cikkei jelennek meg a nemzetközi békemozgalomról, a nemzetközi kapcsolatokról, a köztársasági és körzeti békevédő bizottságok, a Szovjet Békealap tevékenységéről. Ezeknek az írásoknak nagy a visszhangja, a szerkesztőség számos olvasólevelet kap a Szovjetunió és a világ különböző részeiből. De nemcsak itt, a-moszkvai központban folyik ilyen pezsgő munka, hanem az összesen 120 helyi békevédő bizottságban is. Ugyanis 14 szövetségi és 16 autonóm köztársaságban, számos területen és városban is működnek békevédő bizottságok. Valójában ezekben a bizottságokban lehet megismerkedni a tényleges, mindennapi békeharccal. Ha alkalma nyílik erre, ismerkedjen meg munkájukkal, akkor majd igazat ad nekem. • Köszönöm a beszélgetést, és megpróbálom megfogadni a tanácsot. Ez a harc jog és kötelesség Tbilisziben már úgy indultam a Grúz Békevédő Bizottság székházába, hogy- moszkvai tapasztalataimból kiindulva- tudtam, olyan emberekkel találkozom, akik egy kicsit mind - pozitív értelemben vett megszállottak. Mindennapi munkájuk mellett szabadidejüket áldozzák fel, hogy a béke ügyét szolgálják. A Grúz Békevédö Bizottság 1951 -ben jött létre, Ma már több fiókbizottsága is működik - Abháziában, Adzsáriában, a Dél-Oszét Autonóm Körzetben, Kutai- szi városban és még 80 járásban. Ezek a bizottságok szorosan együttműködnek a békealappal: akcióikat gyakorlatilag együtt szervezik. 1981-ben a köztársaság dolgozói 720 ezer rubelt továbbítottak a békealapra. Az idén el akarták érni az 1 milliót. Ez óriási összeg, de nem irreális - novemberben már nagyon közel jártak hozzá. A Grúz Békevédő Bizottság elnöke Alekszandr Alekszidze, a filológiai tudományok doktora, professzor, a köztársaság legfelsőbb tanácsának képviselője. Helyettese Otar Cereteli, aki „civilben“ irodalmár, s aki sokrétű elfoglaltsága mellett arra is talált időt, hogy elbeszélgessünk a grúz békevédők munkájáról.- Már tíz éve végzem ezt a munkát, s érdekes módon még sosem éreztem nyűgnek, koloncnak - mondja Otar Cereteli. - Ellenkezőleg, örülök, hogy egy kicsit én is hozzájárulhatok a békéért vívott harc sikeréhez. Úgy vélem, ez a harc az- emberek alapvető joga és kötelessége, hiszen eredményességétől függ az egész emberiség jövője, léte. Nemcsak én vagyok így ezzel. A bizottságnak 260 tagja van - tudósok, kulturális dolgozók, politikusok, munkások, kolhoztagok, fiatalok. Valamennyien nagyon aktívan dolgoznak. Mint a beszélgetés során kiderült, a Grúz Békevédő Bizottság emberek ezreit aktivizálja. Számos ipari és mezőgazdasági üzem a bizottság kollektív tagja. Ezenkívül szorosan együttműködnek a szakszervezeti tanáccsal, az ifjúsági szervezetek tanácsával, az afrikai és ázsiai népekkel való szolidaritás bizottságával, a nőszervezetekkel, a baráti társasággal, valamennyi alkotó szövetséggel. A grúz békevédők idei legnagyobb akciója az október 24-ike - november 1 -e között megrendezett leszerelési hét volt 300 nagygyűlést tartottak, amelyeken összesen 260 ezer ember vett részt. Ezen a héten minden színház tartott egy előadást, amelynek bevételét a békealapra fizették be. Hetven üzemben tartottak békemüszakot- a dolgozók a bérüket szintén a békealapra juttatták el. Háborúellenes filmhét volt Tbilisziben, Kutaiszi- ben, Goriban, Batumiban, Szuhumiban. A sportolók bemutatókat és versenyeket rendeztek a békealap javára. Az orvosok, akik az emberek életének megmentésére, a gyógyításra esküdtek fel, a világon mindenütt - így Grúziában is - nagyon aktív békeharcosok. Számos akciójuk közül említést érdemel az a ké- rekasztal-beszélgetés, amelyet a Szovet- szakaja Megyicina folyóirat szerkesztőségében tartottak az orvosok szerepéről és feladatairól a békéért folytatott küzdelemben. A grúz békevédők nagy mértékben hozzájárulnak a szovjet békemozgalom nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséhez: évente számos külföldi küldöttséget fogadnak. Az eltelt 30 év alatt összesen több mint 500 küldöttséget láttak vendégül, s maguk is gyakran vesznek részt a nemzetközi békemozgalom és a Békevilágtanács számos rendezvényén. A szovjet békemozgalom nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a nemzetközi kapcsolatoknak annak ellenére, hogy- a tapasztalat ezt mutatja - az egyes nemzetközi problémák megítélésében eltérőek a vélemények, esetleg ellentétesek is. Az ilyen kapcsolatok fejlesztése azonban elősegíti a bizalom légkörének kialakítását, annak megértését, hogy csak a békeszeretö erők közös fellépésével lehet garantálni a közös cél - a béke megszilárdítása - megvalósítását. GÖRFÖL ZSUZSA A XX. SZÁZAD ÉS A BÉKE SZERKESZTŐSÉGI POSTÁJÁBÓL Csináljunk békét! Az emberiség történelme már így is a háborúk történelme. Meddig folytatódhat még ez? Talán két világháborúból, két világkatasztrófából sem voltunk képesek tanulni? Talán kevés a felforgatott, megalázott életek száma, kevés a szenvedés, a kínzás, a szörnyűség? Bizonyára az egész világot be lehetne borítani azokkal a könnyekkel, amelyeket a háborúkban elesettek után hullattak. Mindez még kevés volna?! Bárcsak képes lenne az emberiség arra, hogy egy mederbe gyűjtse háború okozta fájdalmait, s azok ellen irányíthatná ezt az áradatot, akik szítják a háborús tüzet! Azt szeretnénk, hogy az emberek boldogok legyenek. Minden ember, függetlenül nemzetiségétől és bőrszínétől, hiszen valamennyien azért születtünk erre a világra, hogy éljünk, és nem azért, hogy öljük egymást. Nemsokára 17 éves leszek, befejezem az iskolát, Csodálatosan szépnek látom az életet, de szeretném még szebbé tenni. Csináljuk hát együtt! Még annyi éhezőt kell jóllakatnunk, annyi szenvedőnek kell segítenünk. Ehhez élnünk kell, nem meghalnunk. Segítsünk hát egymásnak mindenben! Tegyünk az emberiség történelmét az emberiesség történelmévé! Kondratyeva Ólja Kazahsztán Mire születik az ember Ezekben a napokban, amikor a libanoni városokra és falvakra a szenvedések és halál áradata zúdul, az én anyai szívem telve van fájdalommal és haraggal. A zsidó nemzet ezeréves múltja- üldözések, pogromok, szenvedések, halál. A fasiszták elméletileg eldöntötték a zsidó nemzet sorsát- a teljes megsemmisítést. A második világháború idején 6 millió zsidó vesztette életét. Ismét eszembe jutott mindaz, amit átéltem a Nagy Honvédő Háború alatt. Egy határmenti ezred parancsnokának felesége voltam. Hároméves fiammal - más nők és gyerekek ezreihez hasonlóan - mentünk a háborús utakon a fasiszta repülőgépek állandó támadásaitól rettegve, amelyek szórták a halált. Láttam az élve elhantolt embereket, s azt, hogyan hajtottak rá erre a lélegző földre a nehéz autók. Láttam a gyilkolás különböző módjait. Hogyan lehetséges, hogy az izraeli zsidók gyilkoljanak egy másik népet, amely szabadon akar élni szülőföldjén? Talán semmit sem jegyeztek meg az őrült Führertől kapott leckéből? Az ember arra születik, hogy szabad és boldog legyen. Bolygónk nagy és szép,n van itt hely mindenki számára. Mi, különböző nemzetiségű szovjet emberek egy családban élünk már hatvan éve, és jól megférünk! Én, a zsidó asszony, megismertem a háború minden borzalmát. Ezért úgy érzem, megengedhetem magamnak, hogy valamennyi szovjet zsidó névében kifejezzem felháborodásomat, az izraeli vezetők haragos elítélését, akik szenvedésre és halálra ítélik a palesztinokat és libanoniakat. Életüket vesztik a békés lakosok is- nők, gyerekek, öregek. Az ártatlan emberek sorsa miatti fájdalom nem múlik el. Rimma Kocserava Moszkva A Békemenet ’82 Stockholm-Moszkva-Minszk szakaszának résztvevői a szovjet fővárosban (P. Krivcov felvétele)
