Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-30 / 52. szám
................................ I II «■- I ——— SZLOV ÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1982. december 30. XV. évfolyam 52. szám Ára 1 korona A béke valódi értékét a szovjet emberek talán minden más népnél jobban ismerik. Éppen ezért a szovjet nép mindig azok oldalán állt és áll, akik az imperializmus, a gyarmatosítás és a reakció ellen harcolnak a békéért, a biztonságért, a haladásért. A szovjet embereknek ez a segíteni akarása különösen a Nagy Honvédő Háború után erősödött fel. Ezért volt szükség egy olyan szervezet létrehozására, amely egyesítette és koordinálta volna ezt a segítőkészséget. Így született meg 1949-ben a Szovjet Békev&dö Bizottság (SZBB) azzal a céllal, hogy megszervezze és irányítsa a szovjet emberek millióinak békeharcát. A Szovjet Békevédó Bizottság teljes mértékben társadalmi szervezet. Abban azonban különbözik más társadalmi szervezetektől, hogy nincs konkrét számú tagsága, nem ad ki tagsági igazolványokat, nincs tagilleték. Tevékenységét a formálisan 1963-ban létrehozott Szovjet Békealap finanszírozza azokból az összegekből, amelyeket magánszemélyek és kollektívák utalnak számlájára. Ezeket az embereket és mindazokat tagjainak tekinti, akik valamit tenni akarnak és tesznek is a béke ügyéért. Székház a Béke sugárúton Moszkva egyik legszebb útvonalán, a Béke sugárúton van a Szovjet Békevédő Bizottság székháza. Ugyanabban az épületben székel a Szovjet Békealap és " a Szovjet Baráti Társaság is. Nem véletlen ez, hiszen ezek a társadalmi szervezetek - részben más-más területeken, más-más módszerekkel - azonos célokért: a népek közti barátságért, az enyhülésért, a béke megőrzéséért és megszilárdításáért küzdenek. Itt fogadott Vagyim Bogoszlovszkij, a Szovjet Békevédő Bizottság propaganda- és tájékoztatási osztályának vezetője, akivel a bizottság múltjáról, erőfeszítéseiről beszélgettünk.- A Szovjet Békevédő Bizottság abban különbözik a kapitalista és fejlődő országokban működő békevédó mozgalmaktól, hogy abban az országban tevékenykedik, amely az igazságos, demokratikus békéért vívott harcot a világon elsőként nyilvánította külpolitikája alapjává, egész nemzetközi tevékenysége alapvető elvévé. A szovjet állam már a második világháború előtti időszakban történelmi jelentőségű javaslatokat tett a nemzetközi feszültség enyhítésére, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére és az általános leszerelésre. Hiszen már közvetlenül a Nagy Október győzelme után az új kormány első külpolitikai lépése a békéről szóló dekrétum kiadása volt. Ez volt a kezdet, amely meghatározta a folytatást. Ez volt az alap, amelyre a szovjet külpolitika felépült, s ehhez az építményhez mi is igyekszünk hozzájárulni néhány „téglával“. A szovjet békeszerető politika ugyanis nem időleges diplomáciai manőver, hanem a szovjet nép életének, törekvéseinek alapja. Vitathatatlan, hogy egyetlen ország sem tett annyit a béke megszilárdításáért, mint a Szovjetunió. Politikája nemcsak a szovjet nép, hanem a világ valamennyi országa népei létérdekeinek is megfelel. Mind több jószándékú ember elismerését vívja ki, függetlenül azok társadalmi helyzetétől, nemzetiségétől, politikai vagy vallási meggyőződésétől. • Miért volt mégis szükség egy békevédó társadalmi szervezet létrehozására, ha a szovjet kormány politikájának egyik alappillére a béke védelme?- Nem először teszik fel nekünk ezt a kérdést. Ez kívülről nézve talán valóban érthetetlen. Mi úgy érezzük, hogy nagyon nagy szükség van a munkánkra. Állandóan arra törekszünk, hogy a lehető legsokoldalúbban tájékoztassuk a szovjet és ÉVES ■■■■. A SZOVJETUNIÓ a külföldi közvéleményt a világbéke biztosításának szempontjából a kialakuló nemzetközi politikai helyzet sajátosságairól, az egész világon kibontakozó békeharc konkrét akcióiról, a Szovjetunió külpolitikájának alapvető irányvonalairól. Ezenkívül a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben elsőrendűen fontos a háborúellenes politikai és társadalmi erőkkel való párbeszéd kiszélesítése, elmélyítése. Mi olyan országok békeerőivel is szoros kapcsolatokat tartunk fenn, amelyek kormányai hangadók a fegyverkezési hajsza fokozásában, arra törekednek, hogy erőfölényre tegyenek szert a Szovjetunióval szemben. Állandóak a küldöttségcserék a szovjet és a külföldi békemozgalmak között. Ha pl. a NATO-tagor- szágok közvéleménye saját szemével is meggyőződik arról, hogy a szovjet emberek sem akarnak mást, mint békében élni és dolgozni, már nem hagyja magát félrevezetni a hazug propaganda által, hanem tovább fokozza harcát legalapvetőbb jogáért - az élethez való jogért. Ez is egyik jellemző vonása mozgalmunknak, amely (Folytatás a 3. oldalon) Moszkvai panoráma (APN-felvétei) ü ■■ m M Hl69 m VHP «0 mám m ■ n hp hpi hbi bhhp pb 999
