Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-30 / 52. szám

................................ I II «■- I ——— SZLOV ÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1982. december 30. XV. évfolyam 52. szám Ára 1 korona A béke valódi értékét a szovjet emberek talán minden más népnél jobban ismerik. Éppen ezért a szovjet nép mindig azok oldalán állt és áll, akik az imperializmus, a gyarmatosítás és a reakció ellen harcolnak a békéért, a biztonságért, a haladásért. A szovjet embereknek ez a segíteni akarása különösen a Nagy Honvédő Háború után erősödött fel. Ezért volt szükség egy olyan szervezet létrehozására, amely egyesítette és koordinálta volna ezt a segítőkészséget. Így született meg 1949-ben a Szovjet Békev&dö Bizottság (SZBB) azzal a céllal, hogy megszervezze és irányítsa a szovjet emberek millióinak békeharcát. A Szovjet Békevédó Bizottság teljes mértékben társadalmi szervezet. Abban azonban különbözik más társadalmi szervezetektől, hogy nincs konkrét számú tagsága, nem ad ki tagsági igazolványokat, nincs tagilleték. Tevékenységét a for­málisan 1963-ban létrehozott Szovjet Békealap finanszírozza azokból az összegek­ből, amelyeket magánszemélyek és kollektívák utalnak számlájára. Ezeket az embereket és mindazokat tagjainak tekinti, akik valamit tenni akarnak és tesznek is a béke ügyéért. Székház a Béke sugárúton Moszkva egyik legszebb útvonalán, a Béke sugárúton van a Szovjet Békevé­dő Bizottság székháza. Ugyanabban az épületben székel a Szovjet Békealap és " a Szovjet Baráti Társaság is. Nem vélet­len ez, hiszen ezek a társadalmi szerve­zetek - részben más-más területeken, más-más módszerekkel - azonos célo­kért: a népek közti barátságért, az enyhü­lésért, a béke megőrzéséért és megszi­lárdításáért küzdenek. Itt fogadott Vagyim Bogoszlovszkij, a Szovjet Békevédő Bizottság propagan­da- és tájékoztatási osztályának vezető­je, akivel a bizottság múltjáról, erőfeszíté­seiről beszélgettünk.- A Szovjet Békevédő Bizottság abban különbözik a kapitalista és fejlődő orszá­gokban működő békevédó mozgalmak­tól, hogy abban az országban tevékeny­kedik, amely az igazságos, demokratikus békéért vívott harcot a világon elsőként nyilvánította külpolitikája alapjává, egész nemzetközi tevékenysége alapvető elvé­vé. A szovjet állam már a második világ­háború előtti időszakban történelmi jelen­tőségű javaslatokat tett a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a kollektív bizton­sági rendszer megteremtésére és az ál­talános leszerelésre. Hiszen már közvet­lenül a Nagy Október győzelme után az új kormány első külpolitikai lépése a béké­ről szóló dekrétum kiadása volt. Ez volt a kezdet, amely meghatározta a folyta­tást. Ez volt az alap, amelyre a szovjet külpolitika felépült, s ehhez az építmény­hez mi is igyekszünk hozzájárulni néhány „téglával“. A szovjet békeszerető politika ugyanis nem időleges diplomáciai manő­ver, hanem a szovjet nép életének, törek­véseinek alapja. Vitathatatlan, hogy egyetlen ország sem tett annyit a béke megszilárdításáért, mint a Szovjetunió. Politikája nemcsak a szovjet nép, hanem a világ valamennyi országa népei létérdekeinek is megfelel. Mind több jó­szándékú ember elismerését vívja ki, függetlenül azok társadalmi helyzetétől, nemzetiségétől, politikai vagy vallási meggyőződésétől. • Miért volt mégis szükség egy békevédó társadalmi szervezet létre­hozására, ha a szovjet kormány politi­kájának egyik alappillére a béke vé­delme?- Nem először teszik fel nekünk ezt a kérdést. Ez kívülről nézve talán valóban érthetetlen. Mi úgy érezzük, hogy nagyon nagy szükség van a munkánkra. Állandó­an arra törekszünk, hogy a lehető legsok­oldalúbban tájékoztassuk a szovjet és ÉVES ■■■■. A SZOVJETUNIÓ a külföldi közvéleményt a világbéke biz­tosításának szempontjából a kialakuló nemzetközi politikai helyzet sajátosságai­ról, az egész világon kibontakozó béke­harc konkrét akcióiról, a Szovjetunió kül­politikájának alapvető irányvonalairól. Ezenkívül a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben elsőrendűen fontos a háború­ellenes politikai és társadalmi erőkkel való párbeszéd kiszélesítése, elmélyíté­se. Mi olyan országok békeerőivel is szoros kapcsolatokat tartunk fenn, ame­lyek kormányai hangadók a fegyverkezé­si hajsza fokozásában, arra törekednek, hogy erőfölényre tegyenek szert a Szov­jetunióval szemben. Állandóak a küldött­ségcserék a szovjet és a külföldi béke­mozgalmak között. Ha pl. a NATO-tagor- szágok közvéleménye saját szemével is meggyőződik arról, hogy a szovjet embe­rek sem akarnak mást, mint békében élni és dolgozni, már nem hagyja magát félre­vezetni a hazug propaganda által, hanem tovább fokozza harcát legalapvetőbb jo­gáért - az élethez való jogért. Ez is egyik jellemző vonása mozgalmunknak, amely (Folytatás a 3. oldalon) Moszkvai panoráma (APN-felvétei) ü ■■ m M Hl69 m VHP «0 mám m ■ n hp hpi hbi bhhp pb 999

Next

/
Thumbnails
Contents