Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-17 / 50. szám
» r r > ■ r ■ JevgenyijMatvejevfilmet forgat Osztrovszkij egyik legismertebb színmüvéből, a Veszett pénzből. (Az orosz szóhasználat azt a pénzt nevezi veszettnek, amelyre mi azt mondjuk, hogy: ebül jött, ebül megy...) Az új Osztrovszkij-film főszerepeit Ju- rij Jakovlev és Ljudmila Nyilsz- kaja alakítja. ■ Filmet terveznek a Hemingway papa című Hotcher- könyv nyomán: az írót Paul Newman alakítaná. ■ Robert Schumann és Klára Wieck szép és tragikus szerelmét idézi fel Peter Scha- moni a Tavaszi szimfónia című filmjében. A címéül választott szimfóniát, amelynek hivatalos neve I. Szimfónia (B-dúr Op. 38), életének legboldogabb fejezetében alkotta Robert Schumann, a tavaszt dicsőítő Adolf Böttiger költeménye nyomán. A filmvásznon Nastassja Kinski kelti életre Klára figuráját, a látszatra gyönge, ám a valóságban erős akaratú fiatal leányt, aki szembeszáll apjával, hogy szerelmesének társa, asszonya lehessen. ■ A szovjet mozik bemutatói között szerepel Az Arbat meséi című Alekszej Arbuzov- vígjáték filmváltozata, amelyet Szawa Kulis rendezett. A szovjet filmváltozatban, amely zenés lírai játékot formált az eredetiből, Igor Vlagyimirov alakítja Baljasznyikovot. A kiváló színész és rendező, a leningrádi Lenszovjet Színház főrendezője játssza a Kései találkozás című Arbuzov-színjátékfilmvál- tozatának öregedő orvosát, Rogyjon Nyikolajevicset is. ■ Franco Zeffirelli neve jó néhány világsikerű színházi-, opera- és filmrendezést fémjelez. Most Verdi remekét, aTra- viatát forgatta a Cinecittában. „Meg sem kíséreltem volna filmre vinni a Traviatát, ha Teresa Stratas nem vállalja el a címszerepet. A film zenéjét a New York-i Metropolitan zene- és énekkara szolgáltatja, a táncokat Jekatyerina Makszimova, Vlagyimir Vasziljev és a moszkvai Bolsoj több más táncosa adja elő. A férfi főszereplő: Placido Domingo. ■ Juan Antonio Barden spanyol-mexikói-szovjet koprodukcióban filmet készül forgatni Garcia Lorcáról. ■ A közelmúltban két Thomas Mann-regényt is megfilmesítettek. A varázshegyböl Hans W. Geissendörfer írt forgatókönyvet, és ő redezte a produkciót. Hans Castorp történetének főszerepeit Christopher Eichorn, Rod Steiger, Marie-France Pisier, Hans-Christian Blech, Charles Aznavour, Flavio Bucci és Helmut Grien játssza. A Doktor Faustus rendezője Franz Seit, főszereplői: lan Finch, Hanna Zischler, Isabelle Adjani, Sieman Rühaak. Adrian Leverkühn históriáját a rendező írta filmre. Ott állt mellettem felvételre várva; selymek, rongyok, dobozok, üvegek és század eleji porcelántálak között, ahol Rubin és Szarka egymásra találnak Juraj Herz filmjében, és még csak meg sem fordult a fejemben, hogy ő az. Más volt, egészen más, mint amilyennek ismertem. Kopaszra nyírták, mert a szerep így kívánta, s ez alaposan megváltoztatta az arcvonásait. Késő őszi napsütésben, kopaszodó fák alatt beszélgettünk. Körülöttünk kuruzslók, uzsorások és tolvajok, színészek és statiszták hevernek a fűben. Ha megmozdulunk, megbillen alattunk a háromlábú kanapé.- Mivel kezdjük - kérdezi halkan -, azzal, ’hogy a Beatlest ugyanúgy szeretem, mint tyám. Rosszcsont voltam, és nem szerettem iskolába járni. Utáltam a matekot, a fizikát, a kémiát. De az apámat mindig tiszteltem. Tudtam, hogy nagy színész és erre mindig büszke leszek. Emlékszem azokra az estékre, amikor Josef Kemr mindennapos vendég volt nálunk. Hajnalig beszélgettek az apámmal. Én meg, a néma tanú, ott ültem a sarokban. Mondhatom, ezeken az estéken legalább annyit tanultam, mint négy év alatt a főiskolán.- Később, amikor már diplomás színész volt, ki volt ilyen nagy hatással önre?- Jirí Menzel, akivel eddig sajnos csak egy filmet forgathattam. És még jobban sajnálom, hogy az sem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Az Aki aranyat keres ugyanis félresikerült forgatókönyv alapján született. De Menzelt akkor is a legjobb rendezők közé sorolom, mert mindig tudja, mit akar, és el is de egyik sem jelent olyan nagy boldogságot, mint most A Szarka Rubinja. Esténként az ágyban még azt a jelenetet is elolvasom a forgatókönyvben, amelyet már rég magam mögött tudok, annyira hiszek ebben a filmben.- Megesett már, hogy apjához fordult tanácsért, ha nem tudott mit kezdeni a szerepével?- Nem, ilyenre nem volt még példa. Egyébként apám sosem tanított játszani és az utam sem egyengette, magamra hagyott és ez így van rendjén. Felvételhez hívják. Egy jókora szelet sajtot és egy csillogó gyöngyszemet adnak a kezébe. A gyöngyöt a szájába veszi, onnét halássza majd ki egy kuruzsló; a sajtba' éppen hogy csak beleharap. Aztán a próba 'l Dvorákot vagy azzal, hogy mostanában naponta meghallgatom a magnóról Zeffirelli Rómeó és Júliáját. Mi érdekli, mire kíváncsi?- Például arra, milyen volt a kamaszkora. Hogyan élt tizenöt évesen?- Akkor már filmeztem... apám és bátyám oldalán. Sajnálat - ez volt a film címe; apám egy zátonyra futott énekest játszott benne, aki szentül hitte, hogy még mindig jó hangja van. Én a fiát játszottam, aki reálisan ítélte meg maga körül a dolgokat, de amikor bajba került, csak apja mellett talált megnyugvásra. Ezután jött az Egy lány seprűnyélen, amelyben én mondtam el Petra Cernockának, hogy milyen a világ és milyenek az emberek.- Erről, gondolom, az ősei, akik vándor- színészek voltak, többet tudtak.- Apám oldaláról nézve kétszázötven eves színészdinasztia sarja vagyok. Tudom, hihetetlen, de nagyanyám a terhesség kilencedik hónapjában is színpadon volt; apám a kulisszák mögött született. A gyermekkorom egyébként ugyanúgy telt, mint másoké. Bár ha jól meggondolom, én sokkal több fejtörést okoztam a szüleimnek, mint a báéri azt. És közben a színész javaslatainak is kellő teret hagy.- ön gyakran áll elő ötletekkel?- Ha már azonosultam a szereppel és nem érzem gúzsba kötve magam, akkor én is megrendezem a jeleneteimet. Persze erre csak akkor kerülhet sor, ha a rendező pontosan tudja, mit miért csinál. Ha nem így van, számomra unalmassá válik a munka és két- három nap múlva már a film sem izgat, amelynek részese vagyok.- De hát a színész maga is irányíthatja a sorsát. Ha nincs ínyére az ajánlat, visszautasíthatja.- Igen, csakhogy nem olyan nagy a választék, mint ahogy azt gondolja. Bár az is lehet, hogy túl igényes vagyok. A szarajevói merényletben Florinda Bolkan és Maximillian Schell partnere voltam, főszerepet kaptam A bátyám öccse minden pénzt megér, a Szerelmek, esőcseppek és a Kígyóméregcímű filmekben, hogy csak a legutóbbiakat említsem, és a felvétel között még egyszer letelepszik mellém, mert „van még egy-két dolog, amit szeretnék elmondani.“- Az otthonom Prágában van, a színházam Ústí nad Labemben. Nem szép város, az biztos. Minden kémény okádja a füstöt. Ha meg esik az eső, akkor térdig járunk a sárban. Nem baj, én jól érzem itt magam. Tavaly két kőműves és egy belsőépítész segítségével egy mozit színházzá alakítottunk magunknak. Este Tuzenbach báró voltam A három nővérben, utána meg téglát hordtam és maltert kevertem. Megérte. Most már azt sem bánom, hogy hetedik éve januártól decemberig általában harmincöt ezer kilométert tettem meg Ústí és Prága között. Mert előadás után azonnal kocsiba ülök... Otthon minden más. Csend és nyugatom fogad. Anyám és apám mindig hazavárnak. Meg a bátyám, meg a tízéves fia, aki már filmezik és bármikor kölcsönözni tud egy százast. Ja és még valami: van két lovam, Cyril és Ilona. Nagyon kedvelem őket. Meg aztán lóhátról mintha egy kicsit szebbnek látnám a világot. SZABÓ G. LÁSZLÓ =»- .ÉLETEM TALÁN LEGNEHEZEBB MIM KÉSZÜLÖK...“ Mellettem egy tv-kamera. Előttem Karlovy Vary. A kamera és a város között, a Thermal Szálló teraszán, Szergej Bondarcsuk. Terveiről beszél.- Életem talán legnehezebb munkájára készülök. A Borisz Godunovot szeretném megfilmesíteni. Nem az operát, hanem Puskin eredeti müvét. Magamra vállaltam aforgatókönyvírás nehézségeit, a rendezést és én alakítanám Borisz Godunov szerepét is. A forgatókönyv már majdnem teljesen kész, alig néhány oldal hiányzik. Az azonban máris nyilvánvaló, hogy rendkívüli erőfeszítéseket követelő munka lesz. Egy igen bonyolult, izgalmas korszak tükrét kell a nézők elé tárni. A történet bővelkedik látványos tömegjelenetekben, a kalandfilmek akciógazdagságával vetekedő cselekménysor pedig nagyszerű karakterek megformálásának lehetőségét biztosítja a színészek számára. Mivel a világirodalom egyik klasszikus művének megfilmesítéséről van szó, könnyen el tudnám azt is képzelni, hogy a film nemzetközi összefogással, más országgal vagy országokkal közösen készülne. De erről még nincs döntés. Ám függetlenül attól, hogy hány és melyik ország produkciójában készül majd a film, azon is gondolkozom, hogy esetleg külföldi színésznőt kérnék fel a női főszerepre. Talán egy amerikai művésznőt, angolt vagy franciát. De még ezt sem döntöttem el. Még minden formálódik, érik, alakul és változik bennem e tervvel kapcsolatban.- Mi történik akkor, ha a világ két más pontján, más-más társadalmi rendszerben élő két művész, véletlenül azonos mű megfilmesítésén kezd dolgozni? Warren Beatty tengerentúl készült Vörösök, és az ön Mexikóban illetve a Szovjetunióban forgatott Vörös harangok című filmjének nagyjából egy időpontban született tervére gondolok.- Ilyen esetben rendszerint két azonos ihletésű film születik. De ez nem jelent két azonos filmet. Már az első sajtóinformációkból nyilvánvaló volt, hogy Beatty meg én merőben más elképzelések alapján dolgozunk. Beatty elsősorban John Reed személyére kívánt koncentrálni. Arra törekedett, hogy Reed alakját, jellemének változásait rajzolja meg. Jómagam viszont egy forradalmi folyamatról, a forradalmi népről kívántam filmet készíteni, úgy, ahogy azt egy „másik oldalról jött“ és kezdetben egyáltalán nem forradalmi érzelmű újságíró látja, Úgy érzem, Reed nagyon is plasztikus megfigyelései új oldalról világíthatják meg a forradalmi folyamat gyökereit, gazdagságát és sokoldalúságát. A Vörös harangok témája a XX. század első két évtizedének két világtörténelmi jelentőségű eseménye, a mexikói forradalom és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom két olyan eseménye, mely következményeiben gyökeresen átrajzolta a világ arcát, alapvető változásokat hozott létre. Éppen azért választottam John Reed személyét (és műveit) a két forradalom bemutatására, mert ő az a „kívülálló“, aki személyes jelenlétével, beszámolóival hidat jelent a két forradalom között. Ezért lett kétrészes a film, összesen négy és fél óra hosszú. Az első rész címe: Mexikó lángokban, a másodiké Láttam a forradalom születését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából ezt is bemutatjuk.- Egyéb tervei?- Minden másról korai még beszélni. Majd a Borisz Godunov bemutatója után talán többet mondhatok... FENYVES GYÖRGY ÚJ SZÚ 14 1982. XII. 17 » (Jiri Kucera felvétele) „Talán túl igényes vagyok Prágai találkozás Jan Hrusinskyva!