Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-03 / 48. szám
RZ ÚRKUTRTfH s PINTÉR ISTVÄN mérnök, kandidátus cikksorozata CSEHSZLOVÁKIA RÉSZVÉTELE U ŰRKUTATÁSBAN liSI A csillagászat, a geofizika és a velük rokon tudományágazatok jelentős hagyománnyal rendelkeznek Csehszlovákiában, amely gyorsan és sokrétűen fejlődött tovább a II. világháború után. Sok tudományos intézmény - széles körű nemzetközi együttműködés keretében - aktívan részt vett a Nemzetközi Geofizikai Év (1956-57) alkalmából kitűzött feladatok megoldásában, amelyhez nagymértékben* hozzájárult a Föld első mesterséges holdja, a szovjet Szputnyik is. Csehszlovákia aktív szerepet játszott és játszik ma is a nemzetközi együttműködésben. Kezdettől fogva tagja az ENSZ világűr békés célú kutatására létrehozott különbizottságának. Ezt a bizottságot szovjet javaslatra hozták létre 1959-ben. Csehszlovákia ugyancsak tagja az „Interszputnyik" nevű nemzetközi szervezetnek és a szocialista országok közös űrkutatási programjának, az interkoz- mosznak. Csillagászat és geofizika- A napsugárzást részben elnyeli a Föld légköre, vagyis a sugárzási spektrum egy részét nem észlelhetik a föld felszínén lévő obszervatóriumok. Ebbe a spektrumba tartozik a Nap - tudományos szempontból számunkra nagyon fontos - X-sugárzása (röntgensugárzás) is, amit csak mesterséges holdak, vagy a légkörön kívülre jutó rakéták segítségével tanulmányozhatunk. Az Interkozmosz típusú mesterséges holdakkal rendszeresen megvalósított kutatóprogram lehetővé tette a Nap X- sugárzásának folyamatos mérését 1969-töl napjainkig. A mérések eredményeit a Nap sugárzásának- az optikai és a rádió hullámhossztartományban - földi obszervatóriumok által észlelt értékeivel összehasonlítva tanulmányozzák. Meg kell említeni, hogy a csehszlovák tudósok eddig gyakorlatilag minden egyes, az Interkozmosz programban fellőtt mesterséges hold kísérleteinek előkészítésében részt vettek. A műholdak meteorológiai fel- használása - A nemzetközi Interkozmosz program részeként, a meteorológiai mesterséges holdak adatait rendszeresen felhasználják az operatív meteorológiai tevékenység keretén belül éppúgy, mint a kutatási feladatoknál. Csehszlovákiában a meteorológiai műholdak adatait már rendszeresen felhasználják mind a cseh, mind a szlovák hidrometeorológiai intézetek az időjárás előrejelzésére. Ez lehetővé teszi a regionális jellegű, rövid időre szóló időjárás- előrejelzés megbízhatóságának növelését. Kozmikus távközlés - Csehszlovákia 1966-tól aktív tagja a szocialista országok állandó távközlési munkacsoportjának, amely az Interkozmosz program keretén belül jött létre. A kezdeti időszakban, megközelítőleg 1972-ig a kutatómunka főleg a következő problémákra összpontosult: a műholdas távközlési rendszerek és a földi rádió-kommunikáció együttes létezése, az állandó műholdas szolgálat bevezetése a csehszlovák távközlési hálózatba és az Interszputnyik nemzetközi űrtávközlési rendszer földi állomásának létrehozása, illetve az előkészítő munkák megkezdése. A második szakaszban, 1972 és 1975 között végzett kutatások a kozmikus távközlés új irányzatait alapozták meg. A harmadik szakaszban 1976 és 1980 között az Interkozmosz állandó űrtávközlési munka- csoportjának keretén belül a 14/12 GHz frekvenciasávban dolgozó kísérleti kozmikus távközlési rendszer kipróbálásának előkészületei folytak. A csehszlovák kutatóintézetek jelentősen hozzájárultak a nagy frekvenciájú sávok felhasználhatóságának tanulmányozásához, a modern modulációs módszerek kifejlesztéséhez, a kozmikus távközlési rendszerek sugárzó kapacitásának és teljesítményének növeléséhez és az űrbéli és földi távközlési rendszerek elektromágneses kompaktibilitá- sához. A Föld kutatása a világűrből- Ez kétségtelenül az űrkutatás és az ürtechnológia leghasznosabb ágazata a népgazdaság számára. Csehszlovákiában a Föld- helyesebben hazánk területének- kutatása a világűrből a Csehországi Geodéziai és Kartográfiai Igazgatóság hatáskörébe tartozik, amit 1976-ban hoztak létre. A kutatás alapjául azok a speciális felvételek szolgálnak, amelyeket szovjet mesterséges holdak és or- bitális állomások készítettek hazánk területéről. A kozmikus felvételek fő felhasználási területei: a mezőgazdaság, a hidrográfia, geológia, környezetvédelem és térképészet. A műholdak geodéziai felhasználása -A kutatások a „műholdak geodéziai felhasználására azt követően megkezdődtek, hogy a Szovjetunióban 1957-ben felbocsátották az első Szpumyikot. Már 1978-ban a műhold paraméterei alapján kiszámították a Föld lapultságát. Csehszlovák obszervatóriumok már 1971-töl részét képezik annak a világhálózatnak, amelyet a mesterséges holdak megfigyelésére és követésére hoztak létre. A lézerberendezések fejlődése Csehszlovákiában lehetővé tette, hogy 1972 és 1974 között üzembe helyezzék a lézerradar prototípusát. Egy új automatikus (csak megfigyelésekre használható) lézerágyút 1980-ban szereltek fel a CSSZTA ondfejovi csillagászati intézetében. Csehszlovákiában öt műhold-megfigyelő lézerállomás felépítését tervezik. Úrtechnológia - Az űrtechnológiai kutatások feladatkörébe tartozik egyrészt az űrállomások építésével kapcsolatos problémák megoldása, másrészt olyan tulajdonságú anyagok kifejlesztése, előállítása, amelyek létrejöttét a súlytalansági állapot teszi lehetővé és amelyek tulajdonságai jó távlatokat biztosítanak a modern tudományban és technikában való alkalmazásra. A Szojuz-Szaljut-Progressz orbitális úrkomplexum nemzetközi legénysége által végzett „MORAVA“ kísérletsorozat eredményei olyan új anyagok előállításának lehetőségét bizonyították, amelyek új távlatokat nyitnak a technikában. A mi szakembereink, akik az Interkozmosz program keretén belül részt vesznek ezekben a kutatásokban, kiválasztott anyagokon főleg az olvadás és a megszilárdulás közben végbemenő alapvető folyamatokat tanulmányozzák, hogy megállapítsák súlytalansági állapotban a folyadékokban milyen törvényszerűségek szerint megy végbe az anyag helyváltoztatása, elrendeződése. Kozmikus biológia és orvostudomány - A Csehszlovák tudományos intézetek már 1967-től a szocialista országok úrbiológiai és orvostudományi munkacsoportjának aktív részét alkotják. Ez a munkacsoport olyan kozmikus tényezők biológiai hatásának tanulmányozásával foglalkozott, amelyeket a hazai munkahelyeken laboratóriumi körülmények között utánozni (imitálni) tudtak. Ilyenek: az űrrepülés alatt a súlytalanság állapotában fellépő némelyik dinamikus tényező (hipoki- nézis, a gravitáció változásai, a vesztibuláris rendszer zavarai), a kozmikus energia különböző megnyilvánulási formái, amelyek áthatolnak az űrhajók falán (különböző sugárzások és elektromágneses hullámok), a kicsiny, zárt térben kialakítható életfeltételek problémaköre (mesterséges légkör és hömérsékletszabályozó rendszer, táplálkozás, tréning, biológiai ritmusok, stressz és különböző fiziológiai feltételek). Ezen a területen a csehszlovák tudósok legkiemelkedőbb hozzájárulása a kutatásokhoz annak a berendezésnek a kifejlesztése volt, amely az űrrepülés pszichológiai hatásait regisztrálta. Űrhajósok részvétele a kozmikus kutatásokban - A Szovjetuniónak a szocialista országoknak tett ajánlata után - amelyben javasolta, hogy a szocialista országok űrhajósai vegyenek részt a szovjet űrhajókon és űrállomásokon folyó kutatómunkában - Csehszlovákia 1976-ban kiküldte úrhajósjelöltjeit a Gagarin szovjet űrhajóskiképzó központba. Köztük volt Vladimír Remek űrhajós is, aki A. Gubarev vezetésével részt vett a Szojuz-28 űrrepülésén, amelyet 1978. március 2-án juttattak Föld körüli pályára a bajkonuri rakétakilövőállomásról. Az űrhajó Föld körüli pályára jutása után kétszer pályamódosítást végeztek, amelynek következtében a Szaljut-6 orbitális űrállomás közelébe kerültek és megkezdték a csatlakozási manővereket. A Szojuz-28 űrhajó és a Szaljut-6 űrállomás 1978. március 3-án sikeresen összekapcsolódott, és az űrhajósok megkezdték kutatóprogramjuk teljesítését. A kutatómunka sikeres befejezése után a Szojuz-28 levált az űrállomásról és biztonságosan földet ért. V. Remek az űrrepülés folyamán több tudományos kísérletet is végzett. Ezek közé tartozott a „Chlorella“ nevű, amelynek célja az volt, hogy megállapítsa a súlytalansági állapot hatását a sejtek növekedésére és osztódására. A „Morava“ nevű kísérlettel már korábban részletesebben foglalkoztunk. Szintén a Szo- juz-28-on folyt le az „Oxigén“ nevezetű kísérlet is, amelynek célja az volt, hogy megállapítsa, hogyan változik meg az űrhajósok felső végtagjainak oxigénellátása a súlytalanság következtében. Csehszlovákia szerepe az űrkutatásban e rövid összefoglalásból is nyilvánvalóvá válik, és a szerzett ismeretek békés célokra történő felhasználása lassan mindennapivá lesz életünkben. Műszerek ellenőrzése fellövés előtt (Felvétel: Archív) Néhány hete a szakemberek és a laikusok egyaránt nagy érdeklődést tanúsítottak a prágai Pragotherm 82 kiállítás iránt, amelyen többek között az energiatakarékos fűtéstechnikai megoldások szerepeltek. A felvételen az érsekújvári (Nővé Zámky) Renokov helyi ipari vállalat „Reko“ gázfűtésű kazánja (Felvétel: M. Vodéra) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A LEGŐSIBB SZOBOR Tolbagában, a Bajkálon túli terület öskökori lelőhelyén alighanem a Föld egyik legrégibb szobrára bukkantak a régészek. A mélyen ülő szemű, lebiggyedt alsó ajkú medvealakot orrszarvúcsontból faragták ki. A szobrász nyilvánvalóan jól ismerhette a fenevadat, jóllehet medvecsontokat nem találtak a közelben. A rétegvizsgálat és a radiokarbonos kormeghatározó vizsgálatok eredménye szerint a szobor 26-35 ezer éves. A mikroszkópos vizsgálat szerint az öskökori művész köszerszámot használt a csont megmunkálásához. RÖVIDÜLŐ EVEK Szovjet geológusok új bizonyítékhoz jutottak arra vonatkozóan, hogy rövidülnek az évek. Körülbelül 360 millió évvel ezelőtt még 480 napig tartott egy földi év. A koralipolip- kövületek falán bukkantak rá a bizonyítékra. Szibériai kutatók megállapították, hogy a megkövült korallpolipok falán a fák évgyűrűihez hasonló évgyűrűk vannak - a télen kialakultak vékonyabbak, a nyáriak szélesebbek. A mai korallállatok évgyűrűje 365 vonalból áll, a legtöbb ősi korallállaté 470-480 vonalból. A szovjet geológiai intézet szakértői ezt annak bizonyítékául tekintik, hogy a Föld forgása lassul. Számításaik szerint egy nap 50 ezer évenként lesz hosz- szabb egy másodperccel. Ha a lassulás ilyen ütemben folytatódik, másfél milliárd év múlva egy nap hosszúsága lesz egy év. Ezek a kutatások nemcsak elméleti jelentőségűek, hanem új megvilágításba helyezhetik a bolygók és a Naprendszer eredetével, fejlődésével kapcsolatos elméleteinket is. (d) SZÁMÍTÓGÉP - KÍNAI ÍRÁSJELEK SZÁMÁRA A kínai írás mintegy 60 000 írásjelből áll, de közülük általában csak mintegy 8000-et használnak. Eddig a számitógépek nem tudtak kiirni ennyi jelet. Ezért a számítógépek a szöveget a Kínában szokatlan latin betűs átírásban nyomtatták ki. Kínában most olyan programot készítettek, amelynek révén a számítógép kifogástalan kínai írásjeleket ír ki. Úgy jártak el, hogy az összetett jeleket egyszerűbb egységekből építették föl. Különösen az okozott sok gondot, hogy miképp fogalmazhatók meg a számítógépprogramok egyértelmű nyelvén a több mint kétezer éves kínai írás hagyományai, kifinomult esztétikai szabályai. (Wissenschaft und Fortschritt) számítógép árusítja az operajegyeket teszi az elővételi pénztárak közti - gyakran megbízhatatlan - kapcsolattartást, segíti, hogy minden jegy, amelyre igényt tartanak, elkeljen, illetőleg hogy az operába menni szándékozók biztosan hozzájuthassanak a még megvehető jegyekhez. (Basler Zeitung) A nemrég újra megnyílt frankfurti „Régi Opera“ egy- egy következő havi összes előadásának jegyeit számítógép kezeli. Az elővételi pénztáraknál képernyő mutatja a nézőtér még szabad helyeit, s egy nyomdai berendezés azonnal kiadja a kért jegyeket. A számítógép feleslegessé
