Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-03 / 48. szám

A természetszeretö ember akkor érzi jól magát, ha kertjében nyesegetheti, ápolgathatja fáit, szemét legeltet­heti a díszcserjék, zöldségfélék és virágok tarka szőnye­gén. Kedvteléssel tesz-vesz, egy kis tereferére, szakmai tanácskozásra csak akkor szakít időt, ha szomszédja, ismerőse, rokona ráköszön. Ilyenkor a kispadon vitatja meg, mit, hogyan kellene tenni, milyen módszerek alkal­mazásával teremhetne még többet kertje, válhatna még szebbé. Mert az igazi kertészkedő állandóan verseng a legjobb eredményekért, jólesóen hallja, ha az arra járó dicséri nsunkáját. A látogatót jó szokás szerint egy kis kostolóval, levesbevalóval bocsátja útjára, érezze ízét a kertje termésének. A kellemes és hasznos időtöltés módjáról az időszerű kérdésekről, a távlatokról beszéltek a Szlovákiai Kertbará­tok Szövetsége Központi Bizottsága ünnepi ülésének résztvevői a szövetség megalakulása huszonötödik éfvor- dulója alkalmából. Alapítótagok emlékeztek az indulás időszakára, amikor kevés tudással tették meg az első lépéseket a parlagon heverő földek megművelésére. Kevés tudással, de annál nagyobb lelkesedéssel alakítot­ták ki az első kerttelepeket, amelyeket egymást segítve eredményesebben művelhettek. A Szlovák Gyümölcstermelők Egyesülete kezdte egybe­hangolni az úttörők munkáját. A mozgalomban 1957-ben következett be fordulat, amikor a Szlovákiai Kertbarátok I. kongresszusán jóváhagyták az új alapszabályzatot és megválasztották a központi bizottságot. Ekkor hoztak határozatot alapszervezetek és járási bizottságok alakítá­sára, tanácsadó-szolgáltató központok létrehozására. Az alapszervezetekben előadások hangzottak el a gyümölcs­fák gondozásáról, a zöldségtermesztés legmegfelelőbb módszereiről. A kertek olyan módon való kialakításáról, hogy azok szebbé tegyék a falvakaf^és városokat. A vala­mikor nagyra nőtt bozót helyén ma már szépen művelt kiskertek, parkok vannak. A kongresszus után nagy fejlődésnek indult a szervezet. Megtartásának évében 1800 tag 78 alapszervezetbe tömörült. Ján Vysokaj, Alexej Sinko, Dominik Pochiba és társaik megalakították az első járási bizottságokat. Az Kitüntetik az alapító tagokat, a legjobb eredményeket elérő kertbarátokat- Célunk, hogy az elhanyagolt, megműveletlen föld is zöldséget, gyümölcsöt teremjen. - hangsúlyozta főbe­számolójában Vladimír Mosny, a SZKSZ Központi Bizottságának titkára eredmények vonzották a kertészkedni vágyókat. 1967-ben már az 1052 alapszervezetnek 60 291 tagja volt. A következő kongresszusok a követelményeknek meg­felelően mindig újat hoztak. Érsekújváron (Nővé Zámky), Senicán, Nyitrán (Nitra) megalakultak az első szolgáltató- üzemek. Ahogy a szövetség erősödött, újabb üzemeket létesítettek. Napjainkban már 12 szolgáltatóüzem 46 üzle­tében vásárolhatnak a kertbarátok a termeléshez szüksé­ges eszközöket, anyagokat. Egyes alapszervezetekben kistraktorok, permetező- és más gépek könnyítik a terme­lők munkáját. Ennyi lenne dióhéjban a szövetség fejlődésének törté­nete. Az ünnepi ülésen elhangzott felszólalások már arról szóltak, hogy a hasznos tapasztalatokat felhasználva milyen irányba tevékenykedjenek az alapszervezetek tag­jai. Nagy felelősség hárul a központi bizottságra, mert a szövetségnek a jubileumi évben már 150 ezer tagja lesz. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mához tartozó társadalmi szervezetek közül ez a legna­gyobb. A távlati tervek szerint 1990-ig a tagok száma 250 ezerrel emelkedik, akik 19 800 hektáron gazdálkodnak Hol, milyen módon termeljenek, hol értékesítsék termény­fölöslegüket - ez volt a központi probléma. Vladimír Mosny, a szövetség titkára főbeszámolójában többször is hangsúlyozta, hogy a kertbarátok a nagyüzemi technológiával nem művelhető, elhanyagolt területeken akarnak termelni. A nagyvárosok peremterületein minta­kerteket létesítenek. Sokszor emlegette a szép, a kellemes és a haszonos tevékenység összehangolását. Ezután arról beszélt, hogy lényegesen hozzájárulnak a zöldség- és gyümölcspiac gazdagításához. Idén megközelítőleg 30 ezer tonna gyümölcsöt és 65 ezer tonna zöldséget adnak el az alapszervezetek tagjai a felvásárló szervezeteknek A becslések szerint a 7. ötéves tervidőszakban a zöldség­eladás 72 800 tonnára, a gyümölcseladás 67 200 ton­nára emelkedik. Ha ezt a tervet sikerül megvalósítani, akkor lényegesen emelkedhet az egy lakosra jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ilyen célok eléréséért is dolgoznak a kertbarátok, akik feladataikat sokszor nehéz körülmények között valósítják meg. Erről beszélt Ján Serdas, az SZLKP KB mezőgazda­sági osztályának dolgozója. Hangsúlyozta, hogy a zöld­ség- és gyümölcstermelésben kitűzött távlati terveket nem lehet teljesíteni a kertbarátok hasznos tevékenysége nél­kül. Elmondotta, hogy a kertbarátoknak, mint az integrált mezőgazdasági termelés szerves részének minden támo­gatást meg kell adni a jövőben. A nemzeti bizottságoknak elő kell segíteniük, hogy a parlagon heverő földeket minél hamarább megkapják művelésre a kertészkedni akarók. A terméketlen földek kisajátítása lassan halad. Javasolta, hogy a kertbarátok több olyan zöldséget és gyümölcsöt termeljenek, ami ma még hiánycikk. A termés egy részét dolgozzák fel és megfelelően tárolják. LadislavŐupik, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterének helyettese szintén arról beszélt, hogy a kertbarátok sokat segítenek a lakosság zöldséggel és gyümölccsel való ellátásában. Jó munkájukért Richard Ruzovic mérnöknek, a szövetség elnökének átnyújtotta a minisztérium elismerő oklevelét. Bírálta a termelés és a felvásárlás között mutatkozó aránytalanságokat, han­goztatta, hogy javítani kell a szállítói-megrendelői kapcso­latokat. Fejtegette, hogy jobban kell szervezni és irányítani a zöldség- és gyümölcstermesztést. Intézkedésekkel ele­jét kell venni, hogy egyes kertészkedök különböző speku­lációs tevékenységgel túlságosan m'eggazdagodjanak a fogyasztó rovására. Az ünnepi ülés résztvevői üdvözlő levelet küldtek az SZLKP Központi Bizottságának, amelyben ígéretet tettek, hogy minden lehetőséget felhasználnak" minél több zöld­ség és gyümölcs termelésére. A felszólalók közül Anna Horanská, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Központi Bizott­ságának tagja nagyon szépen foglalta össze a két szövet­ség tevékenységének célját. „Úgy kell dolgoznunk - mon­dotta -, hogy városaink és falvaink virágzó kertekké váljanak, hogy az emberek ilyen környezetben sokáig éjlenek...“ Ilyen szellemben, ilyen nemes célok elérésének érdeké­ben ülésezett a szövetség Központi Bizottsága. Az elfoga­dott határozat még eredményesebb munkára ösztönöz minden természetszerető embert. BÁLLÁ JÓZSEF A nagymegyeri (Calovo) üzletben a kertbarátok meg­vásárolhatják a szükséges eszközöket és anyagokat (Felvételek: Eugénia Nizníková és archív) E lég, ha csak szűk kis környezetünk­ben nézünk, körül, máris rájövünk, hogy a kábelgyár termékei nélkül nem sokra mennénk otthonunkban. És mi len­ne akkor, ha az ipar, a kohászat vagy az egészségügy nélkülözné ezeket a gyárt­mányokat? Leállna a termelés, megsza­kadna a gyártási folyamat, az orvos tehe­tetlenül állna a röntgen-berendezés mel­lett. A kábelok, a huzalok, a szigetelt vezetők tehát ugyanolyan nagy szerepet játszanak az életünkben, mint maga a tárgy, amelynek születését elősegítik. Dusán Synakot, a bratislavai Kablo fejlesztési és kutatási részlegének veze­tőjét azzal a kérdéssel kerestük fel hogy milyen hatással van vállalatuk gyárt- mányfeljesztésére napjaink fokozott anyag- és energiatakarékossága.- Kezdjük az erősáramú kábelokkal. Közismert, hogy ezek gyártásához jelen­tős mennyiségű rézre van szükségünk. A terv szerint a jövőben kétmillió koronás évi rézmegtakarítással számolunk. Ami pedig a 22 kV-os kábelokat illeti: véko­nyabb lesz a védőburkolatuk, így keve­sebb polietilént használunk majd fel, s ezáltal a gyártási munkálatok is lerövi­dülnek. Anyag- és energiatakarékosság­ról tehát csak a régebbi termékeinknél beszélhetünk, mivel egy egészen új gyártmány paramétereit nem hasonlít­hatjuk semmihez, s csak néhány évvel később derülhet ki, hogy melyik alap­anyagból vehetnénk el a takarékosság címén. Jelentős anyag- és munkaerő- megtakarítást hoz majd magával az új típusú magasfrekvenciájú kábelszalag is, amely elsősorban a számítástechnikában és az elektrotechnikában használatos. Nagy mennyiségű villamos energiát és rezet spórolunk majd meg a mágneses rendszerek szupravezetőinek fejleszté­sével is. Vállalatunk gyártmányfejlesztése kü­lönböző elveken alapszik, amelyek közül a minőség kérdése áll az első helyen. Azt szeretnénk ugyanis elérni, hogy terméke­ink paraméterei összhangban legyenek a nemzetközi csúcsszínvonallal Az anyagtakarékossággal párhuzamosan pedig csökkenteni szeretnénk a behoza­talt a tőkés országokból és itt elsősorban a nemesfémekre gondolok. S mindemel­lett természetesen a munkatermelékeny­ség fokozását is elsőrendű feladatunknak tartjuk.- A Kablo komplex ésszerűsítési terve azt is meghatározza, miből mennyit kell megtakarítanunk - folytatja Samarjay Károly, a vállalat ésszerűsítési osztályá­nak főelőadója. - Nézzük csak a számo­kat. Tavalyelőtt úgy terveztük, hogy 1981-ben 130 tonna fémet takarítunk meg, helyette 178 tonnával használtunk fel kevesebbet. Idén, az év első hat hónapjában 68 tonnát takarítottunk meg. Hasonlóan gazdálkodtunk a tüzelő­anyaggal és a villamos árammal is. Az elmúlt évben 1035 tonna volt a terv: valóságban azonban 1170 tonna kőszén- egyenértékű tüzelőanyagot spóroltunk meg. Az idei tervünk még ennél is maga­sabb: 1700 tonnát ír elő. Az anyag- és energiatakarékosságban természetesen az újítási javaslatoknak is fontos-szerepük van. Például a 22 kV-os kábel gyártását ezidáig bizonyos hosszú­ság után meg kellett szakítanunk, s ez bizony jelentős veszteséget okozott. Ez a termelési módszer szerencsére meg­szűnt, tehát kevesebb alumínium vész majd kárba. S ha már itt tartunk, szeret­nénk elérni, hogy jobb minőségű alap­anyaggal dolgozhassunk mint eddig, hi­szen akkor a huzalok minősége is jobb lesz. A veszteség csökkentése érdeké­ben pedig újabb intézkedéseket fogunk bevezetni. S befejezésképpen még any- nyit, hogy ha sikerül elérnünk azt is, hogy a védőburkolatokhoz szükséges alap­anyagokat, amelyeket eddig a tőkés or­szágokból hoztunk be, a jövőben a KGST-tagállamoktól szerezzük be, ak­kor a devizakoronában is nagyobb meg­takarítást tudunk majd kimutatni.-szabó­GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS A KÁBELGYÁRBAN 25 ÉVES A SZLOVÁKIAI KERTBARÁTOK SZÖVETSÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents