Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-19 / 46. szám

BESZÉLGETÉS AZ SZKP SCSEKINÓI JÁRÁSI BIZOTTSÁGA ÉS AZ SZLKP POVA2SKÁ BYSTRICA-I JÁRÁSI BIZOTTSÁGA VEZETŐ TITKÁRÁVAL ÚJ szú TflMGflQUK « ÚJAT ■ Mellébeszélés helyett őszinte érdeklődést a scsekinói rendszer iránt • Az ötéves terv­időszak fokozott feladatai csak a munkatermelékenység növelésével teljesíthetők • Az anyagi érdekeltség rendszerének hosszú távon történő érvényesítése nálunk is a munkatermelékenység növelésének egyik motorja lehet Jó három esztendővel ezelőtt, 1979 szeptemberében a Pravda egy munkacso­portja cikksorozatot írt arról, milyen alapel- vekból kiindulva építették ki a szovjetunió­beli scsekinói járásban az anyagi érdekelt­ség, elsősorban a munkások anyagi érde­keltsége rendszerét, illetve, hogy e rend­szer érvényesítése miként járul hozzá a munkatermelékenység folyamatos növe­léséhez. A szovjet tapasztalatok iránt nem­csak az üzemekben nyilvánult meg élénk érdeklődés, hanem egyes járási pártbizott­ságokon is. A sajtóban számos cikk jelent meg a scsekinói vegyészek tapasztalatai­nak hasznosításáról, illetve módszerük el­terjedéséről a munkások körében. A kezdeményezésnek az a lényege, hogy a munkatermelékenység folyamatos növelése és a minőség javítása érdekében hosszú távon érvényesítik az anyagi érde­keltség alapelveit. Ezeket a törekvéseket az SZKP KB-tól kezdve, az SZKPTulai Terüle­ti Bizottságát és a járási pártbizottságokat is beleértve egészen az alapszervezetekig az összes pártszerv és -szervezet következe­tesen támogatja. A közép-szlovákiai kerület és a tulai terület testvéri együttmúküdése már több mint kétévtizedes múltra tekint vissza, és a kapcsolatok rendszere, a tapasztalatcse­re, a járásokra és a városokra, az ipari és mezőgazdasági tevékenységre, illetve más területekre egyaránt kiterjed. A Povazská Bystrica-i járás és a scsekinói járás - amelyben Georgij Nyikolajevics Grocesz- kul, az SZKP jb vezető titkára - már hosz- szabb ideje működik együtt. A közelmúltban Groceszkul elvtárs Povazská Bystricára lá­togatott, hogy megbeszéléseket folytasson Jozef Chuchút elvtárssal, az SZLKP Po­vazská Bystrica-i Járási Bizottságának ve­zető titkárával. Ezt az alkalmat kihasználva néhány kérdést tettünk fel a testvérjárások vezető párttitkárainak.- Az SZKP XXVI. kongresszusán L. I. Brezsnyev elvtárs kiváló mozgalomként ér­tékelte a scsekinói dolgozóknak a munka­termelékenység növelésére irányuló mód­szerét. Miként bontakozott ki e kezdemé­nyezés - amelynek jelszava a ,, kevesebb dolgozóval több terméket és több kerese­tet“ - azóta, hogy a szlovákiai újságírók tanulmányúton Scsekinóban jártak?- Az AZOT művekben, amely vegyipari termelési társulás, a szakmák összevoná­sára, a gépkezelői tevékenység kiterjeszté­sére, a munka jobb megszervezésére, első­sorban pedig műszaki újdonságok érvénye­sítésére törekedtek. Az eredmény: 1818 dolgozót,_ a teljes létszám egyötödrészét, más munkahelyekre tudták átcsoportosíta­ni. A mozgalom elterjedése az egész járás­ban több mint 6000 dolgozó munkaerejének megtakarítását tette lehetővé, - mondotta Groceszkul elvtárs. - Ennek köszönhetően a múlt ötéves tervidőszakban teljes mérték­ben a munkatermelékenység növelésével biztosítottuk az ipari termelés növelését. A tulai területen a munkaerő-megtakarítás a mi járásunkban elért eredménynek több mint a tízszeresét teszi ki. A módszer azóta a népgazdaság összes ágazatában elter­jedt. Meggyőződésem, hogy univerzális, életképes, fejlődőképes módszertől van szó, amelynek alapja az, hogy hosszú távon anyagilag érdekeltté tesszük dolgozóinkat (elsősorban a munkásokat) a munkaterme­lékenység folyamatos növelésében.- Kérem, Groceszkul elvtárs, részlete­sebben is szóljon az eredményekről.- A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban a Szovjetunió 9300 termelési társulásában és vállalatában ve­zették be a munkatermelékenység folyama­tos növelésére és a termelés fokozására irányuló intézkedéseket. Ez összesen több mint 18 millió dolgozót érint. Az intézkedé­sek eredményeként a 10. ötéves tervidő­szakban az ipari szférában ennek köszön­hetően 968 ezer dolgozó, tehát a teljes létszám 6 százaléka szabadult fel más munkaterületekre.- Számítsuk ki ebből, hogy -175 rubel havi átlagbért figyelembe véve - milyen eredményeket értek el a mozgalom érvé­nyesítésével a bérfejlesztésben. Tudjuk, hogy a scsekinói mozgalom alapelveinek értelmében a megtakarított bértömeg 50 százalékát fordítják bérfejlesztésre.- Havonta 84,7 millió rubelről van szó, és ugyanilyen összeggel növelhettük a kulturá­lis, szociális, lakásépítési és egyéb alapo­kat, amelyekkel a szakszervezet és az üzemvezetés rendelkezik, - mondotta Gro­ceszkul elvtárs. - A scsekinói módszer elterjesztésében országos viszonylatban is példát mutatnak a műtrágyagyártó vállala­tok, amelyekben több mint 60 ezer dolgozó munkaerejét takarították meg. Ezek a dol­gozók új kapacitásokba mehettek át termel­ni. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a scsekinói módszer lénye­gében csak jó alapokat teremt a termelés hatékonyabbá tételéhez. Három alaposzlopa van e módszernek: a stabil, néhány évig érvényes termelési terv, a szilárd béralap és az a jog, hogy a megtakarított bértömeggel szabadon ren­delkezhetünk a dolgozók keresetének nö­velésére és a szociális-kulturális szükségle­tek jobb kielégítésére.- Aki figyelmesen olvassa a szovjet saj­tót, az megállapíthatja, hogy a scsekinói módszert még a Szovjetunióban sem vezet­ték be oly mértékben, amilyenben azt a le­hetőségek indokolnák. Miként vélekedik ön, Georgij Nyikolajevics, miért oly lassú ütemű e progresszív módszer érvényesítése?- Akik nem félnek az egészséges kocká­zattól, azok síkra szállnak e módszer beve­zetéséért, akik pedig nem szívesen kavar­ják fel az állóvizet, akikre a kényelemszere­tet jellemző, azok különféle kibúvókat ke­resnek. Nem azokat kell kérdőre vonni a le­hetségesnél lassúbb ütem miatt, akik jó eredményeket érnek el az új módszer beve­zetésében, hanem azokat, akik kibúvókat keresve próbálják megmagyarázni, miért gátolják a fejlődést, végső soron miért érvé­nyesítenek a társadalmi érdekekkel ellenté­tes szemléletet. Persze - mutatott rá Geor­gij Nyikolajevics - a kérdés nem éppen egyszerű. Annak ellenére, hogy a scsekinói módszer szerves alkotóelemévé vált az SZKP KB és a Szovjetunió minisztertaná­csa határozatának, amelyet 1979 júliusá­ban hagytak jóvá a tervezés és a gazdasági mechanizmus tökéletesítésével kapcsolat­ban, a helyes alapelvek érvényesítése von­tatottan folyik. Vajon mivel magyarázható ez? Elsősorban azzal, hogy nem tartják be elég következetesen azokat az alapelveket, amelyek az imént már említett „három alap- oszlopból“ következnek.- Nem tudom, jól értelmezem-e a kér­dést, ezért hadd említsek meg egy esetet, amelyről a szovjet sajtó is írt. Az Avtokraz termelési társulás - amelyhez hasonló (a dolgozók számát tekintve) Csehszlovákiá­ban egyetlen egy sincs - kiváló eredménye­ket értek el a scsekinói módszer bevezeté­sében. A tehergépkocsigyártó társulás két évvel a kitűzött határidő előtt teljesítette a termelésnövelés és a munkatermelékeny­ség-fejlesztés ötéves tervét. Erre a társulást irányító minisztérium módosította a bérfej­lesztési normatívát, tehát csökkentette az 1 mbel termelési értékre kifizethető bér összegét. Ezzel lényegében megsemmisí­tették a scsekinói kísérlet eredményeit, és újból érvényesítették az ,,elért eredmények szerinti“ bérfejlesztést. Az eredmény: az Avtokraz társulásban rohamosan csökkent a növekedés üteme, mégpedig a következő mértékben: a termelés mennyiségét illetően a felére, a munkatermelékenység szem­pontjából pedig jóval kevesebb mint a felére.- Igen, az ilyen esetek gátolják a scseki­nói rendszer érvényesülését. Ugyanakkor azonban szubjektív tényezők is közreját­szanak. Itt konkrétan arra gondolok, hogy az állóvizet kedvelő vállalatigazgató szíve­sen egyetért a minisztérium ilyen intézkedé­seivel. A kényelemszerető ember azt tartja: én békében hagyom őket, ők békében hagynak engem. Mert kétségtelen, hogy kényelmesebben lehet teljesíteni a tervet nagyobb létszámmal, „puhább“ normákkal és nagyobb létszámra tervezett béralappal, mert közben még munkaerőhiányra is hivat­kozni lehet. Ilyen körülmények között nem kell törődni a szakmák összevonásával, A Povazská Bystrica-: Gördulócsapégy-gyér dolgozói a X. szakszervezeti kong­resszus és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett felajánlásuk­ban vállalták, hogy a saját termelési érték mutatóját 6,5 millió korona értékkel túlteljesítik, ésszerűsítési intézkedésekkel 1210 tonna vasat és 200 tonna színes­fémet takarítanak meg, továbbá csökkentik a tüzelőanyag- és energiafogyasztást A Jozef Vrana vezette munkacsoport 246 ezer korona értékű vállalást fogadott el. A felvételen Jozef Vrana (jobbról) és Milan Baéka a présdarabokat fűrészelő berendezés vezérlőpultját kezeli (Felvétel: Vladimír Gabőo - ÖSTK) több szakma elsajátíttatásával, a gépkeze­lői munkaterület bővítésével, a műszaki re­konstrukcióval, az újítási javaslatok nyújtot­ta lehetőségek kiaknázásával, tudományo­san indokolt munkaszervezés bevezetésé­vel, az emberek körében végzett politikai­szervező munkával, a hosszú távra szóló ösztönzési rendszer bevezetésével, az ér­dem szerinti jutalmazás meghonosításával a szocializmusnak ártó egyenlősdi helyett. Az is tény, hogy a kísérletet nem lehet eredményesen megvalósítani, ha a törek­vés elszigetelt, és csak egyetlen vállalatra vonatkozik. Úgy vélem, hogy a fejlődést nagyon meggyorsítaná a megfelelő gazda­sági mechanizmus kialakítása. Ezzel olyan körülményeket teremtenénk, amelyek anyagilag is kedvezőtlenül érintenék az ál­lóvizet kedvelő, kényelemszerető irányítási dolgozókat.- Vajon nem túlságosan kemény fogal­mazás ez? A scsekinói rendszerben ön milyen jelentőséget tulajdonít például a bri­gádonkénti munkaszervezésnek és jutal­mazásnak?- Ez a megfogalmazás nemcsak az én véleményemet fejezi ki. A scsekinói moz­galmat nemcsak egyszerűen és fegyelme­zetten kell bővíteni, hanem új minőségekkel is gazdagítani kell. Az SZKP KB dolgozói megállapították, hogy ezek a módszerek eredményesen alkalmazhatók szinte az összes népgazdasági ágazatban. A párt központi bizottsága komplex elemzést haj­tott végre ezzel kapcsolatban, és az anyagi érdekeltség elveinek hosszú távon való ér­vényesítésével kapcsolatos kérdéseket az SZKP Tulai Területi Bizottsága is megvitat­ta. A határozat egyértelműen kimondja: a scsekinói módszert sokoldalúan ki kell használni az összes ágazatban. A brigá­donként! munkaiszervezés és jutalmazás bevezetése nem zárja ki a scsekinói mód­szer alkalmazását, ellenkezőleg, ez Is a megvalósítás egyik formáját jelenti.- A mezőgazdaságban is?- Hangsúlyozom - mondotta Georgij Nyikolajevics -, hogy a mezőgazdaságban a brigádonkénti munkaszervezéssel és ju­talmazással érvényesíthető a scsekinói módszer. Ez a munkatermelékenység roha­mos növekedéséhez, a termelés mennyisé­gi és minőségi fejlesztéséhez és a termelési költségek csökkenéséhez vezet.-Megkérem Groceszkul elvtársat, mond­jon véleményt Chuchút elvtárssal együtt a testvérkapcsolatok eddigi alakulásáról.- Úgy vélem - mondotta Georgij Nyikola­jevics -, hogy most fejeződik be az általunk alkalmazott pártmunka-módszerek, -formák és -rendszerek kölcsönös megismerésének az időszaka. Megismerkedtünk egymás iparával és mezőgazdaságával, illetve ezeknek az ágazatoknak a képviselőivel. Nemcsak a tisztségviselők szintjén mélyí­tettük el a kapcsolatokat, hanem a terme­lésben dolgozók is megismerték egymást, sőt családok között is kiépültek baráti kapcsolatok.- Egyetértek veled, Georgij - kapcsoló­dott be a beszélgetésbe Chuchút elvtárs. A két testvérjárás közötti kapcsolatok min­den évben tovább fejlődtek, új területekkel gazdagodtak. Én különösen a párt vezető szerepe érvényesítésében, a pártellenőrzé­si módszerek alkalmazásában, valamint a gazdasági gondolkodás fejlesztésében- tehát a gazdasági propaganda érvényesí­tésében - való együttműködést tekintem fontosnak.-A megszerzett tapasztalatokból mit hasznosítanak a Povazská Bystrica-i já­rásban?- Egyelőre az egyes brigádokban láttunk hozzá a scsekinói módszer kísérleti alkal­mazásához. A gondolatok népszerűsítésé­re kihasználjuk a gazdasági propagandá­ban rejlő lehetőségeket. A jól felkészített lektori testület tagjai közvetlenül a munka­helyeken terjesztik a szovjet módszereket. Nem általánosságban hangsúlyozzák a köz­ismert tételeket, hanem konkrét feladatok végrehajtására össztönöznek. Azt akarjuk, hogy a scsekinóiak céljai járásunk dolgozói számára is sürgető feladatokká váljanak. A társadalomban és,a gazdasági életben ugyanolyan célokért küzdünk mint a szovjet elvtársak. Tehát a végrehajtás során is hasonló módszerek alkalmazására van szükség. A tapasztalatcsere fontos té- nyézöje a fejlődésnek, mert így elkerüljük a kettősség veszélyét, és a már felfedezett összefüggéseket, az összegyűjtött ismere­teket nem kell felfedeznünk, összegyűjte­nünk. Elektrotechnikai Kutatóintézetünk például átadta a scsekinói elvtársaknak a műszálkészítéssel kapcsolatos tapasztala­tokat, és folyamatban van - hasonló céllal- a tirisztorrendszerek problematikájának feldolgozása. Mi is számos szovjet mód­szert alkalmazank, így például egy szovjet újításból kiindulva az üveggyárban 400 dol­gozó végzi el azt a munkál, amelyet - régi körülmények között - csak 2000 tudott volna elvégezni. Az újat mindig lelkesen és tettrekészen támogatjuk. ARNOŐT BAK ’ 1982. XI. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents