Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-19 / 46. szám
A ÚJ szú 3-1982. XI. 19. ÖRMÉNY SZSZK A hat évtized értéke irta: Fagyej Szarkiszjan akadémikus, az Örmény SZSZK Minisztertanácsának elnöke Az örmény nép bolygónk legrégibb népei közé tartozik. így az a hatvan év, ami a Szovjetunió megalakulása óta eltelt, csak egy pillanat történelmében. Van azonban egy másik számadás is, amely azt tartja számon, mit adott ez a hat évtized a népnek. A köztársaság arculata gyakorlatilag teljesen megváltozott: nőtt az anyagi jólét, a műveltség színvonala, más lett a dolgozó ember közérzete. A legszembetűnőbbek a gazdasági eredmények: az ipari termelés a forradalom előttinek 390- szerese, a mezőgazdasági a nyolcszorosa. Bármilyen hosszan is sorolnánk a Szovjet Örményország társadalmi-gazdasági haladásáról megcáfolhatatlanul tanúskodó tényeket, ezek magukban mégsem adnák meg a választ arra a kérdésre, melyet oly gyakran hallunk Nyugatról jött vendégeinktől: nem áldozta-e fel az örmény nép gazdasági és tudományos-technikai haladásáért cserébe ön- rendelkezését. nemzeti jellegét és kultúráját, melyekre több évszázados mozgalmas történelme során tett szert? E illedelmes kérdés mögött egy másik húzódik meg: folyik-e Örményország ru- szifikálása, vagyis rákényszerítik-e az örmény népre az orosz kultúrát és az orosz nyelvet? Kezdjük a tényekkel: Örményország 1500 általános középiskolája közül csak 74 az orosz, ami megfelel a köztársaság lakossága nemzetiségi összetételének. A jereváni egyetemen és a köztársaság többi főiskoláján az előadások kilencven százaléka örmény nyelven folyik. A könyvek 80 %-a, az újságok és folyóiratok döntő része örmény nyelven jelenik meg, örmény nyelvűek a nemzeti filmstúdió alkotásai is. Az állami intézményekben, társadalmi szervezetekben, népi bíróságokon ugyanaz a munkanyelv, mint amely nyelven az örmény családokban az anya szól gyermekéhez. Ezek a nyelvi kultúra fejlődését bizo1913-ban az ipar a termelésben csak 14 százalékkal részesedett, napjainkban már 75 százalékkal. Az ipar sokágazatú komplexummá vált, amely több mint 500 különböző üzemet egyesít. A vezető ágazatok a bányászat és kohászat, az energetikai, a vegyi-, a gép- és az elektronikai ipar. Fejlett az üveg és a kerámia gyártása, az élelmiszer-, a textil- és cipőipar is. A hatvan év alatt teljesen megváltozott a mezőgazdaság is. A mezőgazdaságilag hasznosított területek több mint fele öntözött. A köztársaság területén összesen háromezer öntözöcsatorna épült. A földek 52 százalékán gabonát termesztenek, a többin déligyümfölcsöket (fügét, gránátalmát), gyapotot, dohányt, zöldségféléket, cukorrépát. Az állattenyésztéshez kedvező feltétenyító tények, mely - mint köztudott- a nép nemzetiségi életének egyfajta tükre. Nem véletlen, hogy 27 ország örmény diaszpórájának képviselői százával jönnek a köztársaságba, hogy anyanyelvükön tanuljanak. A kérdésnek van azonban egy másik oldala is, amely nem kevésbé lényeges, s amelyre szeretném felhívni a figyelmet. Az orosz nyelv szerepéről és jelentőségéről szeretnék szólni a szuverén örmény SZSZK lakosságának életében. A világ ismeri William Saroyan írót (1908-1981), aki az Egyesült Államokban élt és angolul írt. örmény írónak vallotta magát. Egyszer szomszédommal- az egyik jereváni iskola ötödikes tanulójával beszélgettem Saroyanról. Közben csak úgy megkérdeztem tőle: melyik nyelvet beszéli gyengébben - az örményt vagy az oroszt? A kisfiú nem értette meg azonnal: „Gyengén az angolt beszélem... De feltétlenül el akarom olvasni Saroyan elbeszéléseit eredetiben is.“ A tizenegy éves kisiskolás ösztönösen megértette az orosz nyelv szembeállításának helytelenségét örmény anyanyelvével. Ez szerintem, sok mindent bizonyít. Az egyik bibliai történet arról szól, hogy Bábel tornyának építői elveszítették közös nyelvüket, s ezután nem értették meg egymást. Képletesen szólva, a Szovjetunió több mint száz nemzete és nemzetisége számára az orosz nyelv az a szerencsés eszköz, amely lehetővé teszi számukra, hogy megértsék egymást. A tudomány ismeri a synergia fogalmát, vagyis az energiák tudatos egyesítését. Úgy tűnik, ez a kifejezés teljes mértékben megfelel a Szovjetunió nemzetei és nemzeti kultúrái közti kölcsönös kapcsolatok jellemzésére. Szovjet Örményország történelmét elemezve feltétlenül arra a következtetésre jutunk, hogy fejlődése leghatalmasabb és leghatékonyabb ösztönzője - a többi szovjet néppel való szövetsége, erőfeszítéseik egyesítése. leket nyújtanak a nagy hegyi legelők. A legjelentősebb a szarvasmarha tenyésztése, de alig marad el mögötte a juhtenyésztés. A 11. ötéves tervidőszakban örmény- országban el akarják érni az ipari termelés 29-32 százalékos növelését. Ezen belül jelentősen növelik a rádiótechnikai és elektronikai ipar, a műszerek és a megmunkáló gépek gyártását. A tervek szerint a brut% mezőgazda- sági termelés évente átlagosan 10-12 százalékkal fog növekedni, ami azt jelenti, hogy éves átlagban legkevesebb 310 ezer tonna gabonát, 240-260 ezer tonna szőlőt, 400-430 ezer tonna zöldséget, 95 ezer tonna húst és 520 ezer tonna tejet kell termelni. A jereváni Ifjúsági Palota, a főváros egyik legeredetibb építészeti létesítménye. Az épületegyüttes magába foglal egy 500 ágyas szállodát, házasságkötő termet, diszkót, ízlésesen berendezett kávézókat, bárokat, éttermeket. A gyerekeknek - szépet és jót Az örmények családszerető emberek. A sok gyerek — főleg falun - még ma is a család büszkesége. A mai örmény társadalom jellemző vonása, hogy mindent megtesz a gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődéséért. Az örményekre jellemző, hogy szeretik, értik és művelik a művészetek különböző ágazatait. Olyan óriásokat adott ez a nép az egyetemes emberi kultúrának, mint Aram Hacsaturjan zeneszerző, Mar- tirosz Szárján festő. Alekszandr Taman- jan építész. A köztársaságban nagy figyelmet szentelnek a felnövekvő nemzedék esztétikai nevelésének. Az 1500 általános középiskola közül már 385-ben kötelező tantárgyként sajátítják el a tanulók az esztétika és az etika alapfogalmait. A közeljövőben ezeket a tantárgyakat bevezetik a köztársaság valamennyi általános iskolájában. Ezenkívül számos zene- és képzőművészeti iskola működik; létrehozták a gyermekalkotások múzeumát, a gyermekek központi kísérleti képzőművészeti stúdióját. A jereváni Ifjúsági Palotában gyermekdiszkó működik, ahol a gyerekek érdekes emberekkel - zeneszerzőkkel, írókkal, színészekkel - is találkozhatnak. • A jereváni Cskalov Ruhagyár óvodájában zenére oktatják a gyerekeket. Az óvodának saját ének- és zenekara van. A felvételen: az énekkar egyik szólistája. (APN-felvételek) Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 29,8 ezer négyzetkilométer Lakosainak száma: 3,12 millió Fővárosa: Jereván - 1 millió lakos • 15 szövetségi köztársaság közül Örményország a legkisebb. Területe nagyjából Belgium területével egyenlő. • A lakosság nemzetiségi összetétele: örmények 88,6 %, azerbajdzsánok - 5,9 %, oroszok - 2,7 %. A lakosság 61 %-a a városokban él. • Az iparban kb. 300 ezer munkás és 40 ezer mérnök dolgozik. A szintetikus kaucsuktól a műgyémántig, a számítógépektől a nagy pontosságú mérőműszerekig terjed az örmény ipari termékek skálája. Ezek egy részét - a mezőgazdasági termékekkel együtt - a világ több mint hetven országába exportálják. • A mezőgazdaság jól gépesített: 15 ezer vontatóval és kombájnnal, 12 ezer teherautóval és egyéb gépekkel rendelkezik. • A köztársaság 40 tudományos kutatóintézetében 19 ezer tudományos dolgozó tevékenykedik. • Az örmény kultúrának mély gyökerei vannak. Az örmény írásbeliséget Meszrop Mastoc teremtette meg, aki 396-ban létrehozta az örmény ábécét. A forradalom előtt a lakosság 90 százaléka írástudatlan volt. A szovjethatalomnak 20 évre volt szüksége ahhoz, hogy az egész országot megtanítsa írni- olvasni. • A köztársaság 12 főiskoláján és egyetemén, valamint a kb. 70 középfokú szakiskolán 90 ezer diák tanul. Csak a köztársaság felsőoktatási intézményeiről évente 160 tudományág szakemberei kerülnek ki. Az örmény főiskolákon ezenkívül 26 ország 700 diákja is tanul. • A köztársaság 300 egészség- ügyi intézetében 11 ezer orvos dolgozik. Tízezer lakosra két- szerannyi orvos jut, mint például Nagy-Britanniában vagy Japánban. A forradalom előtt csak 57 orvos volt Örményországban. • A szovjethatalom előtt nem volt itt egyetlen hivatásos színház sem, pedig az örmény színházkultúra - 2000 éves. Ma a köztársaságban 15 állami színház van, filharmónia, filmstúdió, az 1200 klubban és művelődési házban több száz amatör művészeti együttes. Az oldalt összeállította: GÖRFÖL ZSUZSA Örményországban számos építészeti emlék van. A régi építészek közel ötezer müve államilag védett. A felvételen: a Hor-Virab templom, amely a XVII. században épült. Örményország gazdasági fejlődése
