Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-12 / 45. szám
ÚJ szú 3 982. XI. 12. OROSZORSZÁGI SZSZSZK SZOVJETUNIÓ • Leningrad, Palota tér. A ma 4,5 milliós várost I. Péter cár alapította 1703- ban, 1712-től 1918-ig Oroszország fővárosa volt. Az OSZSZSZK, s egyben a Szovjetunió második legnagyobb városa a Balti-tenger Finn-öblének partján, a Néva folyó deltatorkolatában 101 szigeten épült A fejlesztés nem öncél írta: Mihail Szolomencev, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke Az Oroszországi Szovjet Föderativ Szocialista Köztársaság - a legnagyobb a Szovjetunióhoz tartozó szövetségi köztársaságok között. Óriási területe tizenegy időszámítási övezetre terjed ki. Amikor a köztársaság nyugati szélén levő Kalinyingrád város a munkanap után nyugovóra tér, ugyanebben a pillanatban a Távol-Keleten az iskolákban vidám csengetés száll, amely az órákra szólítja a gyerekeket, az üzemekben pedig a munkások megkezdik a délelőtti műszakot. A Szovjetunió lakosságának 52 százaléka és területének 76 százaléka esik az Orosz Föderációra. A köztársaság természeti kincsekben gazdag. Földjének mélyén összpontosulnak a legnagyobb kőolaj- és földgáz- készletek; az országunkban levő majdnem összes nikkel- és apatitlelőhelyek, a feltárt bauxit-, kőszén- és barnaszén- vagyon háromnegyed része; a vasérc- és kálisókészletnek több mint a fele. Az édesvízi, tőzeg-, vízenergia- és értékes faanyagkészletek is jelentősek. Az Orosz Föderáció gazdaságának másik fontos összetevője - a szovjethatalom évei alatt kiképzett szakmunkás- és szakemberkáderek, a tudósok munkája által létrehozott, jelentékeny tudományos potenciál. Mindez előre meghatározta a köztársaság nagy részarányát az országos termelésben. Az OSZSZSZK-ban termelik jelenleg a Szovjetunióban előállított, összes villamos energia 62 százalékát, a kész hengereltáru 58, az acélcsövek 75, a gépkocsik 86, a szövetek 72 százalékát, itt bányásszák a kőolaj (a gázkondenzátu- mot is beleértve) 91 és a szén 55 százalékát. Oroszország mezőin termesztik az ország gabonájának több mint a felét. A köztársaság gazdaságának jellemző sajátossága: dinamizmusa. 1980-ban a bruttó társadalmi termék 1970-hez képest 65 százalékkal, a megtermelt nemzeti jövedelem 63, az ipar termelése 74, a mezőgazdaságé pedig 33 százalékkal nőtt. Szüntelenül növekednek a termelési állóalapok: az iparban 2,2-szeresére, a mezőgazdaságben 2,3-szeresére és az építőiparban 2,7-szeresére emelkedtek. Bármilyen nagy erőfeszítéseket teszünk is a gazdaság fejlesztésére - mindez nem öncél. Ezeknek fő rendeltetése: a kultúra gyarapításához és a nép jóléte állandó növeléséhez szükséges anyagi feltételek megteremtése. Egy példa • A Bajkál-Amur vasútvonal óriási jelentősége elsősorban a nyersanyagszállításban rejlik 1 (APN-felvételek) egyik mai legjelentősebb képviselő a Szarial népi együttes. A negyven főnyi amatőr együttes tagjai diákok, munkások, tudományos dolgozók. Az énekkar, a zenekar és a tánccsoport műsorán a jakut mellett más északi népek népművészete is szerepel, például az eveneké és evenkeké, a csukcsoké és jukagiroké. Az együttes nemcsak Jakuti- ában népszerű. Sikeresen szerepelt számos országos fesztiválon, részt vett a moszkvai olimpia kulturális műsorában, több ízben vendégszerepeit külföldön. A jakutok, saját elnevezésük szerint szahák, a mongoloid faj közép-ázsiai és, bajkáli típusához tartozó nép. Nyelvük a török nyelvcsoport keleti ágához tartozik. Szibériában, a Léna folyó vidékén élnek, eléggé szétszórtan, nyelvük mégis csaknem teljesen egységes. Lélekszámúk 1970-ben 296 ezer volt. A ' Szovjethatalom gyors ütemben felszámolta Jakutia évszázados gazdasági és kulturális elmaradottságát. A hatalmas természeti kincsek feltárása megalapozta a gazdaság gyors ütemű fejlesztését, az új társadalmi viszonyok pedig a szellemi életét. A szovjethatalom éveiben az azelőtt nagyméretű analfabetizmus teljesen megszűnt. A jakutok módot kaptak nemzeti kultúrájuk fejlesztésére, amely számos mesét, hősi éneket és népdalt őrzött meg száj- hagyomány útján. Az ügyes kezű jakut mesterek csont- és fafaragásai, hímzései messze földön híresek. Fellendült az amatőr népművészeti mozgalom. Ennek I Számok, tények, érdekességek A köztársaság területe: 17,1 millió négyzetkilométer Lakosainak száma: 140 millió (1979) Fővárosa: Moszkva - 7,5 millió lakos (1973) • Az Oroszországi SZSZSZK részét alkotja 16 autonóm köztársaság, 5 autonóm terület és 10 nemzetiségi körzet. Az autonóm köztársaságok a következők: Baskír, Burját, Csecsen-lngus, Csuvas, Da- gesztáni, Észak-Őszét, Jakut, Kar bardin-Balkár, Kalmük, Karéi, Komi, Mari, Mordvin, Tatár, Tuavi és Udmurt ASZSZK. • 97,5 millió lakos a városokban él, 42,5 millió vidéken. A föderáció területén 10 olyan város van, melynek lakossága meghaladja az 1 milliót: Moszkva, Leningrád, Gorkij, Novoszibirszk, Kujbisev, Szverd- lovszk, Kazany, Cseljabinszk, Perm, Omszk. • A köztársaság területén több mint száz nemzet és nemzetiség él: oroszok - 82,8 %, tatárok - 3,7 %, ukránok - 2,6 %, csuvasok -1,3 %, baskírok - 0,9 % stb. • Érdekes, hogy a világ legnagyobb folyói közé tartoznak azok, amelyek az Orosz Föderáció területén folynak. A legnagyobb folyók hossza: Ob -5410 km, Amur -4420 km, Lena - 4440 km, Volga - 3600 km, Jenyiszej - 3350 km. A köztársaságnak összesen kb. 100 ezer olyan folyója van, melyek hossza meghaladja a 10 kilométert. • A köztársaság területén több mint 200 ezer tó van. A legnagyobbak: a Kaszpi (melyet tengernek neveznek), a Ladoga, az Onyega; Szibériában a Bajkál-tó, melynek mélysége eléri az 1620 métert, s amely a világ legnagyobb édesvi- zü tava. • Az Orosz Föderáció ásványkincsekben rendkívül gazdag. Itt van a Szovjetunió ismert széntartalékainak 70 %-a, gyakorlatilag kifogyhatatlanok a vasérctartalékok. Ezenkívül nagy mennyiségű réz, cink, ólom, nikkel, molibdén, arany, platina és más ritka és színesfém található itt. Nyugat-Szibériában találhatóak továbbá a világ legnagyobb kőolaj- és földgázlelőhelyei. • A köztársaságban szinte minden éghajlati zóna megtalálható, az örök jégmezőktől a sivatagokig. Szibéria északkeleti részén van a „téli sark“ - Verhijanszk és Ojmi- akon városokban az átlagos januári hőmérséklet minusz 50 fok, a legalacsonyabb egészen mínusz 70 fok. Az oldalt összeállította GÖRFÖL ZSUZSA Újra alkotott kép A Sajkái a Föld ivóvízkészlet-tárlója, a világ legnagyobb, legmélyebb (helyenként 1620 méter) tava. Partjának hossza kétezer, magáé a tóé 635, szélessége pedig nyolcvan kilométer. A tengerszint fölött 454 m magasságban fekszik, 336 folyó táplálja vizével, s vizét egyetlen, a soha be nem fagyó 8 méter mély Angara vezeti le - számtalan kacskaringó után - a Jenyiszejbe. A monda is közismert, hogy Bajkál apónak 36 fia és egy lánya volt, Angar, a legkedvesebb gyermek. A fiúk minden reggel munkába indultak. Egy este apjuk azzal fogadta őket, hogy Angar elveszett. Azonnal keresésére indultak. Pár nap múlva mindnyájan szomorúan tértek haza, csak Irkut tévedt el, s azóta vizével az Angarát gazdagítja. Angar pedig addig barangolt a tajgában, amíg nem lelte Jenyiszejt, a daliás legényt, kiről oly sokat hallott. Az emberek nagy többsége sok-sok forrásból szerzett és szerez értesüléseket a Bajkál-tóról és sokféle képet alkot róla. A boldogtalan fegyencröl szóló ének alapján - amit gyermekkoromban anyámtól hallottam - Bajkál számomra süvöltő szeleket, vad hóvihart, ember nélküli tájat jelentett. A ragyogó őszi napsütésben, a 24 fok melegben a tavon hajókázva, az úszkáló halakban - 40 m mély vízben is jól láthatók - és a part mentén megmártózó turistákban gyönyörködve a képzeletem szülte régi kép lassan töredezni kezdett. A lisztvjankai múzeum vezetője előadásának hallgatása közben végleg összetörött. A 31 500 négyzetkilométer területű tóban 850 féle növény és 1550 féle állat él, melyek háromnegyede endogén, azaz csakis a Bajkálban található. Ilyen pl. a borjúfóka is. A teljesen áttetsző testű golomjanka halakon és egyéb „csodabogarakon“ kívül nagyon sok ipari feldolgozásra alkalmas halat - évente tízezer tonnát- fognak ki. Főleg marénát, fekete és fehér pért és tokhalat. A halfeldolgozó üzemek ma már nemcsak a halhúst értékesítik. A hal hasnyálmirigyéből inzulint és enzimkészítményeket, májából és fejéből olajat, belsőrészeiből takarmányt, illetve trágyát állítanak elő. A kormány az utóbbi időben több rendelettel szabályozta a tó végtelen gazdagsága kiaknázásának módját, s a favaf és környékét védett területté nyilvánította. Vizének tisztaságára nagyon vigyáznak, még a többezer kilométer távolból érkező turisták mindegyikének sem sikerül sétahajózni a Bajkálon. Az óvatosságra szükség is van, mert a tó környékén egymásután tárják fel a gazdagabbnál gazdagabb kőszén, arany, ólorruj/volfram, vas és csillám-lelőhelyeket. Az ipar nagyarányú fejlődése pedig mindig környezet- szennyezéssel jár. KODAY BERTA • A Szarial jakut népi együttes táncosai
