Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-12 / 45. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1982. november 12. XV. évfolyam 45. szám Ára 1 korona Z imankós téli napokon kellemes érzés jól fütött szobában ülni és nézni, hogyan söpri a havat az északi szél. Persze, ez a hangulat csak akkor lehet teljesen zavartalan, ha az ember nyugodtan, a szűkösség veszélye nélkül megrakhatja a kályhát, ha tisztában van vele, hogy az üzemek kellő mennyiségű villanyáramot kapnak a termeléshez, hogy az iskolákban, a hőerőművekben és a fűtőművekben tele vannak a szénlerakatok, a -tárolók. Vajon a jól végzett munka tudatában nézhetnek a tél elébe bányászaink és energetikai dolgozóink? A válasz nem lehet egyértelmű, hiszen nem csupán rajtuk múlik munkájuk sikere, hanem a fogyasztók fegyelmezettségén is. Azon, hogy megtartják-e mindenütt az előírt intézkedéseket, hogy ésszerűen bán- nak-e a rendelkezésükre álló tüzelőanyaggal és energiával. Energiagazdálkodási és tüzelőanyag-ipari dolgozóink a tavaszi, nyári és őszi hónapokban a lehetőségekhez képest igyekeztek a maximumot nyújtani Észak-Csehországban ugyanúgy, mint a többi szénkitermelő körzetben, áramot fejlesztő erőműben. Erőfeszítéseiket kisebb-nagyobb siker koronázta - ezekről gyakran szerezhettünk tudomást a napi sajtóból, a rádióból és a televízió adásaiból. Újabb és újabb rekordok születtek a bányákban, az erőművekben sikeresen megbirkóztak a karbantartási teendőkkel. Hogy milyen sikeresen, azt bizonyítja, hogy gyakorlatilag hazánkban egyetlen áremtermelő blokk sem szünetelteti az áramszolgáltatást karbantartási hiba miatt, jóllehet erre a múltban gyakran volt példa. Olvashattunk arról is, hogy energetikai bázisunk újabb létesítményekkel gyarapodott, hogy föld alatti gáztárolóink - köszönet a Szovjetunióból folyamatosan szállított gáznak -1,8 milliárd köbméter földgázt és 90 millió köbméter világítógázt tartalmaznak, és ez a mennyiség már elegendő a téli hónapokban szükségleteink kielégítésére. A jó hírek mellett azonban olvashattunk olyanokról is, amelyek a nehézségekről adtak számot. Arról, hogy - különösen a nagygépek gyakori meghibásodása miatt - az észak-csehországi barnaszénmedencében a tervhez viszonyítva jelentős lemaradás keletkezett, s hogy az itteni bányászok adóssága másfél millió tonna körül mozog. Olvashattunk intézkedésekről, melyek ennek az adósságnak a sikeres törlesztését hivatottak elősegíteni. És - úgy tűnik - nem voltak hiábavalóak a szigorítások, a sürgető intézkedések, mert októberben már az észak-csehországi külszíni bányák dolgozói az ütemterv jelentős túlteljesítéséről számolhattak be a felsőbb szerveknek. Közben pedig a mélyművelésű bányákban általában rendre túlteljesítették feladataikat az egyes bányaüzemek, így országos viszonylatban a tervhez viszonyított lemaradás október végén a fentebb említett észak-csehországi lemaradásnak mintegy a felére csökkent. Az ország tüzelőanyag- és energiaellátásáért felelős ágazat vezetői részéről foganatosított intézkedések helyességét és hatékonyságát bizonyítják a szénlerakatok készleteiről szóló adatok is. Vlastimil Ehrenberger, tüzelőanyag- és energiagazdálkodási miniszter mondotta nemrég a sajtó képviselőinek: október végén a hőerőművek szénlerakatain 3 millió 600 ezer tonna barnaszén és 1 millió 231 ezer tonna feketeszén volt, ami mintegy 460 ezer tonnával több, mint a múlt év azonos időszakában, és különösebb fennakadás nélkül folyik a lakosság ellátása is szilárd tüzelőanyaggal. A feketeszén-termelésben - és így a vele való ellátásban is - kevesebb a gond, mint a barnaszén-kitermelésben. Mint már említettük, terven felüli mennyiségek felszínre hozataláról adnak számot mélyművelésű bányáink dolgozói, és az e téren kialakult helyzetet tovább javítja az, hogy Lengyelországból és a Szovjetunióból terven felüli szállítások érkeznek ebből a fontos energetikai forrásból. A terven felül behozott mennyiségből jut az erőművekbe és a lakosság ellátására is. A felsoroltakból úgy tűnhetne, hogy nyugodt telük lesz az energetikusoknak,’ a bányászoknak és a kis- és nagyfogyasztóknak is. Hiszen - ugyancsak az említett miniszteri tájékoztatón hangzott el - a téli hónapokra energetikusaink nem számolnak különösebb fogyasztást szabályozó intézkedésekkel, vagyis áram lesz elegendő. Az áramtermelő egységeknél nagyobb gondokkal küszködő fűtőmüvekben is felkészültek az esetleges pótmegoldások alkalmazására. Persze, az elavult berendezésekkel működő fűtőművek esetében az esetleges kiesések ilyen pótlása lényegesen drágább is, hiszen többnyire folyékony tüzelőanyaggal számolunk, így e téren nem ezt kell tekintenünk a járható útnak. A megoldás: az elavult kazánok újakkal való lecserélése, illetve a fűtőművek korszerűsítése, mégpedig a lehető legrövidebb időn belül. / És ez már a napjainkban egyre többet emlegetett 02-es állami célprogram szerves része, amelynek megvalósítása ugyanolyan halaszthatatlan, mint az energiagazdálkodás ésszerűsítését elősegítő többi részprogramé. A népgazdaság minden területét érintő valóban komplex célprogram pedig csak akkor hozza meg rövid időn belül a tőle várt eredményeket, ha a megvalósításáért felelős posztokon dolgozó technikusok, energetikusok, tervezők, gépszerkesztők, irányító dolgozók és szakmunkások egyaránt nyugodt lelkiismerettel elmondhatják: a maguk részéről teljesítették feladataikat. E tekintetben pedig bizony még sok az adósság országos viszonylatban, és ezekről akkor sem szabad megfeledkezni, ha a téli próbatételt sikeresen állják tüzelőanyag-ipari és energiagazdálkodási dolgozóink. PÁKOZDI GERTRUD (Felvételek: ŐSTK 1, Gyökeres 2, archív 1) * —■
