Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-22 / 42. szám

A SIKER ELÉGEDETLENSÉGBŐL SZÜLETETT A sviti Müszálipari Kutatóintézet januá­ri pártgyülésének minden mozzanatát- a főbeszámolótól a határozat elfogadá­sáig - fel tudom idézni anélkül, hogy a jegyzetfüzet után kellene nyúlnom. Ez a tanácskozás nem hasonlított a hagyo­mányos pártértekezletekhez. Kiválóan jellemezte azt a légkört, amelyben itt a kommunista kutatók dolgoznak. Az ér­tekezlet végeztével a szokásos formula helyett - amellyel a gyűlésen való rész­vételt és aktivitást szokták megköszönni- a tanácskozás elnöke minden kommu­nistának és párttagjelöltnek alkotásra serkentő nyugtalanságot kívánt. A Müszálipari Kutatóintézet kommu­nistái januári értekezletükön nem a sike­reket mérlegelték, nem ringatták mámor­ba magukat. A tennivalókat mérték fel. A CSKP XVI. kongresszusának és a CSKP KB azt követő ülései­nek határozataiból kiindulva - amelyek a tudományos kutatómunka hatékonysá­gának fokozását tűzték ki célul - elsősor­ban az intézet dolgozóinak feladatait ele­mezték; a kutatási feladatokat szem előtt tartva megtárgyalták, hogy a pártcsoport, s külön-külön minden egyes kommunista mivel járulhat hozzá a tudományos kutató munka eredményesebbé tételéhez. Most, kilenc hónap múltán az érdekelt, vajon az a szimpatikus, sablonmentes és rendhagyó befejezés nem csak szóvirág volt-e? Hogyan teljesítik a kommunisták a januári értekezleten elfogadott határo­zatokat? Harc az idővel MichaI Pribylinec jó kommunista, meg­bízható ember volt. Távozása után a KVH 42-es textilipari célgépek kifej­lesztéséért - ezek nélkül ma a műse- lyemgyártás színvonalának emelése el­képzelhetetlen - Milan Liptákra hárult minden felelősség. Most afelől érdeklő­dünk, hogyan teljesíti feladatait, mivel az ő munkája roppant fontos mind a techno­lógia modernizálása, mind a devizameg­takarítás szempontjából.- Egészen röviden elmondhatnám, hogy a Chemosvit a határidő előtt egy hónappal leszállította a műszaki doku­mentációt és már megkezdtük az első két gép legyártását. De ha csak a száraz tények közlésére szorítkoznám, túlságo­san leegyszerűsíteném a helyzetet. Tény ugyanis, hogy eleinte az új géppel szem­ben nagy volt a bizalmatlanság. A helyzet júniusban egy csapásra megváltozott. Megrendeztük a minőség napját, bemu­tattuk a gép prototípusát, s itt bebizonyí­tottuk, hogy a bizalmatlanságra nincs ok. A KVH 42-es célgép minden paramétere, valamennyi jellemző értéke kiváló, az általunk kifejlesztett gépek gyártásának tehát - ezt egyértelműen állíthatom - van perspektívája a KGST keretén belül. Persze nem elég csak jól dolgozni, a munkával időben el is kell készülni. Ez a megállapítás elsősorban a kutatás és a gyártmányfejlesztés területén érvé­nyes, mert az idő a kutatásban roppant fontos tényező, amelyet figyelmen kívül hagyni nem lehet. Ez a mi esetünkben konkrétan abban nyilvánul meg, hogy első két gépünket a jövő év augusztusáig legyártjuk. Hogy feladatainkat zökkenők nélkül teljesíthessük, pártszervezetünk felvette a kapcsolatot a Chemosvit Válla­lat pártszervezetével - mivel a gépeket ez a vállalat gyártja - s közösen kidolgoz­tuk a gyártás menetét, azóta is rendsze­resen megbeszéljük a gyártás közben felmerült problémákat. Ezenkívül intéze­tünk irányításával gyártják le az első szériába tartozó 14 darab gépet - mond­ja Lipták elvtárs. A Müszálipari Kutatóintézet tudomá­nyos dolgozói és a Chemosvit Vállalat kommunistái tehát a cél érdekében egye­sítették erőiket. El kell mondanunk azt is, hogy a pártszervezetek kezdeményező munkája általános jelenség, minden kez­deményezés elsősorban az ő érdemük. Manapság az idő kategóriája egyre gyakrabban válik a kutatók elkötelezett­ségének és pártmunkájának mércéjévé. A januári pártgyűlésen megvitatták az R-Ö5-552-3S4-es állami feladat megol­dásával kapcsolatos tennivalókat. A fel­adat a munkahelyi környezet és a lakóte­rületek védelme; a bratislavai Georgi Di­mitrov Vegyipari Művek melléktermékei­nek racionális felhasználása. Januárban úgy nézett ki, hogy ez egy hosszú távlatú terv lesz, de az első félévben felmerült az az igény, hogy a feladat megoldásának határidejét két évvel előbbre kell hozni. Ez azt jelenti, hogy a megoldást a jövő év decemberéig meg kell találni, a feladatot meg kell oldani. A pártcsoport ebben az esetben is kezdeményezöleg lépett fel. Megvitatta a kutatómunka menetét, a ja­vasolt eljárásokat. A pártcsoport minden tagja különfeladatot vállalt, hogy a meg­oldási határidőt betarthassák. A kétéves határidő-csökkentést meg tudták oldani, mert a Műszálipari Kutatóintézetben nem a kibúvókat keresik, hanem a feladatok megoldásának útját. Míg elmondhatjuk, hogy végeztünk „Az alapkutatások területén megnyug­tató a helyzet, de tovább kell keresni a hatékony munkaformákat a kutatási eredmények hatásfokának javítása céljá­ból“. Ezt a kitételt azért emeltük ki a janu­ári pártgyűlés határozatából, hogy doku­mentáljuk: a Müszálipari Kutatóintézet kommunistái nem a kutatásért magáért kutatnak, hanem azért, hogy eredménye­iket hasznosíthassák a gyakorlati szak­emberek. A textilipar részéről a válasz­tékbővítéssel kapcsolatban olyan igé­nyek merültek fel, hogy a kutatóknak meg kell oldaniuk a zsugorított, illetve kreppe- sített müszálfonal gyártását is az új gépe­ken, s garantálniuk kell a termelés minő­ségét. A pártszervezet határozata rögzítette, hogy ezért a feladatért - illetve a feladat teljesítéséért - Lubomir Knotek elvtárs felel, a teljesítési fázisokat viszont Marta Takácová kíséri figyelemmel. Az ő fel­adata az ellenőrzés és az értékelés is. Ebben az esetben tehát a kutatóknak a termelő berendezések kifejlesztéséről és a termelés beindításáról át kellett állniuk a textilipari alkalmazhatóság kikí­sérletezésére és kipróbálására egyene­sen a termelő műhelyekben. A próba­ellenőrzések sikeresek voltak, a kilátások biztatóak. A januári határozatok értelmében a harmadik negyedév végére kellett befe­jezniük a Lévai (Levice) Textilgyár szá­mára a reprodukciós próbákat is. A kísér­let eredményeként a gyapot 20 százalé­ka helyettesíthető múszálfonallal úgy, hogy a gyártmány minősége nem ro­molhat.- Kézenfekvő, hogy munkánk hasznos a népgazdaság számára, s jövőre már számolnak is az új anyag gyártásával - mondja Knotek elvtárs. A mi feladatunk a kutatómunka, ez csak az új termék gyártásának beindításával, a piacon elért sikerével ér véget. Különös figyelmet érdemel az a tény, hogy a Müszálipari Kutatóintézet jelentős mértékben hozzájárul számos nemzetkö­zi kutatási feladat megoldásához. A janu­ári pártgyúlés óta még szélesebb alapok­ra helyezték együttműködésüket a Szov­jetunióval, mert az addigi helyzettel nem voltak megelégedve. Azóta jelentős vál­tozás állt be, Rjazanban sikeresen dol­goznak kutatóink. Már felszerelték a ku­tatóintézetben kifejlesztett múszálhúzó gépsort. Szovjet partnereikkel együtt most végzik az utolsó üzemelési próbá­kat. Ha nem merül fel semmi zavaró körülmény, naponta 40 tonna műselymet gyárt a rjazani textilgyár ezen a gépso­ron. Hasonló gépsor eddig még egyetlen KGST-tagországban sem üzemel. A Szovjetunióval folytatott együttműkö­dés most tovább bővül, s a közeljövőben újabb kooperációs partner is bekapcsoló­dik: a Német Demokratikus Köztársaság. Ez az együttmunkálkodás valószínűleg sikeres lesz, mert a Svitben most a haté­konyság növelése a fő cél, s az új gyártá­si technológia bevezetésével napi 10 ton­nával gyarapszik a termelési kapacitás A közel kilencven tagot számláló párt- szervezet az utolsó negyedév megkez­dése előtt üzemi pártgyülésen és nyilvá­nos pártgyűlésen vonta meg az eddigi munta mérlegét. A sikerekről röviden beszámoltak ugyan, de sokkal több szó esett a tennivalókról. Új feladatokat nem tűztek maguk elé, de az élet és a kutatás állandóan újabb problémák elé állítja a kutatógárdát. Ezeket a pártbizottság és a pártcsoportok közösen oldják meg a gazdasági vezetőkkel. Az alkotó nyugtalanság a januári párt­gyűlés óta tovább dolgozik a kutatókban. Ezt bizonyítják az eddigi eredmények és a kommunisták munkájára jellemző alko­tó légkör. Időszerű követelmény, hogy jobban használják ki és értékesítsék a hazai alapanyagokat, csökkentsék az új technológiai berendezések devizaigé­nyességét, az energia felhasználását és az élő munkát. E kérdésekkel kapcsolat­ban a Műszálipari Kutatóintézetben több tanulmányt kidolgoztak; ezek felvetik an­nak lehetőségét, hogy az intézet kutató­gárdája átálljon a kutatói-termelői tevé­kenységre. Mindez azt bizonyítja, hogy keresik a minőségi munka hatékonysá­gának módszereit. JÁN DULIN Hogyan értékeli a nemzetiségi kérdés szovjet­unióbeli megoldásának tapasztalatait, és milyen jelentőséget tulajdonít ezeknek a népek, nemze­tek és államok közötti kapcsolatok jelenlegi problémáinak megoldásában? Ezzel a kérdéssel fordult a világ több tekintélyes politikusához és közéleti személyiségéhez a Szovjetunió című folyóirat, amelyből átvettük az .alábbi vála­szokat: GUSTÁV HUSÁK, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke: Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a nemze­tiségi kérdésnek a Szovjetunióban történt megoldása vitat­hatatlanul a Nagy Október egyik történelmi fontosságú vívmánya, világtörténelmi jelentőségű tény. Igazolja, hogy csakis a szocialista rendszerben, a munkásosztály és szövetségesei hatalmának létrejöttével válik szabaddá az út a társadalmi egyenlőség és igazságosság eszményei­nek teljes megvalósulása, a dolgozók igazi szabadságá­nak és joggyakorlásának, a népek és nemzetiségek egyenjogúságának, szuverenitásának, testvéri együttmű­ködésének és szilárd internacionalista szolidaritásának megteremtése előtt. Ezeket a nemes eszményeket vitte győzelemre az orosz proletariátus a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban, ezek alapján született meg hatvan­évvel ezelőtt, majd fejlődött és virágzik mind a mai napig a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének sok­nemzetiségű állama. Lenin pártja, mint a társadalom vezető politikai ereje, a nemzeti kiváltságok eltörlésével, az önrendelkezési jog biztosításával, az egyenjogú és sokoldalú fejlődés feltéte­leinek megteremtésével, s egyben a szovjet állam keretei között egyesült szabad népek és nemzetiségek egymás­hoz való közeledésének elősegítésével gondoskodott és gondoskodik arról, hogy felépüljön a szociális és nemzeti tekintetben legigazságosabb társadalom. A szovjet állam fennállásának első napjától elvi harcot folytat mind a nacio­nalista jogkorlátozás, mind pedig az ellen, hogy egyesek valamely nemzethez való tartozásuk alapján előjogokban részesüljenek. Törvényen kívül helyezte a faji gyűlölkö­dést, a nemzeti kiváltságokat, a nemzeti fennhéjazást. Ugyanezeket az elveket követi más népiek vagy államok viszonylatában is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az első szo­cialista állam létrejötte és sikeres fejlődése döntő külső tényezőként hatott a csehek és szlovákok nemzeti-felsza- baditó küzdelmének fejlődésére és eredményeire is. Vilá­gos forradalmi távlatot nyitott népeink előtt a nemzeti függetlenségért és a társadalmi szabadságért vívott har­cukban, és ma is lelkesítő erővel hat rájuk a szocialista társadalom építésében. A csehszlovákiai viszonyok között alkotó módon alkalmazva is tökéletesen beigazolódtak az egy állam keretében élő népek és nemzetiségek közötti kapcsolatok kiépítésére és fejlesztésére vonatkozó lenini elvek. Ezek az elvek váltak a csehszlovák szocialista föderáció, a szocialista Csehszlovákia népiéi és nemzeti­ségei szilárd egységének eszmei és politikai alapjává. Hogy milyen nagy jelentőségű az a tapasztalat, amit a szovjet nép a maga soknemzetiségű szocialista államá­nak építésében és megerősítésében szerzett, hogy meny­nyire életerősek és nemzetközi viszonylatban is mennyire alkalmazhatóak a nemzetiségi politika lenini alapelvei, azt meggyőzően bizonyítja a szocialista közösség létezése és fejlődése. Az országok olyan szövetsége ez, amely a teljes egyenjogúság, a sokoldalú, testvéri együttműködés és segítségnyújtás elvein alapszik. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika sok népié ma is nehéz küzdelmet kénytelen folytatni nemzeti szabadságának és függetlenségének kivívásáért és megőrzéséért, azért a jogért, hogy szabadon határozhassa meg társadalmi és gazdasági rendszerét, maga dönthessen arról, hogy miképp hasznosítja hazája javait és erőforrásait. Mindamel­lett a mai, osztályszempontból megosztott világban sok olyan fontos társadalmi probléma is létezik, amelyet a két társadalmi rendszer és az egyes országok történelmi fejlődésének minden különbözősége ellenére közös erőfe­szítéssel kell megoldani. Elsősorban a háború elleni küz­delemmel, a fegyverkezési verseny megfékezésével, az enyhülés élményítésével, a béke megőrzésével és meg­szilárdításával összefüggő kérdések ezek, valamint a gyarmati rendszer végleges felszámolásáért, a világ nagy területein pusztító nyomor és éhség megszüntetésé­ért, a fejlődő országok gazdasági előrehaladásának meg­gyorsításáért, népeik életviszonyainak javításáért folyó harc problémái. Ezeknek az égetően időszerű problémáknak a megol­dásához felbecsülhetetlen értékű segítség a Szovjetunió következetes békepiolitikája, valamint azok a kezdeménye­zések, amelyekkel a szovjet kormány és személy szerint Leonyid Brezsnyev igyekszik előmozdítani a békés egy­más mellett élés elveinek érvényesülését, a leszerelést, valamennyi nép szabad fejlődését és az egyenjogúságra épülő együttműködést. A világ haladó, imperialistaellenes, demokratikus erői nagyra értékelik azt a tényt, hogy a Szovjetunió egész eddigi történelme során fáradhatatla­nul küzdött ezekért a célokért, és hogy az egész emberi­ség - a jelenlegi és az eljövendő nemzedékek - érdeké­ben most is ropipant erőfeszítéseket tesz, hogy meg­mentse a világot a nukleáris katasztrófától és bolygónk minden népe, nemzetisége számára biztosítsa a békés élet és fejlődés feltételeit. Ezeket a lépéseit, amelyek éles ellentétben állnak az impierializmus legreakciósabb köreinek agresszív, kalan­dor politikájával, a megfontoltság és az emberiség sorsa iránt érzett nagy fokú felelősség hatja át. A legnyilvánva­lóbb módon tanúsítják, hogy a Szovjetunió szemében a béke és a népiek szabadsága a legfőbb érték, hogy a szocializmus, valamint a népek és nemzetiségek békés, szabad fejlődése elválaszthatatlanok egymástól. Nézetem szerint ezekben foglalható össze - különösen a jelenlegi körülmények között - annak a tapasztalatnak a jelentősége és időszerűsége, amelyet a Szovjetunió a lenini nemzetiségi politika gyakorlati alkalmazásában felhalmozott. Ebben nyilvánul meg a világ népiéi, nemzeti­ségei és államai közötti kapcsolatokban jelenleg fennálló problémák megoldásához való szovjet hozzájárulás fon­tossága. ÚJ SZÓ ★ 1982.X. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents